Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-05 / 114. szám

BACSMEGYH KAPU» 2. oldal. tétlenül el kell tekinteni mindazoktól, akiknek már más pártokban múltjuk van és bármilyen formában paktáltak más pártokkal. A főbizottság május 21-iki ülésén fog végleg dönteni a hivatalos jelölésekről. A körirat nieg* emliti, hogy a horvát parasztpárt az ország valamennyi területén kivétel nélkül állít jelölteket. Összehívták a Radics-párt főbizottság! ülését A horvát parasztpárt főbizottságát május 21-ere ülésre hívták össze. Az ülésen elsősorban a párt képviselői jelöléséről, azután a választási kiált­vány megszövegezéséről, a pártszer­vezeti szabályok megváltoztatásáról, a pártprogram módosításáról és a nép közötti agjtációs munka felosz­tásáról fognak tanácskozni. Érdekes, hogy á párt főbizottsága legutoljára négy és fél évvel ezelőtt 1923 január­jában tartott ülést. Tartományok szövetsége alakul A tartományi delegátusok beogradi konferenciájának határozata Bcpgradból jelentik: A tartomány­­gyűlések. kiküldötteinek legutóbbi konferenciáján a gazdasági válságról szóló határozaton kívül a dunamel* léki tartomány képviselőjének javas­latára határozatot hoztak a tartomá­nyok szövetségének megalakításáról. A konferencia elhatározta, hogy ezt a fontos javaslatot figyelmébe ajánlják a tartománygyüléseknek és felhívják a tartományi választmá­nyokat. kezdjenek hozzá annak meg­valósításához. A tartományok szö­vetségének megalakításától azt vár­ják, hogy az önkormányzat élettel­­jesebb lesz és megszűnnek a bizony­talan kísérletezések. A szövetség tagjainak tapasztalat* és eszmecseréjén kívül együttműkö­dést hozna létre a szomszédos tar­­mányok között a közös kérdésekben. ü Vrtt .Uii.il ifiikií.'i-’i’*' »* . Még nem aktuálisak a bánáti tisztviselőváltozások Davidovics Ljuba szerint a demokra­ták kilépnek a kormányból, ha Makszimovics miniszter lesz Beeskerekről jelentik: Az uj kormány megalakulása óta olyan hirek vannak elterjedve Becskereken, hogy a bánáti közigazgatásban nagyarányú személyi változások fognak bekövetkezni. A napokban Afoí/oc Milivoj, a felsőbá­­«áti demokrata part elnöke Beogradba utazott, amit szintén a személyi válto­zásokkal hoztak kapcsolatba. Moljac Mi­­livoj most érkezett vissza Beograd ból és a várható személyi változásokról a kö­vetkezőket mondotta a Bácsmegyei Napló munkatársának: —- A személyi változásokról egyáltalá­ban nem tárgyaltam Beogradban. Ez a kérdés egyelőre nem aktuális, mért a kormány fontosabb ügyekkel van elfog­lalva. A bánáti személyi kérdések csak Sztankóvics Szvetozár földmivelésügyt miniszter bevonásával történhetnek meg. aki azonban resszört és egyéb ügyekkel annyira el Van foglalva, hogy egyelőre ezzel a kérdéssel nem foglalkozhatik. — Vannak-e a demokrata pártnak személyi természetű kívánságai a Bánát­ban? — Igen, vannak. A mi kívánságainkat már kidolgoztuk és ha. aktuálissá válik, a kormány élé fogjuk terjeszteni. Addig azonban annak tartalmáról nem nyilat* kozhatom. Annyit azonban mondhatók, Hogy nem felelnek, meg a valóságnak azok a hirek, amelyek szerint a bécske­­reki polgármester személyében is Válto­zás volna vár hulő. — Milyen ügyben járt elnök ur Béö­­gradban? — A jíölitütai helyzet felől tájékozód­tam. Beszéltem pártunk vezérével, Davi* dftvies Ljubával, aki kijelentette, hogy Makszimovics belépése a kormányba na­gyon .egyszerit probléma. Annyi áz egész, hogy ha Makszimovics belép, ak­kor a