Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-07 / 116. szám
4. oldal. BÁCSMEGTE3 NAPLŐ 1927. május 7. A lábára követ kötött és agy ugrott a Tiszába egy kikosarazott mészárossegéd Noviszadról jelentik: Megrendítő szerelmi öngyilkosság történt pénteken Titelen. Jennel Ádám titeli -mészárossegéd, aki Tomasek S. beogradi mészárosüzletében volt alkalmazásban, sűrűn átjárt Titelre, ■ahol egy jómódú lánynak udvarolt. A szerelmes mészárossegéd szerdán is megjelent a városban és éjszaka éjjeli zenét adott a leánynak, aki azonban nem nyitott ablakot. Jermej ezt annyira a szivére vette, hogy csütörtökön fölkereste a leányt és megkérdezte tőle, hogy akar-e a felesége lenni. A leány elutasító választ adott .Termeinek, aki erre elhatározta, hogy öngyilkos lesz. Aznap délután csónakon kiment a Tisza-hid mellé, a folyó közepére, ott a lábára és derekára kötött két súlyos követ és ... ^levetette magát a Tiszába. A hídon dolgozó munkások észrevették, csónakon rögtön segítségére siettek, de mire kiemelték a vízből, Jermej már halott volt. Az öngyilkosnál három búcsúlevelet találtak: az egyiket édesanyjának, a másikat nővérének, a harmadikat a rendőrségnek cimeztt.--------------------------------------------------SZUBJEKTÍV krónika A haldokló múzsa ■ Davosból jelentik: Dióssyné Brüll Adél, Ady Endre egykori szerelme, az egyik .itteni szanatóriumban halállal vivődik. Léda asszony, akihez- a legszebb magyar versek íródtak és aki a legragyogóbb mágyar költőt hozta ki a világ elé most készül az utolsó randevúra a halhatatlan költővel. Erről a kísérteties találkozóról azonban nem olvashatunk már Ady-verseket. A tehetség is csak labda-a véletlen ke-: zében, akár az egész világ, a káprázatos karriérek, a tőzsdemanipulációk, vagy .váz amerikai nagybácsi! aki 'százezreket Hagy arra, aki álmodni se mert soha a pénzről. Száz költő közül egynek jut az á szerencse, hogy eljön érte az Asszony: aki a vér és az arany országutján bevezeti az életbe. Ha a kisbürgözdi redakcióba nyúl bele ez az illatos, segitő. asszonyi kéz, akkor most' talán Verebes Péternek hivják a legcsodálatosabb magyar poétát. Mert költőkben nem szűkölködünk. Csak a név más, de a tehetségük egyformán égő és végzetes. , •* A költők kultusza — igen helyesen —■ kezd kimenni a divatból. A költő ma már felesleges ember, akár a gyertyamártogató. A jövőbe látást elvégzik a tenyérjósok és az élet nagy változásairól gyorsabban ad hirt- a száguldó elektromos hullám, mint a törékeny, kényes verslábak. A földrengéseket holtbiztosán jelzi a szeizmográf, az esős időt pedig a barométer. * A tömeg frivol, hangos imádata jobban illik egy tenniszbajnokhoz, távgyaloglóhoz, vagy rekordot javitó soffőrhöz, mint a költőhöz, aki a maga véres, misztikus szenzációval áll ki a porondra, hogy felvállalja a reménytelen harcot az értelmetlenség kalózaival. Hol harci dob fojtja el a hangját, hol dzsembend és csak természetes, hogy egy boxmeccsnek impozánsaid) publikuma van, mint egy verskötetnek. Mit használt ez a kétes félig őszinte dicsőség Ady Endrének? Inkább száz hold földet adtak volna neki, vagy egy palotát Nizzában, mint a mózistaroknak, akik lényegesen kevesebb idegmunkával jutnak el a népszerűség arany esőjébe. Szeszély volt ettől az asszonytól, a mint vannak nők, akik a toalettekre vetik magukat, a táncra, vagy a színpadra Neki költő kellett. Anyás, finom ösztönnel kiválasztott egy férfit, egy csinos, kellemes, de kissé még vidéki fiatalembert, megtanította franciául, kivitte Párisba és megtanította a legfontosabbra; hogy hogy kell viselkedni a jó társaságban. * Ady egyik lelkendező csatlósa irta: »Ha Ady tndre nem Léda asszony befolyása áld kerül, akkor lirála, metgyarabb, gazdagabb és mentes a dekadens nyugati nyavalyáktól.