Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-05 / 114. szám

4. oldal. •W^T' -BÁCSMEGYEI napló 1927. május 5. Magyar újságíró és török hercegnő Persian Ádám Abdul Kadir herceg feleségébe volt szerelmes és ezért kísérelt meg öngyilkosságot Budapestről jelentik: Szerdán reggel a Józseí-körut 69. számú házban Luka­­chevich Lajos hirlapiró lakásán öngyil­kosságot követett el Persian Ádám negy­venkét éves hirlapiró, aki nagyabb adag morfiumot vett be. Persiánt szanató­riumba szállították, ahol kezelés alatt áll, állapota azonban nem súlyos. Persian neve legutóbb a frankhamisí­tás ügyében szerepelt gyakran a nyil­vánosság előtt. Persian akkor a Világ munkatársa volt és a frank-ügy nyomo­zása során leutazott Konstantinápolyba és megl/iterjuvolta Mészáros Gyula ta­nárt. A nyilatkozat meg is jelent a lap­ban, néhány nap múlva azonban Mé­száros táviratot küldött, amelyben va­lótlannak nyilvánította állítólagos nyilat­kozatát. Néhány nappal később Persian lakásának ablakán ismeretlen tettesek bombát dobtak be, amely azonban nem okozott súlyosabb kárt és a rendőrség szerint csak ijesztésül szolgált. Az ismert újságíró ekkor visszavonult a közélettől, néhány héttel ezelőtt azon­ban belekapcsolódott a neve abba, az em­lékezetes históriába, amely Abdul Kadir herceg, a volt szultán fia és annak fele­sége körül támadt. Persian ebben az ügy­ben mint a hercegnő egyik ügyvédje lépett fel és különböző hatóságok előtt exponálta magát a török hercegnő ér­cekében. Persian közbelépése folytán Landau Ernő motorbicikli kereskedő, a itörök hercegnő vőlegénye felbontotta el­jegyzését. Persian ekkor elhatározta, hogy a török hercegnő életének történe­tét regényben fogja megírni és az újság­író, aki mindennapos vendég volt a her­cegnő Boráros-tér 3. szám alatti lakásán meg is irta a regényt, amely a napok­ban hagyta el a sajtót, címlapján Medji­­die hercegnő törökruhás fényképével. Kedd délelőtt megjelent a tőkapitány­ságon Abdul Kadir herceg és bűnvádi feljelentést tett úgy a regény szerzője, mint a hercegnő ellen halottgyalázás és cimbitorlds miatt. . A feljelentésben a herceg elmondja, hogy 1904-ben lépett morganatikus házasságra a hercegnővel «kitől két évvel ezelőtt vált el és igy volt felesége az ottomán-hcrcegnői cim vise­lésére nem jogosult. A herceg a feljelen­tésben előadta, hogy Medjddie hercegnő egészen egyszerű család sarja, anyja Konstantinápolyban szolgálóleány volt, apja pedig káplár a török hadseregben, A herceg halottgyalázást lát a regény­ben Abdul Hamid volt császárral szem­ben, akiről a regény olyan adatokat kö­zöl, amelyek valódiság esetén közmeg­vetésnek tenné ki a valamikor hatalmas császárt és ezért kéri a regény legsürgő­sebb elkobzását. Persiánt még kedden délelőtt beidézték a rendőrségre és kihallgatták. Este Per­sian Ádám felkereste barátját Lukache­­vich ‘hírlapírót és azzal az indokolással hogy nagyon ideges és ezért nem akar hazamenni, megkérte, engedje meg, hogy ott födhesse az éjszakát. Szerdán reggel Lukachevich az ebédlőben a díványon eszméletlenül találta Persiánt. A zsebében búcsúlevelet találtak, amelyet feleségé­hez intézett és amelyben azt írja, hogy késői szerelme és anyagi gondjai ker­gették a halálba. Az újságírók felkeresték a szanató­riumban Persiánt, aki elmondotta, hogy