Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-04 / 113. szám
1927. május 4 BÁCSMKGYEI NAPLÓ 3. ^iđal A jugoszláv-magyar kereskedelmi szerződés a magyar parlament előtt Valkó külügyminiszter beterjesztette a Jugoszláviával kötött egyezményeket A ke eskedeimi szerződés kimondja a két állam közti teljes kereskedelmi szabadságot és biztosítja a legtöbb kedvezményt a vasúti forgalomban — A szerződés nem tartalmaz vámtaiifális engedményeket — Megkönnyitik a határraenti lakosság személyforgalmát Beterjesztették az olasz-magyar barátsági szerződést is Budapestről jelentik: A húsvéti szünet után kedden tartotta a képviselőház első ülését, amelyen Va’kó Lajos külügyminiszter leterjesztette az Olaszországgal í?27 április 5- kén Rómában kötött barátsági, békéltető eljárási, és választott bírósági szerződés beclkkelvez'iséröl szóló törvényjavaslatot. A javaslat három szakaszból áll. Az első szakasz arról szól. hogy ezek a szerződések a hozzájuk tartozó jegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatnak. A második szakasz közli a szerződések és a jegyzőkönyvek eredeti francia sző vegét és annak hivatalos magyar fordítását. A harmadik a szokásos életbeléptetési záradékot tartalmazza. A javaslathoz mellékelt indokolás abból indui ki. hogy a trianoni békeszerződés aláírása után Magyarország és Olaszország között örvendetes módon hamar kialakult a háború előtti hagyományos jóviszony. Olaszország Magyaror zág'ránti jószándékának és barát ágána r a gyakorlatban Is számos tanújelét adta. Az indokolás ismerteti ezután a szerződés tartalmát és felsorolja a békéltető és választott bírósági eljárás lényeges rendelkezéseit. Egyidejűleg beterjesztett Valkó külügyminiszter még öt törvényjavaslatot, köztük benyújtotta az SHS királysággal !?■?(» fnlius 24-ikén Beog. Hibán kötött kereskedelmi szerződés heeikke! veréséről szóló törvényjavaslatot. valamint az S. H. S. királysággal egyes közlekedési kérdések rendezése, valamint a határjelzések fenntartásának szabályozása tárgyában ugyancsak 1926 július 24-én kötött szerződést. A kereskedelmi szerződés elsősorban kimondja a két állam közötti kereskede’cm telies szabadságát, értve ezalatt azt, hogy a két állam polgárai a két ország területén az utievélkezelés legegyszerűbb és leggvorsabb elintézése mellett szabadon közlekedhetnek, hogy ott kereskedelmi ügyleteket köthetnek és ezekből a kereskedelmi ügyletekből származó jogaik és kötelezctö-ége k terén ugyanolyan elbánásban fognak része ülni. mint a saját ncmzetbeliek. vagy a legtöbb kedvezményt élvező nemzetek állampolgárai. Ugyanez áll mindennemű kereskedelmi vagy ipari társaságra, pénzintézetekre vagy biztositó társaságokra is. amelyek a két szerződéses fél területén szabályszerűen alakultak meg. Nem foglalja magában a szerződés a letelepedés kérdését, de meg van adva annak a lehetősége, hogy a két kormány között ebben a kérdésben megindithatók lesznek a tárgyalások. A kereskedelmi szerződés megállapítja a továbbiakban, hogy eltekintve bizonyos, a szerződésben megjelölt különleges esetektől, elvben semmiféle behozatali, kiviteli vagy átviteli tilalomnak és korlátozásoknak a kölcsönös. személyi és áruforgalomban helye nincs. ilyen tilalmak azonban közérdekű rendkívüli körülmények között kivételképpen mégis alkalmazhatók. Természetesen a tilalmak ilyen esetben egyenlő feltételek mellett minden más államra is kiterjednek. Biztosítja a szerződés a legtöbb kedvezmény élvezetét az áruk kölcsönös elvámolása, megadóztatása és egyéb közterhekkel való megterhelése, valamint mindennemű hivatalos kezelés terén úgy a behozatalnál, mint a kivitelnél és átvitelnél is. A szerződés kölcsönös vámtarifális engedményeket nem tartalmaz. miután ilyenek ryuitása cz’döszerint még nem mutatkozik szükségesnek, de gondoskodik a szerződés arról, hogy bármely alkalmas időpontban kiegészíttessék olyan határozmányokkal, amelyek kölcsönös konkrét vámengedménveket tartalmaznak. A legtöbb kedvezmény biztosítása melett szabályozza a szerződés a kereskedelmi utazók tevékenységét is és az utazók mintáinak behozatalát teljes vámmentességgel biztosítja. Kiter.ieszkedik a szerződés az egyenlő elbánás és legnagyobb kedvezmény elvének a vasúti díjszabások terén való alkalmazására is. E tekintetben a szerződés olyan megállapodásokat tartalmaz, amelyekhez hasonlóak más államokkal kő. tött kereskedelmi szerződésekben is foglaltatnak és amelyeknek értelmében a másik államból kiinduló forga lom és annak alkalmazása tekintetében nem részesíthetők kedvezőtlenebb elbánásban, mint az ugyanazon a vonalon ugyanazon irányban hasonló feltételek mellett lebonyolított belföldi forgalom. Megkönnyíti a szerződés a határvidék lakosai között a kölcsönös úgynevezett kisebb határszéli forgalmat, amennyiben teljes vámmentességet biztosit az áruk és terménvek legna gyobb része számára, amelyet e ha tárterületek lakosai saját szükségletük fedezésére hoznak forgalomba. További két évre terjeszti ki a szerződés még azokat a külön kedvezményeket is, amelyekkel