Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-15 / 123. szám

24. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 19/7. május 15. Kristály István: Isteni színjáték Ó: néha már nem érzem a rabságot... két kezem is szépen szivemre teszem s ott bent elülnek a vad rohamok — ütni, ölelni érdemes-e? — és mosolygok a titkokon: amikhez eddig nem értettem. Én tudom már — hogy az ölelés melege és az ütés mind-mind az én szivembe hull. hogy mindenki önkarjába hull: mikor feleletet vár! Igen: valaki a szivünk mélyén fáj — a legszebb gyermek — kinek tejarcán még nem vonaglott fájó, felmart anyai száj — akié minden könnyünk, akié minden örömünk! ö az: aki sugaras, megtaláló szemmel mindig — Énrám vár. Az én szememben mosolyog és sir ő — aki egyszer majd megszületik egy szép reggelen: isszonyu, vaiudó éj­iszakán — amikor majd letépi magát szivemről, amikor ajkunk egy sóhajban egymáshoz ér — egy csókban egymásnak, mindent megbocsájtón. Uj saj’ópaloía Londoifoan Londonból jelentik: Londonnak ko­moly technikai és sajtószenzációja van. Az elmúlt napokban egy uj Nórthcliff­­házat avattak, a »Daily Mail« palotáját amely vetekedik a leghatalmasabb ame­rikai újságpaloták berendezésével. A megnyitás a welsi herceg jelenlété­ben történt, az angol trón várományosa volt az, aki üzembehelyezte az uj gé­peket azzal, hogy egy elektromos gom­bot megnyomott. A »Daily Mail« uj pa­lotájában háromezer munkás talál fog­lalkozást és a huszonnégy oldalas új­ság naponta közel kétmillió példányban kerül ki a hatalmas rotációsok alól. őtven kábel- és telefonhuzal központ-1 ja áll a ház egyik pavilonjában. Az épület föl van szerelve ezenkívül egy i pneumatikus csatornarendszerrel, amely . lehetővé teszi, hogy pillanatok alatt jus­son el a palota legtávolabbi részéről a ; szerkesztőségi, vagy kiadóhivatali köz­pontba a kézirat, vagy az egyes osztá­lyok Írásos közlései. Legcsodálatosabb a »Daily Mail« újság-könyvtára. Ezrekre menő skatulyarendszer őrzi meg az utóbbi évtizedek mindazon eseményei­nek leírását, amire minden jól infor­mált újságnak szüksége van. Embereiy j röl politikai, kulturális és művészi. ese- j ményekről, úgyszólván kifogyhatatlan; anyaga van. Külön sínrendszert fektettek le a gé- \ pen szedett sor betiitömegeinek . a köz- i ponti öntődébe való szállítására. Előbb! az oldalba »tördelt« szedésből aszbeszt- j formákat ütnek le. majd félhengereket öntenek erős, cmezett ó'omból. A meg-' felelő számban elkészített öntvényt pe- í dig ugyancsak síneken, e'ektromcvs haj­tóerővel viszik le a gépházba, ahol nem kevesebb, mint negyvenkét gép önti az újságokat. A# gépek ugv vannak meg­konstruálva, hogy egymással össze­kapcsolva is használhatók. A gépek ilyen módon képesek óránként harminc­­hatezer példányt, vagyis másodpercen­­kint tiz lepedönagyságu újságot elő­állítani. A papirosfogyasztás sem megvetendő a »Daily Mail«-nél. amelynek londoni kiadása egyedül négyszáz papírhengert fogyaszt el naponta. A papiros szélessé­ge pontosan megfelel a láp négy oldala nagyságának, hossza pedig pontosan négy mértföldnek. A rotációsokat fes­tékkel két tank táplálja, amely tiz tonna festéket fogad magába. Komprimált le­vegő segítségével a tankvagonokból re­­zervoárokha közvetítik a nyomdafesté­ket és hasonló technikai rendszerrel jut­tatják el csatornákon az egyes gépek­hez. Egészen sajátos és újszerű lift­rendszer viszi a csomagoló helyiségbe a kész lapokat. Egy egész tér hosszában állanak a pultok, amely előtt zsibonga­­nak az elárusítók, a vállalat autpiainak soffőrjei, .kiket olyan gyorsan