Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-19 / 137. szám
1927 május 19. 2. old;-’. BÁ^S MEGYEI NAPLÓ — A konferencia liommünikéje szeriiit _ szóba került Középeurópa gazdasági együttműködésének kérdésé is. Kidolgoztak-e programot erről? — kérdezte egy másik újságíró. 1 — Nem — felelte Marinkovics. — Csak általánosságban beszéltünk erről és úgy találtuk, hogy a politikai helyzet megerősítése érdekében szükséges, hogy a középeurópai államok gazdasági viszonyai is megjavuljanak. Szükséges, hogy gazdasági viszonyok hozzáidomuljanak a politikai helyzethez. Ezeket a kérdéseket tanulmányozni • fogjuk és mi külügyminiszterek latba vetjük minden befolyásunkat kormányunknál, hogy a kereskedelmi viszonyok rendezésénél vegyék figyelembe a politikai viszonyokat is. A háború után minden ország kínai fallal vette körül magát, mindegyik külön akarta kifejleszteni a maga iparát. Ez nem helyes. Marinkovics példaképp , felhozta, hogy Jugoszlávia és Cseh*szlovákia között is nehéz a megegyezés a jugoszláv iparfejlesztési politika miatt. Egy újságíró rámutatott arra, hogy Ausztriában és Magyarországon mozgalom indult meg középeurópai vám- és gazdasági unió létrehozására és ez kifejezésre jutott Zimmerman népszövetség} beszédében is. Volt-e erről szó a- konferencián? — Ilyen messzire mi nem mentünk — válaszolta a külügyminiszter. Ezután Oroszország elismerésének ügyéről intéztek kérdést az újságírók Marinkovicshoz, aki kitérő választ adott. — Megegyezés — mondotta Marinkovics — csak olyan kérdésben jött létre, amire né/ve szükséges volt a megegyezés. Beszéltünk mi Kínáról is. Egyébként már korábbi nyilatkozataimban is megmondottam, hogy Sjzovjetoröszországgal szemben nem változott a kisantant álláspontja. amely szerint minden állam maga határozza meg, hogy milyen viszonyt létesít Oroszországgal. Arra a kérdésre, hogy függetlenül a kisantant-konferenciától, van-e valami uj momentum a jugoszláv-orosz viszonyban, a külügyminiszter azt válaszolta, hogy e tekintetben semmi uj momentum nem merült fel, — Beszélnek — mondotta — jugoszlávorosz kereskedelmi kapcsolatokról, de ilyenek akkor sem voltak, amikor Oroszország rendezett állam volt. Milyen kereskedelmi viszonyunk lehet nekünk Oroszországgal, ha csak nem akarjuk brosúráinkat árusítani?! — Jött létre valami uj határozat Magyarországra nézve? — kérdezte munkatársunk. — Nem. Egyik újságíró felhívta Marinkovics figyelmét arra, hogy hir szerint az újabb olasz-albán egyezmény miatt Jugoszlávia a nagyhatalmakhoz fog fordulni. Marinkovics a következőképp válaszolt: — Mi a nagyköveteknek 1922-ben kelt határozatát Olaszország Albánia feletti protektorátusáról nem irtuk alá, én azt el nem ismerem és igy nincs miért a nagyhatalmakhoz fordulni.. Legújabb tipusu S. L. F. forgókondenzátor Din. »□•— 1348 MALLER BÉLA oki. gépészmérnök Subotica, Petrogradska ul. 8 Olaszországban eredménytelennek tartják a joachimstali konferenciát Triesztben nagy nemzeti ünnepség lesz, amelyen a. flotta Jugoszlávia ellen demonstrál — Az ünnepélyen az olasz király is résztvesz Zágrábból jelentik: Rakics Milán római SHS követ, aki Marinkovics Voja külügyminiszterrel tárgyalt Zagrebban, visszautazott Rómába. A követ elutazása előtt minden nyilatkozattételtől tartózkodott. Római jelentés szerint az egész olasz sajtó azt állítja, hogy a kisantantnak nincs már jövője. A joachimstali konferencián kiderült, hogy Jugoszlávia teljesen izolálva van az Olaszországgal való viszályban, a magyar királyság visszaállítása ügyében hozott határozat pedig tel" jesen platonikus értékű, mert Ma" gyarország nem fog a kisantanttól engedélyt kérni, a kisantantnak pedig nem állnak rendelkezésére represszáliák álláspontjának érvényesítésére. A római lapok utalnak arra, hogy a német ia.pok is hasonlóan ítélik meg a helyzetet. A joachimstali konferencia eredménye röviden az, hogy elismerték Magyarország katonai ellenőrzésének megszüntetését, másrészt pedig Jugoszláviának köteleznie kell magát, hogy a kisantant felbomlásának elkerülő" se végett a legrövidebb időn belül elintézi a viszálykodását Olaszor" szággal. Oroszországgal szemben is teljesen szabadkezet tartottak fenn maguknak a kisantant