Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-29 / 147. szám

2. oldal. BACSMEGYH NAPLÓ 1927 május 29 lanatig sem gondolt arra, högy más hatalmakat a szovjetellenes akció­ba felsorakoztasson. Ez a meg,állapítás hathatós cáfolata azoknak a híreszteléseknek, amelyek az angol-francia antant cordiale újabb megerősítését tendenciózus szinben igye­keztek feltüntetni. Litvinov Anglia és Vrangel tábornok megegyezéséről Moszkvából jelentik: Litvinov foly­tatja beszédeinek sorozatát Anglia lé­pése ellen. Pénteki beszédében azt fej­tegette, hogy Anglia nyilván uj háborút és uj in. tervenciót készít elő. Litvinov ezután azt állította beszé­dében, hogy Anglia és Vrangel tábornok között megállapodás létesült, amelynek érteimében a kereskedelmi kapcso­lat megszűnésével Oroszországot nem kimondott blokád alá veszik és igy gazdaságilag meggyöngitik, ami előkészítene az utat Vrangel u abb katonai akciója számára. Beszéde végén Litvinov erősen támadta az angol munkáspártot, amelynek po­litikáját gerinctelennek nevezte. Hamburg lesz az orosz hajó­zás és forgalom központja Berlinből jelentik: Beavatott körök­ben úgy tudják hogy az orosz szovjetkormány tárgyalá­sokat folytat a német kormánnyal abban az irányban, hogy Hamburg kikötőiét tegyék meg az orosz ha­józási forgalom központjának. A terv szerint az Oroszországból expor­tált és oda importált áruk forgalmának átrakodóhelye Hamburg Jenne. Az orosz hajók nem köt­nek ki angol kikötőkben Moszkvából jelentik: Az orosz tenge­részeti népbiztosság utasította az orosz kereskedelmi flotta valamennyi hajóját, hogy angol kikötőkben ne vessenek hor­gonyt. Az orosz szakszervezetek és orosz ke­reskedők szigorú parancsot kaptak, hogy angol vállalatoknak semmiféle megrendelést ne adjanak. Az orosz gő­zösök, amelyek eddig menetrendszerűen közlekedtek az orosz és angol kikötök között, a jövőben csak Hamburgig köz­lekednek. [nzuitálták a kecskeméti főispánt A függetlenségi párt egyik vezérének botránya Fay István főispánnal Kecskemétről jelentik: A kecskeméti választási harc hevében péntek este botrányos esemény zajlott le Kecske­mét főuccáján. A választási küzdelem­ben a függetlenségi párt odalán harcol Nagy László dr. fiatal kecskeméti ügy­véd, akit nemrég a Kecskemétre ki­szállt budapesti törvényszék nemzet­­gyalázás vétségéért súlyos pénzbünte­tésre Ítélt. Pénteken Fay István, Kecs­kemét főispánja egy budapesti lapban nyilatkozott és súlyosan hibáztatta a függetlenségi pártot, hogy olyan embe­rek játszanak a pártban vezetőszerepet, mint a nemrég elitéit dr. Nagy László. Nagy László dr. rendkívül felháboro­dott a főispán nyilatkozata miatt. Pén­tek este Nagy több barátja kíséretében autón kifelé indult a városból és ekkor a főtéren találkozott a főispánnal. Az ügyvéd megállította az autót, leszállt és arculütötte Fay Istvánt, aki a kezében levő bottal védekezeett. Közben a főis­pán elcsúszott, mire Nagy László dr. tovább ütlegelte a földön fekvő Fayt. A verekedésnek csak az öaszesereg’ő já­rókelők tudtak végetvetni. Ettől az incidenstől eltekintve a vá­lasztás nyugodtan folyik Kecskeméten, ahol szombat este zárták le a szavazást és az eredményt vasárnap hirdetik Id. Elhanyagolt fogbetegség következtében meghalt dr. Dukai Adolf kanizsai bankigazgató