kiszolgál­ni, ahogy ők akarnák, itt épugy lehetet­len, mint a kisebb ujságexpediciókban. A rotáciősgépek termeiben a levegő kibírhatatlan lenne, ha nem , szereltek volna fel egy olyan szellőztető appa­rátust, amely' percenkinf tiz tonna friss levegőt közvetít. Hasonló rendszer mel­lett szellőztetik a szedőtermeket és az öntödéket. Külön készülékek védik a gépek vibrációitól a gépterem közelében levő helyiségeket. Tüzveszedeletn ellen a legmodernebb tűzbiztonsági késziilé-Montekarlóból jelentik: A montecarlói kaszinónak meg. sem kottyan az a kis veszteség, amelyet a zsetonhamisitók­­okoztak neki. Ugyszó’ván csak egy pénzügyi bolhacsipós volt a montecarlói kaszinónak az a pár ezer frank, amit a zsetoncsalóknak sikerült kiszippanta­ni a kaszinó duzzadt pénzeszsacskójá­­ból. Amit ez a társaság elvitt azt a kaszinó busásan megkereste a többi vendégen, akik az idén ismét sok pénzt hagytak a. zöld asztalokon s ha egyné­hány nagyjátékos nyert is nagyobb összegeket, az a többezer ember, mely egy szezon folyamait mindig elmegy Montecarlóba, a maga kis pénzét megint csak otthagyta és igy a kaszinó a »kleine Fische gute Fische«-jövedel­mekből bőségesen fedezte a zsetonha­misitók és a nagyjátékosok által oko­zott károkat. A tulajdonos Dlanc-csa­lád meg lehet elégedve az eredmény­nyel. A Kaszinó mo-st zára !e üzletévét, amelynek folyamán a Kaszinónak arány­lag kis területén sikerült egymillió an­gol fontot tisztán megkeresnie. A sors iróniája talán az is, hogy éppen akkor, amikor a zsetoncsalók ügye napvilág­ra került, a Kaszinó részvénye Párizs­ban 500 frankkal emelkedett és elérte a 12.900 frankos nivót. A Kaszinó 175 százalék osztalékot fizetett. A játékosok bőre al'! sikerült több mint 1.400.000 fontot kilapátolni iinnepies kér -fék kö­zött a Kaszinónak s mive! a belépti-di­jakat szigorúan beszedik még a íiatal­­komáktól js, ezen a címen is 90 ezer fontot vettek be. Ebből sikerü’t kielé­gíteni a monacói herceget, aki az idén IOO.OGO fontot kapott. Sok- j ba keriii a Kaszinó részvényei­nek párisi jegyzési dija is, mert ez majd­Mintha a most tervbevett Anyák Napja máris elektrizálta volna az asszonyo­kat, hogy egyszerre igy mindenüt lát­hatókká virultak ki, mint a búzatáblák piros, pipacsai, körülfogva rakoncátlan bimbóikkal. Soha ennyi anyát és gyere­ket utrakelten! Mint egy varázsfuvola hangjára megindult tarka sereg, lepik el a vasútállomásokat. A jegypénztár előtt pólya, a váróteremben pólya, a vasúti kocsik pedig mint a kisdedóvók. Pó­lyától az elemiig. Lányok és fiuk ve­gyest. Es az anyák persze... A gyere­kek lármáznak; az anyák társalognak. Önagysága mama három ülőhelyen ott­honosan kényelembe helyezkedve szedi ki csipkéi közüJ a dús fehér forrást. A feketekendős soványképii, rosszfogu, sárga arcú anya kiflit rág csócsának és tömködi a kis sápadt csemetéjébe. — És nem lessz beteg tőle — kér­dezi a finnyás mama miközben megtiltja a matrózruhás Lacikának, hogy a leej­tett gyöngyvirágot fölvegye a piszkos pallóról és ez jó, mert igy Milcsike bol­dogan veheti tulajdonába, mert neki vi­szont a narancshéjat is szabad fölven­nie. * — Tahaszt — mondja egy nagy sző­ke mama a perronon és lábát egymásra rakva, ikreknek is elegendő duzzadó keb­lét magától értetődve, sőt mondhatni ka­­céran dobta ki a nyilvánosságra minden tekintet nélkül a himnemü utasokra. El­kek beállításával gondoskodtak. Elektro­mos órák jelzik a legpontosabban az időt és egy ellenőrző óra másodpercekre van beállítva. A helyiségek pormentesi­­tését saját porszivQgépek végzik, ivó­vizet saját artézi kút