Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-29 / 147. szám
1927. május 29 BACSMBGYEI NAPLÖ 11. oldal, amint szökött, bevallja, Hogy pusztán ä szándékkal vétkezett mostani ura ellen, akinek hálás, hogy őt, az egykori szeretőjét elvette s megkéri Ademaret, hogy egyszer és mindenkorra hagyja el a házát. A gróf, aki kihallgatja ezt a be-Hogy lettem színésznő? Az Annales cimii folyóirat fönti kérdést intézte a különböző 'Színésznőkhöz. Cecile Soréi, az ünnepelt tragika ezt a választ küldte: — A kislányt először is — végzetszerűen — elvezetik a színházba. Ez az előadás jelentéktelen, valami ünnepnapon történik egy közönséges bódéban, aranyfüstös díszletekkel, vagy holmi tós színházban, szokványos darabot mutatnak be századrendü színészek. Sebaj, ez már a színház, a varázslatával, igézetével, minden bubájával. Az ábrándra hajlamos nézők feledést kapnak. Minden művész csak erről álmodozik. Alkalom arra. hogy cselekedjék, működjék, kifejezze magát. Ha valaki érzi, hogy meg van benne a képesség és magával tudja ragadni a nézőket, ha valaki vágyakozik a tömegre, akkor először mozdul meg benne a született művész ösztöne. Ez a nagy-nagy vonzó és veszedelmes tömeg azonban olyan, mint a tenger. Aki hivatott, az mindé-ORVOSI DOLGOK —no— A napfény gyógyító hatása ■szélgetést, az örömtől és zavartól kipirultan lép ki rejtekhelyéről. Felesége lábai elé borul. Az megígéri neki, hogy egész életében csak őt szereti majd — ez lesz a bűne —■1 és egész életében hü lesz hozzá — s ez lesz a bünhődése. nekelőtt arra vágyakozik, hogy föllépjen a színen, mozogjon a tömeg szeme előtt s a tömeg ihlete és eszménye le gyen. A kis színésznőt többé nem lehet megnyugtatni. Minden cselekedete, minden gondolata csak arra vár, hogy kielégüljön. Hiába beszélnek neki jó házasságról, rendezett életről s azokról a veszedelmekről, melyek sarkában leskelődnek: ez a gyermeklány többé tudni sem akar a megvetett biztonságról. — Lehet valaki gyönyörű nő, rendki vül értelmes, rendkívül zseniális is, ha nincs benne ez a delejesség, akkor semmire se viszi. Az igazi színésznő előtt nincs akadály, nincs távolság, tervét mihelyt megfogant benne, törik-szakad megvalósítja. Delejessége megszünteti az egymásnak ellentmondó elemeket, a sikere érdekébe állítja. Nem szabad hinnünk, hogy az a színésznő, aki »beérkezett« azért jutott célhoz, mert segítették: azért érkezett be, mert a munka öntudatával, képességével s könyörtelen akaraterővel született SZÍNHÁZI kistükör színpadi világosító Irta: Somlyó Zoltán Ti csak a rivaldát látjátok: szikrázva hogy’ égnek a lángok!... Hogy' vakít tündérfényben égve operett-hercegnők nyakéke... Hogy' süt a nap sugár özön je Kacaj-trillára, hulló könnyre... S hogy' száll az éj, a mély, az ében, a díszletek szűk erdejében... Ezt mind a fény szürke királya: a világositó csinálja! Kezében fénycsóvák hevernek, mint egy száműzött Jupiternek. Erkélyre hágó Rómeónak ő ád sápadthomloku holdat. Mély vágy az ö kézéiül árad fehér kebléből Julidnak... S ő hinti el a rivaldán át a hajnal szökeszin sugarát. Ö az alkony, ö a derengés... déli verő s esti merengés... Villany pazar tengerét ontja. S otthon, ha nyoszolyáját kibontja, álmos-szegényen hull le rája kis olajlámpa gyenge lángja... & A szerelem és házasság komédiája A. Rossato és Gian Capo kedves vígjátékot irt a fönti tragikus címen, mely (Dosztojevszki regényének címlapján