Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-29 / 147. szám
1927, május 29, BÁCSMEGYEI NAPLŐ 3. olda! A lámjrontó kulai iskolaigazgató Fegye'mi büntetés — tanítóból igatsoíó Szomborból jelentik; A letartóztat tott kulai polgáriiskolai igazgató, Dnbriljevics Mihály ügyében tovább folyik a vizsgálat. Az iskolaigazgatót pénteken délelőtt Aiekszics Bozsa kulai rendőrfelügyelő tartóztatta le az iskolában. A szolgabiróságon, ahol Dabrüjevicset kihallgatták, az iskolaigazgató izgatottan tiltakozott a letartóztatás ellen és csak akkor nyugodott meg, amikor közölték vele, hogy több külai szülő tett ellene följelentést erkölcstelen merénylet miatt. A legsúlyosabb vádat egy tizennégyéves leány szülei emelték Dobriljevics ellen, aki a följelentők szerint törber csalta a diáklányt és megbecsteleni? tette. Az iskolaigazgatót még pénteken Kuláról beszállították Szombarha, ahol dr. Papovics líadivaj vizsgálóbíró vezeti a további vizsgálatot. Dobriljevies azelőtt Szilváson volt tanító és onnan került Kulára. Szilváson fegyelmi vizsgálatot vezettek ellene, mert különböző szabálytalanságokat követett el, A fegyelmi vizsgálat azonban rá nézve mégis szerencsésen végződött; büntetésből áthelyezték Kulára — igazgatónak. A gákovói halpaprikás A felebbviieli bíróság le szólította a Schwarzen Brúderek büntetését Neviszadról jelentik: A noviszadi felebbviteli bíróság most tárgyalta a gákevói »Sehwarzen Brüder« asztaltársaság tagjai ellen indított bünpert. A gákovói »Zum Schwarzen Prűdéihez címzett vendéglőben a »Schwarze Brüder« asztaltársaság 1924 december 22-ikén halvacsorát rendezett, amely a késő éls?akai órákig tartott. A vendéglőben az asztaltársaságon kívül csak a cssendőrőrmesíer volt jelen, aki egy másik asztalnál horozgatett és utóbb zenészekkel muzsikáhatott magának, azonban jóval éjfél előtt elhagyta a vendéglőt. Alig távozott el, rendőrőrjárat jelent meg a vendéglő udvarában, ahova kihivatták a vendéglőst és a vendéglő bezárására szólították tel, mert a záróra már elmúlt, Thosenberger János vendéglős arra kérte a rendőröket, hogy psak távozzanak nyugodtan, mert másnap majd bemegy a községházára és utólag ha kell, megfizeti a büntetést. A rendőrőrjárat erre eltávozott, de negyed óra múlva újra megjelent és megismételtté előző felszólítását, de Thosenberger ugyanazt a választ adta, A rendőrök Újból eltávoztak, de öt Perc múlva harmadszor visszatértek és ekkor Birinkin Fedor rendőrőrvezető és Terzjn Minden rendőr már erélyesebben léptek fel, megtiltották a zenélést és távozásra szólították fel a »Schwarze Brúdereket,« Az orosz származású Bifjukip Feder, hajthatatlan maradt, sőt lekapta szolgálati fegyverét és azt 3 Vendéglős mellének szegezte, Erre már a »Schwarze Brúderek« odarobantak a rendőrökhöz, nehogy azok meggondolatlanul valami bajt okozzanak, Egyikük kivette Birjukin kezéből a fegyvert és kiszedték a töltényeket belőle és a puskát nem adták vjszsza. Birjukiiwiak. A másik rendőrnek fegyvere nem volt töltve és ezt vissza Is adták a rendőrnek, A rendőrök eltávozlak és néhány perc múlva visszatértek egy polgári ruhás emberrel, akiről utóbb kiderült, hogy /(oreties Száva, az uj rendőrőrvezető, akt aznap foglalta el hivataliét é? még egyen, ruhát sem öltött. Koir-etics