mi pártunkhoz tartozó miniszterek kilépnek. Szóval vagy ml, vagy Makszi­movics. Ez csak nem komplfkált pro­bléma. Végül Moljac pártelnök kijelentette, Budapestről jelentik: A képviselőház szerdai ülésén Pödmaniczky Endre báró kormánypárti képviselő személye körül parázs veszekedés keletkezett, amelynek a folyosón folytatása is volt. Ostor József beszéde közben Rothenstein Mór szo­ciáldemokrata képviselő közbeszólt, mire Pödmaniczky, aki közismert gyakori íz­léstelen közbeszólástaiiiól, a következőket kiáltotta Rothensteinnek: — Móric, hallgass! A Móricok mindig tévednek! Ezekre a szavakra Reisinger Ferenc szociáldemokrata képviselő izgatottan ug­rott fel helyéről és az Izgatottságtól re­megő hangon kiáltotta Pödmaniczky felé: — Ilyen vén emberhez, már nem illik ilyen Ízléstelenség! Komolyabb is le­hetne már! Az elnöklő Zsitvay Tibor ezért Reisin­­gert rendreutasitotta, mire Reisinger megismételte, hogy mégis Ízléstelenség az, amit Pödmaniczky csinál és jobb vol­na, ha az elnök őt utasítaná rendre. Az elnök ismételt rendreutasítására Reisin­ger indulatosan az asztalra csapott és megismételte, hogy Ízléstelen és buta az, amit Pödmaniczky csinál, mire a képvi­selőház az elnök indítványára Reisingert a mentelmi bizottság elé utasította. Rei­singer felkapta aktatáskáját és kifelé in­dult a teremből, de útközben még vissza­szólt, hogy mégis buta az, ahogyan Pod­­maniczky viselkedik. Erre a ház Rei­singert másodszor is a mentelmi bizott­ság elé utasította. A folyosón Reisinger a köréje csopor­tosuló képviselőknek, akik a közbeszó­lásnál nem voltak az üléstermben, el-Becskerekről jelentik: A jugoszláv kor­mány és a Vatikán között régebb idő óta folynak a tárgyalások konkordátum meg­kötésére vonatkozólag, amely a jugo­szláviai katholikus egyháznak államjogi viszonyait lesz hivatva rendezni. A kon­­kordátumtárgyalásokkal kapcsolatban a bánáti katholikusság köreiben olyan hi­rek vannak elterjedve, hogy a konkordá­tum el fogja rendelni az ószláv liturgia bevezetését valamennyi jugoszláviai, te­hát a bánáti és bácskai katholikus tem­plomokban is. Az ószláv liturgia beveze­tése azt jelentené, hogy a szent mise és az egész egyházi szertartás latin helyett ószláv nyelven történnék,. ügy hogy jó­formán nem volna többé különbség a katholikus és a görögkeleti egyházi Szer­tartások között. Ezek a hirfck szokatlanul nagy érdek­lődést váltottak ki a bánáti katolikusok között annál is inkább, mert olyan hirek is vannak, amelyek szerint az úgyneve­zett glagot misenyelv bevezetésére inár létre 1« jött a megegyezés a szentszék és a kormány között és a glagolnyelvü liturgia bevezetése az itténi templomok­ban már csak rövid idő kérdésé, Ezekét a hireket megerősíteni látszott a beogradi Politika egyik legutóbbi szá­mának egy tudósítása, umély óriási fel­tűnést keltett Bécskerekén. A tudósítás beszámol a szmederevói újonnan épült katholikus templom felszentelési ünnep­ségének lefolyásáról, amelyet Rodics Ra­fael beögrad-szmederevói érsek, bánáti apostoli adminisztrátor celebrált fényes papi segédlettel. A Politika tudósítása szerint a szentbeszéd, az egész mise és a beszentelés kizárólag szerb nyelven folyt lé. Mivel még arra nem volt eset, hogy katholikus templomban a mise­­szöveget ne latin nyelven olvas-1 ták volna, a Politika cikkéből aZt a követ- j keztetést vonták le, hogy ez volt az első hogy csakugyan nagyobb arányú szemé­lyi változásokra van kilátás a