Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-29 / 147. szám

V 32 OLDAL * ARA 4 DINAR Poitarina piadana iigotovonl BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVHL évfolyam. Szubotica, 1927. VASARNAP, május 29. 147. szám Telelőn: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Előfizetési ár negyedévre 16S din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Hit mfrail’s sffljü ? A bácskai tartomány pénteki ülésén ProticsSztoján neve került szóba.Saj­nos, ennek az ideális gondolkodású szerb reálpolitikusnak, a mai délszláv állam egyik megalakitójának szeller me, lelki öröksége tovább is távol ma­radt ettől az önkormányzati szervtől, amely rabulisztikával és makacsul megfosztja a tartománynak az állam­nyelvet még nem beszélő népeit, hogy a. maguk baját, sérelmeit és kívánsá­gait az anyanyelvükön elmondhassák az arra hivatott fórumon. A tarto­mányi választmány elnöke, az érde­mes múltú Klicin Mita, vállalta a lelki és eszmebeli közösséget Protics Szto­­jánnal s ugyanő az, aki látható szer­vezője, a leghangosabb apostola an­nak, hogy a magyar, vagy német anyanyelvű tartományi képviselő ne szólalhasson fel magyarul vagy né­metül, amig külön törvény is nem biz­tosítja azt a velünk született jogot, hogy anyanyelvűnket használhassuk. Ö az, aki,, mikor a régi — valljuk be, egész teljességében soha végre nem hajtott — magyar nemzetiségi tör­vényre hivatkoztak, kijelentette, hogy szerb politikus soha nem akad, aki a nemzetiségek számára annyi jogot és szabadságot biztosítana, mint ameny­­nyit — legalább papíron — a magyar törvény biztosított s egyes informá­ciók szerint ő állt a noviszadi ipar­kamara elnökének emlékezetes, fáj­dalmasan súlyos és igaztalan ma­gyar-ellenes állásfoglalása mö­gött is. Mi ezekkel a bántó tényekkel szem­ben próbáltuk felidézni Protics Szto­­ján szellemét. Klicin Mita szereplése annál rosz­­szabbul esik a magyarságnak, mert a bácskai tartományi választmány elnöke akkor vallotta magát Protics Sztoján hívének és politikai barátjá­nak, amikor még teljességében dü­höngött a nemzetiségek elleni terror s most, amikor, ha csiga-lassúsággal is, de mégis közeledik a jugoszláv belpolitika Protics Sztoján ideáljai­hoz, megtagadja halott vezérének eszméit. Azt kell tehát hinnünk, hogy Klicin Mitában a magyarság terhére szerzett újabb tapasztalatok érlelték meg azt, hogy az S. H. S. királyság több mint félmillió magyarjának nem szabad annyi jogot adni, hogy képvi­selői a helyi és tartományi önkor­mányzatban magyarul szólaljanak fel. Mi ezzel a ténnyel szemben nem tartjuk fontosnak, hogy Klicin Mita aligha lehetne abban a helyzetben, hogy ő most a tartománygyülésen szerepelhessen, ha a magyar nemze­tiségű szavazók voksa nem támogat­ta volna azt a lisztát, amelynek egyik jelöltje ő volt, sem azt. hogy a ma­gyar szavazók tisztelték Klicin Mitá­­nak a múltban megismert liberalizmu­sát, amikor rászavaztak. A bácskai tartomány gyűlésén tilos a ma^'T szó s tilos a német szó, noha a vá­lasztóknak szabad volt bizalmukkal olyan képviselőket megajándékozni, akik a saját gondolataikat s válasz­tóik akaratát nem tudják az állam hi­vatalos nyelvén tolmácsolni. Szabad volt, mert ezeknek a képviselőjelöl­teknek a népszerűsége biztosította a nemzetiségi szavazatokat s azok megválasztását, akik ma engesztel­hetetlenek a magyar, vagy a néme szóval szemben. A nemzetiségi képviselőknek az önkormányzatban való szabad nyelvhasználata csak a bácskai tar­tománygyülésen