előretartott revolverre! lépett a vendéglőbe és követelte Birjukin puskáját, de a »Schwarze Brüderek« vonakodtak j?t visszaadni és kijelentették, hogy ismeretlen polgári ruhás személyeknek nem adják át. Birjukin egyre erélyesebben követelte a fegyvert, majd egyszerre két lövés dördült él, amelyek közül az egyik Tbosenberger! érte, a másik Höger Már. ton kabátját lyukasztotta át, Tbosenber? Józsefet sem sértette meg a golyó, mert a löveg megakadt a vastag télikabátbap. Höger a lövések Zajára kiszaladt az uccára, Koretics azonban utána ment és újabb két lövést tett, de ezek sem találtak- A halvacsora résztvevőit másnap letartóztatták, Tbosenberger János vendéglőst átadták a szQmbori ügyészségnek, de a többiek ellen is eljárást indítottak. Múlt évi március 31-én Tbosenberger János és társai a szombori törvényszék elé kerültek, ahol őket hatóság ellepi erőszak és hivatalnoksértésért vonták őket felelősségre. A törvényszék Thosenberger János vendéglőst hat havi, Hőger Mártont és Hőger Sebestyént hárqm-háirorri havi. P-z'-ida Ferencet négy iví, Tbosenberger Józsefet és Hölfel Antalt három-három havi, ifjú Thosenkerger Jánost egy havi és Schwerer Ferencet három havi fogházra Ítélte, a mely ítélet ellen valamennyi elitéit felebbezett. A noviszadi felebbviteli bíróság május hó 16-ikán tárgyalta a bűnügyet és a biróság Aranicki Sztankó-tanáesa pénteken hirdette ki a másodfoka Ítéletet, mely az elsőfokú biróság ítéletét megváltoztatta és Thosenberger Jánost és Schwerer Ferencet felmentette, ifjú Thosgnberger Jánost egy havi és tizenöt napi, Hőger Mártont és Hőger Sebestyént husz-husz napi, Dzsida Ferencet egy havi, Thosenberger József és Hölfel Antalt husz-husz napi és Bergmann Ignácot tiz napi fogházra ítélte. Lindberg kapitány Brüsszelben Az amerikai pilóta h tfön Londonba repii , ahol az angol kiráy külön kihallgatáson fogadja Parisból jelentik; Lindberg kapitány szombat délben Brüsszelbe repült, A reggeli lapokban Lindberg nyilatkozatot tett közzé, amelyben báláját és köszönetét fejezi ki azért a soha el nem feledhető gzeretetért, amellyel Párában fogadták, Litldberg délután érkezett Brüsszelbe. Újságírók előtt kijelentette Lindberg kapitány, hogy hétfőig marad Brüsszelben, azután tovább résül Londonba, ahol négy-öt naPßt fog tölteni, azt azonban még nem tudja, hogy mi lesz további programja §S hogy ellátogat-e más európai fővárosokba is, mindenesetre azonban mégegyszer visszatér Parisba, mielőtt Amerikába utazna. A párisi amerikai kolónia tagjai bizottságot alakítottak, amely gyűjtést indít Nungesser anvia és Colli gyermekei javára. A bizottság legalább egymillió frankot akar összegyűjteni, amire meg is van a kilátás, mert már az első este háromszázharmincezer frank gyűlt össze. Londoni jelentés szerint Lindberg kapitány fogadtatására London városa minden előkészületet megtett. Kedd délelőtt a királyi palotában Öyörgy király fogadja az óceán hősök aki londoni tartózkodása alatt a londoni amerikai követség vendége lesz, A bánáti esperesek teljes elégtételt szolgáltattak dr. Váradi Imrének Nyilatkozatban jelentették ki, hogy Váradit nem akartálmegsérteni és nem Ítélik el társadalmi és közéleti tevékenységét — A tárgyalás során az esperesek védője államellenes izgatással vádolta dr. Váradit, de a vádat később visszavonta Dr, Várad* Imre visszavon':«* az esperesek ellen 'éti feljelentéséi Becskerekröl jelentik; A becskercki járásbíróságon Nikovics Milos büntetőjargsbirp szombaton tárgyalta V(iradi Imre dr.