Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-19 / 137. szám
v* •' /c> I 16 OLDAL ■ ÁHA !'/ r»NA« Pošlarma piaćena u jotavoml £7 BACSMEGYEI NAPLÓ XXVlIf. évfolyam^ Szubotica, 1327. GSÜTÖRTÖK, máps 19. 137. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Fíöfizetésf ár negyedévre 16r> din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Mlnerva-palota) Kqzbeszólős Vukicsevics Velja miniszterelnök legutóbbi audienciája nem váltotta be azokat a várakozásokat, amelyeket a közvélemény fűzött hozzá. A vrnyacskabaniai ut eredménytelensége azonban nem a kormány pozíciójára jellemző, hanem a politikai világnak arra a tájékozatlanságára, amelyben a legkülönbözőbb kombinációk teremnek. A miniszterelnök, mielőtt útnak indult, egy szóval sem jogosított fel senkit arra a feltevésre, mintha fontos politikai kérdések megoldása céljából járulna Őfelsége elé. Amikor pedig visszatért, olyan módon^ nyilatkozott, hogy azok se vészitsék el reményüket, akik éperiséggel nincsenek elragadtatva a vá- j iasztások kiírásának gondolatától. A miniszterelnök magatartásának ez i a dodonai jellege eddig kitünően bevált, mert ennek köszönhető, hogy a kormány semmiféle nehézséggel nem találkozott. Akik a választások kiírását sürgetik, természetszerűen nem gördítenek akadályokat a j minden jel szerint választási j mandátummal felruházott kor-1 mány működése elé; akik viszont a választások időpontjának kitolását kívánják, azért paríroznak, hogy megkímélve a kormányt komplikációktól, a_ mielőbbi választások szükségességét lehetőleg elhalványítsák. A politikai időjósok most Marinkovics audienciáját mondják döntő for- i ütiióporítnak ;és addig is, mig ez be- j következik, ‘ minden apró eseményt I a verziók és kommentárok egész raja hemzsegi körül. Bizonyosat még a beávatoítságukról ismert politikusok is alig tudnak, legfeljebb a saját óhajaik színeivel festik ki a tényleges állapotot a maguk örömére, esetleg — vigasztalására. # A radikális párt frakcióiban soha annyira nem volt meg a készség a kibékülésre és a párt egységének helyreállítására, mint most, amikor olyan redikálispárti állafnférfiu került az élre, aki függetleníti magát [ a párt belső ellentéteinek bénitó hatá- [ sálól. Már maga ez a pártban észlel- j hetö konszolidálódási folyamat is j konkrét eredménye a Vukicsevics- j kormánynak, amely az erők egyesítését és a tartós kormányzati mun- j ka lehetőségeinek megteremtését! tűzte ki céljául. A radikális párt úgy i akarja biztosítani a szoros kontak- j tust és kölcsönhatást a kormány és j a púit fórumai között, hogy a szembenálló csoportok viszálykodásának okait kiküszöbölni igyekszik. Tckin- i tét nélkül arra, hogy a legnagyobb j kormányzópárt zilált viszonyainak I szanálása fölöslegessé tehetné vagy j sem a választások kiírását, az eey- j ségnez fűződő érdekek plasztikus kidoinborodása jelentős lénés annak a belátásnak teljes érvényesülése felé, hogy a parlament csak úgy szolgálhatja az ország fejlődését, ha a kormány homogén elvek alapján kialakult nagy, kompakt és jól fegyelmezett pártegységekre támaszkodhatik. Nem látszik alaptalannak az a kombináció, amely szerint Marinkovics Voja dr. külügyminiszter vrnyacskabaniai útja döntő fontosságú lesz a függő politikai kérdések szempontjából. A külügyminiszter be fog számolni Őfelségének a kisantant! konferencia lefolyásáról és referátu; mában szükségkép ki fog terjész! kedni az ország gazdasági megerőj södése érdekében esedékes intézkedések halaszthatatlanságára is, hiszen a kisantantállamok külügyminiszterei egyértelműen megállapodtak abban, hogy elsősorban a gazda-1 sági problémák megoldásával kell a ! szövetség tekintélyét és értékét kö-1 rülbástyázniok. A gazdasági követel-: mények világításában annál tragiku-1 sabban rajzolódik ki a jelenlegi par- j lament munkaképtelensége és annál' szemléletesebben tárul fel az u.i választásoknak az a rendeltetése, hogy a közéleti erők átcsoportosításával és céltudatos megszervezésével alkalmassá tegye a nemzet gyűlését a nép gazdasági és szociális igényeinek kielégítésére. Franciaország uj választások előtt Poincaré fel akarja oszlatni a parlamentet Parisból jelentik: A képviselők körében sok szó esik arról, hogy nemsokára általános választások lesznek Franciaországban, mert a Poincaré-kormány nein birkózhat meg azokkal a parlamenti nehézségekkel, amelyek az uj vámtarifa és a választójogi reform kapcsán a kormányt fenyegetik. Egyes beavatottak tudni vélik azt is, hogy Poincaré csak Doumergue köztársasági elnök Londonból való visszaérkezését várja és azután előterjesztést tesz a parlament feloszlatására. Deuniergue