államai. Trieszti jelentés szerint vasárnap Triesztben nagy ünnepségek lesznek, amelyeknek nemcsak nacionalista jellegük van, hanem Jugoszlávia elleni tüntetésnek vannak szánva. A kikötőben ünnepélyesen felszentelnek egy nagy világító tornyot,, amelyet a győzelem világitó tornyának neveznek el Az ünnepségre Triesztbe érkezik az olasz király is. Résztvesznek az ünnepi felavatáson a hadsereg és a flotta. Negyven hajó fog flottagyakorlatot tartani és eközben Fiúméba is átmennek. Triesztbe érkezik a hidroplán hajóra! és a tengeralattjárók nagy száma is, továbbá a különböző szárazföldi fegyvernemekből összesen mintegy tízezer katona. Résztvesznek az ünnepségen az északolaszországi fasisztaegyesületek képviselői is. A kisebbségi szervezeteket felszólították, hogy jelentkezzenek a király előtt hódoló küldöttségben való részvételre. A király trieszti útja miatt a jugoszláv határon a felügyeletet megszigorították és valószínű, hogy az érkezés előtti napon teljesen el fogják zárni a határt. hogy szembeszállnak azokkal, akik előnyöket, poziciót, társadalmi és politikai súlyt akarnak szerezni maguknak a magyarság rágalmazásával. Konszolidációt, rendet, becsületes uralmat kíván itt mindenki. A ránk nehezedő súlyos terheket az teszi még súlyosabbá, hogy az adózók verejtéke« pénze nem mindig jutott jó célra, hogy egyesek a köz rovására szereztek anyagi előnyöket s hogy a polgárságnak nem veit lehetősége, hogy adóiilléreinek felhasználását ellenőrizze s hogy maga határozzon afelett, hogy mi történjék a pénzével. Az elmúlt válság ideje alatt valahogy ni reneszánszra ébredt a polgári öntudat, amelyet megerősített az a tapasztalat, hogy el kell tűnnie annak az uralomnak, amely nem a tisztességes polgárság egyetemének akaratán épült fel. Az uj főispán és az uj polgármester öntudatos polgárokat fog kormányozni s őnekik tudniok keli, hogy csak öntudatos polgárság támogatásának van értéke. A polgárság kezdi látni, hogy az ő bizalma a hatalom alapja s ezt a bizalmat nem helyettesítheti sem értelmetlen gőg, sem üres demagógia. Igazi demokráciát kíván ez a város, nem a tudatlan, tanulatlan, erkölcsi tőkével nem rendelkező gőgös stréberek politikai uralmát, hanem azt, hogy a város díszes palotájába belépő tisztességes polgárt megértő szó, baráti szív, baráti tekintet, barátságos mosoly fogadja hogy ne áldozat legyen felmenni a városházára, hanem jóleső érzéssel menjen oda és megelégedéssel távozzék onnan minden tisztességes szándékú embere a városnak. Az uj főispán és az uj polgármester személyében meg van minden garancia, hogy ezek a kívánságok teljesedésbe menek, ezért üdvözli egyetemes öröm ki. nevezésüket. 410 helyett Szubotica uj vezetői Manojlovics Dusán főispán — Sztipics Károly polgármester Manojlovics Dusán, Szubotica újonnan kinevezett főispánja szerdáit délelőtt Vuklcsevics Velja miniszterelnök kezébe letette a hivatalos esküt. Az eskütétel után a miniszterelnök, mint a belügyminisztérium vezetője, kihallgatáson fogadta az uj főispánt, melegen érdeklődött az ország északi vidékének közállapotai iránt s különböző instrukciókkal látta el jövendő hivatali működésére vonatkozólag. A pápaválasztás ■ után a bibornokok, akármelyik jelölt hívei- voltak is a választás alatt, azzal az örvendező üdvözlettel köszöntik egymást: habemus pápám! Szubotica polgársága most, a mikor Manojlovics Dusán föispáni és; dr. Sztipics Károly polgármesteri kinevezésével eldőlt a hetek óta húzódó izgalmas helyi válság, szintén örvendezve mondja: habemus pápám. Pártok, kotériák és frakciók lehettek a válság ideje alatt, ma azonban az egész város örvendező várakozással köszönti a közigazgatás és a helyi politika uj irányítóit. Nemcsak Szubotica polgárságának a legfelsőbb közigazgatási funkcionáriusok iránti hagyományos tisztelete parancsolja azt, hogy el kell tünniök az ellentéteknek s minden erőnek és ambíciónak össze kel! fognia, hanem parancsolólag követeli ezt a város és a polgárság érdeke. Minden uj főispánt s minden uj polgármestert a dicsérő és magasztaló szavak áradata köszönt, szeretnék hinni és bízunk is benne, hogy az a várakozás és az az általános öröm, mely Manojlovics Dusánt és dr. Sztipics Károlyt fogadnia, soha