Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-22 / 140. szám

2. oldal 1927. május 22. BÄ1►CM»EGYBE NAPLÓ je, szikratáviratot küldetett a kereske­delmi gőzösöknek, hogy figyeljék az égboltot és rögtön tegyenek jelentést mihelyt megpillantják Lindherg repülő­gépét. Lehetséges azonban, hogy nem a kereskedelmi flotta szikratávíróin fog­nak hirt adni Lindbergről, mert épp most kevés kereskedelmi gőzös van útban eb­ben az irányban. Amikor Lindberg anyja, aki Newyork környékén tanítónő, pénteken délelőtt megtudta, hogy fia startolt, nem tudott hova lenni az örömől és azt mondotta, hogy ha még egy hely lett volna a re­pülőgépen, akkor fiával utazott volna. Az eddigi jelentések szerint Lindberg kapitány nyolc óra alatt ezernégyszáz kilométert tett meg, tehát átlagos óránkénti sebessége ut a­­nak első szakaszán százhetvenöt kilométer volt. Stockholmi jelentés szerint Svédor­szágban lelkesen ünnepük Lindberg út­nak indulását és a stockholmi lapok kü­lön tudósításban adtak hirt a startról. Lindberg tulajdonképpen svéd szár' mazásu, szülei svédek, akik évtizedek előtt ván­doroltak ki Amerikába, Lindberg kapi­tány azonban már Amerikában született és ma mindössze huszonötéves. Newyorkban újabb jelentések szerint szombaton a délelőtti órákban az az ag­godalom jutott túlsúlyra. Főleg azért tárt ák a vállalkozást aggasztónak, mert Lindberg egye" dűl teszi meg az utat és nehéz, lesz a repülőknek harminckét órán át eb. ren maradnia, nem szólva arról, hogy a szakértők na­gyon könnyen lehetségesnek tartják azt is, hogy az ut negyven órát vesz majd igénybe. Mint Párásból jelentik, Lindberg kapi­tány útjáról állandóan érkeznek szikra­távíró jelentések. A legújabb jelentések szerint Lindberg kapitány vállalkozása ked­vezően alakul. Lindberg már mész. sze a nyílt tenger fölött van és az óceánjáró hajók időnkint megpil­lantják aeroplánját. Lindherg nem vitt magával rádiókészüléket, a hajók azon­ban drótnélküli jelentéseket küldenek Newyorkba, ahonnan mindenfelé továb­bítják azokat. Egybehangzó jelentések szerint Lindberg gépének átlagos sebes­sége száz mértföld. Lindberg kapitányt szombat este nyolc vagy kilenc órára várják Le Bourget-ben. Pénteken az amerikai követség légügyi attaséjának jelenlétében előkészületeket tettek arra, hogy a repülőtér éjjel vilá­gos legyen és Franciaország többi repülőtere Is szombaton egész éjjel ki lesz vilá' gitva. A Lindberg menetirányáról érkező je­lentések arról számolnak be, hogy a kora délutáni órákban Lindberg erősen közeledett az írországi par­tokhoz. A legutóbbi szikrajelentések szerint az aeropldn körülbelül este hét órakor lehet Írország partjain és csak este tlz-tizenkét órakor érkéz' hetik Párlsba. Lindherg kapitány négyezernégyszáz mértföldre elegendő benzint vitt magá­val, az ut Newyork és Páris között pe­dig csak háromezerhatszáz mértföld és ilyen módon kerülőkre és eltévedésekre is elegendő tartaléka van. Az ut első ré­szét a gép egész alacsonyan tette meg. mert a kétezer liternyi benzin erősen le­felé vonta, a későbbi jelentések szerint azonban mind magasabbra repült és az időjárás olyan kedvezőnek látszik, hogy most már Párisban, Londonban és New­yorkban azt hiszik, hogy Lindberg kapi­tány az utat valószínűleg incidens nél­kül tudja megtenni. Szombat délután szikratávirat érkezett Newyorkba a nvilt óceánról, az Express of Scotland fedélzetéről, hogy nyolcszáz mérföldnyire látták Lind' berg gépét az ír partvidéktől. Az aeropián gyorsasága már nem olyan nagy, mint amikor New-Funland felett átrepült, úgyhogy középeurópai időszá­mítás szferint este nyolc óra tájban fog Irland fölé érni. Newyorki jelentés szerint negyvenezer néző előtt rendezte Sharkey és Maloney a két világhírű nehézsúlyú bokszoló mérkőzését, amelynek megkezdése előtt megható jelenet játszódott le. A döntő­bíró szócsöveken felszólította a közön­séget, hogy álljon fel helyéről és mond­jon néma imát azért, hogy Lindberg, az Atlanti-óceánra indult hős amerikai pi­lóta, szerencsésen megbirkózzék a nehéz feladattal, amelynek