Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-28 / 146. szám
lYEI NAPLÓ XXVIII. évfolyam. Szubotica, 1927. SZOMBAT, május 28. 146. szám 12 CLDÄL * ARA iy2 D1MAR Poštarina plaćena u aotovoml Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Megjelenik minden regg.’l, iínnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (AUnerva-palota) KQZBE5ZÓLR5' Mit akar Anglia? A pesszimisták azt mondják: háborút, fis valóban, mintha a fekete rém már itt volna a sarkunkban. Nem jön oly fergetegesen, mint jött 1914-ben, óvatosan lépked előre — várja, mikor szólal- j nak meg a kakasok. A brit sajtó teli van páthosszal, szónokol, lázit, vádol, gyalázkodik, fenyeget. A lelkűk már szőröstiil-bőröstü! a vidám ördögé, mely átvette a karmesteri pál- j cát, hogy eljátsza velük — a gyász- ! indulót. De ki fog temetni és kit fék-1 tetnek a koporsóba? Anglia szentül! meg van győződve, hogy a szovjet j halálára harangoz, Moszkva viszont bizva-bizakodik, hogy a brit hatalomnak jött el a végórája. Az igazság pedig az, hogy mindketten lejtőre szaladtak: Anglia is, Oroszország is fejjel megy neki a falnak. Európán a sor. hogy meggyőzze erről a szembenálló feleket és az élet törvényeiből rakjon sorompót a fekete rém; elé. Nem csak egyszerű kötelesség ez, több: önvédelem. * A hadüzenettől még messzi vagyunk, a háború azonban már megkezdődött figyelőre csak gazdasági téren folyik a harc Anglia és Oroszország között. Chamberlain felborította a diplomáciai viszonyt. Moszkva storniroztn az angol üzleteket. Kanada követte a londoni példát — Moszkva válasza ugyanaz: nem kötök veled többé üzletet; A kijátszott kártyák közül eddig Oroszországé az adu, a csatározásban ő maradt j felül. London még nem jutott előre egy lépést sem — de ki tudja mit rejteget a jövő és mikor veti frontba Anglia hatalmas hadseregét. Ám Moszkva ugylátszik mé°- ettől sem fél, a dreadnoughtok ágvAarkai sem tudják jobb belátásra bírni. A szovjet urai bíznak magukban és — bíznak a fegyvertársakban. S kik Oroszország reményei? A világ proletárjai, elsősorban az angol 'munkásság, mely túl minden politikán, többre beesői a békét, mint a brit nagyhatalmat. Chamberlain bárhogy veri is a dobot, tudja, hogy a Moszkva elleni felvonulás közben lesreslegelőször az angol negvedik renddel találja szembe magát. És ezért ingadozik a Foreign Office, ezért nem | követte a diplomáciai szakítást ulti- • mátum. És ezért hánytorog a ma is kérdés: mit akar Anglia? Lloyd George tüzes filippikázó és | nagyszerű szónok. Az alsóház tesz- í napi ülésén pompás beszédben adott hangot az angol ipar aggodalmainak. A kormánynak van többsége — mondotta — de> esze az nincs. Az angol [ ipar és City nem érti: miért kell sebet ütni az angol gazdaságon és ke- j reskedelmen. A jelszó: veszélyben a ! brit rend és törvény — ostobaság. ■ Ki hiheti ép ésszel, hogy néhány bol- i seviki ügynök és pár százezer röp- j irat megingathatja az angol államot? I És a presztízs? Ugyan-ugyan. A ki- i naiak nem fognak megijedni a je- j nyegetésböl; ha az ágyútól nem fél-! nek, mért esnének hasra Baldwin j frázisaitól. A szakitás két élű fegy- | ver, melynek mindkét éle Anglián vághat, csak eret. Chamberlain soha! sem követet el navy óbb hibát, mint, mikor megnyitotta az események ! zsilipjeit. Mert ki tudja előre —• a kő j hol áll meg és kit hogyan talál rncc < De a dolgon már nem lehet segíteni. Az alsóház megszavazta a szakító t. most