Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-22 / 140. szám

PoStarlna placena a gűtovom! 32 OLDAL » ARA 4 DINAR BÁCSMEGYEI NAPLÓ XXV1SI. évfoiyam. _______Szubotica, 1327. VASARÜAP, májas 22. t4D. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 . , , Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn déihcn ndnMWfl ár negyedévre 16a din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Mincrva-pai . i) A kisantant ás Magyarország Néhány nappal a joachimstali tár­gyalások után a magyar parlament­ben számos esetben szóba került a jugoszláv-magyar megegyezés és általában a kisantant viszonya Ma- j gyarországhoz. A magyar parlament vitája kapcsán talán érdemes lesz újra mérlegre vetni a kérdést: nem kellene-e revideálni azt az álláspon­tot, melyet minden konkrét állásfog­laláson túl magának a kisantantnak koncepciója jelent Magyarországgal szemben s hogy a kisantantot alkotó államok érdekei megegyeznek-e a kisantant magyar programjával? A politikában — a külpolitikában is — nincsenek örök célok. A pilla­natnyi helyzethez, a múló, változó érdekhez képest változnak a felada­tok és célok, az utak és eszközök. Ha összehasonlítjuk a mai Magyar­­ország közszellemét és külpolitikai törekvéseit a kisantant megalakulása idején észleltekkel, akkor nyilván­valóvá válik az első szempillantásra, hogy a változó helyzet revízióra készteti az első koncepció legorto­­doxabb védelmezőit is. Egy Habsburg-restaurációval fe­nyegető, felelőtlen szavaktól és cse­lekedetektől vérbő, fogadkozásoktól és földalatti készülődések jelszavai­tól hangos ország foglalta el akkor a központi fekvést a kisantanttá szö­vetkezett államok mentén. Azzal a Magyarországgal szemben könnyen számíthatott nemzetközi sikerre Be­nes gondolata, amivel egyrészt a há­borús területi szerzemények megvé­dése, másrészt a fenyegető Habs­­burg-uralommal szemben a fokozott védekezés szüksége teremtett szö­vetséget Magyarország szomszéd­hatalmai között. A kisantantnak sikerei voltak s ezek a sikerek letagadhatatlanok. Ámde kétségtelen az is, hogy a kis­antantnak változatlan, sőt már tradi­­ciós ragaszkodása az első program­jához ma már olyan ellenhatások fel­keltésére alkalmas, melyek diamet­­riális ellentétben vannak a kisantan­tot. alkotó államok érdekeivel. Ma­gyarország a kisantant megalkotása óta a külpolitikai törekvések széles klaviatúráján keresztül jutott el a mohácsi beszédig, hogy ezzel a be­széddel jellemezzük a hivatalos ma­gyar külpolitikának békét hangsú­lyozó törekvéseit. A diplomácia fel­adata az, hogy a békés külpolitikát hangsúlyozó szavaknak jelentőségét és őszinteségét lemérje s ha netán a hivatalos külpolitika irányitói eb­ben az őszinteségben találnának is defektust, mégis kétségtelennek kell tartani, hogy ebben az őszinteségben kevesebb a fogyatkozás, mint az öt­hat év előtti fogadkozásokban és ké­szülődésekben. így azután önként vetődik fel a kérdés: nem lenne-e egyszerűbb, gyorsabb és biztosabb Magyaror­szággal együtt megvalósítani a kis­antant célját, mint Magyarország nélkül, sőt Magyarország ellenére? Elvégre a kisantant legértékállóbb programjának bizonyult: a Duna­­medence államainak s az ehhez kap­csolódó geográfiai egységhez tartozó népeknek egy uj politikai és gazda­sági szövetségbe való megszervezé­se, hogy legyen egy magasabb te­kintély, legyen olyan nemzetközi hatalom, mely az akkor már szét­hulló nagyantant tekintélyét, vezéri szerepét és rendelkező hatalmát a Duna medencéjében átvegye. Ma­gyarország külpolitikai konszolidáló­dása a kisantant, ha lehet mondani, legszemélyesebb célját túlhaladottá tette, de ehhez a legnépszerűbb pro­gramponthoz való görcsös ragasz­kodása nem kívánatos törekvéseket érlelt ki az európai politikában. Ma­gyarországnak az angol gazdasági és olasz politikai tényezőkhöz való közeledése — a kisantant politikájá­nak következménye volt. Magyaror­szág külpolitikája már letért a pasz­­szivitás politikájának útjáról, Ma­gyarország barátokat és társakat keres, ha ilyeneket nem találhat — éppen a kisantant gyűrűje miatt — a szomszédállamaiban, akkor mesz­­szebb fog keresni s mint a példa mu­tatja, találni is. Ha közvetlen szom­szédai elzárkóznak a közeledés elől, Magyarország igyekezni fog szom­szédállamainak külső szomszédaival keresni a megértés módját. S a kis­antant államainak nem fűződik ér­dekük ahhoz, hogy a diplomácia szá­lai testükön keresztül kössék össze északi és déli szomszédaikat. A kisantant hatásos tényezője volt a magyar külpolitika pacifikálásá­nak. Amikor azonban ez már meg­történt, ezt a kétségtelen sikert nem szabad kockáztatni elavult és elévült programpontokhoz való ragaszko­dással. Á kisantant nem teheti ellen­ségévé azt, aki barátja szeretne len­ni. A kisantantnak ma egyetlen fel­adata lehet: a Duna-medence