Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-03 / 112. szám

4. oldal r Állat az emberben Főtárgyalások a szuboticai törvényszéken A szuboticai törvényszéken hétfőn Pavlovics István törvényszéki enök ta­nácsa két bűnügyben hozott ítéletet, a melyekben a vádlottak erkölcstefen me­rénylettel voltak vádolva. Az egyik eset­ben az áldozat egy tiz esztendős kis­leány volt, a másik esetben egy ötven­négy esztendős férfi azzal volt vádolva, hogy egy ötvenhárom éves asszonnyal szemben követett el erőszakot. A törvényszék mindkét ügyben ma­rasztaló ítéletet hozott és a vádlottakat három évi fégyházra ítélte s egyben el­rendelte, hegy a szabadlábon levő vád­lottakat az Ítélet jogerőre való emelke­déséig vizsgálati fogságba helyezzék. Mi történt a mérgesi kunyhóban? Az első ügyben Borovics Mátó negy­venhét éves fökknives volt a vádlott, a ki a vád szierint 1925. év augusztus 29-én délután, Mérges-pusztán a saját kunyhó­jában A. I. tiz éves kisleánnyal szemben erőszakos merénylet elkövetését kísérel­te meg. A vádat Csulinovics Ferdo dr. állam­­ügyész képviselte, a védelmet Kovács Károly látta el. A vádlott tagadta, hogy a kisleányt bántotta. A bíróság a vádlott után a kis A. 1.-t, majd Peics Bcncó gazdálkodót hallgatták ki tanukén!. Peics elmondotta, hogy a kis A. I. nála volt szolgálatban, A kritikus napon elküldte a kisleányt, hogy vigyen el egy kis kutyát valamelyik tanyára. Amikor a kisleány a kutyával az utón haladva, Borovics Mátó kunyhó* ja elé ért, Borovics behívta a leánykát a kunyhóba. A kisleány bement. Peics közben otthon dolgozgatott és szüksége volt egy vizes gödörre. Eszébe jutott, hegy pár nappal előbb a vödröt Boro­­vicsnak adták. kölcsön. Átment a Boro­­vics kunyhójába, hogy visszakérje a vödröt. A kunyhó ajtaja nyitva volt és amikor Peics belépett, a szalmán fekve látta Borovicsot. Kezdetben azt hitte, hogy beteg, de csakhamar tisztába jött, hogy mi történt, amikor meglátta a kis szolgálóját is, : A- tanú kihallgatása után, Csulinovics dry áUamügyész módosította a: vádat és kísérlet helyett erkölcstelen, erőszakos merénylet büntetésének vádját emelte. A perbeszédek után a bíróság bűnös­nek mondotta ki a vádbeli cselekmény Varjuleves Irta : Krúdy Cy i a Az Angyalzugban sohasem lehetett lépéseket hallani: legfeljebb éjfélkor, a kísértetek órájában, amikor mindenki aludt. Ámde až ném volt lehetséges, 'hogy napközben láthatta valaki a szom­szédját, ha csak lyukat nem fúrt a ke­rítésbe. A kerítések pedig többnyire sár­ból voltak építve, a tetejükön m.indep­­hféle vadnövények teremtek, amelyek­nek magvait a madarak hordták egyik házból a másikba, mert másvalaki amúgy Is hiába kopogtatott volna velük. De a jstiglincet, amely az ördögszekerek mag­vait piros mellénykéjében fütyürészve hozta: nem lehetett felelősségre vonni. Ugyanígy nem a szarkát sem, amely mindig a kertek végében szeret csatan­golni, beljebb 'sohasem merészkedik, mert fél az emberektől. A cinke is maghordó madárka, ö pedig nagyon szereti a né­ma kerteket, ahol egyedül mulatozhat. Ilyenformán történt, hogy a kerítéseken, a kerítések mellett rengeteg csalán nőtt az Angyalzugban. De azért mindenki tudta, hogy pél­dául Anderes, aki nyáron táncmester volt, mig télen henteskedett: mivel fog­lalkozik igazában. Nagyhaju, ragyavert, hóbortos ember volt — aki nem volt való erre a világra — koldus és ron­gyos — az igazság szerint régen a kert­ben kellene a madarakat ijesztgetni — mégis tudott feltűnést kelteni az An­gyalzugban . amikor csak egy vörös­hagyma elfogyasztásához fogott is. A hagymával és a zsebkésével kiállott az udvara