« Igen. Vagy pedig még most is ott kör mölne a Nagyváradi Napló redakciójá ban és 25 éves újságírói működése alkalmából szerzői estével egybekötött jubileumot rendeznének számára helyiérdekű tisztelői t. 1. Egy állam víz alatt Louisiana állam felét már elöntötte az árviz A tartós esőzés miatt növekedik az amerikai árvizveszedelem Newyorkból jelentik: New-Orleansból érkező jelentés szerint a folyton növekvő vizár már Louisiana állam területének felét elöntötte. Körülbelül félmillió ember vált hajléktalanná és tízezrével vannak a menekültek élelmiszer és ruha nélkül. A tífuszjárványra való tekintettel a hatóságok nagyarányú kézioltásokat rendeltek el. A legutóbbi huszonnégy órában ismét tartósan zuhog az eső. Ez a körülmény még fokozza az árviz által sújtott lakosság gyötrelmeit, mert a sátrakban úgyszólván lehetetlen tartózkodni a nagy eső miatt és a folytonos felhőszakadás olytán a vizár is állandóan emelkedik. Osztrák támadás Bethlen ellen A nagy német párt hivatalos lapja a magyar miniszterelnöknek a külügyi bizottságban elmondott beszédéről Bécsből jelentik: A nagynémet párt hivatalos lapja, a Wiener Neuesten Nachrichten a lap élén »Mit akar tőlünk Magyarország?« cimü cikkében foglalkozik Bethlen miniszterelnök beszédével, amelyet a külügyi bizottság legutóbbi ülésén mondott a római tárgyalások eredményéről. A nagynémet sajtó-orgánum többek közt a következőket irja: — Meglepően éri az osztrák közvéleményt, hogy Magyarország felöl fe’elös helyről olyan hangok hallatszanak, amelyek Ausztriában csak a legnagyobb megütközést kelthetik. Bethlen nagyszabású beszédben hangoztatta azokat a nagy érdemeket, amelyeket Olaszország a magyar nép és Magyarország érdekében szerzett. Bizonyára "senkinek sem jut eszébe Ausztriában kritizálni azt, hogy Magyarország és Olaszország között barátságos viszony alakult ki, tiltakoznunk kell azon ban az ellen, hogy Bethlen gróf a barátságos viszony hangsúlyozását egyidejűleg felesleges módon használja ki Ausztria elleni kirohanásokra. Mert lehet-e másképpen magyarázni, hogy a magyar miniszterelnök minden ok nélkül emlegette az osztrák abszolutizmust, amelyet Bethlen a jelenlegi német Ausztriára is alkalmaz. Vagy lehet-e Ausztria ellen való szándékos barátságtalanságnál egyébnek tekinteni azt. hogy Bethlen nyilvánvalóan lerója a •Aláját Olaszország iránt, amely segítségére volt Magyarországnak abban, Hegy magához ragadhassa Sopron városát. A lap éleshangu cikke élénk feltűnést keltett osztrák politikai körökben. »gm» Hogyan hálózták be Albániát ■ '* Albánia minden fontos intézménye az olaszok kezében van Beogradból jelentik: Ma már Beogradban is mindenki tudja, hogy Albánia függetlensége csak fikció, az ország nem egyéb egy olasz kolóniánál. Amikor a gőzhajó a Valona előtti Saseno szigethez érkezik, ott már megtalálja az olasz imperialista politika ágyukkal telerakott erődjét Saseno sziget birtoklása adja meg az olasz hivatalos közvéleménynek azt a bátorságot, hogy már nyíltan Valona birtokbavételéről is beszéljenek. Saseno szigete ma az Adria Gibraltárja és az olaszok erről a szigetről ágyutüzzel a 80 kilométer hosszú Otrantói-szorost állandóan a hatalmukban tudják tartani. Saseno sziget katonai elfoglalása az első állomása annak, hogy Olaszország bevonuljon Albániába. A polgári foglalást Olaszország már régen megtette, a katonai felvonulás az utolsó aktusa volna a teljes birtokbavételnek. A Bácsmegyei Napló munkatársának az elmúlt napokban többizben volt alkalma diplomatákkal és külföldi újságírókkal beszélgetni, akik az albániai viszonyokról a következő képet adták: — Olaszországnak Albánia katonai elfoglalására nincsen már szüksége, mert a polgári okkupáció régóta megtörtént. Albánia már nem független állam többé, hanem de facto angol fennhatóság alatt álló olasz gyarmat. Albániának olasz okkupálása lassan történt és körülbelül két és fél évig tartott. 1924 december 25-én vonult be diadalmasan jugoszláv segítséggel Achmed Zogu bég Tiranába, de a bevonulása után néhány nappal már megkezdette az olaszokkal a tárgyalásokat. Meg kell jegyezni, hogy az olaszok az Ígéretekben is, az Ígéretek teljesítésében is nagyobb stilüek voltak a jugoszlávoknál. Az olaszoknak minden igyekezete oda irányult, hogy elhitessék Achmed Zogu béggel azt, hogy Albániának rendkívül nagy szüksége van egy albán Állami Bank megalakítására. Achmed bég azonban sehogyan sem akart kötélnek állni, egyideig tényleg ellenállott az olasz kísértésnek, később azonban mégis elfogadta az olasz ajánlatot és ezzel egy olasz konzorciumnak ötven évre kiadta azt a jogot, hogy Albániában kizárólag papírpénzt bocsásson ki és ércpénzt veressen. Ebben a pénzcsoportban természetesen helyet foglal az olasz kormány egy képviselője is. Az albánok az állami jegybank részvényeinek a jegyzésében csak 49 százalékig vehettek részt. Az albán jegybankból egyidőben megalakult a »Svea« társaság, amely Albánia gazdasági fejlődését van hivatva