nem változik át csalódássá s akkor sem lesz oka senki tisztességes polgárnak másként érezni és mást mondani, ha a hatalom mézes hetei elmúlnak. Végre olyan főispán s olyan polgármester, akiknek személyét abban a hitben üdvözöljük a legnagyobb elismeréssel, hogy akkor sem lesz okunk a2 elismerő szavakat megvonni tőlük, ha majd egyszer búcsúztatót Írunk róluk. Meg kell állapítani, hogy soha nagyobb várakozás nem fogadott még főispánt és polgármestert, mint aminő várakozással tekint Szuboticán mindenki Manojlovics Dusán és dr. Sztipics Károly működése elé. Személyükben két szubotiem polgár került a város legfőbb polgári tisztségébe. Nem vagyunk lokálpatrióták ,s nem tartjuk különös érdemnek, hogy valakinek itt ringott bölcsője az ősi városban. Bizonyos azonban, hogy olyan embereknél, akik itt születtek, itt éltek és nevelkedtek, akik résztvettek a város polgárságának örömében és bajaiban, nagyobb a megnyugvásunk, hogy ismerik is e város polgárait, tudják, hogy itt jóindulatú és jóakarata nép él, mindenkivel tisztában vannak, hogy milyen erkölcsi értéket reprezentál s a maguk tapasztalatai és nem mások információi alapián Ítélkeznek. Ez maga után yonja, hogy el keli tünniök a városi közéletből azoknak, akik számára csak a polgárság gerinctelensége s a viszonyokkal nem ismerős vezetők hiszékenysége volt a lépcső, amelyen meg nem érdemelt hatalomhoz és befolyáshoz jutottak. A város polgársága békét akar. Föispáni és polgármesteri hivatal ne ellenségként álljon egymással szemben, mert ez csak a besugás és az intrika számáru kedvező légkör. Évszázadokon át soha nem volt itt ellentét a város lakói között, bunyevác, szerb, magyar mindig barátilag állt egymás mellett, munkában, pihenésben, örömben, báriátban egyek és egyformák voltunk, üldözés miatt soha senki itt nem panaszkodhatott. A magyar nemzetiségű polgárság azt várja,’ hogy vele szemben az egyforma igazság és az atyafiságos szeretet érvényesül s méltánylás fogadja a köz érdekében való segitő munkásságát és közreműködő akaratát. A közeli múlt példái is igazolják, hogy csak efemer sikert jelent, ha valaki pozícióját úgy akarja megerősíteni, liogv e város békés, jószándéku magyarságát hamis színekben tünteti fel. Sem Manojlovics Dusánnak, sem dr. Sztipics Károlynál nincs szükségük ilyen elerner sikerekre s hisszük, hogy fesz bennük annyi eréiy, öntudat és Igazságszeretet, 100 százalékra csökkent ik Vrsacon a városi pótadót Vrsacról jelentik: Hat hónapig tartó tárgyalások után1 végre sikerült Vrsac ' áros vezetőségének a költségvetés kő rül felmerült nehézségeket áthidalni és \ égleges megállapodásra jutni. A radikális pártban tartott értekezleten a többség álláspontja az volt, hogy, a mai gazdasági viszonyok mellett az amugyis súlyosan megterhelt lakosság újabb terheket elviseini nem tud és hogy a városi pótadót a minimumra kell csökkenteni, A párt, me'.y abszolút többséggel rendelkezik, a kiszélesített városi tanácsban, elhatározta, hogy négyszáztiz helyett szúz százalékban dliapitlák meg a városi pótadót. A hatál ozat után elkészült a város költségvetése is. A költségvetési bizottság elhatározta, hogy a legszükségesebb beruházásokra' rövidiejáratu kétszázezer diliáros kölcsönt vesz fel Visac város. Ha zarmuan ez nem volna megvalósithatő: akkor utólag meg ötven százalékkai kiemelik « póta&ót. Ebben az esetben a pótadó löt) százalék lenne, ami a műit évi 1u) százalékkal szemben nagy megkönnyebbülést jelent. A költségvetés tervezete, szerint a hétszázezer dináros invesztícióval együtt a «zükségiet T.xnfiOOü dinár. A fedezet erre a kölcsönnel együtt 6,920.000 dinár. A aiány 8S5.0'i'i iinár, amit a száz százalékos pótadóval kívánnak fedezni, ami 9(10.000 uinárt tesz ki. miáltal tizenötezer dináros többiét mutatkozik. A végleges költségvetési tervezetet most készítenék el és az még ebben a hónapban a közgyűlés elé kerül. A közköltség leszállításának hire a város adófizető . polgárai körében nagyfokú megelégedést keltett. Részletfizetésre ndu/ik hitelképes egyéneknek mindenféle szövet- és vászonárut „T EK STIL“ manufaUturnosIcladiáte, kézraüáru kereskedés Su lotica, Paiíiceva (Gőzfürdő) ul. 7. Hívásra megbízottunk házhoz jön. 190$