közepére és onnan, hangos szó­noklatokat tartott: —. Bolond az egész .világ, mert azt J*ogy sonka vagy vóreshurk* aél-BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927 május 3. elkövetésében és elítélte három évi fegy­házra, egyben elrendelve, hogy a vádlot­tat az Ítélet jogerőre való emelkedéséig vizsgálati fogságba helyezzék. A te­remben erre börtönőr jelent meg és a vádlottat elvezette a fogházba. Az öreg Don Juan A másik esetben Nagy Pál ötvennégy éves sztarakanizsai földmunkás állott vádlottként a biróság előtt. A vád sze­rint 1924. év február 2-ikán éjjel beha­tolt özvegy Püspöki Mártonná lakásába és az ott egyedül levő ötvenhárom éves asszonyt leteperte. Az asszony védeke­zett támadója ellen, aki kezével olyan erővel ütött az asszony szivére, hogy az elvesztette eszméletét. Ezután erőszakot követett el az asszony ellen’. Az asszony jogi képviseletét Bélics Radivoj dr. látta el. A vádlott a főtár­gyaláson nem ismerte el bűnösségét. Vé­delmére azt adta elő, hogy az asszony bosszúból vádolja öt, mert nem akart ne­ki kölcsönt adni. Püspöki Mártonná sértett, akit tanú­ként hallgattak ki, elmondotta, hogy van két siketnéma fia. Ezek a kritikus éjsza­kán egy nagybeteg rokonuknál voltak. Éjjel zörögtek az ablakon és miután többszöri kérdezésére, hogy ki zörög, nem kapott választ, azt hitte, hogy néma fiai jöttek haza. Kiment és kinyitotta a ka­put. Meglepetésére nem a fiait találta ott, hanem Nagy Pált, aki azt mondotta, hogy feleségét keresi. Nagy Pál ezután bement a szobába. Az asszony utána ment és bent a szobában a vádlott rátámadt az asszonyra. A tanú még emondotta, hogy súlyos beteg lett az eset után és hosszabb ideig orvosi ke­zelés alatt állott. Több tanút hallgattak ki, akik igazol­ták, hogy az asszony hosszabb ideig be­teg volt. A perbeszédek után a biróság meghozta Ítéletét, amelyben ,a vádlottat bűnösnek mondotta ki a vádbeli cselek menyben és elitélte három évi fegyház­ra, egyben elrendelte a vádlott azonnali vizsgálati fogságba való helyezését, az ítélet jogerőre emelkedéséig- Az elitéit felebbezett. osztálya Kosz Joszip parancsnok alá­írásával legutóbb a következő jelentést adta ki. — Repülőink Baskhara irányában foly­tatott légi útjáról egy dróttalan távirat számol be, amelyet a légügyi parancs­nokság a karashii angol repülőparancs­nokságtól kapott. Arról, hogy repülő­ink Baskharába érkeztek volna, hétfő este hat óráig nem érkezett jelentés, csak arról, hogy K-aras-hiból Ba.skhara felé elindultak. A késedelem oka főleg az, hogy ez az útszakasz nagyon hosz­­szu és a hírszerzés nehézségekkel jár. Ünnepélyesen fogadják a Bombayból visszatérő repülőket A repülők elindultak Karashiból Noviszadról jelentik: A noviszadi re­­pülőparancsnokság és az Aero-klub ün­nepélyes fogadtatást készít elő a Bom­bayból visszatérő repülőtisztek: Son­­dermayer Tade tartalékos kapitány és Bajdák Leonid főhadnagy tiszteletére, a kiknek Páris—Noviszad—Bombay—No­­viszad közti légi. útja befejezéshez kö­zeledik. A noviszadi repülőparancsnok­ság az ünnepély programját a követke­zőképen állította össze: 1. Ünnepélyes fogadtatás a repülőté­ren, A fogadtatáson résztvesznek az új­ságírók, hivatalos személyek, testüle­tek, egyletek , iskolák, az egész . hely­őrség és a lakosság. ,rí2r A noviszadi Aero-klub nevében Mesterovics . Boskó, az ifjúság nevében pedig Rushut György VIII. osztályú gimnazista fogják üdvözölni a repülő­ket. . 3. Az Aero-klub elnöke a klub nevé­ben nemzeti szalaggal díszített ezüst­­koszorút ad át a repülőknek. 4. Azok a testületek, amelyek tiszte­legni akarnak, szándékukat jelentsék be Gyorgyevics Jásónál, az Aero-klub tit­káránál. 