Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-06 / 115. szám
12 OLDftL * ÄRÄ IV, DINßM Paštarins p'aćcna u gntcvoml 6~ BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVIif, évfolyam. Szubotica, 1827. PÉNTEK, május 8. 115. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmai,lován trg. 3. (JVlinerva-palota) A két part harca A »szédítő lehetőségek hazája« a szédítő méretű szerencsétlenség egyre borzalmasodé adatait harsogja felénk. Kiöntött a Missisippi s a pusztító víznek a szó első jelentése szerint tengernyi tömegét zúdítja városokra, lakóházakra, virágzó rétekre, az emberek és állatok csordáira. Huszonötmillió hektárnyi terület már a \iz alá került s emberek százezrei, mint kiöntött ürgék, ázott verebek, tehetetlenül és ügyefogyottan sikoltoznak segítségért. Egy nap alatt elfogyott ötmillió dollár, pedig az emberi áldozatkészség nem ömlik olyan bőven, mint a Missisippi. Repülőgépek viszik az egy-egy szigetre öszszezsufolódott menekültek számára az élelmet, a menekülés és segítés módjai és méretei meghaladnak minden filmötletet és minden moziattrakéiót. A Duna és Tisza áradásai csak olyanok emellett az irtózat monumentálásáig felérő tömegkatasztrófa mellett, mint az asztalon felborult pohár. Szédülve állunk a természet inkvizíciójának minden kinpadja előtt akár áradással, akár tűzvésszel, akár lávatengerrel, akár földindulással akarják bebizonyítani a természet erői, hogy az emberi értelem még nem diadalmaskodott felettük. A Neandervölgyi embertől EdVcnig az emberiség története, a művelődéstörténet nem más, mint a természet erőivel szemben való védekezésnek története. Az első ember védelmet keresett a barlangban, mint ahogy most védelmet keresünk a töltésekben. Földből fölhányt és cementből kevert töltésekkel védekezünk az áradások ellen s a törvény töltéseivel védekezünk az —■ atavizmus ellen. Töltéseket emelünk az árbelien, a víznek és elégiiletlenségnek tébolyult hullámai ellen. A törvény töltése, az erkölcs töltése, a dogma és tradíció, a magántulajdon szentségének törvénye védi az áradástól a ipa társadalmi rendjét, mint ahogy töltések védik a termő földeket a vizek megduzzadt árjával szemben. Ám tudott-e az emberiség csak egyetlen töltést emelni olyant, amire nyugodtan rábízhatná kincseinek és javainak örök védelmét, mely soha netn fenyegetne gátszakadással s fenyegetése nem rabolná el álmaink | nyugalmát? Az emberiség története: i a töltések építőinek küzdelme az ár-: ral. Forradalmak gátszakadása és gátszakadások romboló árvize nyug- • i'danitóttá mindig az emberiség életét. A gátakat soha nem a folyó víztömegéhez -méretezték, mindig csak a megvédendő területhez. Minél erősebb-legyen a töltés, hogy minél szil-! kebb lehessen a meder: ez volt mindig az emberi kapzsiság árvédelmi szabálya. Még a folyó medréből is ei akar lopni legalább egy sávot a mohóság. A fizika törvénye azonban mindig erősebbnek bizonyult a leg- ] erősebb védgátnál is. Minél szűkén-1 bek voltak a medrek, annál nagyobb erő nyomása nehezedett a töltésekre. S nézzük végig a forradalmak és árvizek történetét: a természet örök törvénye fe'ett soha nem győzedelmeskedett az emberi kapzsiság. Omlatag minden töltés, de örök a természet törvénye. Hogvan nem ébredt még ötszáz-1 ezeréves történelmében az ember annak felismerésére, hogy az. egymás 1 ellen viselt háborút, a mindenki háborúját mindenki ellen fel kellene már váltani egy u] keresztes háborúnak, mely egyesíteni tudná az örök ellenséggel szemben az emberiség széttördelt frontszakaszait? A gorillák gaerilla-háboTuia helyett az emberi szolidaritásnak meg kellene már szerveznie hadseregét az élet nagy ellenségei ellen s azt az erőt, leleményességet, bátorságot és szívós kitartást, amit elcsurgatnak vérben és verejtékben az egymás ellen vívott küzdelmekben, az emberiség egyetlen jogosult és egyetlen szent háborújává kellene áldoznunk. Háború az éhség ellen, háború a kizsákmányolás ellen, háború a gyöngék elnyomása ellen, háború az emberi méltóság meggyalázása ellen, háború a tüdővész, a lues, a szegénység és tudatlanság ellen, ennek a háborúnak demars-ához kellene egyszer már megtalálni azt a varázsos szót, ami össze tudná terelni az emberi szolidaritás zászlaja alá az egyéni élet sikátorainak eltévedt harcosait. Ne úgy védjük javainkat, hogy a túlsó parton emelt töltést ..... akarjuk felrobbantani, hanem úgy, hogy a folyó két partján élőknek a jólétitek, a jognak, az államhatalom védelmének ugyanolyan mértékét biztosítsuk. Mert az emberiség csak történelméhez marad hü most is a