idegei az utóbbi hetek izgalmaiban telje­sen szétforgácsoiódtak. Kedden rengeteg idegcsülapitó szert vett be, majd amikor heves epegörcsök kínozták morfium és papaverin keveréket, többre pedig nem is emlékszik. Elmondotta Persián, hogy könyve miatt indítottak ellene hajszát és a regény megjelenését igen sokan meg akarták akadályozni. Egész Kelet fel­keresett — mondotta Persián Ádám — példátlan aknamunka folyt és minden iantáziát felülmúlt az a tipikus keleti ak­namunka, amelynek szálai egész Londo­nig vezetnek. Az orvosok szerint remény van arra. hogy Persián hamarosan felgyógyul. Csak a konkordátum megkötése után lehet uj püspökséget felállítani Egyházi válasz a Vatikán elleni sajtótámadásra A Pribicsevics-párti Récs-nek a Vati­kán elleni támadására, amelyről a Bácsmegyei Napló legutóbbi száma em­lékezett meg, egyházi részről a követ­kező nyilatkozatot küldték be hozzánk: — Pribicsevics lapja, a Recs, Meshan­­gu támadást intézett a Vatikán elten Bu­­danovics Lajos püspökké ‘szentelése al­kalmával. Minthogy a cikk írója nincs kellőleg informálva a püspöki kinevezés egyházjogi oldaláról és igy tendenció­zus beállításban nyert értesülést a nagy­­közönség, szükségesnek tartjuk a kine­vezést egyházjogi oldalról helyes be­állításban megvilágítani — Amikor a trianoni békeszerződés a Kalocsa—bácsi érseki főegyházmegyét kettészelte, Róma mindent megtett a bácskai hívek . érdekében. Budanovics Lajost apostoli adminisztrátornak ne­vezte ki, most pedig püspöki méltóság­ra emelte. Az egyházmegyéket Róma mindig, az államhatalommal egyetértve szokta feíáJílitani., Uj egyházmegyék erigálása minden esetben a ^kó'nkbrdá­­tuumak egyik szükségszerű folyomá­nya. Hogy itt Jugoszláviában a konkor­dátum még mindig nem jutott el a meg­valósulás stádiumába, annak egyedüli ........WWW— temnei. trani — és még sohasem jutott eszébe senkinek sem, hogy ezeknek a címeknek adományázásában politikai tendenciát fedezzen fel. A konkordátu­mot előkészítő bizottságnak lenne a munkája, hogy az idők viszontagsága által megzavart egyházi ügyek rende­zését elősegítse, az egyház ' és az ál­lam jogkörének határát a konkordátum keretei közé illessze. A kormány mindez ideig nem segitette idáig a konkordá­tum tárgyalásait. Mihelyt a bizottság nem bizalmatlansággal kezeli az ügyet, rövidesen tető ulá kerülhetne a konkor­dátum. Tellát amíg az ország határa nem lesz egyszersmind a püspökség ha­tára is. addig a bácsi apostoli adrni­­nisztrarura a Kalocsa—bácsi érseki fő­­egyházmegye kiegészítő részét fogja képezni. — Egyébként a cikkíró a legnagyobb fokú egyház.iogi járatlansággal megirt cikkét a kormánynak szánta. oka a konkordátumot előkészítő bizott­ságnak bizalmatlansága Rómával szem­ben. A kormány még ma sem tartja fontosnak, hogy a jugoszláviai kathöli­­kus egyház jogi helyzetét elintézze. Ró­ma részéről kezdettől fogva meg volt a hajlandóság a konkordátum létreho­zására. — A Recs cikkírója járatlan a katho­­íikus egyház ama jogszokásában, hogy a római közigazgatás a régebben léte­zett, de ma már megszűnt püspöksé­gek dmeit megtartotta és azokat mint egyházi méltóságokat a mai napig is adományozza. — A történelem folyamán minden na­gyobb balkáni városban volt püspök, ki­nek bizonyos terület tartozott jogható­sága alá. Ha a háborúk folytán vagy