Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-29 / 147. szám

4. oldal

BÁCSMEGYEI NAPLŐ

1927. május 29.

Az amerikai legény Ludason

Agyonverte a bál után barátját

A szuboticai törvényszéken szombaton ítélkezett Pavtovics István törvényszéki elnök büntetőtanácsa a szándékos emberölés bűntettével vádolt Crevar Milos ludasi földművelő bűnügyében. A vád szerint Crevár Milos ez év február hó 17-én Ludason, éjjel, nyilt uccán bottal leütötte Török Ádám ludasi legényt, aki a szenvedett sérülések következtében ott a helyszínen meghalt.

A közvádat Radoszavljevics Szlávkó államügyész képviselte, a védelmet Piskulics Zvonimir dr. ügyvéd látta el.

fejére ütött. Ezután még kétszer sújtott rá.

Pék István és Molnár Antal ludasi legények, akiket szintén tanúként hallgatott ki a bíróság, az eseményt úgy adják elő, mint a vádlott, de kijelentik, hogy ők nem tettek a vádlottnak semmiféle szemrehányást és nem beszélték rá a vádlottat, hogy verje meg Törököt.

Több tanút nem hallgatott ki a bíróság

és meghozta az Ítéletet, mely szerint bü nősnek mondotta ki a vádlottat halált okozó súlyos testi sértés bűntettében és elítélte két évi fegyházra.

Amikor az elnök megkérdezte a vádlottól, hogy belenyugszik-e az ítéletbe, a vádlott azt felelte:

— Ha a bíróság belenyugszik, akkor én is belenyugszom.

Az Ítélet jogerős.

Szubotica gazdasági körei tiltakoznak a vasútigazgatóság áthelyezése ellen

Az állami hivat .lókat sorra elviszik Szuboticáról

A vádlott, aki február 20-ika óta van vizsgálati fogságban, elmondotta, hogy Amerikában 'született, de a helyet nem tudja, hogy hol, húsz éves, apja nevét nem tudja. A vádat megértette és bűnösnek vallja magá,t annyiban, hogy a cselekményre, amit elkövetett, több barátja rábeszélte, "ö nem akarta Török Ádámot agyonütni, hanem csak megverni. Háromszor sújtott rá egy »jó vastag« bottal, amellyel a hátát akarta találni és nem a fejét, egy ütés azonban a fejét érte. Mikor Török már a földön feküdt, akkor még kétszer ráütött a derekára. Ezután áldozatát otthagyta a földön és távozptt. Elmondotta a vádlott, hogy a kérdéses napon »kis bál« volt Supljákon, amelyen ő is r észtvett. A bálon Kecskés Piroska nevű leánnyal táncolt. Egyszer aztán odajött hozzá Török Ádám és megkérdezte tőle, hogy megengedi-e, hogy a bálból ő kisérje haza a Piroskát? Azt mondotta, igen, de amikor éjjel tizenegy óra tájban távoztak a bálból, két barátja szemrehányást tett neki, hogy miért engedte, hogy a leányt Török Ádám kisérje haza. Ezért akarta Törököt megverni.

A vádlott után Kecskés Piroskát hallgatta ki a bíróság tanúként, ö csak azt tudja, hogy ő elől ment Török Ádámmal, amikor a tiz lépéssel utánuk jövő vádlott, aki barátaival ment, egyszerre Török hátamögött termett és botjával

Sárika

Irta: Bujdosó Péter

A tanyán legközelebbi szomszédom volt. Ez azt jelenti, hogy ha ő is kiállt a tanya végéhez, én is kiálltam a mellettünk elhúzódó düMőutra. tiszta időben meglátháttuk egymás kar-csóválását. Ez pedig azt .jelentette, hogy gyerünk csak egy kicsit szomszédolni.

Erre a szomszédolásra a tanyák világában nagy szükség van akkor, amikor az embert az idő beszorítja a tanyatető alá! Két-háromórai kocsikázás a legközelebbi falu vagy város, ahonnan valami hiradás érkezhetik lóháton kocsin. vagy gyatogszenreL Postának, telegráfnak, telefonnak ezen a környéken hire sincs. Ami olvasnivaló kerül a kalendáriumon, vagy a biblián kívül, azt az ember már napvilágnál fölfalta. Mondjuk tél az idő és már négy óra tájban szent este van az apró ablaku tanyaházakban. Lámpát kell gyújtani. Már most. hogy a petróleum ne égjen hiába, az ember beszélgető cimborát hivoQskil magához. Ámbár ilyen esős őszi májusban is sor kerül erre.