már nincs más, csak: előre. Az ut ugyan nem egészen egyenes, a világosság sem túlságosan nagy, mindez azonban aligha zavarja Chamberlaint. Az angol diplomácia már túljutott, sok nehéz bajon, Oroszországgal szemben is megtalálja az alkalmas fegyvert. A probléma különben is igen egyszerűnek látszik: barátokat szerezni és barátokat küldeni tiizvonalba. De hol vannak ezek a barátok, hol kéressen Anglia megfelelő pretorianusokat? Oroszországnak sok ellensége van, sokkal, több, mint — szövetségese. Könnyű válogatni köztük és könnyű összeterelni őket. Ám a háború mégis csak hazárd-játék, melyet senki sem kezdhet anélkül, hogy fel ne vegye az utolsó kenetet. A zsoldosnak nem a halál a fontos, hanem a zsold. S ha a halál biztosabb, akkor a kondotier hüvelybe vágja az élesrefent csillogó kardot és — fölcsap békebarátnak. Az alsóházv jóváhagyta az angol-orosz diplomáciai viszony megszakítását Szenvedélyes v ta eSőzíe meg a szavazást Baldwin, Chamberlain és a belügyminiszter védelmezték a kormány álláspontjátLloyd George nagyhatású beszédben t i riadta a brit kormány külpolitikáját — Szombaton hagyják el Angliát a szó. jetkövetség tisztviselői — Németország veszi át Angliában az orosz érdekek képviseletét A szovjetkormány megkezdte a mozgósítást Londonból jelentik: Mozgalmas ülése volt péntekre virradó éjjel az angol alsóháznak. Baldwin miniszterelnök a munkáspárt részéről hozzáintézett kérdésekre mindjárt az ülés elején kijelentette, hogy a kormány pártkérdéssé tette a szavazást. A miniszterelnöknek ez a nyilatkozata arra vall, hogy' Baldwin tisztán látta a helyzetet és nem kerülte el a figyelmét, hogy nemcsak az ellenzék hanem a konzervatív Párt egVrészében is rossz vért szült a kormánynak az az el. határozása amellyel nem csupán a kereskedelmi szerződést, hanem a diplcmáciai viszonyt is meg akarja szakítani Szovjetoroszországgsl. Félő volt, hogy a konzervatív pártban is sokan lesznek olyanok, akik a kormány javaslata ellen szavaznak, vagy tartózkodni fognak" a szavazástól. Ugyanis a csütörtökön közzétett Fehérkönyv nem oL'an meggyőző erejű, mint ahogy Baldwin és Chamberlain remélték és nem tartalmaz konkrét bizonyítékokat a szovjetkormány ellen. A munkáspárt határozati javaslata és Chamberlain válasza A vita azzal kezdődött, hogy Clynes előterjesztette a munkáspárt határozati javaslatát, amely a következőképp hangzik: — A Ház úgy vélekedik, hogy a Szovjetcroszországgal kötött kereskedelmi egyezmény megszüntetése és a diplomáciai viszony megszakítása súlyos nemzetközi következményekre vezethet és eltorlaszolhatja az alkalom útjait, amelyen el lehetne jutni a kereskedelem és ipar talpraállitására. A Ház úgy vélekedik, hogy a törvényhozás ilyen nagy horderejű politikai lépésre csak akkor szánhatja el magát, ha az a'sóházbél alakítandó v zsgá óbizott'ág mindezok^t az okmányok t és tényeket pártatlanul felülbírálja smelyck a kormányt az Arcosnál elrendelt házkutatásra kész. tették. Clynes kifejtette, hogy a munkáspártnak politikailag semmi érdéke, hogy' Szovjctoroázország inellett foglMjcri állást, azonban az a szegényes és fogyatékos bizonyitóanyag, amit a kormány a Fehérkönyvben nyilvánosságra hozott, szükségessé teszi, hogy mielőtt a törvényhozás ilyen végzetesen fontos határozatot hoz, pártatlanul meg lehessen vizsgálni az adatok helytállóságát. Chamberlain külügyminiszter nyomban váhr zfft a felszólalásokra és kijelentette, hogy a kormány