az uj határ által gazdaságaiktól elválasztott határmenti lakosok földjeik megművelését akadálytalanul folytathatják. A határmenti lakosok kölcsönös személyforgalmát a szerződés lényegesen megkönnyíti, amennyiben ezentúl a határszéli területek minden állandó lakosának megadja őzt a lehetőséget, hogy a másik állam határterületére átjárhasson. Végül kimondja a szerződés, hogy amennyiben a szerződés valamely határozmánya körül a két állam között ellentétek merülnének fel, ezeknek a kiegyenlítésére a szerződés választott döntőbírósági eljárást állapit meg, amelynél az elnököt a hágai állandó nemzetközi bíróság elnöke jelöli ki, abban az esetben, ha a felek az elnök megválasztásában nem tudnának megállapodni. A szerződés időtartama a ratifikálástól számított három év. amelynek eltelte után a szerződés érvényben marad mindaddig, amig a szerződő felek valamelyike hat hónapra fel nem mondja. Valkó külügyminiszter intézkedésére csütörtök déli féltizenkét órára hívták össze a külügyi bizottságot, amelynek ülésén azonban csak az olasz-magyar döntőbírósági szerződést lógják tárgyalni és ennek során Bethlen miniszterelnök a külügyi bizottság előtt is részletesen ismerteti olaszországi tárgyalásainak eredményét. A Jugoszláviával kötött szerződések letárgyalására a külügyi, közlekedési, közgazdasági és pénzügyi bizottságot a jövő hét elejére együttes ülésre fogják összehívni. Vili árok a« angol alsóházban a szakszervezeti reform miatt A niMiikáspárf óriási zajjal fogadta a javaslatot Londonból jelentik: Az alsóház Héttő éjszakai ülésén sorozatos viharok tomboltak a szakszervezetek reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalása közben. A főállaniüg.vésznek azt a kijelentését, hogy a kormány ragaszkodik a szakszervezeti reformjavaslat eredeti szövegéhez és a benyit toti módosító javaslatokat nem fogja jóváhagyni, a munkáspárt óriási zajjal fogadta. Clyttes képviselő másfél órás bestédben szegezte le a munkáspárt álláspontját a szakszervezeti törvénnyel szemben. Indítványt terjesztettek be, amelyben javasolta az egész törvényjavaslat elvetését. Az angol proletariátus jogai forognak kockán — mondotta Clynes. — Az angol munkáspártnak semmi mást nem vethetnek a szemére, mint azt, hogy nem helyesli a kapitalizmust és a leghevesebb harcot hirdeti az alacsony munkabérek ellen. Mihelyt Angliában ismét a munkáspárt veszi át a hatalmat, első dolga lesz. hogy érvénytelenítse a napirenden szereplő szakszervezeti törvényt, amely nemcsak igazságtalan, de nagy mértékben káros is A javaslat kizárólag a kapitalista éj-deket tartja szem előtt és romlásba akarja dönteni az országot. Az angol választópolgárok nagyrésze szakszervezetlleg organizált munkás és a parlamentnek nincs joga hogy a választópolgárok tekintélyes részének akaratával szembeszálljon. Ezután egy konzervatív szónok emelkedett szólásra, azonban a munkáspárt olyan zajban tört ki, hogy a szónok nem termet. tarthatta meg beszédét. A munkáspárt egyik tagja következőket kiáltotta a konzervatív képviselők felé: — Rablók és tolvajok vagytok! Ezzel a felkiáltással elhagyta az űlés-A vita a késő éjjeli órákban sem ért véget és a viharok állandóan megismétlődtek, úgyhogy az elnök a vita folytatatását a következő ülésnapra halasztotta. Összedőlt egy horvát ház tornya A romok értékes műkincseket temettek maguk alá Zagrebból jelentik: A Zagrcbhoz közeli Zugorjdn hétfőn este hirtelen össze omlott az Ivanecz-vár legnagyobb tar nya A vár még a középkorból való mintegy hétszáz éves és jelenleg a Kitkuljevics-család tulajdona. A toronyban volt elhelyezve az ebédlő is, amelynek drága berendezése, értékes porcellánok, evőeszközök és antik képek. butotok a romok alá kerültek. Ugyancsak megsemmisült egy értékes történelmi ereklye is Mihulovicsnak, a horvát himnusz szerzőjének a zongorája. A torony összeomlása előtt néhány perccel a szobában tartózkodott Kukuljevicsék két éves gyermeke, egy inas kíséretében, a kik Így a biztos haláltól menekültek meg. A kár egymillió dinár. „Olaszország fegyverrel fog gyarmatokat szerezni“ Olasz fenyegetés a genfi világgazdasági konferencia előestéjén ha nem kapja meg szépszerével, akkor Kénytelen lesz a megfelelő területeket fegyverrel megszerezni. Nincs az a hatalom — tejezi be a lap a cikket — amely az olasz nép aktivitását és terjeszkedési igényét elnyomhatná. „ A világgazdasági konferenciára érkezett delegációk tagjai élénken vitatják ezt a cikket, mert attól félnek, hogy ha az olasz delegáció ebben a szellemiben fog működni, akkor a világgazdasági konferencián meglepetések várhatók. Géniből jelentik: A világgazdaság konterenc'ára Genfbe érkezett delegációk körében kinos feltűnést keltett Sccolo Seru cikke, amely azt fejtegeti, hogy Olaszország, amely népét szigorú munkafegyelemre szorította, most méltán követelheti a nyersanyagok igazságosabb elosztását, mert ez a béke és az igazság alapja. Olaszországnak az eddiginél nagyobb területre van szüksége, különösen gyarmatokra, hogy nyersanyagokra tehessen szert és