probléma, amely tartomány területén élnek, adóznak és áldoznak a legnagyobb számban nemzeti kisebbségekhez tartozó pol­gárok. Szmederevóban figyelemmel és csöndben hallgatják a német be­szédet-. Mi ezekkel a jelenségekkel szem­ben idézzük Protics Sztoján emlékét s kérdjük azoktól, akik hivei voltak, hogy mit szólna Protics Sztoján, ha élne? És megkérdjük, hogy Protics Sztoján szellemében él, cselekszik és beszél-e az, aki mikor hallja, hogy egyik polgártársát személyes sza­badságában akadályozzák, mert rej­télyes kezek, rejtélyes módon, rejté­lyes fekete lisztára helyezték, azt válaszolja: én is voltam fekete lis­tán. A fekete lista, fekete könyv intéz­ményét mi a békében nem ismertük, csakaBach-korszak jellemzésére me­séltek róla. Protics Sztoján aligha tűr­te volna vállvonogatással, hogy az ő demokratikus, szabad Jugoszlá­viájában még fekete liszta legyen s hogy elég, ha valaki a kisebbségi nemzetiséghez tartozik: nincs joga földhöz, iskolához, nincs joga bele­szólni, hogy adófillérjeivel mi törté­nik, nem kap útlevelet s szabad pré­dája felelős és felelőtlen kilengések­nek. Klicin Mita jól ismerte Protics Sztojánt. Mondja meg ő: Protics politikája-e ez? Anglia izolálva marad szovjetellenes akciójában Sem az Egyesült-Államok, sem Franciaország nem csatlakozik a brit kormány lépéséhez — A hatalmak nem akarják vállalni az angol érdekek képviseletét Oroszországban — Lloyd George újabb éles támadása a Baldwin-kormány ellen — Az angol munkáspárt az alsóházban bucsubankettet rendezett a távozó szovjetkövet tiszteletére Litvinov szerint Anglia háborút készít elő Szovjetoroszország ellen t Londonból jelentik: Péntek este az a hír terjedt el politikai körökben, hogy Daldwin miniszterelnök hosszas négyszemközi tanácskozást folyta­tott Chamberlain külügyminiszter­rel az újabban beállt helyzetről és arról a benyomásról amit az angol kormány lépése a külföldi hatal­maknál tett. A tanácskozás eredménye állítólag nem ad tápot valami nagy optimizmusra. Ró mát és Parist az angol-orosz diplomáciai viszony megszakítása igen válságos idő­ben éri és nagyon irritálja. Az Egyesült- Államok kormánya csodálkozik azon, hogy Anglia ilyen hirteleniil szakított Oroszországgal és az Egyesült-Államok szerint Anglia nem váltotta be azt az igéretét, amit az utóbbi hónapokban gyakran hangoztatott és amely szerint min­den ere ével arra törekszik, hogy Európában stabl helyzetet teremt­sen. Amerikában azt hiszik, hogy a diplomá­ciai viszony megszakítása Oroszország­gal bosszú azért, mert angol felfogás szerint Amerika nem támogatta kellő­képpen Angliát a nankingi kérdésben. A londoni amerikai nagykövet, Coo­­lidge elnök legelső tanácsadója kedden Amerikába utazik. Élénken pertraktálják azt a hirt is, hogy amig Oroszország már bejelentet­te. hogy az orosz érdekek védelmét An­gliában Németország már elvállalta, addig az angolok még nem tudják, hogy ki fog.’a képviselni az angol érde­keket Oroszországban. Ellenzéki körök tudni vélik, hogy Paris és Róma kosarat adott arra a kérdés­re, hogy vállalják el az oroszor­szági angol éndekek képviseletét, amivel igen kínos helyzetbe hozta az angol kormányt. Lloyd George Anglia ejszigetel tségéröl Londonból jelentik: Lloyd George a Baldwin-kormány politikáin elleni had­járatát már kivitte a vidékre ií. Péke­ken Margateban egy szabadéi vápát'ti népgyülésen Lloyd George arról beszélt, hogy 1914 óta nem történt olyan fontds *épés a külpolitika terén, mint ami. lyen az angol kormány mostani el­határozása. A kormány úgy tünteti tel a dolgot, hogy az nem egyéb közönséges rendőri ügy­nél, ha azonban a rendőrség legfőbb ve­zetőjét, a belügyminisztert a külpolitika élére állítják, akkor csúfosan megbukik és feladatának nem tud megfelelni. A kormány jól teszi — mondotta Lloyd George — ha szerényen összehúzza ma gát és bevallja, hogy tévedett. Micsoda őrültség volt megszakítani a kapcsolatot Anglia és Szovjetoroszország között? 