szo’gáltat. Nyolc­vankilenc Linotype-rcndszerü szedögép van állandóan üzemben. Két társulat elektromos központja szolgáltatja a vil­lanyt, úgyhogy, ha egyik központban zavarok állanak be, az mé; nem jelent­het zavart a »Daily Mail- előállításá­ban. nem annyiba került a Kaszinónak, mint a monacói fejedelem, a monacói vár ösz­­szes rozsdás ágyúinak tisztítási és sidol­­költségcivel. valamint a tengerészeti mú­zeum halainak friss tápláléka. A kotiro­­zás 110.000 fontot emészt föl évenkint a párisi tőzsdén, de ez sem lehetett rossz befektetés, mert az 5 font névértékű rész­vény most 120 tonton áll. A Kaszinó rájött, hogy a vidék termé­szeti szépségeit üzleti szempontból még nem használta ki eléggé s elhatározta, hogy a friss montecarlói levegőből is aranyat fog csinálni. Huszonegy ten­­niszpályát épít, melyekből tetszés szerint vagy a tengerbe, vagy a kaszinóba lehet majd lépni. A klubkert félmillió fontba kerül s bérleti dijak jóval nagyobbak lesznek, mint a floridai pályáké. A klub­kertből valóságos földi paradicsomot va­rázsolnak s rövid időn belül a legelőke­lőbb európai társaságok közkedvelt szó­rakozó helve lesz. A kaszinói bevételeket a kitűnő Blanc­­család söpri be ebben az évben is a régi évtizedes gyakorlattal. Uj tulajdo­nosok is vannak, a Radziwill és a Bo-: naparté-osaládok. mert Sir Bazil Saha­­rofí felesége halálakor eladta részvé­nyeit Hagyományozás utján a monacói klérus is kapott néhány Kaszrnórész­­vényt, amelynek jövedelméből most két templomot építenek. Ellenzéki kisrész­vényesek nem voltak a Kaszinó köz­gyűlésén, amely a napokban zajlott le fényes külsőségek mellett A közgyűlé­si teremben az elsőosztályu őszi kru­piék assisztáltak az igazgatóságnak, a melynek tagjain frakk feszült. A köz>­­gvülés után 14 fogásos dinert adott az elnök, aki n vacsora után osztotta szét a tantiérrck' t, de nem zsetonban, ha­nem egv nagy francia bankra szóló ' végre mindenki volt egyszer szopós ba­ba mamával igy egybekötve. A baba se röstel-kedett, hanem tempósan kapta he : a barnapiros szopókát, mint ahogy majd később, felnőtt korában a pipát fogja bekapni. A mama ezalatt egy ko­pott kis útitáska gyanús fenekéről nagy darab kalácsfoszlányokat huzigál ki fél­kézzel és mohón pótolta a hiányokat. ; Tüneményes gyorsasággal tüntette el ; az óriási falatokat. Aztán egyszerre csak í abbahagyja a rágást. Helyzetet változ- I tat. arca rózsaszínűbb lett egy árnya­lattal és a szeme sajátosan csillogóra ; gyulladt. Réveteg tekintete értelmet nyert : és végtelen érleklődést tükrözött egész lénye. Egy másik mama jelent meg a i láthatáron Térdig érő szoknyás gye- I rekasszony olvan. mintha bakfis • nénje lenne a karjában tartott csipkefelhős bé- I binek. A baba torkaszakadtából sirt és : a kis mama irgalmatlanul szégvele ezt a j neveletlenséget. Hiába ütögette, rázo- I gáttá a pólyát, hiába mesélt neki cica­­micát, mindjárt otthon leszünk-et, a ba­ba csak még élsebbre fente a sirást, egyetlen fegyverét. A nyilvánosság előtt szoptató szomszédság végre is fölbáto­­ritóttá a kis gyáva mamát és irulva­­pirulva bontogatni kezdte a blúzát. Egy tenyérnyi fehérség villant és a követke­ző pillanatban csöndben és boldogan bir­tokolt a ravasz habi. Az anyák szemei ezalatt összefutottak és kiváncsi csápokkal támogatták körül R monacói herceg 1 oo.ooo fontos játéknyeresége R montecarlói játékbank hrrribilis jöuvöelme csi.kkb'ti. egymást, aztán összemosolyogtak, mint a cinkosok. Az előbbi mama mellett egy két esztendős pirospozsgás fiúcska üldö­gélt nézdegélve és nem értette, mért kezd vele