megcsorbult az egyházmegye, vagy pe­dig teljesen megszűnt, Róma továbbra is fenntartotta a határokban megnyirbált püspökséget, illetve megőrizte a meg­semmisült egyházmegyék címeit.. így még ma is szerepelnek ezek a püspöki címek:-almisi, ansari. arbei, biduani,bő­seid, carbavicii, co-rsohai, drivesti, dul­­cignoi, dulmi, knini, makari, novii, ose­­roi, pristinai, rosoni, sard lkai scutarii, Háború és béke Pacifista kiállítás Beojüradban Beogradból jelentik: A beogradi tiszti kaszinó épületében rendkívül érdekes ké­miai kiállítást nyitottak meg. A kiállítás, amelyet a Kemiska Strazsa rendezett, nem tudni szándékosan-e, vagy sem, pa­cifista irányzatú, leginkább is erre vall a kiállított tárgyak csoportosítása. Az első teremben a foszfornak, mint műtrágyának az alkalmazását mutatják be. Láthatók azonkívül még itt külön­féle talajjavító vegyszerek, amelyekkel fokozni lehet a föld termőképességét, mindenütt azonban kimutatják, hogy ugyanazon vegyi anyagot a háborúban mire lehet felhasználni és, milyen pusz­títást tud az végbe vinni. A különféle metil-anyagok és gázok a mezőgazda­­sági termelést a legmagasabbra fokoz­hatják, viszont a háborúban a legrettene­tesebb pusztítást okozhatják. Ugyanebben a teremben Sukurenko orosz mérnök egy uj talajporhanyitó eljárást mutal be, még pedig a légköri elektromosság fel­­használásával. Lengyenlországban már régebben kipróbálták a villanyáramnak erre a célra való felhasználását, azonban rendkívül költségesnek bizonyult Most erre a célra Sukurenko a légköri elektro­mosságot használta fel-és Beograd kör­nyékén meglepő eredményeket mutatott fel. Már több vajdasági földbirtokos ki-Egy kritikus albumából irta: Baedeker Gyermek- vagy ifjúkori barátok, ha hosszú távoliét után öregségük­ben találkoznak, sok keserű csalódás­ról fognak beszámolni. S ezek között a legkeserübb az lesz, hogy egymás­ban csalódtak s egészen másnak ta­lálják egymást, mint várták s elgon­dolták. ★ A viszontlátás hosszú idő múlva gyakran sírját ássa meg egy barát­ságnak, amely a távolság ellenére addig teljes melegében fennállott. Tiz vagy húsz év alatt annyira — és sokszor egymással ellenkező irány­ban — változik meg két jó barát, hogy újból találkozva, ahelyett, hogy jobban összemelegedhetnének, azt veszik mind a ketten észre, hogy Időközben eltávolodtak egyik a má­siktól, idegenek lettek egymásnak. A barátságot nem jó ilyen próbának ki­tenni. * A barátság legszilárdabb alapja: a kölcsönös becsülés. Minden más bá­zisa ingatag. Ezek az ingatag, de ügyes ekvilibrisztikával még vala­hogy sulyttartó alapok: a közös em­lékek, egyfajta műveltség, a jellemek hasonlósága, egybevágó érdekek. * A barátság próbája: az irigység­mentesség. S mivelhogy kevés baráti viszonyból hiányzik teljesen az irigy­ség, nagyon-nagyon ritka az igazi barátság. Ha oly helyzetbe jutsz, amelyben szükséged lesz a barátaidra, azt fo­­amfi tapasztalni, hogy ejsek ^legjobb esetben sem fognak annyi lelkesedés­sel dolgozni az ügyed mellett, mint amily buzgalommal működnek elle­ned az ellenségeid. * Az ellenségeink megbízhatóbbak, mint a barátaink. Egészen biztos, hogy az ellenségeink. S bizony nem egészen biztos, hogy a barátaink: a barátaink. * Ki ne óhajtana olyan barátságban élni, mint aminőben Orestes és Pyla­­des, Damon és