Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-28 / 146. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1927. május 28. a diplomáciai viszonyt, 367 szavazat esett, mig ellene 111 képviselő szavazott. A munkáspártnak az Arcosnál lefoglalt I iratok felülvizsgálására. vonatkozó inditt ványa ellen ugyancsak 367 szavazat . esett, inig a javaslat mellett 118 képvi! selő szavazott. „Az angol kormány lépése a kommunizmust és a fasizmust erősiti meg“ lom keleti határán és Spanyolországban az angol kormány Provokáló politikája által csak újabb erőre kap. Miközben Szovjctoroszországban a józanság és a rend egyre erősebb, nálunk naprói-napra gyengül. Szovjetoroszországban az okosság és észszeriiség szemlátomást terjed, nálunk veszendőbe megy. Lloyd George annyira belemelegedett beszédébe, hogy egészen kipirult és többször . rácsapott öklével a padra, majd a miniszterek karosszékei felé mutatva, így folytatta: — Már csak többségetek van, de eszetek nincs! Zúgó helyeslés fogadta Lloyd George szavait, majd így fejezte be beszédét: — Anglia az oroszellenes politikában már teljesen izolálva van. Huszonnégy hatalom, többek közt Anglia szövetségesei: Franciaország és Olaszország továbbra is fenn fogják tartani a diplomáciai összeköttetést SzovjetoroszOrszággal és ebbe a zűrzavaros, nyugtalan Európába dobta bele az angol kormány a veszekedés és viszályok ajmáját. A szabadelvű pártok percekig tartó ovációban. részesítették Lloyd Georget beszéde befejezése után. A belügyminiszter védekezése és Chamberlain ígéretei A munkáspárt nevében ezután Ponsonby beszélt, majd Sir Robert Honte a kormány politikája mellett szólalt fel, végül Johnson Hicks belügyminiszter beszélt és hangsúlyozta, hogy a kormány politikájáért nem öt terheli egyedül a felelősség. Az angliai orosz ’kémszolgálat az utóbbi időben hihetetlen arányokat öltött. Szovjetoroszország mindenáron meg akarta kaparintani az angol légi és tengeri flotta és a szárazföldi haderő titkos terveit és még a rádiókészülékek felszerelésére is kiváncsi volt. Végül megállapította-a belügyminiszter, hogy az orosz kémszbigdtat a világ legjobban megszervezett kém szolgálata. GhambeeUún külügyminiszter szólalt fel »ezután újból. Nehéz volt eloszlatnia azt a mély hatást, amit Lloyd George beszéde az ellenzéken és a kormánypárt egyes padsoraiban is kiváltott és azzal igyekezett megnyugtató hatást kelteni, hegy a kereskedelmi szerződés felbontása és a diplomáciai viszony megszakítása nem jelenti azt, mintha a legitim kereskedelem ennek következtében az oroszokkal végleg le. lietetieíirié válnék sőt ellenkezőleg Anglia minden könnyebbséget meg fog adni. hogy a legitim kereskedelem Szovjetoroszországgal lendületet vehessen. A Fehérkönyvben közzétett okmányokkal kapcsolatban Chamberlain kijelentette, hogy a kormány nem adhat ki a kezéből minden bizonyítékot, amit az Arcosnál megtartott házkutatás napvilágra hozott, majd bejelentette, hogy a londoni szovjetkövetség és az Vrcos személyzete, amely összesen kétszázötven főt számlál, szombaton elhagyja Angliát. Végül kijelentette Chamberlain, hogy arról még nem határozott a brit kormány, hogy miután visszarendelte Moszkvából, Leaingradfcől és Vladivosztokból az ango* diplomáciai és kereskedelmi képviseleteket. melyik áilamoi fogja felkérni az angol érdekek képviseletére. A szavazás Az elnök ezután elrendelte a szavazást és kevéssel éjfél előtt hirdette ki az eredményt, amely a kormánynak túlnyomó többségét hazfttt. A konzervatív párt bizalmi indítványa méllatt, amely helyesli a kormánynak azt a döntését, hogy SMvPtoroszországgal megszakítsa Londonból jelentik: A limes az alsóház csütörtöki ülését a háborút követő idők igen nagyjelentőségű mozzanatának mondja. A lap főleg Lloyd George elleni polémiának szenteli cikkét, amelyben többek közt a következő érdekes kijelentéseket mondja: — Lloyd George és barátainak álláspontja, hogy a kormány intézkedése háborúra vezet és szándékos előkészítése a háöorunak, nem egyéb, mint retorikus Londonbo: jelentik: A londoni orosz követség és a kereskedelmi delegáció épületében lázasan folynak az utazási előkészületek. A szovjetkövetség és a kereskedelmi delegáció kétszázö:ven