Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-18 / 136. szám

2. oldal 1927. május 18. BÁCSMEGYEJ NAPLÓ sánkihalljatásnak politikai ielentő­­séaet tulajdonítanak. de maga Mi­lt <ijlo vies Iliia az audiencia lefolyá­sáról nem volt hajlandó nyilatkozni. Mihailovics Iliia fellépése a ki­rálynál a Mladenovac — Kraguje­­vác vonal felépítése érdekében, po­litikai körökben érthető feltűnést keltett, mert — mint ismeretes — Mihailovics Ilija ebben a kérdésben élesen összetűzött Miloszavlievics Szvetiszláv tábornok, közlekedés­ügyi miniszterrel. Markovics pénzügymi­./ nlszter és Radonics Jo­­van a miniszterelnöknél Vukieseviés Velja miniszterelnök kedden hosszabb tanácskozást foly­tatott Markovics Bogdán pénzügy­miniszterrel és Radonics Jovánnal. a pénzügyi bizottság elnökével. A tanácskozáson a pénzügyi bizottság szerdai üléséről és más pénzügyi kérdésekről volt szó. A bizottság ülésén a Bleer-kölcsön felosztása ke­rül 'szóba. A kereskedelmi miniszter nyilatkozata Dr. Spalw kereskedelmi miniszter kedden este hosszabb tanácskozást folytatott a miniszterelnökkel. A ta­nácskozás után a miniszter kijelen­tette,^ hogy az általános politikai helyzet kedvező. A pénzügyi bizott­ság munkája bizonyítja, hogy a kor­mánynak a parlamentben erős táma­sza van és a kormány gyorsan fogja rendezni a népet és az országot ér­deklő kérdéseket,- elsősorban a köz­gazdasági és közlekedési problémá­kat. A muzulmánok és a boszniai radi­kálisok közötti ellentétekről annyit mondott a miniszter, hogy a tárgya­lások egyelőre félbeszakadtak. Mert a kakas kukorékolt hajnalban Megvakult kedvenc kakasa miatt Kakasviadal a belacr'cvai törvényszék előtt Belacrkváról jelentik: Érdekes bűnügy főtárgyalását kezdte meg a belacrkvai törvényszék 'büntetőtanácsa Schitz Bran­­kó elnöklete alott. Szavazó bírák dr. Ejzele és Lendovsek törvényszéki bírák voltak. Ncdelkoviös Bosko ügyész Am­bruster József karlováci szőlősgazdát Stflyos testisértés bűntettével vádolja, aki szomszédasszonyát, Turska Malerát úgy ütötte fejbe, hogy fél szemére fnég­­v a kitilt . A vádirat szerint Turska asszonynak volt egy szép, nagy kakasa, ez azon­ban állandóan átrepült Arnbnister ud­varára és Korád hajnalban a szőlősgaz­da ablakára szállva hangosan kukoré­kolt. Ambruster — kit minden réggé! fel­költött álmából a kakasszó — többször figyelmeztette szomszédasszonyát és kérte, nyírja meg kakasának szárnyát, hogy ne repülhessen át a kerítésen. Hiába volt azonban minden szó, a ka­kas tovább is átrepült és. vidáman ku­korékolt Ambruster ablaka alatt. Egy vasárnap reggel, ismét átrepült a ka­kas, a szőlősgazda felesége azonban ezalkalommal elfogta és kitépte tolláit, A zajra átjött a szomszéd asszony is és heves .szóváltás keletkezett a két asz­­szony között. Ainbrusterué közben az udvarán elengedte a megkopasztott ka­kast, a szomszédasszony pedig haza­ment. A nagy zaifa előjött Ambruster, a házigazda is, akit délutáni álmából za­vartak fel ; Egy három méter hosszú do­rongot kapott fel és azzal kezdte ud­varán a kakast kergetni. A szomszéd­asszony, amikor ezt - látta Ambruster udvarára tiéző ablakából, előbb kérni kezdte szomszédját, hogy ne bántsa azt a szegény állatot, majd amikor ennek nem volt atedniónye, tégladarabokat dobiKt utána. Ambraiter erre felkapta a dorongot és az ablak felé csapott.