Missisippi mentén :- ellenségként néz egymásra a folyó két partján élők fölfegyverzett hadserege, minőnkét oldalon élők a túlsó part töltésének felrobbantásával akarnak utat nyitni az árnak és védelmet szerezni. Az emberiség történelme játszódik le a Missisippi két partján. Briand és Chamberlain tanácskoznak az olasz-jugoszláv konfliktusról A francia kiiliigyminisz'er Doumergue elnökkel Londonba utazik Párisból jelentik: A csütörtöki esti lapok közlésé szerint Briand külügyminiszter elkíséri Doumergue köztársasági elnököt Londonba és felhasználja ezt az alkalmat arra, hogy Chamberlainnal megvitassa a függőben levő nemzetközi problémákat I és eloszlassa azokat a felhőket, a J melyek az utóbbi időkben az angolfrancia összetartást megzavarták. 1 A francia sajtó szerint a londoni tanácskozáson az olasz-jugoszláv konfliktus megoldása is szóba fog kerülni a francia és angol külügyminiszterek között. Doumergue május végén utazik Londonba. A demokraták maguknak követelik az egyik vajdasági főispánságot Beérik a szuboticai főispánsággal is, de ha azt nem kapják meg, ragaszkodnak vagy a bácskai, vagy a beogradi főispán Sághoz — Főszolgabírói vagy jegyzői állásokra nem tartanak igényt — Grol Milán szerint a közigazgatás átszervezése rövid időn belül megtörténik Elodázódott a kormányrekonstrukció Beogradból jelentik: őfelsége a király szerdán éjjel elutazott Vrnyacska-Baniára. őfelsége husz-huszonegy napig marad Vrnyacsa-Banján. amit politikai körök annak jeléül tekintenek, hogy ezidő alatt lényegesebb változás a politikai helyzetben nem áll be. Elodázottnak vélik az üres tárcák betöltésének kérdését is. Ámbár a kormány rekpnstrukciójának módja rendkívül fontos a kormány általános politikájának megítélése szempontjából. Vukicsevics miniszterelnök, ugylátszik, nem szándékozik feltárni terveit és jobbnak látja továbbra is bizonytalansásban tartani a közvéleményt céljai felöl. Ezért nem siet a miniszterelnök a kormány renkonstrukciójával sem. Általában Őfelsége elutazását politikai körök a kormány stabilitásának bizonyítékául fogják fel.. Korosec beogradi tanácskozásával kapcsolatban különböző verziók terjedtek el arról.'hogv a szlovén néppárt be akar.lenni a kormányba és Korosec előbb a királyhoz mégy audienciára, aztán Vukicseviccsel fog tárgyalni ebben a kérdésben. Őfelsége elutazásával ez az audiencia elmarad és igv az egész verzió megdőlt. Korosec csütörtök délelőtt megjelent a miniszterelnökségen, de nem a —miszterelnököt, hanem a külügyminisztert kereste fel és a külpolitikai hélyzet iránt érdeklődött. A demokraták közigazgatási igényei Annak ellenére, hogy az uj kormány már husvét óta uralmon van és abban a demokraták eleiétől fogva résztvesznek. a demokratapárt mindeddig nem kapott cgvctlenegy fontosabb helyet sem a közigazgatásban. aminthogy a közigazgatásban és különösen a főispáni karban nem történtek fontosabb változások, holott ezekben szokott kormányválság alkalmával kifejezésre jutni a kormánv összetétele. Ez a körülmény sok kommentárra ad alkalmat. de illetékes helyen nyert információnk szerint a demokratáknak a közigazgatási hatalomban való részesedése tisztára idő kérdése és mihelyt a kormány az országos jelentőségű ügyekben rendet teremt. azonnal hozzálát ennek a kérdésnek megoldásához is. A Vajdaságot természetszerűen az érdekli elsősorban, hogv itt milyen mértékű lesz a demokrata pártnak a közhatalomban való részvétele. Grol Milán, aki a Vajdaságot érdeklő kérdéseket a kormánynál állandóan felszínen tartja, a következőket mondotta a Bácsmegyei Napló beogradi munkatársának: — A demokraták nem ragaszkodnak semmiféle kulcshoz a közhivatali állások felosztásánál és törekvéseik elsősorban arra irányulnak, hogy minden pártszemponttól függetlenül a meg nem felelő tisztviselőket. akik ellen jogos panaszok merülnek fel, távolítsák el. Követelik többek között a topolai főszolgabíró és a sztarakanizsai polgármester eltávolítását, ne nem csinálnak kérdést abból, ha ezeknek helyére ismét radikális párti tisztviselők kerülnek. — Más a helyzet a főispáni állásoknál. Miután az összes vajdasági főispáni állásokban változás várható. a demokraták már csak presztízs okáért is követelik, hogy a három vajdasági föispánság közül egy nekik jusson. Kívánságuk e tekintetben is a legszerényebb és hajlandók megelégedni a Iegkevésbbé jelentős Szubotica városi főispánsággal is. Ha azonban a radikálisok meg akarják tartani a szuboticai főispánságot. ebben az esetben a demokraták ragaszkodni fognak vagy a bácskai, vágy a beogradi főispánsághoz.