főnyi személyzete szombaton este indul el Londonból. Moszkvából jelentik: Litvinov a lapokban nyilatkozatot' tett közzé, amelyben a következőket mondja: — Az Oroszországgal való diplomáciai viszonynak Anglia részéről történt megszakítása nem a londoni kereskedelmi képviseletben történt házkutatásra vezethető vissza, hanem ellenkezőleg az itt folytatott házkutatást az a szándék sugalmazta. hogy az angol kormány ürügyet találjon a diplomáciai viszony megszakítására. Ez a razzia csupán kulminációs pontja annak a vonalnak, amely a Zinovjevlevélfel kezdődött és annak a politikának, amely mindenképpen a szovjetkormány megsemmisítését akarja elérni. Ehhez viszont más magyarázat nem lehetséges, mint ^z, hogy Anglia mindezekkel az eszközökkel az Oroszországgal va*ó háborúra törekszik. Chamberlain abban reménykedik, hogy más országokat .is magával sodorhat, de minden országnak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen gonosz természetű az a kaland, amelybe bele akarják keverni. Szovjetoroszország a veszedelemmel szemben minden óvintézkedést megtesz Az idei első szuboticai lóverseny csütörtökön zajlott le az érdekelt felek egyoldalú részvétele mellett. A publikum zöme ugyan távolmaradt a versenytérről, de a lovak teljes számban megjelentek. A különvonat, amely a közönséget szállította ki gőzerővel a műtrágyagyár melletti pályára, hiába késett, várt, hogy hátha jön még egy elkésett utas. Hogy legalább minden III. osztályú kocsira jusson egy ember. Csak egy csinos záporeső jött háromnegyedkor, a mikor végre kirobogtunk az állomásról. Ha néhány naiv vonatrabfbnak az a Szerencsétlen ötlete támad, hogy — a pompás zsákmány reményében — megtámadja szerelvényünket, biztos csődbe juttatja őket ez a vállalkozás. Még a puskapor árát se hozták volna be a szuboticai kék vonaton. * Az első akadályverseny a már ismert sablonos átkokkal és szidalmakkal végződött, amelyekből — hozzávetőleges számításom szerint -- ha csak tiz percent teljesül, úgy tömeges haláleeet lesz belőle. Drótok, árkok és raffinált csapdák között ugrándozott, úszott előre az istenadta nép, olyan bravúros teljesitbutaság. A munkásság lapja, a Daily Herald azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi lesz a brit elhatározás következménye. A lap szeriu*. vaiószinti, hogy az egyik oldalon kommunizmus, a másik oldalon a fasizmus uralma még jobban megmerevedik. Ilyen módon a demokrácia érdekei a szélsőségek ja; ára nyilván súlyos sérelmet szenvednek. ményt produkálva, ami egy versenylótól is dicséretes lenne. ■ * A fü halvány zöld volt. Aztán, hogy ráesett az eső, mérges zöld lett, akár én, amikor a totalizator a tiz dináromra tizenegy és felet fizetett ki nyereség címén. Vagyis: tiz dinárt kockáztattam egy és félért. Félóráig kellett várni, mig a markomba nyomták. Csuromviz leiem az ácsorgásban. A csapadék nagyobb volit mint az osztalék. Össz szerelmeim nevét viszont láttam a versenyprogrammon. Mintha célzatosan állították volna össze ezt a listát. Természetesen megragadtam az alkalmat, hogy próbára tegyem a szerencsémet. Lehet, hogy a ló egy hasznos háziállat, de az én büdzsémben érzékeny károkat okozott, amikor a totival összejátszva, viribus unitis lekopasztottak, mint valami rántani való csirkét. Édesem (a sofförje 56 kilogram) negyven dináromat vitte a sírba könnyelmű szeszéllyel, mert a Start közepén kiugrott a sorból és félreállt legelni. Dóra, amelyre csekély ötvenet reszkíroztam, tényleg arrivált negyediknek. Csupa csalódás az egész vonalon. Györgyike aztán megadta a kegyelemdöfést. Az utolsó percben leállt. Ez a szeszély éppen százba került nekem, mondani se kell, hogy nem savanyú cukorba, hanem dinárba. Hiába, növel akkor se szabad kezdeni, ha telivér is az illető és négy lába van. A totalizator kifizetéseihez viszonyítva sokkal impozánsabbak voltak a magánfogadások Én például tizenöt dinárba akartam fogadni egy úrral. Aztán az utolsó pillanatban mégis csak ötbe fogadtam. Az a tiz dinár, amit megspóroltam volt a tiszta nyereségem. Az akadályversenyen már nem fogadtam. Ennek természetesen anyagi akadályai voltak. Szép látvány az, amikor egy ló rohan. Mintha tudná miért. Mintha ahol félne, hogy békési