népei­nek politikai és gazdasági megszer­vezése. Ehhez a programhoz, ennek a programnak megvalósításához szüksége van minden népre, melynek hazáját a Duna-medencében jelölte ki végzete. Törökország katonai egyezményt kötött Szovjetoroszországgal A szovjet kormány, hír szerint, nagy hadifelszerelést szállít Törökországnak Szófiából jelentik: A Borba cimü lap biztos forrásra hivatkozva azt je­lenti, hogy Törökország és Szovietorosz­­ország katonai egyezményt kö" töttek. A lap szerint Moszkva kötelezte ma­sát az egyezményben, hogy Török­ország részére tizenhat repülőosz­tag, tizenhárom hidroplánosztag és három felderitőosztag gépeit szállit­­ja, ezenkívül tizenegy tengeralatt­járó hajót, több nehéz parti üteg és százhúszezer gyalogsági fegyvernek Törökországba való eljuttatására is kötelezte magát. Ezenkívül a szovjetkormánv ötszáz kikép­zett tisztet bocsát a török had­sereg rendelkezésére. akik a speciális technikai kiképzést fogják vezetni. Százhatvan orosz tiszt állítólag már meg is érkezett Törökországba, mig a többiek augusztusban jönnek. Szombat éjszakára várják Lindberg repülőt Párisba Az amerikai pilóta senkit sem avatott be előre abba, hogy el akar Indulni az óceáni útra — A huszonötéves vakmerő repülő egyedül teszi meg a veszedelmes utat — A hajók szombaton egész nap láttuk az óceán felett Lindberg gépét — Áz aeroplán szombat délután ért az ir partokhoz 1 ■■■■■ ■«■n—■—— "■ ■ Sikeresnek látszik az amerikai pilóta útja Newyorkból jelentik: Olyan sürü volt a köd Lond-Island felett, amikor Lind­berg kapitány startolt, hogy néhány perccel a felszállás után aránylag cse­kély magasságban már eltűnt a nézők elől a Spirit oi Saint-Louis (Saint-Louis szelleme) nevű gépe. Indulás előtt a vakmerő pilóta sen" kinek sem mondotta meg, hogy nem próbautról van szó, hanem ko­molyan akar Indulni a Newyork— párisi útra, csak a gép konstruktőr­je volt beavatva a titokba, akitől néhány keresetlen szóvá! búcsú­zott el jelezve, hogy New-England partvidéke felé veszi útját és igyekezni fog a hajóforga" lom útját pontosan betartani. A newyorki lapok több érdekes rész­letet közölnek Lindberg kapitány szemé­lyéről és páratlan vakmerőségéről. Jel­lemzésül felhozzák, hogy az amerikai repülők, ha róla beszélnek, nem is emlí­tik a nrvét. hanem egyszerűen azt mond­ják ró' :.7, őrült« és mindnyájan meg­értik, hogy Lindbergről van szó. Nincs olyan vakmerő és életveszé­lyes vállalkozás, amire Llndberg ne volna hajlandó. \ csütörtöki estét Lindberg két ismerő­sével töltötte, velük ■ vacsorázott, azután elbúcsúzott tőlük és nemcsak hogy nem említette előttük, hogy reggel indulni fog, hanem egész este egy szót sem akart az óceáni repülésről beszélni. Az­után Lindberg egy moziba ment, amely­nek műsorát végignézte, majd egy ne. gyed órával éjfél után hazament, lefe­küdt, de már két óra múltán ismét tal­pon volt. Kis autója háza előtt várta és fekete macskáját, amelyet nagyon sze­ret, magával vitte a kocsiba, közben azon­ban meggondolta magát és a macskát visszaadta háziasszonyának azzal, hogy még sem viszi magával a hangárba, mert a szegény állat nagyon fázik. Még koromsötét volt, amikor I.ind­­berg kapitány kiért a hangárba. Emberei ott dolgoztak és várták érkezését. Haj­­nalhasadtakor híre futott, hogy Lind­­berg startol és nagy tömegek rohantak a hangárhoz, hogy lássák az indulást Lindberg teljesen utrakészen állt a Spi­rit of Saint-Louis mellett és regelíre három szendvicset evett. Amikor gé­pésze jelentette, hogy minden rendben van, felszállt a nyeregbe, megragadta a ormányt és leszólt az embereknek: — Abszolút biztos vagyok benne, hogy holnap épségben Parisban leszek! A motor berregni kezdett és nekilendült a gép. de nem akart fel­emelkedni. Másodszor is gurulni kezdett a gép és alig egy fél méterre emelkedett csak, végre harmadszor sikerült a start és per­cek alatt eltűnt Lindberg aeroplán" ja a reggeli sürü ködben. Newyorki időszámítás szerint péntek éjfélig, ami középeurópai időszámítás szerint szombat reggel hat órának felél meg, a legellentmondóbb jelentések vannak Lindberg útjáról. A legkomo­lyabb, sőt feltétlen hitelesnek látszó je­lentés az. hogy a kapitány középeurópai idő szerint péntek este nyolc órakor hagyta el az amerikai szárazföldet Moinaieu-nél és középeurópai időszámí­tás szerint pontban éjfélkor elszállt Saint-John (New-Fundland) felett A szak­értők ezeket az adatokat egybevetették az aeroplán teljesítőképességével és úgy találták, hogy a jelentés helytálló A hitelt érdemlő jelentések azt mutatják, hogy Lindberg kapitány a legnagyobb pontossággal követte az útirányt, mert tiz óra alatt csak öt méríöld­­nyire tért el a hajók közlekedési út­iétól. Eberle tengernagy és Dalton elnök, az amerikai kereskedelmi flotta két vezető-

Next

/
Thumbnails
Contents