zsörtölődni a mamuci és igazgatja a sipkát, ami csakugyan egész csendesen trónolt a szöszke fürtökön. A másik," a kis mama pedig a fodrokat vette munká­ba és minél láthatóbbra simogatta szét a hófehér csipkés takarót. Aztán hirtelen fájdalmasan felszisszent. A csöpp kis fehérség gyorsan eltűnt és a baba újra sírni kezdett. Vörösre dagadt pofikával fújta kitartóan a riadót és szemmellátha­­tólag ragaszkodott az édes forrás újabb birtokbavételéhez. — Még éhes — állapította meg a szőke mama szakértelemmel, aki még mindig kitárultan istent nyugalomban tűrte az ostromot. — Nincs elég tejem — mondta a piruló asszonyka és irigyen nézte a hatalmas mezítelen keblii nőt és pufók babáját. A nagy szőke mama is lepillantott a gazdag bársony tömlőire, aztán lefejtve magáról a kis piócát, aki úgyis pukka­­dásig szivattyúzta már teli magát, elvette a másik, a keservesen siró csecsemőt és fölé hajlott. A parányi szájacska mohón kapott a párás bimbókba és pár perc múltán megelégedett gőgicselcssel pislo­gott föl az idegen arcra. A kicsi gyerekasszony a t'cn í'»'-­iással nagy könnyektől fényes szemivei csak nézte, nézte, mint tapad uüiűu, megelégedéssel az idegen emlőhöz az ö édes egyetlen hűtlen babuskája. P. Gergely Boriska ai—• A „Korunk" májusi száma Chwolson, a Ieningradi egyetem hires fizikatanára tollából hoz a »Korunk« uj szánta egy igen érdekes cikket a Fény­­elméletek harcáról, amely frappánsan világit rá a modern fizika világnézeti válságára. Hatvány Lajos Egy zsidó­magyar monológja cikkében, a magát magyarnak érző s a zsidó és magyar fajvédők két malomkereke között lelki­leg felőrlődő magyar kultúrájú zsidó kétségbeesett hefyzetét rajzolja meg szubjektív színekkel. Elekes Miklós Ok­kult tudomány és természettudomány cimü cikkében a modern természettudo­mány kifogásait mondja .el az okkultista kutatással szemben. Lakatos Imre be­fejezi a Forrongó Kina bonyolult képét tisztázó tanulmányát. Hozza még ez szám Hans Siemsen Testvérem története novellájának befejezését és a Mister Pókhas folytatását. A Kultur krónika rovatban az Optika válságáról, a Fordizmasról a mezőgaz­daságban találunk érdekes cikkeket. Neufeld Béla a szlovenszkói "kisebbségi politikáról, Kállai Ernő a modern zené­szeknek Beethovennel szembeni állás­foglalásáról, Kemény Gábor Gyóni Gé­záról ir. a most lezajló Gyóni-űnnepsé­­gek alkalmából A különösen gazdag Szemle rovatban Benedek Marcell ir a Mohács-centenná­­rium regényeiről (ftrttdy és Gulácsy Irén regényeiről), Molnár Antal a budapesti zeneévadról, Székely Béla a képregény­ről, Salamon ! ászló az Erről van szó­ról, Erdélyi Kálmán az uj szocialista irodalomról. ismerteti még a szemle­­rova* W. Sí. Reymont uj regényét. Vá­­tyl Félix: tanulmányát Európa szellemé­ről és Ázsia problémájáról, az >.U.i Eöld« francia antológiáját, Palasovszky Ödön Punaluáját. A Korunk nyolcvan oldalon jelenik meg. Előfizetési ára félévre ! 10.— di­nár, negyedévre 6i>— dmár. Mutatvány­számot ingyen ktiid a kiadóhivatal tOluj. str. Regala 47.). Simon Menyhért: Életünk lényege. (Versek. Munkács.) Egy jásza ridé'ku, lel­kes férfi gyónásai ezek a versek; nin­csenek uj mondanivalót, nem tartogat számunkra meglepetéseket, de amit ad, az tiszta, lélekböl fakadó lira. A harc, a szerelem, de a napi aktualitások is helyet kaptak ebben a kötetben is és ez, például a daytoni majompörről irott költemény eredeti színezetet ád a vers­könyvnek. A csinos kiállítású kötet a szerző kiadásában jelent meg. Utazás any ikkal és any ák körül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents