Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-15 / 123. szám

1927 május 15, BÁCSMEGYEI NAPLÖ 11. oldal 77. 79. 80. 82. 85. 87. 88. 89. 90. 91. 93. 95. 97. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 110. 112. 113. 115. 118. 121 122. 124. 125. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 16. 18. 21. 24. 25. 26. 27. 28. Névutó Olasz .szó, mely a nemességet jelzi U. az mint vizsz. 58. Orrmegbetegedés Shakespere darab főhőse főnét. Női név becézve Szin németül Német névelő Sakkmester Üdítő ital Ige, dug szimomiája Fonóeszköz Szuboticai szálloda Délamerikai állam Zsidók szent hegye Latin kötőszó Két egyforma mássalhangzó Az öreg kéz és az öreg fa ilyen Sivár Indulatszó A Bácsmegyei Napló vasárnapi száma A megvert kis gyerek A földműves rendszerint ezt teszi Férfi név Folyó spanyolul Orvos szlávul Megfordítva egy franciául Nagy bűn, amit a Btk. nem súlyo­san büntet. Függőleges: Sav tudományos rövidítése Hires olasz tragika Három egyforma mássalhangzó Német határozó szó Ha a diák hazahozza, verés a vége Sportklub Galíciában divatos hajviselet Építész, a Lukács-fürdő építője ízletes hal Apa szlávul Pihenés idegenül Különböző erők összetétele Megfordítva tó Északolaszország­­ban Kivágott fa maradéka (ékezethiba) Hires Toldi-magyarázó neve (fon.) Francia regényíró neve (fon.) Hermes és Aphrodite gyermeke, aki se fiu„ se leány nem volt O-izlándi irodalmi emlék Katonaság mikor kivonul I 29. Betű (fon.) , 32. Kereskedelmi kifejezés 33. Test egy része 34. = mint étlapokon előforduló szi­nonimája 35. Filozófiai irány, a vallásnak a tisz­ta észre való alapítása 38. Konzekvens és csak ő iszik magá­ban 39. A 70. vizsz. két utolsó betűjét hozl zátéve rossz, értéktelen szinonimája 44. A »Sevillai borbélya szerzője 45. Betű (fon.) 46. Egyéni 48. Ezt a bélyeget le kell róni 49. Ahonnan a vadász figyel 50. Igekötő 51. Korosec az elnöke 53. Női név 55. A legfőbb lény 56. Rosszlábu ember 59. Norvég férfinév 61. Megfordítva: ucca franciául 63. Eső után van 65. A lovat biztatják vele 67. Megfordítva — valuta 74. Ennek készül a lap 78. Villanyvilágitási berendezés alkat­része 81. Betű fon. 83. Az első ember 84. U. az mint vizszt. 26. 86. Gyakran előforduló német szó 92. A kanadai tavak egyike fon. 94. Európai pénz 96. Puha fém 97. Ma... holnap neked 98. Szinvegyületben előforduló gyök 99. Franciául nagyon 100. Hivatalnoki ranglétra alacsony foka 101. Ex királynő 102. Betű fon. 108. Ami a múltra figyelmeztet 109. Bádogos — szlávul 110. Megfordítva pusztító szinonimája 111. Forró idegen nyelven fon. 113. Sik vidék 114. Jézus — szlávul 116. Szin, fon. 117. Az elnök szó rövidítése 119. Indián faj 120 Talál 123. Betű'fon. SZÍNHÁZI kistükör-a-Különvélemény Beethovenről Shaw és Chesterton párviadala a rádióban Beethovent a jubileuma alkalmával az egész müveit világ ünnepelte. Benne látta a zeneköltö megtestesülését. Nem érdektelen elolvasni egy jeles francia zeneirónak, Jean Murn-nek alapos és részletes tanulmányát, melyben többek közt ennek a véleményének ad kifeje­zést: — Mi marad egy hires emberből egy évszázaddal a halála után? Durván, kö­nyörtelenül kell föltennünk a kérdést, ha csak nem akarunk azért beszélni, hogy mit se mondjunk, vagy