olvasható. Itt csak a szerelem és a házasság komédiájáról esik szó. Luciani grófnak el kell utaznia, ott kell hagynia szép kedvesét a velencei szállóban, melyben a fürdőévad alatt laknak. Véletlenül azonban vissza tér útjáról s amint a szobája küszöbére ér, gyanús suttogást, mozgást .hall. Szobájában egy férfi van, aki szökni akar. A gróí lesbe áll, látja, hogy innen hahyátthomlók menekül Ademare marchcse. Kedvese eddig a napi^ példás, hü szerető volt, nem is csalta meg barátját soho. Ezúttal sem csalta meg, mert gyors visszajötte megakadályozta benne. Luciani ezt nem tudja és csak arra gondol, hogy a nő hét évi együttlét után íölszarvazta. Nem vetélytársára haragszik, csak a kedvesére. Ademare nem tartozik neki sem őszinteséggel, sem gyöngédséggel, sem hálával, barátnője azonban igen. Ezért elhatározza, hogy megöli. A kedves nőcskének esze ágában sincs, hogy milyen sötét tervek forranak a gróf agyában, mert nem tudja, hogy le van leplezve. Luciani készül a gyilkosságra. De előbb egy ügyvéd barátjához fordul tanácsért. — Jól ügyelj arra, amit teszel — figyelmezteti az ügyvéd. — Ha megölöd, fegyházba kerülsz. Hiszen a szeretőd. Ha feleséged volna, ilyen tettenérés esetén nyugodtan megölhetnéd, az esküdtek bizonyára fölmentenének s a hallgatóság megtapsolna. így azonban tiz évre is becsukhatnak. A gróf hiába veti ellen, hogy az ő féltékenysége, fájdalma, szerelme éppoly mardosóan iszonyú, mint egy férj féltékenysége, fájdalma, szerelme. Az ügyvéd folyton ezt hajtogatja: — Neked nincs jogod igazat tenni. Csak a férjnek. — Ha igy van — válaszol a gróf — akkor feleségül veszem. Nőül is veszi annak rendje és módja ezerint, hogy végrehajthassa bosszúját. Természetesen nem lőheti le feleségét egy oly bűnért, melyet pár héttel azelőtt követett cl. Meg kell várnia, mig a nőt újra tetten érheti. Ezért összehozza őt Ademareval, résen áll, hogy kellő pillanatban — kezében a pisztollyal — nekitámadhasson. De a nő megsejti, miben sántikál a férje. Ez a gróf állandóan izgatott, sötét szókat mormog, elrendezi ügyeit, mintha valami iszörnyü eseményre készülne. Ezek nyomra vezetik. Házába hívja Ademaret s mikor megtudja tőle, hogy férje kileste őt, Földünk és a földön élő minden ember állat és növény életenergiája a naptól származik. A patakok esése, ,a folyók folyása, a szél áramlása, a gépek működése, minden mozgás a naptól nyeri mozgató erejét, az emberi és állati táplálkozás is csak a nap erőforrásainak kihasználásával válik lehetővé. A napsütés: maga az élet. Egészségünk megóvásának egyik föfeltétele a világosság. A napsugár. A sötétség minden élő organizmus halálát jelenti. Már a régiek is felismerték a napsugár gyógyító hatását és tudták, hogy az emberi és állati szervezeteknek »napenergiára« van szüksége. A nap életet ad, fénysugarai megölik a baktériumokat. A tüdővész szívós bacillusa a legnagyobb fagyoknak is heteken keresztül áll ellen, a hó alatt megél, szaporodik és csak száz fokra hevített vízben pusztul el. A gümős bacillusok szublimál oldatban napokig, erős karbólos oldata ban órákig élnek, azonban közvetlen napfény behatására pillanatok alatt semmisülnek meg. A bacillusok nem szeretik a világosságot, amely lassan bár, de biztosan megöli őket, ellenben kedvelik a nyirkos sötétséget, a szellözetlen helyiségeket, ahol feltűnő gyorsasággal szaporodnak el. A napsütésből minden ember, szegény és gazdag kiveheti