-nak a bánáti esperesek ellen indított rágalmazási pőrét, A tárgyalást nagy érdeklődés előzte meg és annak lefolyása még a várakozáson felül is szenzációsnak bizonyult, mert a tárgyalás során az esperesek védője államellenes izgatás vádiát emuit“ dr, Várad* ellen. A pert, mint ismeretes, Váradi Imre azért indjtotta Brenner Frigyes, Herresbacher Dénes, Holz Ferenc, Fábián Dénes, Schummer Rudolf, Schilling József és Fndrpsz Jakab esperesek elfem mert azok Rodics Rafael érsekhez intézett memorandumukban kérték. b°sv Váradit bocsássa el az érsek az admjnisztatura ügyészi állásából, mert 6 benne látják a lelkek békéjét veszélyeztető métely és a rombotó szellem mozgatóját. Ag első tárgyaláson a járásbíróság a törvényszék hatáskörébe utalta a« ügyet, a törvényszék azonban visszaküldte azt a járásbíróságnak és igy került a per ismét Nikovics járásbiró elé- A szombati tárgyaláson a vádlottakat, akik Herresbacher kivételével valamennyien megjelentek. dr. Mihailovics Jován védte, a sértettet pedig dr. Ankles Bozsa ügyvéd képviselte. Nikovics járásbiró a tárgyalás meg. kezdése után ismét megpróbálta 3 felek kibékltéspt, ami azonban nem sikerüllt és Mihailovlca védő vissonvádot emelt dr. Váradi ellen becsületsértés és rágalmazás miatt, mert egy nyomtatványban, amelyet a hitközség vezetői Írtak alá, azt Írták, hogy a papok csak azt mondják meg S népnek, ami rájuk nézve kedvező. Ezenkívül a védő bejelentett?, hegy feljelentést tesz Váradi ellen a szerb büntetőtörvénykönyv 103. és fü-bik szakaszába ütköző államellenes izgatás és hatósági személy megsértése miatt, Dr. Mihailovics a feljelentés indokolásában elmondotta, hogy az apostoli adminisztrátor megreformálta a bánáti római kathoMkng hitközségeket nemzeti és állami szellemben, a hitközségekhez azonban főleg magyarok és németek tartoznak, akiknek nem tetszett -ez a nemzeti törekvés és harcot inditpttak hogy olyan autonómiát szerezzenek, atpiiy?p a szerheknek volt a magyar rezsim aíatt és ezen autonómia fedezete alatt államellenes agitációt fejthessenek ki és nemzeti és állami érdekeink elfen küzdhesseneí<. Az érseknek az egységes alapszabályok kiadására joga van és a reorganizálás mindenütt megtörtént és azt békében és nyugalommal fogadták a hjvök, csak Becskereken indítottak éles harcot ellene. Azt a határozatot, amelyben állást foglaltak az admipisztratura ellen, nyomtatvány formájában terjesztették, sőt a moziban js osztogatták és ezzel követték el a szerb büntetőtörvénykönyv 103. is lQ4-ik szakaszaiba Ütköző bűncselekményeiket. A védő végül kérte, hogy ezeket az ügyeket tegyék át a törvényszékhez. Ankics Bozsa dr., Váradi képviselője kijelentette, hogy ezt az ügyet nem lehet összekapcsolni, hanem a sajtótörvény értelmében tegyen a védő külön feljelentést. Ami a beesületsértési és rágalmazás! viszenvádat illeti, azokra az a megjegyzése, hogy az idézett kitételek pem merítik ki a becsületsértés és rágalmazás kritériumát, mert a hívők esak egyház! autonómiájukat követelték és ezt nem lehet büntetni, hiszen AZ ELSŐ DIJAI 28 4!0 a bucnos-airesi 1925. évi argentinjai iparkiállitáson a Pebecofogpaszta nyerte. Az egész világ konkurrensei résztvettek a kiállításon. Keli ennél jobb bizonyítvány ? PEBECQ -fogpaszta az alkotmány biztosítja a vallás és a bit szabadságát. A katliolikus egyházat senki sem támadta, ellenkezőleg a? egyház egyes funkcionáriusai akarták tönkretenni a nép bitót. A viszonváddal csak ’az a célja a védelemnek, hogy elhúzza az ügyet. A nép, amikor látta, hogy a papok meg akarják fosztani jogaitól, harcot kezdett a jogokért és ezt nem lehet büntetni. Mihailovics: Arról van szó, hogy az egyház az állam kezében legyen, Nikovics járásbiró a viszonyúdat elutasította, mert az nem tartozik a járásbírósága hatáskörébe, azonkívül elutasította a ójr£ államellenes izgatás miatt tett feljelentést is. Mihajlovies yédő semmiségi panaszt jelentett be, Brenner Frigyest hallgatta ki ezután a bíró, A? esperes a járásbiró kérdéseire a következőket mondotta: — Az érsek úrhoz intézett memorandumot aláírtam és kijelentem a magam és társaim nevében, hogy amikor irtuk, annak a fájdalmunknak akartunk kifejezést adni, amelyet az összekuszált hitközségi állapotok keltettek bennünk. A rend visszaállítására törekedtünk, mint az érsek ur is, amikor a k°rmány felszólítására az egysé, ges alapszabályokat kiadta. Távol állt tőlünk az a szándék, hogy dr. Váradi Imre urat személyesen vagy becsületében megsértsük. Nikovics járásbiró: Miért írták akkor, hogy a fertőző bajt csirájában kell elfojtani azzal, hagy Váradit megfosszák ügyészi tisztségétől? Brenner Frigyes: Mert a nyilvánosság előtt a lapokban és a köztudatban' Váradi személyével hozták összefüggésbe a hitközség ellenállását. Önök hitelt adtak ezeknek a híreknek? — Hitelt kellett adnunk, mert Váradi nem Cáfolta meg, de memorandumunknak egyetlen kifejezése sem irányul Váradi ellen, mi nem foglalkozunk személyes sértésekkel és sajná’kozásunkat fejezzük ki, ha Váradi Imre dr, ur érzékenységét megsértettük. Nikovics Miips járásbiró ekkor megkérdezte dr. Váradi Imrét, hogy beéri-e Brenner Frigyes nyilatkozatával. Váradi Szünetet kert és a szünet alatt a felek között megállapodás jött létre. amely szerint az esperesek a következő nyilatkozatot tették: »A bíró békéltető felhívására a következő kijelentéseket tesszük: Az ér-1 ' sek ur őkegyelmességéhez benyújtott, és vád tárgyává tett memorandumunkban, ameiy 1926 szeptember 29-én kelt, általunk használt kifejezésekkel, mint amelyek csakis az egyház szervezetében legújabban felmerült jelenségekre vonatkoznak, amelyeket mi elítéltünk, a legtávolabbról sem volt szándékunk dr. Váradi Imre ur személyét megbántani, társadalmi és közéleti tevékenységét elitélni vagy öt becsületében megsérteni és öt kisebbíteni, Ha ennek ellenére a memorandumban foglalt egyes kitételeket mégis sértőknek értelmezték volna, ezen értelmezés ellen, mint amely szándékunktól távol áll, a lehető leghatározottabban tiltakozunk és a történtek miatt sajnálkozásunkat fejezzük ki,« A nyilatkozatot valamennyi vádlott aláírta. Miután a nyilatkozatot jegyzőkönyvbe vették, dr. Váradi Imre visszavonta felelentését, Mihailovics dr. pedig visszavonta a sem-, misé0 panaszokat és ezzel a nagy szenzációt keltett ügy megegyezéssel végétért, v