állítólag húzódozik ettől a tervtől, de a mai viszonyok között alig képzelhető el más megoldás, mint az uj választások kiírása. Valószínűvé teszi az uj választásokat az is, hogy a régi baloldali pártok kedden a választójogi bizottságban 19 szavazattal 15 ellenében határozattá emelték, hogy az uj választójogi törvény viszszaállitása a kerületi választást és hogy a választójogi reiorm után sem lesz kisebb a tisztviselők száma, mint most. Egészen bizonyos, tiogy a parlament plénumában többsége lesz ennek a választójogi, törvényjavaslatnak. A baloldali sajtó ujjong ezen a sikeren. A Quotidien azt ir.ia, hogy a baloldali kartell uj erőre éledt és a keddi szavazás megmutatta, hogy hamarosan uj választásoknak kell jönni, mert a parlament mai összetétele nem fejezi ki a nemzet akaratát. A szocialista párt hivatalos lapja, a Popoulaire a keddi szavazást mint a szocialisták sikerét könyveli el. Nem ismerjük el az olasz protektorátust Albániában — mondotta Marinkovics Voja külügyminiszter A joaehimstali konferencia nem hozott uj határozatot a magyar kérdésben — Jugoszlávia nem gondol az Oroszországgal való gazdasági viszony fölvételére A külügyminiszter nyilatkozata a kisantant-Beogradbpl jelentik: Marinkovics Voja dr. külügyminiszter szerdán délután három órakor fogadta az újságírókat és hosszasan nyilatkozott nekik a kisantant-konferencia jelentőségéről. — Ez a konferencia — mondotta Marinkovics — egyike volt azoknak a rendes konferenciáknak, amelyeket a kisantant-államok külügyminiszterei minden évben megtartanak és különös jelentősége csak abban volt, hogy a legutóbbi konferencia óta . néhány fontosabb esemény történt, amelyekkel szemben még nem volt alkalom együttesen állást foglalni és róluk szóbelileg tárgyalni. Emellett az utóbbi időkben a sajtóban tervszerű kampány folyt, amely arra irányult, hogy a kisantantot úgy állítsa be, mint amely már kiszolgálta idejét, széthullóban van és egyes tagjai nem találják már benne érdekeik védelmét, miért is uj kombinációkba bocsátkoznak. Ez a konferencia most bebizonyította, hogy ez az álláspont nem helyes. Logikusan nem is lehet elgondolni, hogy egy olyan kombináció, mint a kisantant, felboruljon, amikor az általános helyzet nem változik. Változásra pedig semmi kilátás nincs, mert ez csak uj háborúval volna lehetséges. Háborút pedig senkonierenciáról ki sem óhajt és belátható időn belül nem kerülhet sor háborúra. Mindenesetre az életviszonyoknak alkalmazkodniok kell a dolgok uj rendjéhez, ami a legutóbbi évek óta folyamatban is van. Ez azonban nem hozhat magával olyan változásokat, hogy azok a politikai kombinációk, amelyek nem egyesek szeszélye, vagy diplomáciai ügyessége folytán állottak elő, hanem az életérdekek realitásából, megváltozhatnának. A konferencia ezt be is bizonyította. Nem volt szükség semmiféle nagy vitára, hogy megállapítsuk nézeteink összhangját az összes fontos európai kérdésekben. Természetesén a mi számunkra legfontosabb ez az összhang, amely annál nagyobb volt, minél közelebbről érdekeltek bennünket az egyes kérdések. — Ha a joaehimstali konferencia nem is hozott semmiféle szenzációt, mégis kétségtelenül hozzá fog járulni a politikai atmoszféra tisztázásához, hiszen kiderült, hogy teljes lehetetlenség minden olyan kombináció, amely a kisantant előzetes széthullását tételezné fel. Ez számunkra nagy eredmény, mert a mi politikánk a béke és a szerződések által fenntartott egyensúly politikája és ezért érdekünk az. hogy a politikai helyzet yilágos legyen. Csak azoknak, akik a zavarosban akarnak halászni és kalandorpolítikát folytatnak, nincs érdekükben, hogy a dolgokat a maguk helyére állítsák és hogy a helyzettel mindenki tisztában legyen. Azt hiszem, hogy ez volt az az eredmény, amit mi a kisantanttól elvárhattunk és ezt teljes mértékben el is értük. Megegyeztünk azokban az intézkedésekben is, amelyeket a jövőben tenni fogunk, hogy megakadályozzuk azt, hogy még annyira is kifejlődhessenek az intrikák, ahogy az most történt. Megállapodtunk, hogy ezentúl — ha kevésbé ünnepélyes formák közt is — gyakrabban fogunk találkozni. Ebben a tekintetben számítunk az ország sajtójára is, amelytől hathatós támogatást várunk. Ezután az újságírók különböző kérdéseket intéztek a külügyminiszterhez. Az egyik újságíró arra nézve kért felvilágosítást, hogy mi igaz abból, hogy a Stefani-iigynökség legutóbbi kommünikéje lehetetlenné teszi a közvetlen tárgyalásokat Olaszországgal. — Ezt majd tneglátjuk — válaszolt Marinkóvics. — Ha az olaszok és albánok egymásközt meg tudnak egyezni, amikor velünk tárgyalni fognak, ez az ö dolguk.