a vonatot. Az ezernyolcszáz méteres futam hevében, amikor minden szem a paripákon csüngött, mellettem halálos félelemmel kiáltozni kezdett egy molett ászszony: — É;nil! Emil! — és olyan lármát csapott, hogy nem hallottam a lovakat. De Emil nem volt sehol se. — Emil! Emil! De Emil eltűnt. Vagy a föld nyelte el? Közben befutottak a csillagok, versenyistállóink föbüszkeségei, az Emil tiz dinárja is kijött és a nő magánkívül volt az aggodalomtól. — Emil! Emil! — visszhangozták az üres tribünök és az eső is úgy elkeseredett, hogy a közönség javarésze a padok alatt keresett menedéket. A boldogok, akik esernyőt is hoztak, több lelkierőről tanúskodtak. Csak a szegény lovak áztak szabadon. És a fagyHaltosok dideregtek a csípős szélben, amely megóvta árujukat az olvadástól. ■sfc Világvárosi arányainkhoz mérten a turífotografus is megjelent a tett helyszínén és pillanatfelvételeket készített a rohanó lovakról és az ázó nézőtérről. Ezeket a fotográfiákat okvetlen magyarázó szöveggel kell majd ellátni, nehogy az amerikai árvízzel tévessze össze a laikus néző. A verseny legizgalmasabb pontja a műsoron kívüli szám volt. Egy taxi elütött egy magánfogatot. Az ügyes soffőr a félkocsit magával vitte a lovak mellső patáival együtt. Bizonyára emlékül. Souvenir á Szubotica. * Hátul a kantin: mögött, piros, kék és sárga selyembe öltözött zsokék sétáltatták a dúlt arcú paripákat. A versenylovak, ' ilyenkor, fellépés előtt, idegesebbek a primadonnáknál is. Hiszterizálnak. Más szerepet akarnak, vagy derogál nekik az együttes, amelyben startolnak. Még tiszta szerencse, hogy nincsenek szerződéses viszonyban a gazdáikkal. Különben csupa pönálé-per lenne egy•gy futtatás vége. — Muci édes! — gügyög egy térdnadrágos ur és a paripa állát takargatja. Belenéz az orrába, a szájába, meghuzigálj.a a sörényét, a farkát és a paripa némán tűri ezt a tevés greifolást. A gyepen, a büszke lovak körül mindenütt turiíűénák tolongtak. A szegény verebeket nem is engedték szóhoz jutni. Tamás István Csantaviren megalakult a magyar párt Csantavirről jelentik: A magyar párt csütörtökön nép gyűlést tartott Csantaviren, melyen megalakították a párt helyi szervezetét. A népgyülésen először dr. Nagy Ödön szólalt föl, aki rövid beszédben vázolta a politikai helyzetet és kitartásra szólította föl a csantaviri magyarokat. Nagy Ödön után Prokopi Imre, a magyar párt főtitkára beszélt, aki a magyarság szervezkedésének fontosságát hangoztatta. A népgyülés ezután megalakította a helyi pártszervezetet és megválasztotta a tisztikart: elnök lett Reimund Andor földbirtokos, alelnökök Sinkovics Ferenc és Duracskó János, jegyző Dér Ferenc. A választmányba harminckét tagot választottak be. A londoni szovjetkövetség beszüntette működését A szovjetkövetség csütörtökön be-Litvinov szerint Anglia háborúba akarja kényszeríteni Oroszországot Fizott emberek és ázott iouak akaöályuersenye hogy az osztalékról ne is beszéljünk szüntette az angol útlevelek láttamozásit és az angol állampolgárok már átutazási vízumot sem kapnak. A Japánba igyekvő angol állampolgároknak ezentúl a szibériai vasút helyett a tengeri utat kell használnak. aminek különösen a kereskedelmi életben mutatkozik majd hatása. és nem engedi majd magát meglepni. A szovjetkormány mozgósít? Tokióból jelentik: A japán lapok karbini jelentése szerint a szovjetcsapatok gyors mozgósításra kaptak parancsot. A csapatokat elsősorban a legszélső keleti határra küldik. Ezt a rendszabályt Anglia és Szovjetoroszország ellenségeskedésének előjátékául fogják fel. A londoni német követ veszi át az orosz érdekek védelmét Berlinből jelentik: Krestinszki szovjetkövet pénteken megjelent a külügyminisztériumban, ahol a szovjetkormánynak azt a kéretmét terjesztette elő, hogy tekintette! az angol.orosz diplomáciai vi. szony megszakítására, a német kormány bízza meg a lond°ni német követséget az orosz érdekek védelmével. A birodalmi - kormány ennek a kívánságnak eleget tett. Csicserin elutazót Párisból Parisból jelentik; Csicserin orosz külügyi népbiztos csütörtök este elutazott Párisból. Csicserin Frankfurt am Mainba utazott, ahol néhány napig gyógykezelteti magát, azután pedig egyenesen visszatér Moszkvába.
