Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-18 / 136. szám

> j 12 OLDAL * ÄRA 1'/2 DINAR Poátarina plaéena u gotovom! BACSMEGYEI NAPLÓ XXVBH, évfoíyam. Szubotica, 1927. SZERDA, máji?s 18. 136. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 ................... _ _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3, szánt (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ilnnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Gazdasági demokrácia Motta, a svájci szövetségtanács el­nöke, aki számtalanszor elnökölt már díszes külsőségek között összeülő és természetesen eredménytelenül szét­oszló nemzetközi konferenciákon s így be van idegezve internacionális igazságok ünnepélyes megformulá­­zására, e napokban az egyik ilyen al­kalommal igen érdekes és tanulságos beszédei mondott a gazdasági demo­kráciáról. Beszédében kifejtette, hogy a szabadság és demokrácia a közös­ség szempontjából értéktelen, ha nem a nép jólétét eredményezi és megvilágította az okozati összefüg­gést a materiális haladás és erkölcsi erők erősödése között. — Nem demokratikus az a nép. — mondotta Mottá — amely nem képes minden polgárának az életstandard bizonyos magasságát biztosítani és neki védelmet nyújtani betegség, rok­kantság és aggkor esetére. A svájci államfőnek a demokrácia hivatását, kijelölő szavai gondolkodó­ba ejthetik minden ország politiku­sait, akik a demokrácia ideológiai alapjára helyezkedve, a népuralmi rendszer tulaidonképeni célkitűzéseit szem elől tévesztik. Nemcsak a politikának, hanem a tudománynak is az a rendeltetése, hogy az emberiség anyagi életfeltéte­leit megjavítsa .Azok a szakadatlan kutatások, ' amelyek célja a termé­szeti erők, a föld, a viz, a levegő, a villamosság meghódítása, elsősorban azt a célt szolgálják, hogy az ember gazdasági boldogulása minél na­gyobb mértékben váljon lehetővé. Végső elemzésben ez az elgondolás önt heroikus állhatatosságot a felta­lálókba, hogy egész életüket egy eszme megvalósításának szenteljék. Viszont a gazdasági fejlődést csak az a felismerés teheti a gondolkodás számára kívánatossá, hogy ezzel egyszersmind a világ kulturális és morális színvonala is emelkedik. 11a az elvont tudományok művelőit is ez a feladat lelkesíti, mennyivel inkább missziója a gazdasági törek­vések előmozdítása a gyakorlati po­litikának. amelyet a hatalom birtoko­sai a népakarat nevében irányítanak. A népakarat, amely a demokrácia szellemét és formáit létrehozta, csak úgy alégiil ki a demokrácia zászlaja alatt folytatott küzdelmekben, ha azok a nép gazdasági és szociális igényeinek megfelelő pozitiv alkotá­sokat gyümölcsöznek. Mit ér az ál­talános, egyenlő, titkos választójog, a parlamentárizmus és minden egyéb demokratikus intézmény, ha a poli­tikusok ezeket a kereteket meddő pártcsatákkal töltik ki? A háború, a legkegyetlenebb csa­pások egyike, amely az állami köztt­­letben élő embereket érheti, válság­ba sodorta a parlamentarizmust és a demokráciát és a tizennyolcadik század »felvilágosodott. abszolutiz­­mus«-ára emlékeztető módszereket vetett felszínre. De a fasizmus is, épen úgy, mint a bolsevizmus, csak azzal tudja a nyílt kormányzási erő­szakot a nép előtt elfogadhatóvá tenni, hogy széles rétegek gazdasági aspirációinak patrónusául lép föl. A másik nagy akadálva a demo­kráciának a társadalmi ellentétek el­fajulása, ami egyébként a háborús következmények egyik tünete Motta szerint ném lehet szó igazi demokrá­ciáról ott. ahol a társadalmi ellenté­tek túlságosan kiéleződnek. Az ilyen antagonizmusok katasztrofális kirob­banásaival szemben a demokrácia erőtlennek bizonyul és a veszélyez­tetett rend védelmére a diktatúra ök­lét hívja segítségül. Az egymással szembenálló végletek harcának fegy­verszünetei alatt nyomul előtérbe az egyeztető, kiegyenlítő, az összefutó erők eredőjét kereső demokrácia szerepe, amelyet azonban csak ak­kor tölthet be sikeresen, ha a pro­gramja súlypontját a politikai moz­zanatokról a gazdasági és szociális vonatkozásokra teszi át. Katonai szövetség — Lokarnó helyeit Németellenes jranda támadás Doumergue londoni látogatása alkalmából Párisból jelentik: Doumergue köz­­társasági elnök és Briand külügymi­niszter londoni látogatása alkalmából az Echo de Paris a locarnói szerződés eltörlését és angol-francia katonai szövet­séggel való pótlását követeli. A lap szerint Chamberlain az egye­düli, aki a Downing Streeten még a locarnói szerződéshez ragaszkodik. A Journal azt írja, hogy Streseniann német birodalmi külügyminiszter követelései a Rajna-tartománv kiürítésére el­lenkező hatást értek el. Angliának a moszkvai veszedelem a vesszőparipája, ma pedig ^ Berlin és Moszkva között bizo­nyos kontaktus van. Ilyen körülmények között Londonban a Rajna-kiürités kérdésében való