felső­bánáti közigazgatásban, de azok még sokára fognak megvalósulni, mert elő­ször a nagyobbak, a főbb pozíciókat be­töltők kicserélését kell elvégezni. mondta a történteket és ingerülten ki­jelentette, hagy ,ha mégegyszer előfordul ilyesmi, akkor az illető képviselő nem viszi el szárazon. — Ebben a házban az emtler nem teheti be a lábát anélkül — mondotta — hogy ne halljon állandó mórieözást. Ez nem úri­emberhez méltó és nem tisztességes el­járás. Ha még egyszer meg fogom hallani — folytatta Reisinger most már kiabálva és nem hallgatva a körülötte álló egy­­ségespárH képviselők csillapítására — hogy kormánypárti oldalról le fogja mő­­ricozni Rothensteint, szavamra mondom, odamegyek és pofonütöm. Egyik kormánypárti képviselő csititani próbálta Reisingert és azt mondta neki: — Ugyan ne törődj azzal a bornirt ke­­lebiai ökörrel, nem érdemes emiatt a nie­mand miatt felháborodni! Miután azonban Reisinger indulatosan tovább kiabált, az eddig nyugodt egy­ségespárti képviselők erélyesen tiltakoz­ni kezdtek és Farkas Elemér kormány­­párti képviselő, sZolgálatonkivüli ezredes csendesen, de határozott hangon a kö­vetkezőket mondotta Reisingernek: — Ha valaki pofonvágással fenyegető­zik, ezért helyet is kell állni és vállalni kell a konzekvenciákat! — Helyt is fogok állam — felelte Rei­singer. — Az bizonyos, hogy ezt a mó­­ricozást Iá fogjuk irtani a magyar par­lamentből! Ezzel Reisinger hátat fordított az egy­­ségespárti képviselőknek és a szociálde­mokraták csoportjához csatlakozott. Az incidens élénk feltűnést keltett a Ház folyosóján. lépés a szláv liturgia bevezetésére a ju­goszláviai katholikus templomokban. Ez­­esetben pedig nyilvánvaló, hogy ez a szlávnyelvü mise uj korszak megnyitása lett volna a katholikus egyház történeté­ben. Tekintettel a szokatlanul nagy érdeklő­désre, amely az állítólagos szlávnyelvü mise körül felmerült, a Bácsmegyei Napló becskereki munkatársa egy magas egyházi méltóságot betöltő becskereki papi személyiséghez fordult felvilágosí­tásért, aki állásánál fogva hivatott ennek a kérdésnek a tisztázására. Arra a kérdé­sünkre, hogy mégfelel-e a valóságnak az a hír, hogy Rodics érsek szerb nyelven tartotta meg a misét, informátorunk a következő kijelentést tette: — Ügy a beszentelés mint a szent mise szertartás teljesen úgy folyt le, mint régen, azaz latin nyelven. Sőt a béogradi dalárda is, amely az ünnep­ségen részt vett, latin nyelven éne­kelt. A beszéd természetesen szerb nyelvért hangzott el. mert Szerbiában természetesen szerbül beszélnek. . Ez a nyilatkozat teljesen elejét Vette minden további kombinációnak. Meg­kérdezte munkatársunk azt is, miképert áll a sokat emlegetett konkordátum ügye és megfelelnek-e a valóságnak azok a hirek, hogy a konkordátum a glagöl li­turgiát teszi majd kötelezővé a Bánát­ban is. Erre a kérdésre informátorunk a következőket mondotta: — A konkordátum még nincs meg­kötve, a tárgyalások még folyamatban vannak és hogy mikor fejeződnek bé, azt egészén bizonytalan. Arról soha szó sem volt, hogy a glagolicát a bá­náti katholikus templomokban bevezes­sék. Arról van szó csupán, hogy a gla­­gol liturgiát kodifikálják azokon a te­rületeken. ahol ez a gyakorlatban- már hossza évszázadok óta be van vezetve. 