már két francia re­pülő áldozatul esett. Az arénában negy­venezer ember emelkedett fel helyéről és két percig néma csendben imádkoztak' Lindberg v'”a!kozásának sikeréért. Startolnak a többi amerikai pilóták is Lindberg hirtelen startja sietteti a töb­bi repülő indulását is. Chamberlain Kolumbia nevű gépe még szombaton, Byrd északsarki re­pülő pedig valószínűleg vasárnap tartol, mert előbb meg akarja várni a jó hirt hogy Lindberg szerencsésen földet ért Párisban. Újabb harminc községet pusztított el a Missisippi Többszöri gátszakadás következtében a veszedelem egyre növekszik Newyorkból jelentik: A Missisippi árterületén két nap leforgása alatt az árvíz újabb harminc virágzó helysé­get öntött el. A Missisippi mentén nőttön nő a ve­szedelem. Az áradatban tömérdek ember veszett oda. Péntek óta New- Orleanstól északra zakadatla­­nul zuhog a zápor, ami még csak növeli a veszedelmet. A többszöri gátszakadás következté­ben a Missisippinek uj ága képző­dött, amely sokkal szélesebb magá­nál a Missisippinél. Péntek éjszaka New-Orleansban feladott távirati jelentés szerint az Acsafalaja gátja Macoria mellett át­szakadt és Melville városától, amely már viz alatt áll, tizenkét mérföld­nyire nyugatra újabb gátszakadás fenyeget. Ha ez a veszedelem bekö­vetkezik, akkor Louisiana állam egész déli és középső része viz alá kerül. úgy hogy újabb hetvenötezer főnyi lakosság lesz hajléktalanná. Két nagy tiiz pusztított Londonban A tűzvész mialt óráki' szünetelt a földalatti vasúti közlekedés Londonból jelentik: Két nagy tűz­vész pusztított péntek este majdnem egyidejűleg Londonban, amelynek következtében órák hosszat szüne­telt a földalatti vasutak közlekedése. Az egyik helyen, ahol a földalatti vasút az alagútból kiemelkedik és meglehetős hosszú pályán sza­badon fut a sínek mellett, ki­gyulladt egy nagy ház. A tűzoltóság több városrészből kivonult és elzárta a közlekedést, amit a tűz elfojtása után sem lehetett megindítani, mert a leégett házról párkányok és geren­dák hulltak a vasúti úttestre. A másik tűzvész Westhemben pusztított, ahol egy harminckétezer literes benzintartály robbant fel és a robbanástól a szomszédos házak is lángba borultak. Egész London tűz­oltósága fáradozott a tűz lokalizálá­sán és hosszú munka után sikerült is a többi benzintankot még idejében megmenteni. Megöltek egy asszonyt 800 dinárjáért... A kumáni gyilkosok a bíróság előtt Becskerekről jelentik: A becskereki törvényszék büntető-tanácsa — mint megírtuk — most tárgyalta a kumáni rablógyilkosság ügyét. A tárgyalás rend­kívül izgalmas és megrendítő jelenetek között folyt le. A tárgyalási terem tel­jesen megtelt — kumániakkal. Egész Kumán bejött Beoskerekre. A két gvilkos gyermek A két rablógyilkost börtönőrök veze­tik a vádlottak padjára. A nagyobbik, Sztojanov Deszpot elmúlt tizennyolc éves, a fiatalabbik, Titin Veszelin még nincs tizenhét esztendős. Körülnéznek, ott látják egész Kumánt: szülőket, ro­konokat, barátokat, ismerősöket. Desz­pot, az idősebbik, lekapja a fejét, me­reven a pad'ót nézi, arcáról .szégyen és harag tükröződik. A kis Veszelin pedig megrendül, előveszi a zsebkendő­jét és törli patakzó könnyeit. Egyszer csak előkerül az apja, Titin Dusán és leül fia mellé a vádlottak padjára. Bün­­részességgel vádolják... Sztojanov Deszpot és Titin Veszelin meggyilkol­ták és kirabolták Radoszavljevics Krisz­tina 69 éves kumáni öregasszonyt. Nyoicszáz dinárt találtak, azt elvitték és Titin Veszelin odaadta a pénzt az ap­jának, Dusánnak, hogy rejtse el. »Vertek a csendőrök« Először Sztojanov DeszPotot hallgat­ják ki. — Deszpot, megértetted, hogy mivel vagy vádolva? — kérdi Bunics elnök. — Nem — feleli a fiatal bűnös. — Hogy megölted azt az öregasz­szonyt. Bűnösnek érzed magad? — Nem. Ártatlan vagyok. Nem én vol­tam az. Én nem tudok semmiről sem­mit. — Hát akkor a csendőrség előtt mért vallottad be, hogy te voltán. — Mert muszáj volt. Vertek. — A vizsgálóbírónak is bevallottad. A vizsgá'óbiró csak nem vert? — Nem. De nagyon féltem. — És most nem