Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-05 / 114. szám
3 rief»?: 1927. nű u., 5. BA (SIEGTE! NAFLÖ Megnyílt a világgazdasági konferencia Negyvennyolc állam százkilencvenhét delegátusa vesz részt a konferencián, amely a világbékét akarja á világgazdasági szervezkedéssel áilandósiiam Genfből jelentik: A Népszövetség tanácstermében, a reformáció termében szerda délelőtt tizenegy órakor nyilt meg a világgazdasági konferencia. Theunis elnök üdvözölte a megjelenteket, akik zugó tapssal fogadták az elnöki megnyitót. Az ülésen negyvennyolc állam képviseletében százkilencvenhét delegátus gyűlt össze. csupán az orosz kiküldöttek nem vettek részt a megnyitó ülésen, mert az orosz delegáció csak szerda este érkezett Centbe. Theunis megnyitó beszédében vázolta a világgazdasági konferencia létrejövetelének előzményeit és hangsúlyozta, hogy ez a világgazdasági parlament a I épszövetség védőszárnya alatt a akult meg és annak szellemében rkar munkálkodni a nemzetek kölcsönös megértésének előmozdítása érdekében, aminek egyik leghathatósabb eszköze a gazdasági szolidaritás a népek között. A világgazdasági konferencia elsősorban az európai nemzetek gazdasági kérdéseivel foglalkozik — mondotta Theunis elnök — és ez a konferencia akkor is jótékony hatású lesz, ha nem is fog pozitív eredményeket hozni, mert később olyan következmények fognak nyomában járni, amelyeknek értéke egyelőre felbecsülhetetlen. Arra való ez a összejövetel, hogy az egyes államok felismerjék saját gazdasági életszükségleteiket és a maguk érdekeit akkor szolgálják a legjobban, ha a gazdasági életüket összhangba hozzák a nemzetközi érdekekkel Az elnök ezután a tárgyalások technikai módját fejtegette. Loucheur emelkedett ezután szólásra, akinek beszédét a delegátusok a legnagyobb érdeklődéssel hallgatták. A delegátusok körében optimisztikus a hangulat és a konferencia munkálatainak várható eredményeit bizakodóan ítélik meg. Sokkal szkeptikusabb a világsajtó képviselőinek a hangulata, akik közül a legtöbben illúziónak mondják a gazdaságpolitikusok bizakodását. A legnagyobb érdeklődés a jelenlevők közül Loucheur felé fordul azért is, mert Loucheur már 1925-ben javasolta ilyen konferencia őszszehivását, azzal a jelszóval, hogy a világbékét a világgazdasági szervezetekkel kefl állandóvá tenni. Két kérdés kelti a legnagyobb érdeklődést a konferencián. Az egyik a Loucheur részéről proponált nemzetközi kartellek eszméje. Loucheur a termelés szempontjából racionális piacelosztást javasol, a mellyel útját lehetne állni a világszerte észdhető tiitprodukciónak. Ugyancsak nagy érdeklődést kelt az úgynevezett nemzetközi konjunktúra vizsgálat is, a melyre nézve számos delegált érdekes adatokkal érkezett Geníbe. A konferencia első része általános diszkusszió lesz a világgazdasági helyzetről és a világbéke biztosítására induló törekvésnek. A tanácskozások további része az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági kérdések megvitatása lesz. Különös részletességgel fogják megvitatni a vámtarifák és kereskedelmi szerződések kérdését, a nemzetközi iparügyi megegyezés lehetőségét és az európai gazdasági helyzet különleges ismertető jelei:; Árvizek pusztítanak New-Orleansba beható t az árvíz Londonból jelentik: Szikratáviratok jelentik Newyorkon át New- Orleansból, hogy az árvíz behatolt New-Orleans városának alacsonyabban fekvő területeire, de a mérnökök biztosra veszik, hogy a várost nagyobb veszedelem nem fenyegeti. Ennek ellenére a városban óriási a pánik és sokati kétségbeesve menekülnek New-Orleansból. Tíz mérföldnyire Wickburgtól északra Dockfortnál a Missisippi töltése átszakadt és Lulsiana állam északkeleti vidékeit is