előmozdítani. Ennek a társaságnak opciója van minden vasút és országút építésére és egyéb közmunka elvégzésére. Az olasz követnek sikerült azonkívül elérnie azt is, hogy .más egyéb közmunkáknál az ólasz cégek ajánlatai elsőbbséget élvezzenek. A Svea befektetett tőkéjének a biztosítására Albánia vámbevételei és az állami monopolbevételek szolgálnak fedezetül. Mivel azonban az albán államnak a magas kamatszolgáltatások rendkívül nehezére esnek, ezért a közeljövőben az egész vám és adóigazgatás olasz felügyelet alá fog kerülni. Az olaszok még 1925-ben megszerezték a fieri-i petróleumforráspkat. Az albán postaszolgálat ma már tisztán olasz kezekben van, azelőtt a külföldre irányított albán posta egy része I Jugoszlávián keresztül jutott a nyugatra, ma az egész postaszolgálat Olaszországon át bonyolódik le. A napokban egy olasz postaorganizátor fogja átvenni az albán posta átszervezését. A tiranai rádióállomás olasz érdekeltség kezében van. Az olasz kormány a napokban vette meg az Adria Aero Lloyd repülőtársaság részvénytöbbségét. Az Adria Aero német társaság volt és az élén német mérnökök állottak és Tirana—Skutari—Valona és Korcsa között tartott fent repülőjáratokat. Az olaszok tíz évre biztosították maguknak a repülő-monopóliumot, valamint megkapták a repülőbélyegek jövedelmének a 75 százalékát is. Az olaszok most épitik ki a Durazzo—Bari—Brindizi-i repülőutat, amellyel Albániát még közelebb hozzák Olaszországhoz. Az albán hadsereg tele van olasz instruktorokkal, a csendőrség pedig Percy angol ezredes parancsnoksága alatt áll. Már 1926 őszén tökéletes volt Albánia polgári okkupálása, amelyet Aloisi báró olasz követ hajtott rendkívül ügyesen végre, Aloisit ezért a napokban jutalmul tokiói követté fogják előléptetni. Achmed Zogu bég árnyékkormányának az olasz érdekek finom szálai szövödései mellett nem maradt egyéb joga, minthogy a többi bégekkel hadakozzon. Lehet, hogy megengedik neki azt is, hogy király legyen. Achmed személyére az olasz kormány már semmi súlyt sem fektet, nekik mindenki mindegy, csak ne lépjen fel nyiltan az olasz kolonizáció ellen. 1913-ban a londoni nagyköveti konferencia elismerte Albánia önállóságát, tizenhárom esztendővel későbben Anglia hozzájárulásával Albániából közönséges olasz kolónia lett, ez a mai albán helyzet legjobb jellemzése. Még nem régen Albániában aranypénz volt forgalomban, ma már az olasz papiriirával ’az álbán aranyat összevásárolták és a nép között alig találni már néhány arany pénzdarabot. Az olaszok minden jövedelmet maguknak foglaltak le és mindezt azért, mert Achmed bég három millió aranyiba fejében a tiranai paktumban eladta az albán nép függetlenségét, amelyért a történelem során őséi. családja annyit harcoltak. Külőöttség-inuázió Beograöban R szállodák zsúfolna uannak vajdaságiakkal (Beogradi munkatársunktól.) Beogradnak az utóbbi két hétben az idegenforgalma rendkívüli módon megnövekedett. A szállodák, a vendéglők zsúfoltak vajdasági küldöttségekkel. Pro ás kontradeputációk váltogatják egymást: az egyik a községi jegyző ingadozó állását akarja megerősíteni, a másik fel akarja váltatni, mert szerinte szégyent hozott a falura. Szegény vajdasági képviselők egész nap mást se csinálnak, mint küldöttségeket vezetnek, adóhalasztást kérnek, ármentesitö dijakat reklamálnak, de főképen személyi kérdéseket bogoznak a kerület hangulatának a megnyugtatására — no meg valamicskét a mandátum biztosítására Is. Szóval rosszul megy most a vajdasági képviselő uraknak: sok a bajuk a kerület ügyes-bajos dolgaival és azonfelül még képviselői fizetést sem kapnak a nyári hónapokra. Dolgozni pedig most kell legjobban a kerület érdekében, mert közelednek a választások és ha most nem sikerül a sok Ígéretből valamit megvalósítani, akkor bizony hiába is szeretnének az uj parlamentbe bekerülni. Amig a régi emberek kormányoztak, minden képviselő tudta, hogy körülbelül milyen viszonyban van a kormánnyal. Ma, hogy uj emberek, régi haragosok a miniszterek, igen sok képviselőnek uj összekötő hidakat ftell építenie, amelyen most végzik a terhelési próbát. Ezektől a terhelési próbáktól függ, hogy ki jut be az uj parlamentbe. Beogradban már sok képviselő alatt leszakadtak a sebtiben épült hidak és nagyon sok régi tekintélyről tudják, hogy az öszsze! már csak előzetes rendőri igazolás után juthat be a szkupstinába.