5. Az érkezés a Beogradba való meg­érkezés utáni nap délután lesz. 6. A megérkezés után este fél kilenc­kor a tiszti otthonban bankett lesz, majd bál következik, amelyen csak meghí­vottak vehetnek részt. A hál előtt a no­viszadi zeneegyesület Pacsan Szvetolik karmester vezetésével hangversenyt ad. Másnap a szerb nőegylet táncmulatság­gal összekötött hangversenyt rendez. Mindkét nap aviatikus virágjelvénye­ket fognak árusítani. Az árusításban az összes noviszadi Bőegyletek résztvesz­nek. A rendezőség felhívja, azoknak fi­gyelmét, akik a fogadtatáson meg akar­nak jelenni, hogy a gyalogosok a Futa­­ki-uton menjenek ki a repülőtérre és ugyanazon az utón térjenek vissza, mig az autók és kocsik a Pirosi-uton halad­janak. A vasút egyenesen a repülőtérre visz. A légügyi parancsnokság hírszerző Huszárszázadosból tolvaj A rendőrség letartóztatta Geödrössy Józsefet,Sztaribecsej egykori nábobját Sztaribecsejről jelentik: A sztaribe­­cseji rendőrség — mint a Bácsmegyei Napló megírta — különböző lopások miatt letartóztatta Tóth Károly rovott­­multu csavargót. Tóth az elmúlt napok­ban ellopott egy városi bundát, amelyet zálogba Csapott, majd elkötött két lo­vat, hogy azok árából kiválthassa a bundát. A Tóth. ellen megindított nyo­mozás szenzációs fordulatot hozott, amennyiben a rendőrség Tóth vallomása alapján letartóztatta Geödrössy József volt aktiv huszárszázadost, aki jelen­leg a sztaribecseji szegényház lakója. Tóth kihallgatása alkalmával beis­merte, hogy ő lopta el a bundát, ő kö­tötte el a lovakat, de azzal védekezett,, hogy a lopásokra Geödrössy József és Balázs János foglalkozásnélküli csa­vargók beszélték rá. A rendőrség Geöd­­rössyt letartóztatta, Balázs azonban le­tartóztatása elől megszökött. Geödrössy letartóztatása nagy szén-; zációt keltett Sztaribecsejen, mert Geöd­rössy egykor a község nabob ja volt és rövid néhány év alatt züllött le és iu-; tott a kastélyból a 'Szegényházba. Geöd­rössy aktiv katonatiszt volt és mint kö­zös huszárkapitány lépett ki a hadse­regből, hogy gazdálkodhasson. Sztari­becsej határában többszáz tánc földje volt, fényűzően élt, állandóan hatlovas hintón járt és egy-egy éjszaka kisebb vagyonokat kártyázott el. Lassanként elfogyott a birtok és egy napon Geöd­­rössynek semmije sem maradt. A köz­ség elöljárósága könyörüietböl a sze­gényházba helyezte el, amelynek letar­tóztatásáig lakója volt. ktil nem lehet megélni — szónokolt An­deres, hogy az alvó házikókban olyan mozgolódás keletkezett, mintha a lakók leakasztanák magukat a szegekről, aho­vá régen felkötötték életüket. —• Holott a hús voltaképpen csak a vadembereknek vagy a vadállatoknak való, nem pedig rendes polgárembernek. Az igazi erő — a szellem, a fantázia, az eszprit, a nagy gondolat és a táperő a vöröshagy­mában 'van. Ez hosszabbitja meg az éle­tet, ez mulasztja el a betegségeket. Ez teszi hűségesekké a nőket, hogy még bolháfogdosás közben sem gondolnak a hamiskodásra. Anderes meghámozta a vöröshagy mát és nagy passzióval enni kezdte a levágott gerezdeket. Sustorgott, recse­gett, harsogott fogazata alatt a hagy­ma hogy kitűzésedéit az arca, megiz­zadt a homloka. A szomszédság persze, amely* a kerítések mögül, vagy a pad­­láslyukakból leste a bolond- Andercset: nagy csodálkozással nézte Anderes táp­lálkozását. És a sánta szabó Így szó­lott a feleségéhez: — Kerits nekem egy vöröshagymát, megéheztem. Máskor, őszi vermelések idején An­deres megint csak kiállott az udvarára és káposztatejet tartott a kezében. A káposztának kivágta a torzsáját és ro­pogtatva ette a kemény gyökeret. — Hm, milyen balga voltam eddig? — morfondírozott magában, mintha va­lami nagy felfedezést tett volna. Mire a megritkult csaiiánbokorban, de a szára­­dozó bozótokban, a kerítéseknek állí­tott nádcsomókban, de még a télire való kukoricaszárakban is, amelyek a házak elkülönítésére szolgálnak: zörgés tá­madt, mintha szél kerekedett volna. Pe­dig csak a swHJWródfcág ftgyaft fel An­deres szónoklatára.