- Az ütés be­zúzta az ablakot és olyan szerencsét-Jetniil érte letlenül terült el a földön. Csak hetek tnuíva gyógyult fel, fél szemére azon­ban megvakult. A vádlott kihallgatásakor tagadta, hogy ö ütötte meg az asszonyt. Azt állította, hogy a szemén akkor .sebesült meg Turska Maiéra, amikor kiment a kapuján. Az utcáról a kulcslyukon be akart nézni, felesége ezt nem tudva, ki-Berliuből jelentik: A Berliner Ta­geblatt tiranai külön tudósítójának értesülése szerint a jövő hét elején Tiranába érkezik Aloisi, Olaszország volt tiranai követe, akinek nagyrésze van a tiranai szerződés megkötésé­ben. A láp szerint Aloisi rendkívül fontos megbíza­tással jön Tiranába és állítólag az olasz király hozzájárulását hozza az albán királyság kikiál­tásához. Az olasz kormány hosszas tárgyalá­sok után végleges hozzájárulását ad­ta az uj albán dinasztia megalakulá­sához. Albánia első királya Achmed Zogu bég lesz és a lap szerint A világbajnok két mérkőzés között pi­hent és egyáltalán nem volt elragadtatva attól, hogy neki nyilatkozni kell.-— Nem lesz formális interjú, csak né­hány kérdést szeretnék — igyekeztem megnyugtatni a bajnokot — ..Kérdezzen —mondotta bánátoá megadással — és közben megnézzük Ka­­ciancsics és Radovics játékát. Helyet foglaltunk egy kerti asztal tetején és Kehrlirtg Bélához, aki hosszú évekig volt a magyar válogatott futballcsapat hát­védje, másfél évtizede Magyarország tenniszbajnoka és néhány hónapja ping­pong világbajnok, a következő kérdést intéztük: —• Hogyan lehet eljutni a válogatott­­futbalcsapattól a nemzetközi tenniszver­­senyeken keresztül a ping pong világ-, bajnokságig? — A ping-portg nem komolytalan dolog — mondotta most már mosolyogva Kehrling, mert kiérezte a kérdésből, hogy, a kérdező nem sok jövőt jósol a ping­pongozásnak. — Igaz, hogy nem kell hozzá testi erő, a futás sem játszik sze­repet, de annál inkább az ügyesség, a ravaszság és — szórakozásnak igazán kellemes. Egyébként én nem jutottam el egyik sporttól a másikig, hanertt egy­szerre üztfem már diákkoromban mind­egyiket. Futballoztam, tenniszeztem, kor­csolyáztam, ugrottam, futottam, sőt már ping-pongoztam is a háború előtt. 1910- ben futballoztam a 33-asokttál, tenni­szeztem az Óbudai Torna Egyletben és korcsolyáztam a BKE-ben. A tentiisz és a futball között, ha nincs is rokonság, nincs ellentét,, sőt tenniszezö számára határozottan előny, ha korábban futbal­lozott, Testi kondíciója jobb, jobban bír­ja a tempót, szeme hozzászokik a gyors labdához és megtanulja a jó helyezke­dés!. — Melyik sportot .szereti legjobban?­— Természetesen a tenniszt — mon­dotta és lelkesen tapsolt Radovicsnak, aki ép akkor backhandéit egy sett-lab­­dát remekül. Az interjú a taps miatt szünetelt és bosszúból kellemetlen kérdés követke­zett: — Reális volt veresége a Davis Cup budapesti fordulóján? , —- A versenyt a szerencsésebb játé­­nyerte. Morpurgonak nagy szeren­nyitotta a kaput és a kulcs sértette meg. Arra azonban nem tudott választ adni, hogy akkor ilyen súlyos sebesülten ho­gyan tudott még, az ablakból téglákat dobálni és öt kérlelni, hogy ne bántsa