Sztarakanizsáról jelentik: Sztara­­kanizsán szombaton városszerte nagy megdöbbenést és részvétet kel­tett dr. Dukai Adolfnak, a Sztara­­kanizsai Keresztény Népbank igaz­gatójának váratlan, tragikus halála. Dukai, aki Sztarakanizsa leggazda­gabb polgára volt és élénk szerepet játszott a városka társadalmi életé­ben, szombaton délben foghúzás után keletkezett állkapocsgyulladás­ban meghalt. Dukai Adolf négy hónappal ezelőtt kezdte kezeltetni fogát az egyik szta­­rakanizsai fogorvosnál, aki idegölő tömést tett a bankigazgató fogába és megkérte páciensét, hogy két nap múlva újból jöjjön el, hogy az ideig­lenes tömést eltávolítsa és hogy a megölt idegrészt kivegye. Dukai azonban csak négy hónap múlva, mi­kor már nagy fájdalmai voltak, ment el a fogorvoshoz és kérte, hogy huz­za ki a fogát. Azonban a fog kör­nyéke ekkor már gyulladásba ment át és sem dr. Kornél József, sem dr. Koch Arnold kanizsai orvosok nem vállalkoztak a log kihúzására, ha­nem azt tanácsolták Dukálnák, hogy keresse lel az egyik szuboticai fog­specialistát. Dukai egy héttel ezelőtt bejött Szuboticára és az egyik fog­orvosnál kihúzatta a fogát. A foghu­­zus után a bankigazgató visszatért Kanizsára, de állapota napról-napra rosszabbodott, úgy hogy néhány nap előtt újból visszatért Szuboticára és egyik szanatóriumban kezeltette ma­gát. Két nappal ezelőtt az egész áll­kapocs gyulladásba került és Dukai állapota aggasztóra íordula. Szom­baton délben Dukait hozzátartozói Kanizsára akrták szállítani, de a bankigazgató útközben meghalt. Dukait kiterjedt rokonságán kivül három árvája és kiterjedt család gyászolja. Temetése vasárnap dél­után lesz. Augusztus 15-ikétől kezdve fölemelik a vasúti tarifát Csak az árusz il itás tarifái inak drágítását tervezi a közlekedésügyi miniszter 9 Beogradból jelentik: A közleke­désügyi miniszter elhatározta, hogy augusztus 15-ikétöl kezdve a vasúti tarifát fölemeli. Az állandó tarifa-bizottságot már összehívta Miroszavljevics tábornok közlekedésügyi miniszter, aki a bi­zottság tagjainak küldött meghívó­ban hivatkozik arra, hogy a vasúti tarifa fölemelését in­dokolttá teszi, hogy a rezsikölt­ségek emelkedtek és a vasúti anyagok megdrágultak. A közlekedésügyi miniszter egye­lőre' csupán az árutarifa fölemelé­sét tervezi, a személytarifát viszont csök­kenteni fogja, miután a személyi díjszabás amúgy is magas. Nem adja. fel autonómiáját a vrsaef katholikus hitközség A hitközség rendk vtili közgyűlése egyhangúlag visz­­szaulasi-Otta az apóst di ^dminisztratura által kész - tett alapszabályok: t Vrsacról jelentik: A vrsaci katholákus hitközség a Szerbia-szálloda nagytermé­ben rendkívüli közgyűlést tartott mint­egy kétezer főnyi közönség részvétele mellett. Endresz Jakab esperes elnöki meg­nyitójában kérte a hallgatóságot, hogy biztosítsák a közgyűlés méltóságteljes lefolyását, majd átadta a szót a hit­község világi elnökének, dr. Kchrer Gyula tartományi képviselőnek, aki más­félórás nagyszabású beszédében az alapszabály módosítások körül keletkezett nézeteltéréseket és azokat a tárgyaláso­kat ismertette, amiket az egyháztanács folytatott a becskereki püspöki adminisz­­traturával. Felolvasta azokat a leira­tokat, amiket Rodics Rafael intézett az egyháztanácshoz és kijelentette, hogy az