-7- Balga voltam, mert azt hittem, hegy a káposzta csak savanyítva, fő­leg pedig töltve élvezhető — folytatta Anderes, amint a káposzták torzsáit vag­dalta és ropogtatta fogaival — pedig a káposztának a - levele csak a kecskének való, nekünk, embereknek, a káposzta­­gyökeret teremtő az isten. Ebben van az erő, mint akár a csontban. — Hozzatok fel a veremből egy káposz­ta-fejet — szólt suttogva hozzátartozói­hoz a gazdag tirnármester, aki harma­dik szomszédja volt Andercsnek, de egyébként még a köszönését sem szok­ta fogadni. No de omladozott az idő, a fák és bokrok mind távolabbra mentek az em berektől, mintha 'szégyellenék koldus­­ságukat, késő ősz lett, Anderes tökma­got pirított és olyan hangos szóval di­csérte a tökmag jóságát, egészségessé­gét, tápláló erejét hogy aznap még a háziurak is tökmagot. ebédéltek az An­gyalzugban. Különösen azok, akiknek valamely vétek nyomta a lelkét. És va­lamiképen könnyebben érezték magukat a tökmag elfogyasztása után. Majd min­denféle aszott kökényekkel, a földben felejtett répákkal, kaíarábékkal állott ki Anderes az udvar közepére és messzi­hangzó szóval dicsérte azoknak a me­zei növényeknek a jóságát, amelyek egész esztendőben érnek és igy olyan erőre tesznek szert, mint azok az ideg­emberek, akiket a halál se mer bántani. — Főzzetek ebédre kalarábét — in­tézkedett háznépével a gazdag boltos, aki már réges-régen semmit sem tudott enni, mindent kiadott a gyomra. És a kalarábéból egy tállal evett. Igazi ideje Andercsiinknek azonban télen következett be. Dtsanóötéshez, azonban nem hívták, mert kiment a di­vatból. Otthon ült tehát és mindenféle -szerkezeteket állított fel a varjak fog­­dosására. Ezek a madarak ugyanis még Andercset is meglátogatták, mert még nem tudták, hogy milyen szegény em­ber őke-!me. A mély hóba mindenféle csapóvasakat, hurkokat, csapdákat dug­­dosott és az udvarát ellepő varjakra -rá­­dörrente-tte az ajtót, hogy azok ijedten elmenekültek a kopár-ságból. De néha egy-két varjú zsákmányul maradt. — Most már tudom, hogy az embe­rek botorul élnek, nem azt eszik, amit enniök kellene, hanem mindenféle h-a­­szontalanságokkal töltik meg a gyomru­kat, Ártatlan állatok húsával, amely ál­latokat maguk mellé szoktattak meg alattomban. Pedig abban az állatban, a mely az ember közelében, a.z ő táplálé­kán növekedett fel: annyi erő sincs, mint magában az emberben. Csak a vadban, a szabad természet gyermekében van erő, mert ő távol él az emberektől és magára van utalva élete fenntartásában. Ugyanezért egy tányér v-arjulevest nem adnék oda egy tányér legfinomabb tyuk­­levesért sem, mert a varjú a madarak igazi őse. ö az a madár, aki mindent megeszik, amit a világ neki ktnál. ö az a madár, amely összeszedi magába a holtak és elevenek erejét, mert egyfor­mán megeszi a holtat és az elevent, ö -az a madár, amely a legkisebb hulladé­kon is éléi, mert abból is kiveszi a nagy természet erejét. Éljen a természet, a mely a varjúban összpontosította a vi­lág erejét. A nagybeteg boltos, hallván Anderes szavait, félretolta a finom peosenyéstá­­lakat ágya mellől, felkelt és mezítláb végigment az udvaron, hogy a varjufo­­gó íeiáöifc*.

Next

/
Thumbnails
Contents