Pythias, Achilles és Patroklus, vagy Athos, Porthos, Aramis és d’Artagnan éltek? Min­denki. Ellenben ki tud olyan lelkes és feláldozó barát lenni, mint ami­lyenek a nevezett jó fiuk és kitűnő férfiak voltak? Mindenki? * A szerencsétlennek jobb, ha egy igaz barátja van, mint ha sok az u. n. jóbarátja. A boldog ember kár és veszedelem nélkül bírja el a sok ba­rátot is. * Nagy ügyességre vall, ha az em­ber a barátságot, amelyet érez, sze­relemnek tudja elfogadtatni s nagy ügyetlenségre, ha a szerelmet, amelyben laborál, barátságnak akar­ja feltüntetni: A Gondviseléstől értékesebb aján­dék egy lojális ellenség, mint egy ta­pintatlan barát. * A szerelem ma is az, ami két-há­­romezer év előtt volt; a barátság ez idő alatt nagy változáson ment által. Most az a barátunk, aki ugyanazt az italt issza, amelyet mi szeretünk, ugyaujjut a kártyajátékot játsza, a melyet mi kedvelünk vagy ugyan­annak a sportnak hódol, amelyet nii is üzünk. # Fiatal- és öregkorban, mielőtt az ember az élet mozgalmaiba belép s miután azokat elhagyta, szokott leg­erősebb lenni a vágy a barátság s egy jó barát után. Ifjak és vének a leghívebb barátok. * Valamely baráti viszonyban éppen úgy, mint a pajtásságban, mindig van valaki, aki fölényt gyakorol a másik fölött. Ez az egyén a barát­ságban mindig az lesz, aki erkölcsi­leg magasabb fokon áll s a pajtás­ságnál az, aki az alacsonyabbon van. * Férfi és nő közt nincs barátság szerelem nélkül, de óhajtandó, hogy szerelem se legyen köztük barátság nélkül. ♦ Sok jóbarát kevesebbet ér, mint egy igaz barát. * Van, aki barátainak tartja mind­azokat az ismerőseit, akikkel tege­­ződik. Egy ilyen úriembertől kérdezték egyszer, hogy hány barátja van? S ő meggyőződéssel felelte: — Körülbelül négyszáz. * Eszményi barátság csak hasonló életsorsuak és rokon müveltségüek közt képzelhető. Minden egyéb ba­rátságos viszony csak pajtáskodás, társas érintkezés vagy intim ellen­ségeskedés. * Viszontszolgálatokat emlegetni a barátságban annyi, mim azt üzleti viszonnyá lefokozni. A barátságban csak szolgálatokról lehet szó. * A barátság sokaknál nem egyéb, mint egy szerelmetpótló érzemény. A görögöknél egyenesen az volt. És napjainkban is egy sereg barátság nyomban megszűnik vagy legalább is hűvösre csökken, amint az egyik fél házasságot köt. * Lánybarátságoknál az egyik fiatal hölgy rérjhezmenetclével az ezer esküvel inegoecsétett sírig tartó ba­rátság azouna1 csődöt mord, mivel­hogy valódi barátság csak egyenlő társadalmi he'yzetii egyének közt képzelhető — asszony és leány kö­zött sehogyse. Fiatal férfiak barátsá­gára kevésbbé veszedelmes a válto­zás, amelyet egyiküknek a nősülése idéz elő. Ha kettejük közt meg is lazul egy kissé a baráti érzés, a le­génynek maradt férfi lesz őszinte barátjává a fiatal asszonynak, aki a kettejük barátságára a halálos csa­pást mérte. Abban a percben, ahogy valaki meghal, megszaporodnak a barátai. Aki meghalt — ha csak kis Időre is — érdekessé válik és az érdekes em­bereknek mindenki keresi a barát­ságát. Ez is jóbardt: — A barátaim folyton szívessége­ket kérnek tőlem. Hát ez a barátság? Barátságambició: A legtöbb ember azt szeretné, ha mindenki őneki volna a legjobb ba­rátja s irigységgel nézi, hogy ez nincs igy. A passzív barátság a leg­kedveltebb márka

Next

/
Thumbnails
Contents