feltétlenül b'za’mi szavazatot vár az aisóháztól mert ellenkező esetben tudni fogja u kötelességét, vizsgálóbizottság kiküldésébe pedig nem egyezik bele. A külügyminiszter hosszasan ismertette azokat a tényeket. amelyek arra vallanak, hegy szovjetügynökök dididk fel Kína belső békéjét és szovjelügynökök ásták alá Kínában Anglia érdekeit. Nem lehet azzal vádolni a kormányt hogy m jggonctO'atianul és elhamarkodva cselekedett. I Sokáig várt a kormány a szakítással, : mert ha csak saját érdekeire lett volna tekintettel, már rég meg kellett volna szakítani minden kapcsolatot Szovjet- I Oroszországgal. Most is csak egyedül ioglal állást Szovjetoroszországgal szemben és semmiféle kísérletet nem tett arra, hogy most az európai államokat is megnyerje hasonló lépésre. Beszéde végén Chamberlain szóbahozta I a hírhedt ZincvjeV-levelet, de a munkás; párt padsoraiból feléje röpködő kérdé- i sékre kénytelen volt bevallani, hogy «« j Zinovje-levél eredetijét ö maga sem látta. Lloyd George hatalmas beszéde Lloyd George, a liberális párt vezére volt a következő szónok. Lloyd George egyik legfényesebb szónoki sikerét érte el és nagy hatást váltott ki szónoki ékesszólásával nemcsak a saját párthívei között, hanem a konzervatív párt padsoraiban is. Azzal kezdte, hogy ha még hitelesnek is fogadja el a Fehérkönyv adatait és ha helytállóknak is ismeri el a szovjetkormány kereskedelmi képviseletei ellen felhozott vádakat, komoly államférfiakhoz azt a kérdést kell intéznie: bölcs eljárás-e nemcsak a kereskedelmi viszony, hanem a diplomáciai összeköttetést is megszakítani, ami a legélesebb fegyver. Rámutatott arra, hogy a külügyi kormánynak február óta semmiféle európai problémát nem sikerült megoldásra juttatni és a mai külügyminiszter nem volna képes Anglia szempontjából előnyökre hivatkozni, ha a brit kormány megszakítja Oroszországgal a diplomáciai viszonyt. F.nnek helyességéről Briand és Chamberlain meg vannak győződve, sőt a miniszterelnököt és a külügyminisztert más miniszterek unszolták erre a lépésre. Ezeknél a szavaknál Lloyd George rámulatott előbb Churchill-re, majd Johnson Hicks belügyminiszterre és a következőképp folytatta: — Ők keltőn voltak azok, akik a miniszterelnököt és a külügyminisztert rávették a szakítás politikáidra, sőt vatóz angol kü’polltikát ma nem a külügyminisztériumban intézik, hanem a belügyi hivatalokban. Zugó helyeslés felelt erre a súlyos támadásra és nemcsak az ellenzék, hanem sok konzervatív képviselő is tapsolt. Lloyd George azután igy folytatta beszédét: Azok a miniszterek, akik Baldvvint és Chamberlaint a szakilás politikájára kényszefitették, vakmerő és könnyelmű játékot űznek. A kormány Páris-almáját dobta oda z: nyugtalan Európának, sötétbe és örvénlbe ugrott. Az angelegenes propaganda nem fog raegszünni ha szakítunk Oroszországgal, sőt e’lenkezöleg erőre kap és az európai problémák Anglia e lépése következtében még inkább bonyolódnak és megoldhatatlanná válnak. Szovjetoroszországban az ilyen angol politika ismét nyeregbe segíti azokat a túlzó elemeket, amelyek az utóbbi időben a mérsékelt elemek elöl meghátráltak és háttérbe szorultak. Az európai békét nem a Kínában levert kommunizmus, nem az elcsapott Trocklj, Krasszln és Zinov. jev, hanem az egyes állantokban megerősödött reakció veszélyez, tett. A reakciós nacionalizmus Olaszországban, a Balkánon, Magyarországon, a német biroda-Sággal kényszeritették rá. A