■ Mondom: lámpát kell gyújtani, bár beszélgetni sötétben is lehet.

Az öreg Varga Szabóról hallottam, hogy annyira takarékos ember volt,

hogy mécsvilág sohasem pislákolt ki az ő tanyája ablakából. Azokhoz a szomszédokhoz járt el telente beszélgetni, a kik hozzá hasonlóan fösvények valának, sötétben pipázgatták át a téli estéket és még a nadrágjukat is letolták, hogy ezalatt se kopjék a feneke. Varga Szabó olyan fösvény volt, hogy kutyát se tartott a háznál. Maga ugatott egy üres fazékba, mert mégis szégyelte. hogy

nincs kutyája.

De hát az én legközelebbi szomszédom nagyon jó beszélgető cimbora volt. Egymás dohányzacskóiából rátöltöttünk, aztán eítréoseltünk egészen addig, amig jójcakát nem mondott a lámpa. Megesett ugyan, hogy már kifogytunk mindenből, csak a pipánk szortyogott, egy szót se szóltunk és mégis billient a fejünk, mintha le akarna pottyanni a lábunk elé. Úgy kaptuk vissza. Ilyenkor fölállt a szomszéd, aztán szó nélkül a kezét nyújtotta:

— Ne menjen még szomszéd, beszéljsessitak még!

A szuboticai vasutigazgat'.ság áthelyezésének kérdésével néhány nap előtt már foglalkoztunk. A közlekedésügyi miniszter a napokban egy horvát újságíró előtt ismételten azt a határozott kijelentést tette, hogy a szuboticai vasutigazgatóságot a legrövidebb időn belül stratégiai okokból Noviszadra, a tartomány székhelyére helyezik át. Ezzel egyidöben a tartomány nagyobb összeget folyósított Noviszad város részére a vasutigazgatóság 1 épületének felépítésére.

Szuboticai közgazdasági körökben feltűnést keltett a közlekedésügyi miniszter nyilatkozata, valamint az a terv, hogy a kormány nagyobb összeggel hozzájárult a noviszadi vasutigazgató* sági épület felépítéséhez. Hivatalos helyen nyert értesülések szerint a közlekedésügyi minisztérium úgy intézkedett, hogy a szuboticai vasutigazgatóság egyes osztályait még ez év folyamán Noviszadra helyezzék. Noviszad város tanácsa már előre gondoskodott az áthelyezés lehetőségeiről és több iskolát és városi épületet hajlandó a vasutigazgatóság rendelkezésére bocsájtani, ahol a hivatalokat és a tisztviselőket is elhelyezhetnék.

Manojlovics Dusán,’ Szubotica város főispánja vasárnap reggel előbb Noviszadra, majd Beogradba utazik és interveniálni fog a közlekedésügyi miniszter-Visszaült és tovább szunyókáltunk. Ez is jó volt. Nem voltunk egyedül, ö is magános ember volt. én is. Féltünk a hosszú éjszakák unalmától és igy röviditgettük.

Azt mondja egyszer a szomszéd:

—• Nekem elég volt. a teremtésit, meguntam a főzést: asszonyt hozok.

—• Okosan teszi szomszéd, megnősül?

Az sok üggyeJ'-baiial jár: ide-odaszaLadgálni,’ paphoz.' templomba mászkálni ... Asszonyt hozok csak úgy, egyszerűen. Egyszer töretem be érte a lovakat a városba, amikor kihozom. Másodszor meg akkor, amikor kirágja az iszákot és visszaviszem. Elég ez ilyen kutya útban.

— No persze. De hátha nem rágja ki az iszákot?

— Akkor meg ráérünk megesküdni az ősszel, szántás után még jó útban.

Mit prédikáljak én bele másnak a privát dóigába, hogy talán ez igv még se jó, mert az az asszony vagy miféle, aki az első szóra fölugrik a kocsira, aztán kijön a tanyára, az bajosan, lesz az az asszony, akiért érdemes volna csak egyszer is befogni a lovakat. A szomszédomnak régebben benőtt a feje lágya. mint az enyém: világos fejű kálomista magyar, aki deákiskolába is járt, hát ugyan mit ad ő az én prédikációmra? Mindössze azt mondtam neki:

— De olyat hozzon már. bátyám, aki sütni-főzni tud, hogy én is valami hasznát vehessem.