kakasát. A bíróság mindkét fél kérésére több tanu kihallgatását rendelte cl és a tár­gyalást felfüggesztette. Olaszország hozzájárulását Al­bánia uiabb koncessziókkal fi­zette meg. Szalonikibe érkező albán menekül­tek azt beszélik, hogy Achmed Zogu október folyamán kikiáltana magát királlyá. Olasz­ország Achmed Zogu megkoro­názásához azzal a feltétellel ad­ta hozzájárulását, hogy a bég egv olasz királyi hercegnőt vesz feleségül. Az athéni sajtó egész komoly formá­ban hozza ezt a hirt és hangsúlyoz­za, hogy Achmed Zogu ingadozó uralmát csak igy tudja a maga szá­mára megszilárdítani és végleg biz­tosítani. cséje volt Öt-hat netz-labdával nyerte meg a versenyt. — Van még nagyobb mérkőzés a ta­vaszi programon? — Óh, igazán csekélység! Mához egy hétre Párisban lesz nemzetközi ver­seny, azután Berlinben, majd Budapes­ten lesz a dán—magyar, azután Wim­bledon. Ezek a legnagyobbak, de köz­ben lesz még egész sor kisebb fajta ver­seny. A wimbledoni nagy verseny után egy-két hétig pihenni szeretnék, azután az őszi szezon következik — Mióta tenniszezik? — 1907 óta. Nini — mondotta öröm­mel— most van a futsz éves jubileu­mom. 1912-ben nyertem először Ma­gyarország bajnokságát. Ejnye, ennek meg épen tizenöt esztendeje. Látja, mi­lyen jő volt Szuboticára jönni! Felfe­deztem két jubileumot. És mi a véleméhye a jugoszláviai teniszezőkről? • • A kérdés túlságosan kíméletlen volt, mert mellettünk állott Balázs Iván, Ju­goszlávia bajnoka, akit csak néhány perccel előbb vert meg 6:4-re és 6:2-re. A magyar bajnok lassan, vontatottan válaszolt: — A jugoszláv tenniszezőket nem igen ismerem. A háború előtt játszottam Zagrebban, de azt nem tudom, hogy most milyen formában vannak. Csak Balázst és Dungycrszkit ismerem. Dun­­gyerszkit tavaly láttam Londonban és Parisban és ... A jugoszláv tenniszezök kritikájára nem került sor. A véletlen mentette meg a helyzetet: a Kacianosics—Radovics mérkőzés véget ért és Kebrlingnek a páros versenyre kellett felálíania. Bol­dogan hagyta abba a megkezdett mon­datot. A következő percekben tnáf a pályán mondta meg véleményé? tenni­­szezőinkről: alaposan megverte őket. Km. E. S*éesl „PHILATELIA“ élyegkereőkedés Subotioa CIrila Metoda trg 5* (Téré?, templommal szembeni Borban). Nagy választék külföldi bélyegekben. Legújabb kiadású albumok minden nagyságban és katalógusok raktáron. 11374. Százmilliót örökölt egy orosz emigráns Mustavin V adimir tábornok szerencséje Noviszadról jelentik: Mustavin Vladi­mír Boris tábornokot, aki a háború ba fejezése után Jugoszláviába emigrált e* előbb Noviszadon, legutóbb pedig a szlo­véniai Mekin.iében telepedett meg, nagy szerencse érte. Mustavin Vladimírt, aki a háború alatt a kaukázusi Stavropol kormányzója volt, a napokban egy tekin­télyes párisi ügyvéd kereste fel, aki kö­zölte vele. hogy a Moszkvában élő két húgával együtt kilenc millió svájci fran­kot és hatalmas birtokot örökölt. Az óriási örökség a közelmúltban elhalt nagybátyjáról maradt a szerencsés örö­kösökre. Az elhunyt Krözus a háború után elmenekült Oroszországból, de előbb biztosította vagyonát és pénzét svájci bankokban helyezte el. Mustavin tábornok többször megkísérelte, hogy összeköttetésbe kerüljön nagybátyjával’ de ez minden közeledési szándékot el­utasított. Utóbb kiderült a zárkózottság oka is, amennyiben a dúsgazdag nagy­bácsi az oroszországi események miatt Idegbajt kapott és a genfi elmegyógyin­tézetbe került, ahol most meghalt. Halála után a genfi orosz emigránsok figyelmeztették a hatóságokat, hogy az elhunyt Oroszország egyik leggazda­gabb embere volt és a hagyatéki ügy rendezését átadták egy párisi ügyvéd­nek, aki tudomást szerzett arról, hogy az elhunytnak Mustavin tábornok és két húga az örökösei. Az ügyvéd Me­­kinjére jött és értesítette Mustavint az örökségről. Mustavin kijelentette az ügyvédnek, hegy továbbra is Szlovéniában marad, ahol megtartja állását a vasutigazgató­­ságnál. Mihelyt pénzhez jut, első dolga lesz orosz emigráns diákokat és mene­kült honfitársait segélyezni. Mustavin öröksége közel száz millió dinárra rag. Qperettelőadás a kávéházban A kecskeméti színtársulat tagjai adósságuk miatt nem tudják elhagyni a várost Kecskemétről jelentik: A kecskeméti színtársulat vasárnap fejezte be a sze­zont és hétfőn Szándékozott átmenni uj állomáshelyére, Nagykörösre. Hétfő dél­előtt a társulat tagjai küldöttségileg fel­keresték Zimay Károly polgármestert és elmondották, hogy nem tudnak elutazni mert képtelenek adósságaikat kifizetni ruhájuk és egész felszerelésük pedig zá­logban van. A polgármester kijelentette a színészeknek, hogy sem neki, sem a vá­rosi tanácsnak nincs módjában segélyt adni, hanem forduljanak kérésükkel a közgyűléshez. A színészek a polgármester elutasító válasza után gyűjteni kezdtek a város­ban. Felkeresték a tekintélyesebb pol­gárokat, akiknek lakásán énekelték a szinházi zenekar kísérete mellett, este pedig a kávéházban operett-részieteket adtak elő és tányéroztak, igy hatszáz pengőt gyűjtöttek össze. Kedden nyílt levelet intéztek a kecskeméti közönség­hez, amelyeket adakozásra szólítottak fel A rendőrség azonban váratlanul betil­totta a gyűjtést és a kedd estére terve­zett kabaréeföadást sem engedélyezte. A kecskeméti színházat három hónap­pal ezelőtt a város vette át saját kezelé­sébe, mert Maribázy Miklós színigazgató képtelen volt a színházat fenntartani. A színház művészi vezetését Mariházy tar­totta meg és három hónap alatt a váró:* a gázsi hetven százalékát fizette ki a befolyó jövedelem arányában. Ez azon­ban olyan kis. összeg, volt, hogy a színé­szek, akik a Maríházy-rezsim alatt tel­­jesn eladósodtak, nem tudták adósságai­kat kifizetni és most a legsúlyosabb helyzetben vannak annál is inkább, mert a kecskeméti rendőrfőkapitány felszólí­totta őket, hogy hagyják el a várost. Az j eset Kecskeméten nagy feltűnést keltett. A város közönsége nagy réwvéteel I van a színészek iránt és valőstlttii, hogy gyűjtés utján fogják megszerezni a szi­­j ítészek adósságának kifizetésére szük­séges összeget. Két jubileumot feőezett fel Kehrling 5zuboticán Beszélgetés a ping-pong világbajnokkal, aki húsz éue ten­niszezik és tizenöt éue fTlagyararszág bajnoka Turska M^levát, hogy ' eszme- kos Achmed Zogu királlyá kiáltatja ki magát Olaszország újabb koncesszió ellenében hozzájárult az albán kirá yság kikiáltásához — Achmed Zogu egy olasz királyi hercegnőt vesz feleségül

Next

/
Thumbnails
Contents