a maga részét. A kiváltságosak legfeljebb válogathatnak a kiimákban. Olyan klímához kötött napsütés, amely mindenféle betegséget meggyógyít, — nincs. Ha minden ember tisztában volna a nap gyógyító és baktériumölő tulajdonságával, egyszeriben a felére csappanna le a fertőző megbetegedések és halálozások statisztikája. Az olcsó és mindenki számára hozzáférhető napfürdözés az utolsó évek legfőbb divatja lett. Ezt a divatot az orvosok diktálták, de a döntő csatát akkor nyerték meg, amikor a női nem is magáévá tette a divatot. Hölgyek, akik valamikor óvták a napfénytől hófehér testüket. akik napernyőkkel és széles szalmakalapokkal védték arcbőrüket, ma bátran kifekszenek a napra. A habfehér, vakító női test egyszerűen kiment a divatból és átadta helyét a barnára lesült, edzett egészséges női testnek. A szeplőktől rettegő nők száma is egyre fogy: a napkurázó sports ladyt nem teszik csúffá a szeplők. A napiürdő áldásos hatása mellett eltörpülnek a kozmetikai ellenérvek. Napfény behatására fokozódik az anyagcsere, javul az étvágy, tökéletesedik a tüdők gázcseréje, szabályozódik a szívműködés, egyenletessé válik a vérkeringés, feljavul a sejtek és a belső szervek működése, megedződik a szervezet a hűtésekkel szemben. A napfürdővel járó izzadás megszabadít bennünket a kártékony fertőző baktériumoktól, a tiszta ózondus levegő, a pihenés felmérhetetlen haszonnál jár a légzőszervekre. Nem utolsó .sorban jön a napfénynek idegrendszerre gyakorolt megnyugtató hatása se. Napsütésre élénkülnek a szervezet oxidációs folyamatai vérböek lesznek a nyálkahártyák, vérbő lesz a börfelület is. tisztul és szaporodik a vér. Napkuránál döntő fontosságot tulajdonítanak a sugárzás erősségének, a szelek fordulásának, a légnyomásnak és a levegő nedvességének. A strandfürdők előnye, hogy a nagykiterjedésü vizek szabályozzák a légkör hőmérsékletét és a levegő páratartalmát. A napfürdőnél három tényező összmiiködésétöl várjuk a gyógyító hatást. E három tényező: a hősugárzás, a fényhatás és a kémiai sugarak hajtóereje. A fényhatást növeli a víztükör, a légkör, a hó és jégmezők visszatükröződése is. A napfény gyógyhatása kiimák szerint változó. A magaslati napfény gyógyhatása néha csodával határos. Ezer méteren felüli gyógyhelyek nyári napsütése erős, rövidhulámu sugarakból áll, amelyek ibolya és ibolyántúli sugarakban rendkívül gazdagok. Télen kevés a kémiai sugár, de annál több az úgynevezett összsugárzás. A középeurópai kiimát a nyári hónapok alatt nagyjából egyenlő erejű .sugárzás jellemzi, a téli összsugárzás je'entéktelen. Az alföldi klímának fő előnye hogy nyáron a levegő hőmérséklete szélsőséges ingadozásoktól mentes, hátránya, hogy nedves és tisztában légköre elnyeli a gyógyhatású ibolyántúli .sugarakat. A tengerparti napsütés hatásossága a jelentékeny ultraviolett sugárzásban rejlik, amely télen vészit ugyan erejéből, azonban hősugarakban ilyenkor is gazdag. A tengerparton nagy hőmérsékleti ingadozások alig fordulnak elő, a levegő párateltsége is csak r.zezónonkint változik. A napkura alkalmazását a különböző betegségek határozzák meg. A nap. hőhatását olyan betegségeknél vesszük igénybe, amelyeknél izzadást, vérbősége akarunk előidézni. Meleg napsütésre hősugarakra van szükségük a mellüri izzadmányban, tüdőtubtrkulózisban reumában , vesebajban, asztmában és elhájosodásban szenvedőknek. De segít a nap jótékony melege krónikus