Egyébre nem is gondolhattam, mert tudtam, hogy a szomszéd úgysem hoz egyebet a városról, mint egy öregedő asszonyságot, akit a sors rákényszeritett arra, hogy idegen háznál süssönfőzzön. Más ugyan aligha jönne ki hozzánk a határszélre. Komolynak se vettem ezt a becsületes szándékot. Csak szóheszéd, hogy az idő teljék.

Másnap este a szomszéd béresgyereke kajdászolt be hozzám:

— Tisztelted a gazduram. tessék átfáradni egy kis vacsára.

— Megyek, fiam. megyek.

— Mi ütött a szomszédhoz? Tán valami jót kotyvasztott és meg akar traktálni? Hát ballagjunk.

Nem utolsó dolog a csigaleves tyukhussal, se a kemencében pirosra .sült kolbász, oldalas, pecsenye káposztával,

nél aziránt, hogy a szuboticai vasutigazgatóságot ne helyezzék el Szuboticáról. Az áthelyezés nagy kárt okozna a szuboticai gazdasági életnek, főképien a kiviteli kereskedelemnk, amit viszont az államnak nagy érdeke támogatni. A Magyarország és Ausztria felé irányuló exportra bénitólag hatna, ha a kereskedőknek, szállítóknak, minden alkalommal Noviszadra kellene utazniok, hogy a szükséges engedélyt kieszközöljék. A szuboticai gazdasági körök elhatározták, hogy amennyiben Manojlovics Dusán főispán közbenjárása nem járna kellő eredménnyel, akkor Szuboticán és a környéken tiltakozó gyűléseken fogják követelni az illetékesektől, hogy a vasutigazgatóságot hagyják továbbra is Szuboticán. A szuboticaiak joggal sérelmezik, hogy a kormány minden fontosabb állami intézményt át akar helyezni innen.

Legutóbb egy ugyancsak fontos állami intézmény jelentette be a főispáni hivatalnak közeli eltávozását. A szuboticai mértékhitelesítő hivatal, amely már évek óta súlyos helyiség-zavarral küzd, bejelentette, hogy amennyiben a váTosi tanács nem bocsájit rendelkezésére megfelelő helyiséget, kénytelen lesz Szomborba vagy Noviszadra áttenni a székhelyét, mert megfelelő helyiség nélkül nem működhet tovább. A főispáni hivatal a jelentést1 a városi tanácshoz toaztán'á* virágos kanqsó teli borral a fehér abrosszal leteritett asztalén. De ezeknek osak nem néztem akkorát, hiszen ilyesmiket. ettem , is. láttam is, mint amekkorát, néztem annak a menyecskének, aki, mindezeket a szomszéd kamrájából az orrunk elé varázsolta és akit az én szomszédom még a délutáni órákban kihozott a városról.

Jaj nem volt az öreg boszorkány! Húsz-huszonöt esztendős lány vagy menyecske volt. Piros ajkú. fehér fogsoru, ragyogó szemű, formás vászon cseléd. No, ez a szomszéd ugyan jól kiválasztotta hamarjában. De hol. hogyan?

Előtte nem kérdezősködhettem. A szomszéd .sem kisért most a düllőutra, hogy egyetmást kitudakolihattam volna a fehérnépről. Már a kút mellől visszasietett. hogy ezt meg azt elfelejtette kiadni Sárikának.

Csak annyit tudtam meg, hogy Sárikának hívják, meg hogy otthagyta az mát mert folyton kínozta azzal az örökös fóltékenykedéssel. Inkább szolgálatot keresett. De hogy ilyen hamar talált!...

Nem tudom, a szomszéd hogyan aludt, csak azt tudom, hogy én nagyon rosszul. Alig vártam, hogy másnap átjöjjön hozzám beszélgetni. Csakhogy nem jött ám. Istenkém ezt sem csodálom. Harmadnap sem jött. Talán beteg? Negyednap magam mentem át hozzá. Csak a béresgyerek volt otthon.

— Hát a gazdád?

— Bementek ma hajnalban a várasba.

— Ebben a kutya időben? Mi az ördögnek?

— Sárika nénémnek van valami dolga.

Nem is a gazdának, hanem Sárika nénémnek? Szóval a szomszéd nemcsak akkor fogja be a lovakat, amikor az asszonyt kihozza meg visszaviszi, hanem akkor is, amikor az asszony akarja.

Csak a következő héten botlott be hozzám a szomszéd.

— No hát Sárikát hol hagyta?

Egyet csapott a levegőbe.