1927. május 5. Eddig szól az illetékes papi forrásból nyert nyilatkozat, amely előreláthatólag meg fogja nyugtatni a bánáti katholiku­­sokat annál is inkább, mert az abban fog­laltakat minden tekintetben megerősítet­te munkatársunk előtt Rodics Rafael ér­sek felhatalmazása alapján Pelikán Lipót nyugalmazott pénzügyigazgató is. Három hónaponként kell fizetni a negyedosztályu kereseti adót A tisztviselő adójáért a munkaadó felelős A sznboticai adóhivatalhoz szerdán érkezett le a pénzügyminiszter rende­leté, amely az 1927—1928. évi oénzügyi törvény 79. paragrafusával kapcsolat­ban a negyedik osztályú kereseti adó befizetéséről intézkedik. A rendelet is­merteti a pénzügyi törvény errcvoriätko­­zó rendelkezését, amely szerint a ne­gyedik osztályú adóért az állam a mun­kaadót teszi felelőssé. Ezért a munka­adóknak jogukban van tisztviselőitől és' alkalmazottaitól, akik negyedik osztá­lyú kereseti adót tartoznak fizetni, min­den elsején levonni az adó összegét, amit a munkaadók háromhavonkint tar­toznak befizetni az adóhivatal pénztá­rába. A fizetés úgy történik, hogy a munkaadó egy kimutatást készít ci tiszt­viselőiről. amelyben megjelöli, hogy mi­lyen összeg (fizetés) után fizeti az adót és mely Időre. A pénz.gyi törvény 79. szakasza ér­teimében a negyedik osztályú adó a következő táblázat .szerint fizetendő: hatezer dinár évi összfizetés után tizen­kétezer dinárig három és fél százalék. Tizenkétezertől huszonnégyezerig négy százalék, huszonnégytől harminchat­­ezerig négy és fél százalék, negyven­­nyolcezerig öt százalék, hatvanezerig öt és fél százalék, hetvenkétezerig hat százalék, nyolcvannégyezerig hat és fél százalék, kilencvenhatczerig hét száza­lék. száznyolcezerig nyolc százalék, százhúszezerig kilenc százalék, száz­­huszezer dináron íeliíl tiz százalék. Ezenkívül á tisztviselők rokkant adót, kamarai pótadót és községi pótadót is tartoznak fizetni, ezeknek az adóknak összegét azonban nem vonhatták le a . munkaadók az alkalmazott beleegyezése nélkül. Az álmok városa A Bácsmegyei Napló uj regénye Mai számunkban fejezzük be az »Odysseus hét lakomája« elmü regé­nyünk közléséi és holnap már megin­dul uj regényünk »Az álmok városa* címmel. Az uj regény írója Curt 3. Braun, a legnépszerűbb német regény­írók egyike. »Az álmok városa« pedig még most befejezett regényünknél h izgalmasabb és érdvkfésiitöbb olvas­mány. Egy excentrikus városban játszódik le u regény izgalmas cselekménye, egv mesterséges városban, amelyet két dús­gazdag vállalkozó létesít, telezsúfolva ezt az örömvdrost Szórakozóhelyekkel, táncpalotdkkal és modern parkokkal, ahol pénzért árusítják a pihenést és fel­­frissiilést a nagyváros robotjában elfá­radt embereknek. Ebben az excentrikus miliőben játszódik it a regény bonyo­lult meséje, amely egy szenzációs ta­lálmány, égy vakmerő és titokzatos gyilkosság és egy forró szerelmi törté­net érdekes szálait fűzi sziitpómpdS. nagyszerű megfigyelésekben gazdag re­génybe, amelynek fordulatai olyan meglepőek, hogy az érdeklődés az utol­só fejezet végéig állandóan fokozódik. Bizonyos, hogy »Az álmok városa« ugyanolyan nagy érdeklődést fög kel­teni, mint a ma befejezett Heiler-re­­gény, sőt az otvasó talán még nagyobb izgalommal fogja kisérni a modern miliőben játszódó mese lebilincselő for­­didutail, Uj regényünket is naponta megjelenő folytatásokban fogjuk kö­zölni. „Móric, hallgass!“ Botrány a magyar képviselőházban Pödmaniczky Endre báró egy közbeszólása miatt Szláv misenyelv, vagy latin liturgia Milyen nyelven tartott misét Rodics érsek Szmederevóban? Nem vezetik be a Bánátban az ószláv misenyelvet 1

Next

/
Thumbnails
Contents