nöibajoknál,• ideges fájdalmaknál, könnyű szívbajoknál, neuraszténiánál is. A kémiai napsugarak gyógyító hatását mirigy-tuberkolózis, skrofulózis, angolkór, izületi betegségek, vérbajok és anyagcsere bántalmaknál vesszük igénybe. A nap baktériumölő hatása főként bőrbajoknál, rosszul gyógyuló alszárfekélyeknél, bőrtuberkulózisnál, gümős sebeknél érvényesül. Nem ajánljuk a napkurát lázas, vérzésre hajlamos tüdőbajosoknak, legyengült, lesorvadt betegeknek, érelmeszesedésben szenvedőknek, gutaütésre hajlamos egyéneknek, súlyos szív és idegbajosoknak. Lázas, fertőző bajban szenvedő betegnek a szobában van a helye. Nyitott ahlak közelében az ágyban fekvő beteg is kiveheti a maga részét a napsütésből. Napkurára .legalkalmasabbak a homokos talajra épült, széltől védett strandfürdők. A napfürdözés mindig lassú átmenetű legyen, kerüljük a börfelület öszszeégetését, óvakodjunk a forszírozott, versenyszerű lesülési rekordok felállításától. Napkurára a déli órák a legalkalmasabbak, amikor a nap állása eléri a legmagasabb fokot. Kerüljük a napsugarak ablakon, lepedőn, vagy védőfátyolokon való átszűr ését, »gyengítését,« mert a szűrő eljárások éppen a legbecsesebb kémiai sugaraktól fosztanak meg bennünket. Tilos a napkura alatt a testet zsiradékokkal, olajokkal kenegetni, nem tanácsos felöltözve, vastag ruhadarabokba burkolva napkurázni. A szemet védő sárga szemüvegek viselése indokolt és helyes. Érzékeny egyének, kopaszfejü emberek helyesen teszik, ha a fejre és a tarkóra alkalmazott vizes borogatásokkal kerülik el a napkurázás alatt oly gyakran fellépő fejfájásokat. Fejfájás, szédülés ellen a legjobb védelmet a nedves, dús hajfürtök nyújtják. A napkura ailatt tanácsos a testet időnként hidegvizes lemosásokkal, tussolással felüditeni. Ma a beteg szervezet nem képes az erős napsütést elviselni, szóba jöhet a beteg testrészek besugároztatása is. Ezeknél a részleges napkuráknál a beteg védett, árnyékos helyen pihen és csak megbetegedett testrészét tartja ki a napra. A részleges napfürdő első sorban tuberkulótikus végtagoknál, meilüri gennyedéseknél jöhet számításba, főként a végtagok oly gyakori csonttuberkulozisánál, de hasznát látjuk a végtagok reumás és gyulladásos természetű megbetegedéseinél is. A napszurástól való félelem teljesen indokolatlan holott éppen ezt a határt nem ismerő félelem tartja vissza az embereket a napkurátó>!. A napkurától való félelem sokszor jó kifogás azok számára, akik rosszul tűrik a napot, féltik a bőrüket a szeplő- 1 tői, májfolttól és akik a napkura helyett szívesebben tracosolnak, kártyáznak hűvös, befüggönyözött, zárt helyiségben. Furcsán hangzik: a napszurást tulajdönképen nem is a napsütés okozza. A félelmetes napszurás az által keletkezik, hegy a börfelület höleadása valamilyen okból meg van nehezítve és főként akkor következik be, ha tikkasztó nyárj melegben, felhős égbolt mellett a légkör nedvességgel van telítve. A »vér kiszáradása«, a napszurás azokat a felöltözött egyéneket fenyegeti, akik ilyen körülmények között tömegben, zárt sorokban gyalogolnak, vagy ácsorognak. A tömeg testkipároígása fokozza a légköri nedvességet, a test hőleadása a nagy izzadás után lehetetlenné válik, a vérsavó mennyisége csökken, az agy vérellátása tökéletlen lesz. A fürdő kosztümben napkurázókat sohase fenyegeti napszu rás veszélye, ha a napfürdőzés elemi szabályait szem előtt tartják. Dr. Műnk Arthur