félsz? — De félek, csak nem annyira. — Jobb, ha megmondod az igazat — mondja neki Bunics törvényszéki elnök — akkor enyhébb lesz a büntetés. A gyilkos a lábahegyét nézi pár pil­lanatig, aztán azt mondja: — Nem tettem. — Hát ha nem te ölted meg, miért szöktél meg Kumárrról? — Nem szöktem én meg, csak a test­véremhez mentem Sztaribecsejre. Az elnök elővesz egy baltát a bűnje­lek közül. — Kié ez a balta? — Veszeliné. — Ezzel ütötted? — Nem voltam ott. — Mit vallottál a csendőröknek? — Hogy én ütöttem agyon. Ezzel a baltával. Muszáj volt. Vertek. — Ki vert? — Ez a csendőr, aki itt ül a tanuk kö­zött. Titin Veszelin szinté^ tagad. Elmond­ja, hogy két napig verték a csendőrök, végre kénytelen volt bevallani, hogy ő vette el a pénzt, pedig nem is volt ott. Egész délelőtt labdázott a gyerekekkel. Titin Dusán kihalllgatásánál ugyanez a motto: a csendőrök vertek. Hogyan történt a gyilkosság A tanuk közül Mejics József csendőr­őrmester vallomása a legérdekesebb. E'mondotta, hogy Deszpot mindjárt be­ismerte a tettet, de Veszelin tagadott. Erre szembesítette őket. Mikor Vesze­­liii tagadott, Deszpot hirtelen leköpte. Erre Veszelin is megtört és mindent be­vallott. Azután kivitte őket a gyilkosság színhelyére, ahol lejátszották a gyilkos­ságot. Az őrmester helyettesitette az áldozatot. Veszelin a konyhaajtó mögé bujt, Deszpot a szobába rejtőzött el, mindegyik egy-egy baltával. Mejics be­ment a szobába, ott Deszpot két kézre fogva magasra emelte a baltát és feléje sújtott. Azután még kétszer markirozta az ütést az öregasszonyt helyetteshő csendőr fejére. Én kész vagyok — mond­ta — a többit Veszelin csinálta. — Veszelin, gyere folytasd. — Vesze­lin bejött. — Nem igy feküdt — mondta. — Hát akkor igazítsd meg, hogy úgy feküdjön. Veszelin elfordította neki a fejét, a lábát széjjel húzta. — így feküdt. — Jól van. Most folytasd, mit csinál­tál vele. Erre Veszelin vett egy kendőt, beta­karta vele a »halott« fejét, hogy ne lás­sa. milyen véres. Azután a zsebeit ki­kutatta és úgy tett, mintha az egyik zsebből háromszáz dinárt vett volna ki és azt zsebretette volna. Aztán a szek­rényhez ment, ahonnan ötszáz dinárt szedett elő és azt is zsebrevágta. A többi tanú ellentétes vallomást tett. Egy része Veszelin ellen vallott, más­része alibijét próbálja igazolni. Mit súgott a csendőr a védőnek? A tanúkihallgatások után Mrkusics védő meglepő előterjesztést tett. — Kérem Mejics őrmester újbóli ki­hallgatását, mert az imént a folyosón nekem megvallotta, hogy nem úgy tör­tént, ahogyan ő a vallomásában mond­ta, amelyre pedig meg is esküdött. Az elnök elrendeli Mejics újbóli kihall­gatását. — Igaz, amit a védő ur mondott, hogy nem úgy van, ahogyan reggel vádlottá? — kérdi tőle az elnök. Mire Mejics azt mondja: — Amit én a védő urnák négyszem­közt mondtam, az privát ügy, az a mi kettőnk dolga és nem szép tőle, hogy nyilvánosságra akarja hozni. Én tar­tom magamat vallomásomhoz. A király nevében... Párvány Andriia államügyész szigorú ítéletet kér. Dr. Lozanics Szlávkó és dr. Mrkusics József a vádlottak fel­mentését kérték. Egy óráig tartott az Ítélet meghoza­tala. Ezalatt a két vádlott állandóan a földre nézett reszketve és sírva várták sorsukat. Késő este hirdeti ki Bunics elnök az Ítéletet. — őfe'sége a király nevében... Sztojanov Deszpot ötévi fegyházat kapott, Veszelin 3 évi fogházat, Dusánt felmentették. — Deszpot! — mondja az elnök — öt évet kaptál. Megnyugszol, vagy feleb­­bezel? — Felebbezek — mormogja a fiú. — Miért? — Mert sok öt esztendő... — feleli Deszpot, akinek ez az első szava, amely­­lyel elárulta bűnösségét. Veszelin óvatosabb. Mikor kérdezik, hogy felebbez-e, azt válaszolja: — Felebbezek, mert én nem követ­tem el azt a bűnt... Az elítélteket visszaviszik a börtön­be. A közönség csak lassan oszlik szét. Még sokáig tárgyalják az esetet a tör­vényszék épülete előtt. Talán sose lesz többé Kumánnak ilyen szenzációja. ____________________________(h. j.) Az elismert divat 677 POUDRE MON PARFÜM BOURJOIS-P ARIS

Next

/
Thumbnails
Contents