egyháztanács kénytelen volt tiltakoz ni az érsek leveleinek hangja miatt. Az adminisztratura által megállapított uj alapszabályoknak három pontja tette szükségessé a rendkívüli közgyűlés összehívását, mert kényes természetük miatt az egyháztanács saját felelőssé­gére nem dönthetett ennek a három pont­nak elfogadása, vagy elutasítása felett Ez a három pont a következő: 1. Vrsac város egyháztanácsa negy­vennyolc tagból áll, amelyben helyet foglal az esperesen kivül a legidősebb káplán és hitoktató is. 2. Az egyháztanács és a közgyűlés által hozott valamennyi határozat csak akkor jogerős, ha azokat a püspök jó­váhagyja. 3. A püspöknek bármikor jogában áll az egyháztanácsot felfüggeszteni és he­lyébe kuratóriumot kinevezni. Endresz Jakab esperes védelmébe vet­te a püspök intézkedéseit és azt igyeke­zett bizonyítani, hogy a módosított alapszabályok elfogadása esetén sen: éri semmi hátrány az egyházközség tag­jait. Érvül hozta fel, hogy a legmoder­nebb államban is a törvényhatóságok és városok határozatai csak akkor érvé­nyesek, iha a miniszter azokat jóváhagy­ja. A harmadik pontra vonatkozólag ki­jelentette, hogy bármilyen egyesületnek, városi vezetőségnek működését felfüg­gesztheti a miniszter, miért ne gyako­rolhatná ezt a jogot az egyháztanáccsal szemben a püspök? Ifj. Puszi Gyula földbirtokos eré­lyes hangon tiltakozott az elten, hogy a püspökség a hagyományos autonómiái egyetlen tollvonással meg akarja sem­misíteni. Kérte a közgyűlést, hogy uta­sítsa vissza a püspök által erőszakolt alapszabályokat, mert ezzel a tizenötödik századba akarják visszataszítani a katho'Jikus egyházat. Majer szőlőbirtokos nagyszabású be­szédében sikraszállott az autonómiáért, de ajánlotta, hogy kíséreljék meg az esetleges békés megegyezést. Azt in­dítványozta, hogy ajánlják ,a püspök­nek a következő módosításokat: Ha az egyháztanács és közgyűlés határozatait a püspök nem fogadná el, rendkívüli közgyűlés döntsön végérvényesen. A harmadik pontot Majer szerint minden körülmények között el kell utasítani. Schärter Boldizsár vaskereskedő azt indítványozta, hogy az egyháztanács ülésein csak akkor vehetne részt egy másik pap, ha az esperes akadályoz­va van megjelenésében. Eirneisz Károly szőlőnagybirtokos in­dítványozta, hogy az egyháztanács és közgyűlés határozatait abban az eset­ben terjesszék a püspök elé jóváhagyás céljából, ha azt harminc egyházközségi tag megfellebbezte. Ha pedig a püspök felfüggeszti az autonómiát, huszonnyolc nap alatt köteles kitűzni az uj választá­sokat. A közgyűlés ezután a püspök javasla­tát egyhangúlag visszautasította és ma­gáévá tette Schärter Boldizsár és Firn­eisz Károly módosító javaslatait. A közgyűlés határozatai után egyházi körökben biztosra veszik, hogy a vrsaci hitközség autonómiáját Rodics püspök felfüggeszti és kuratóriumot fog kine­vezni a hitközség élére. Kinek javára kémkedett? Bonyolult kémkedési história a novi­­szadi törvényszék előtt Noviszadról jelentik: Szombaton dél­előtt kilenc órakor kezdte meg a novi­­szadi törvényszéken Radulovics Miloje tanácsa Pap Jolán kémkedési pőrének tárgyalását, amely iránt igen nagy ér­deklődés mutatkozott. Pap Jolánt az­zal vádolták, hogy egyik tagja volt a Vratarics-féle kémbandának, amely fö­lött 1923-ban ítélkezett a