1 Egy kis türelemmel és némi előrelátással sokkal elöbbremehetti'uik volna. Most ott tartunk, hogy védekezés­re szorulunk. — Máris kezdik emlegetni — folytatta Lloyd George — és beteges erőlködés­sel bizonyítgatják, hogy Anglia nem akar háborút Szovjetoroszországgal, mintha komoly embernek ez egyáltalá­ban eszébe jutott volna. Aztán jobb ügy­höz méltó buzgalommal, de annál keve­sebb meggyőző erővel tagadja a kor­mány, hogy a nagyhatalmak bármelyikét igyekezett volna megnyerni a maga ak ciója számára Oroszország ellen, ne­hogy elszigetelten maradjon. Hogy mennyire izoláltan áll kezde­ményezésével a Ba’dwin-kormány annak elég bizonyítéka az. hogV ez a dementi alig hangzott el máris szétrepültek a táviratok a hatalmak fővárosaiból, hogy nem kívánják Anglia pé'dáját követni. Lloyd George végül ostobaságnak mi­nősítette a kormánynak azt a kijelentését, hogy a diplomáciai viszony megszakítá­sával nincs szándékában a legitim an-Amerika nem csatlakozi Washingtonból jelentik: A Fehér Ház közleménye szerint Coolldge elnöknek az angol-or°sz diplomáciai viszony megszakításá­nak kérdésében az az álláspontja, hogy ez a szakítás az Egyesiiit-A'­­lamoknak Szovjetoroszországhoz való viszonyát nem befolyásolhatja. Semmi ok sincsen arra, hogy az angol és amerikai viszonyok között párhuza­mot vonjanak és hogy az Egyesült-Álla­mok kormánya az angol-orosz szakítás gol-orosz kereskedelmet megzavarni. A munkáspárt bucsuban­­kettje az alsóházban az orosz ügyvivő tisztele­tére Londonból jelentik: Az angol-orosz együttműködés parlamenti bizottságának munkáspárti csoportja az alsóház épületében pénteken bankettet rendezett a távozó Ro­­sengold orosz ügyvivő tiszteletére, A bankettet az alsóház épületének kii­­lonszobjában tartották meg. Ez a tény a konzervatív pártban óriási felháborodást váltott ki és a párt egyik tagja hétfőn az alsóház ülésén interpellálni fog és in­terpellációjában a belügyminisztertől kér felvilágo­sítást arra. bogy ki adott engedélyt a munkáspártunk, hogy vendégül lássa az angol alsóház épületében annak a kormánynak a diplomáciai képviselőiét, amellyel Anglia meg­szakította a diplomáciai viszonyt A Daily Herald közli azt a beszédet, amit Rosengold ßzovjetügyvivö a mun­káspárt és a szakszervezetek által tisz­teletére adott banketten mondott. Ro­­sengo’d kijelentette, hogy hamis az a bizonyító anyag, amelynek alapján a brit kormány eljárt. Az orosz ügyvivő szerint uj háború veszélye még sohasem volt olyan nagy, mint ebben a pil­lanatban. A Daily Herald értesülése szerint Rosengold orosz ügyvivő szerdán vagy csütörtökön este végleg elhagyta Lon­dont. k az angol állásponthoz fényéből bárminő következtetést is von­jon le. Franciaország sem csatlako­zik a szovietellenes akcióhoz Parisból jelentik: A Times nyilván sugalmazásra az angol-orosz viszályai kapcsolatban a következőket írja: — Örömmel emeljük ki Chamberlain alsóházi beszédéből azt a mozzanatot, hogy az angol külügyminiszter egy pi*-

Next

/
Thumbnails
Contents