árvíz fenyegeti. Wickburgra kedden éjjel teljesen váratlanul tört az árviz, úgy hogy a lakosságnak nem volt ideje menekülni és majdnem mindenki a házak tetején várja a szabadulást. W'ckburg teljesen megközelíthetetlen, mert úgy az országutakat, mint a vasutakat a város körül harmincnegyven kilométeres körzetben öntötte el az ár. A víz alá intőit újabb termőföldek kiterjedése több mint egymillió acre. Az áradás már túl jutott Wickburgon és a hét végére Baton-Rouge várost fogja elérni. New-Orleans felett tovább folyatják a gátak felrobbantását, hogy a f est szélesítsék. A Missisjptft árja-most íiiár hat ‘ államra terjed ki. • Ac szakértők „ i^eriijt apacsra, ali; van kilátás és az árvíz valószínűiéi május 11-éh fog kulminálni. Coolidge elnök utasította a hadügyminisztert, liovy mozgó* it a az Esve ü t Á ja. inck vaiarrcím i csapatát ás összeértositsa /:'ct az árterületen, Uj gyűjtést is indítottak. Áradás Kanadában Londonból jelentik: Montreali jeiriff -ifi -míI--wt*lentcs szerint a legtermékenyebb kanadai gäbe naterü leteti, Manitoba államban óriási árviz pusztít. Brandon tartományban négyszáz farmot kellett kiüríteni az árviz miatt. Más tartományokban is a hirftélén beállt hóolvadás következtében a folyók kiléptek medrükből.- Ag win* &pef*? fyfronatfósdén. ßz árxdz* hírére óriási hossz indult meg. Áz Efs’éh is kíáradt Milánóból jelentik: Az Etsch árja Verona közelében Bussolzugo városka mellett negyven méter szélességben áttörte a jr'tat és óriáii területet öntött el. Az árviz olyan hirtelen keletkezett, hogy a lakosság minden vagyonának hátrahagyásával volt kénytelen elmenekülni. Sok ház beomlott, az állatállomány teljesen elpusztult és a termés is megsemmisült. A kisantantot akarta Bethlen e:!ee.su'yozni az olasz szerződés megkötésével \ magyar mini szterelnök beszéde a képviselőház k JUigvi bizottságának ülésén Apponyi a Jugoszláviával va.ó megegyezést sürgette Bethlen szerint Olaszországnak is érdeke a jugosslávmagyar megegyezés Budapestről jelentik: A képviselöház külügyi bizottságában szerda délben kezdték tárgyalni az olasz-magyar barátság, szerződést. Az ülésen elkenek gróf Apponyi Albert szólalt fel, aki kijelentette, hogy szívesen osztozik abban az örömben, amit az olasz-magyar szerződés megkötése szerzett, a födolog azonban, hogy milyen hatása lesz a szerződésnek Magyarország nemzetközi helyzetének helyreállítása szempontjából. A Lilimére, vonatkozó megállapodáshoz Jugoszláviával kell megegyezni a tranzitöíorgalomra vonatkozólag és kérdés, hogy miképpen egyeztethető össze Magyarországnak Olaszországgal való intimitása a jugoszláv viszonnyal. Lukács György. Gratz Gusztáv, Beck 1 ajos. Wolff Károly és Gömbös Gyula íetelólaiása után Bet'len ni'nisztcrc'nc-k szóialat f el, válaszolva a vitában elhangzottakra. Elsősorban azt argsiifyozta, hogy a szerződés a két tíiiflm érdekközösségéből Nagy?: országnak ér'eke hogy az a gyűrű, amely a kis wtant révén körülfogja, enyhülőn viszont Olaszországnak is érdeke, hogy i Magyarország is erőhöz jusson. Ezt az erőt a múltban a kisantant-gyürü miatt Magyarország nem tudta megszerezni. — A Jugoszláviához és Romániához való viszonyt illetőleg — mondotta Bethlen - nem írszem, hogy nehézségek származnuk, amelyek aggályosak volnának ránknézve, hiszen a Fiumére vonatkozó megegyezés csak akkor effsktuálható. ba Ju! goszláviával a tranzítótorgs'.ojira * nézve megegyezhetünk. Ha Olaszo-szagnak érdeke, hogy Fiume mögött magyar hinterland iegyen akkor érdeke, hogy Magyarország és Jugoszlávia között olyan megegyezés létesüljön hogy a f űmet k’kötőt valóban is haszná!Itassuk. Természetes, hogy ez is Szóba került Rómában és olasz részről' semmi