ál­lásfoglalás aligha kedvez majd Stre­­semann külügyminiszternek és a né­met birodalomnak. Csak Marinkovics visszaérkezése után nevezik ki az uj főispánokat A szerdai minisztertanát s, amelyen már a külügyminiszter is résztvesz, ha­tároz a házfeloszlatás és az uj választások időpontjáról — Marinkovics a minisztertanácsi ülés után nyomban Vrnyacska-Banjára utazik Néhány napon belül kiírják a választásokat Beogradból jelentik: . Vükicsevics Velja miniszterelnök hétfőn késő este érkezett vissza Vrnyacska-Banjáról anélkül, hogy megoldotta volna azo­kat a problémákat, íynelyek megol­dását várta audienciájától a közvéle­mény. Mint maga a miniszterelnök az újságíróknak elmondotta, sem a parlament feloszlatásá­nak. sem a kormány kiegészíté­sének. sem a főispánok kineve­zésének kérdésében semmit el nem intézett. Vukicsevics audienciájának ez a kimenetele azokat igazolta, akik úgy tudták, hogy Marinkovics Voja dr. ujuigyminiszter visszaérkezése előtt a miniszterelnök semmiféle döntő lé­pést nem fesz. Természetesen rögtön akadtak, akik Vukicsevics nyilaikp­­zatát arra magyarázták, hogy nem sikerült megszereznie a választási felhatalmazást, tehát a kormány nem is tekinthető választási kormánynak. Erre a kormányhoz közelálló körök azt felelik, hogy ez csak jámbor óha­ja azoknak,, akik féinek a vá’asztá­­soktól. A választásokat röv'deceu kiír­ják és azokat a Vubic^evics­­kormánv fosria levezetni. Marinkovics Voja dr. kuügymi­­niszter, akinek jelenléte eminens je­lentőségű' a dolgok további fejlődé­sére, szerdán reggel érkezik vissza Beogradbd. Megérkezése után a kor­mány előreláthatólag ülést fog tar­tani, amelyen Marinkovics referátu­ma után megbeszélik az általános kíil- és belpolitikai helyzetet Marinkovics a minisztertanácsi ülés után nyomban Vrnvacska- Banjára utazik, hogy őfel~égé­nek beszámoljon a kisantant­­konferenciáról. Audienciájának azonban .nemcsak külpolitikai; hanem nagy belnmivkai jelentőséget tulaidonitanak, mert azt hiszik, hogy ezen a kihallgatáson fog eldől­ni a parlament feloszlatásának kérdése is. Erről a kérdésről a kormány még nem határozott és a szerdai minisz­tertanácson valószínűleg ebben is döntés fog történni. Radics Pavle vagy Macsek lesznek a szombori kerület jelöltjei A szombori választókerületi Ra­­dics-párt vezetősége hétfőn este hat órakor értekezletet tariott Szombor­­ban. Az értekezlet, amelyen a közsé­gi pártszervezetek elnökei is részt- i vettek, a választási jelölésekkel fog­lalkozott. Elhatározták, hogy Radics Pavlet kérik fel a listavezetői tiszt­ségre, de ha Radics Pavle fiem fo­gadja el a jelölést. Macsek Vlatkó, a Radics-párt ále-lnöke lesz a szom­bori kerület Radics-párti listaveze­tője. Vukicsevics miniszterel­nök nyilatkozata Vukicsevics Velia miniszterelnö- Aöt aki kedden tizenkét óra után ielent meg a miniszterelnökségen, megkérdezték az újságírók, hogy döníött-e már a kormánv az állami bizottságba kinevezendő tagok név­soráról. A miniszterelnök igv vála­szolt: ;. — Sem erről, sem arról, hogy ki­ket válasszanak meg a pénzügyi bi­zottság ta-riai közül, még nem dön­töttünk. Ez a kérdés nem sürgős, mert a rendelet megszavazása után tiz napon belül kell a bizottság”"k megalakulnia és ez a tiz nap még nem múlt el. A nénzüp"i bizottság szerdai ülésén sem log sor kerülni az állami bizottság taglalnák meg­választására, minthogy a kormány több miniszter távolléte miatt ebben a kérdésben még nem dönthetett. Tovább folynak a tárgyalá­sok a Pasics-csoport és a centrum között A parlament feloszlatásának halo­gatása kedvezően befolyásolja azok­nak akcióját, akik a radikális párt zilált belső viszonyait szanálni akar­lak és a szembenálló csoportok ki­­békitésén fáradoznak. Kedden is voltak ebben az irányban tanácsko­zások. amelyek a résztvevőkhöz közelálló körök véleménye szerint kedvezően haladnak előre. Mihajlovics Híja három audienciája Mihajlovics Ilija. a radikális klub ügyvezető alelnöke kedden vissza­érkezett Vrnvacska-Baniáról. ahol három napig tartózkodott és ezalatt három izben volt kihallgatáson Őfel­ségénél. Mihajlovics Ilija először szomba­ton ielent meg Őfelsége előtt, a su­­madiiai tartománvgvülés két tag­jával együtt, akik kérték a királyt, támogassa azt a kívánságukat, hogy a Mladenovác—Topola—Kra­­guievác vasútvonalat minél előbb építsék ki Őfelsége kegyesen fo­­! godta a deputációt és kijelentette, hogy a maga részéről szükségesnek tartja ennek a vonalnak a kiépíté­sét. de sajnos a pénzügyi bizottság már döntött a vasútépítési program­ról és ezen egyelőre aligha lehet változtatni. Másnap, vasárnap Mihaliovics Ili­­ia Vukicsevics Velia miniszterel­nökkel egvütt ebéden volt őfelsé­génél, hétfőn pedig a király magán­kihallgatáson fogadta. Ennek a ma-

Next

/
Thumbnails
Contents