— Az istenfáját annak a Sárikának, maradjon otthon! Hát csak nem csavarog mindég?

— De nálunk még nem volt.

— Eleget lődörög a városban. Azt hiszem hamar kirágja az iszákot.

— Ugyan ne mondial, szomszéd. Olyan jónak, ügyesnek látszik. Aztán meg szemrevaJió is.

vábbitotta, amely lépéseket fog tenni, hogy a mértékihitelesitő hivatal lehetőleg a városházán kapjon megfelelő helyiséget.

Az általános munkás-szövetség

au egységes választási liszta ellen

A becskereki szocialisták Is a munkáskamarai választási paktum revízióját követelik

Noviszadról jelentik: A munkáskamarai választások egységes listája ellen megindult harc egyre jobban klétesedik és úgy látszik, hogy az augusztusi választások alkalmával a munkások mégis több részre szakadva vesznek részt a választásokon. Noviszadra most érkezett meg az általános munkás szövetség zagrebi központjának május 25-én kelt határozata, amelyben a munkásszövetség erélyesen állást foglal a független szocialistákkal kötött paktum ellen és megállapítják, hogy a noviszadi tartományi szakszervezeti bizottság túllépte hatáskörét akkor, amidőn a függetlenekkel, grafikai munkásokkal és a banktisztviselőkkel választási paktumot kötött. Figyelmezteti a szakszervezeteket a szövetség arra, hogy a munkáskamara beogradi központi titkárságának engedélye nélkül semmiféle akcióba bele ne menjenek. Az általános munkás szövetségnek ez a határozata azt jelenti, hogy ha a noviszadi tartományi vezetőség továbbra is az együttes lista mellett marad, az általános muriás szövetség külön listával megy a munkáskamarai választásokra.

A becskereki szocialisták hasonló határozatot küldtek a noviszadi tartományi vezetőségnek, ők is a paktum revízióját követelik és biztosítani kívánják a szocialistáknak a többséget. A paktum körüli harc fejleményei egyre jobban elmérgesednek és nagyon valószínű, hogy a tervezett egységből végül semmi sem lesz, legfeljebb újabb szakadások.

— Az .pr-dög törődik már a szemre\alóságá.val.,; 0r-, , , ,

Hamar a faképnél hagyott a szomszéd. A látogatásai is elmaradt. Visszavitte ő az asszonyt a városba sokszor, de mindig kihozta. Nem tudta otthon hagyni — belehabarodott. Az asszony meg nem tudott a tanyán maradni, mert valami vagy valaki nagyon húzta a városba. A szomszéd lovai leromlottak, úgyhogy magam is haragudtam már Sárikára a sok gyüszmékelésért. Alkalom jött rá. hogy meg is mondjam neki négyszemközt:

— Hát nem tud maga megmaradni a •szomszéd mellett? Látja, ió ember.

— Jó, jó, de sokat zsörtölődik, veszekedik, féltékenykedik.

— Aztán van rá oka?

Egyet rántott a vállán, aztán hamiskásan rámnevetett.

— Az uram is ilyen volt.

Elhittem neki és megtudtam azt is, hogy Sárika valami csődörös káplárba bolondult bele és az én szomszédom kolbásza, sonkája, miié lassankint a Sárika kaskáján keresztül a katonák gyomrába vándorolt Megtudta ezt a szomszéd is, osakhogy egy kicsit későn. Haragjában elkergette az asszonyt. Gyalog ment a városba Sárika és pár nap múlva már a szomszéd kocsija törekedett be érte rettentő rossz útban.

Így ment ez egy pár évig. Már azt hittem, hogy ezeket csak ásó-kapa választja el egymástól, habár nem is esküdtek meg.

Csakhogy van ám az ásón-kapán kívül egy másmilyen hatalmas erő is, amely elválasztja egymástól az élőket: a dobszó, a szegénység.

A szomszédom talpa alól kilicitáütatta a földet a Sárika kalandozása, csavargása prédálása. Amikor a szomszéd apró cókmókjával sovány gebén költözött haza a városba valami haszonbéres házikóba, városi parasztnak, már csak maga ült a szekéren fáradtan, öregen. szomorúan.

Sárika úgy eltűnt mellőle, mint a kámfor.

Csak azt akarom mondani, szomszéd, most, harmincesztendő után. amikor téli estén magam pipázgatok és a múltba tekintgetek vissza, hogy ngjn elég az asszonyt könnyen hozni, hanem könynyen vinni is kei, ha egyszer arravaló, mert másként miniket visz el az ördög...