nehézség nincs, hogy a megegyezés létrejöhessen. Ennek előfeltétele természetesen egy jobb atmoszféra kialakulása Magyarország és Jugoszlávia között és egy normális szomszédi viszony kifejlődése. Az Olaszország és Jugoszlávia közötti viszonynak nem akarok súlyos jelentőséget tulajdonítani, mert nem látom úgy a helyzetet, mintha ez közvetleu és súlyos komplikációkkal fenyegetne. Jóslásokba, nem akarok bocsátkozni, nern is lehet, nem is szabad. Mindenesetre egy körülmény magában véve óvatosságra int. még pedig az, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bármiféle komoly konfliktusban olyan formában vegyünk részt, amely bennünket akcióra kötelez. Végül kijelentette Bethlen miniszterelnök, hogy mielőit Rómába elindult, Beogradda! tisztázta, hogy elvben nincs kiligása a tranzitó kérdés mego’ásának. Reméli, hogy az uj jugoszláv kormán* megalakulása folytán a részletes tárgyalások megindulhatnak. Ezek valószínűleg hosszabb időt vesznek majd igénybe, 1 mindenesetre azonban a megkötendő szerződés nagymértékben hozzá fog járulni ahhoz hogy Magyarország és Jugoszlávia között normális jóviszony fejlődjék ki. A miniszterelnök beszéde után a kB!! ügyi bizottság elfogadta az olasz-ma- 1 gyár szerződések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Sztrájkkal fenyegetőznek a jugoszláviai mozisok A zágrábi mozigyUlés határozatai Zagrebból jelentik: A mozgószinháztulajdonosok országos kongresszusa szerdán ért véget. A kongresszuson a következő" határozatot fogadták él: 1. A kongresszus megállapította, hogy a mozik anyagi helyzete az általános gazdasági krízis és az adóterhek miatt olyan súlyos, hogy lehetetlenné teszi fennmaradásukat. 2. A kongresszus megállapította, hogy a nagy krizis főokai a nagy adók, úgy. az állami, mint az önkormányzati adók és az illetékek. 3. A kongresszus kéri a pénzügyminisztert, hogy a belügyminiszterrel összhangban hívjon össze ankétot, amely megállapítja az adók végső határát. 4. A kongresszus megállapítja, hogy a jelenlegi körülmények között minden további munka csak óriási veszteséget hoz és ezért egyedüli kiút, ha a kongresszus követeléseit nem teljesitik, hogy beszüntessék üzemeiket. A mozis kongresszus határozáta, a mely tulajdonképen nem más, mint a közeli mozisztrájk bejelentése, nagy feltűnést keltett. Üzleti levelek a cUlóllá k egyenjogofcitásá ól Budapestről és Pár s’aá Is küldenek agitáct s iratokat Horvátországba Zagrebból jelentik: A rendőrségen egy re nagyobb számban jelentkeznek zagrehi lakosok, akik agitációs leveleket kaptak külföldről, A leveleket Torinóban, Budapesten, vagy Parisban tették postára. A Párisból érkező levelek postabélyegzőjén Paris 30. IV. Danton téri postahivatal. A levelek szövege a következő: ■ A délszlávok jövője az összetartástól függ. Az összetartás első feltétele* hogy az összes délszláv népek a szlovének, horvátok, szerbek, montenegió:ak és bulgárok egyenjogúak legyenek.« Az agitációs levelek háromfélék és különböző szinü üzleti levélboritékban vannak. cégjelzés azonban nincsen rajtuk. Az egyik fajta levélben a szöveg a következő: v Bár mely népnek, bármilyen kicsiny is, joga van a létre és az önkormányzat gyakorlására. Heterogén államnak a mai modern időkben föderalista berendezésűnek kell lenni, hogy fenntarthassa magát. Elmúltak azok az idők, a mikor egy hóditó nép kardal a kezében fenn tudta tartani uralmát a leigázott népek felett.« A levelek kifogástalan horvát nyelven vannak Írva. Az utóbbi napokban nemcsak Zagrebba, hanem Ljubljanába is érkeztek flyen levelek és ezeknek feladási helye szintén Paris, Torinó és Budapest. A zagrebi rendőrség az agitációs levelekről jelentést tett a belügyminisztériUlTHMk.