noviszadi tör­vényszék. Vrataricsnak az Ítélet után sikerült megszöknie és szökése előtt a noviszadi ügyészség fogházában ismer­kedett meg Pap Jolánnal, akivel később is összeköttetésben maradt. Pap Jolán Noviszadon sikkasztás miatt négy hó­napra volt lezárva és szabadulása után többször ment át Magyarországra. A szombati tárgyaláson a vádat dr. Antonijevics államügyész képviselte, mig a védelmet dr. Pavlasz Ignác, helyettese dr. Szalontay Adolf látta el. Pap Jolán kihallgatása alkalmával el­mondotta, hogy nem érzi magát bűnös­nek, mert tulajdonképen nem a ma­gyar, hanem a jugoszláv hatóságok szol« gálatában állott és Vrataricsékat a jugon szláv hatóságok kezére akarta juttatni« Mikor a noviszadi fogházból kiszabadult, árukat csempészett Magyarországra, Egy alkalommal elfogták és egy csend­őr arra szólította fel, hogy végezzen szolgálatokat a jugoszláv hatóságoknak, akkor szabadon közllekedhetik a hatá­ron. Pap Jolán ekkor ajánlatot tett Lungulov Radivoj volt szuboticai rend­őrfőnöknek, hogy megfigyeli Vrataricsé­kat és azokat a rendőrség kezére játsza. Át ment is Magyarországra, ott össze­köttetésbe lépett Vratariccsal, majd Egerttel, a szegedi kémiroda főnökével, akinek szintén ajánlatot tett, hogy kém­szolgálatot végez. Égert azt mondotta neki, hogy nem ismeri és először mea kell győződnie őszinteségéről. Ezért meg­bízta, hogy menjen át Jugoszláviába és ott Sztaribecse közelében kutassa ki, hogy Sulinszki János tanyáján járt-e az az ember, akit kevéssel azelőtt egy fel­adattal átküldött a határon. Pap Jolán ebben az ügyben el is járt és jelentést tett, hogy a küldönc nem járt a tanyán. Ezután Vratariccsal lépett összeköttetés­be, aki a noviszadi fogházból Szegedre szökött, ahol a Gém-uccában lakott. Pap Jolán vallomása szerint azt akarta megtudni, hogy Vratarics, mikor szám dékozik visszatérni Jugoszláviába. Mi­kor megtudta, hogy egy Gyárfás nevű tiszttel Vratarics újabb akciót akar kez­deni az SHS királyságban, végigkísérte őket magyarországi útjukon, ahol ifj, Dobó János tanyájáról indultak el Szu­­botica felé. Ekkor Pap Jolán gyorsan a határra ment és levelet küldött Lungu­­l'ovnak, amelyben jelezte, hogy Vratari­­csék merre akarnak átjutni. A jugoszláv hatóságok nem jutottak Vratarics nyo­mára. Pap Jolánt időközben a határon el­fogták a jugoszláv csendőrök, de megj szökött és Magyarországra ment, aho! tavaly hamisításért nyolc hónapra ítél­ték. A bonyolult és rendkívül zavaros ügy­ben ezután Lungulov volt rendőrfőnököt hallgatja ki a bíróság, aki zárt tárgya­lást kért. A biróság el is rendelte a zárt tárgyalást, amely több mint egy óra hosszat tartott. Ezután Gyakov Alek­­szandar noviszadi elsőosztályu rendőr­­kapitányt, a politikai ügyosztály főnö­két hallgatta ki a biróság, aki elmon­dotta, hogy P.ap Jolán egy Ízben nála is jelentkezett és felajánlotta szolgála­tait, ő azonban ezt az ajánlatot vissza­utasította és jelentést tett a noviszadi ügyészségnek. Pap Jolán Vratarics szö­kése előtt pár nappal a noviszadi tör­vényszék épülete előtt látta, mint egy fogházőrrel beszélgetett, ezért az a gya­núja, hogy ő készítette elő Vratarics szökését is. A biróság a védő kérésére elrendelte a bizonyítás kiegészítését és ezért a tár­gyalást elnapolta.

Next

/
Thumbnails
Contents