egymás után ró­ni a sorokat. Erre a kérdésre törik-sza­­"i felelnünk kell. A feladat kényes, ha az egykori bálványozásra gondolunk, az elemzéssel még meg nem fertőzött ifjonti lelkesedésre, melyben — valljuk be — nem sok tudás volt. Beethoven művészete s az uj nemzedék érzékenysé­ge között már régóta egy szakadék van’, mely eleinte szinte észrevehetetlen volt. Az ünnepi alkalomból ellen akartam őriz­ni régi benyomásaimat. Zongorán el­játszottam majdnem az egész Beetho­vent. Nehéz vezeklés volt. Az ember áruul, hogy mindezt valamikor bámul­hatták, kivétel és fönntartás nélkül, va­kon. Azt mondhatják, hogy talán túlon­túl nagy adagot vettem be s aki eiinvi ■ethovent elzongoráz, annak okvetlen megfekszi a gyomrát, ha még olyan jó is a gyomra. Tudom azonban, minthogy zenei farkaséhségemben ezt gyakran megpróbáltam, Bach és Mozart vidáman állják azi ilyen próbát, utánt az ember csodálkozik s .nemcsak nem fárad el, hanem fölvillanyozódik, a részletekbe mélyed, hogy elemezze, boncolja s jobban behatoljon müvük tárgyilagosan sajá­tos szépségeibe. Beethoven 1802-től — azaz 32 éves korától kezdve — megsü­ketedett. Tehetsége pedig mindenkor melodikus természetű volt Mint zene­szerző ennél az oknál fpgva egyenetlen Egész müven érezni ezt a szomorú hi­ányt. Minden érzéki fejlődés lehetetlen számára Az érzékelés forrása, az érte­lem tartálya örökre kiszáradt benne, at­tól a pillanattól kezdve, hogy füle föl­mondta a szolgálatot — Jegyzőkönyveiben csak melódiákat találunk Egyetlenegyszer sem aka­dunk olyan jegyzetekre, melyek — mint Mozartnál gyakran — már egészen ké szén vannak, ösztönösen bukkantak föl, harmonikus, polifonikus egészükben. A beteg Beethoven számára csak a meló­dia maradt. Művészetének, mely végze tesen a legszűkebb liraiságra volt kár­hoztatva, a melódia maradt egyetlen ere­je, csak ehhez férhetett hozzá, ez volt az a nyelv, melyen kifejezhette egyéni­ségét, az emberi élet örömeit és nyomo­rúságait, bohó ötleteit, szerelmeit és két ségbeesését, ábrándjait, örökre magá nyos lelkének zendüléseit és lemondásait, egy érzékeny kedély mindig ösztönös megnyilatkozásait, mely a végtelen sze­rencsétlenség megpróbáltatása alatt ki­finomodott, mintegy kiélesedett. Nála csak a melódia számit. A nagy feltűnést keltett tanulmány be­fejezése a következő: — Rodin a műtermében- ezt mondta két látogatójának, aki áradozott, hogy mennyi költészet, mennyi jelképes mély­ség van remekműveiben: »Igen, mindez csinos, de a művészet más, dolog. Néz zék: itt van egy szép láb. Ilyent csi­nálni. az már művészet. Egy szép lábat kell csinálni!« A művész oly- érzékien ejtette ki ezeket a szókat, hogy szinté a nyál csurrant össze szájában. Zenei­leg Beethoven sohase csinált »egyetlen szép lábat.« Kifejezte zaklatott, az ese­ményért rajongó s a kétségbeeséstől bomlott lelkét, olyan hangokkal,* melye­ket nem hallót s betegsége lehetetlenné tette számára egyéb, mint »eszköz« és fájdalmas, de érthető, hogy ez a szük­ségszerűen tökéletlen eszköz az idő mú­lásával végzetesen elavult Beethovenben, minthogy nincs meg az igazi szépség, nincs semmi megérteni való, csak érezni való — érzelmesen lehet őt érezni, de so hasem érzékletesen! — nem lehet mé­lyébe hatolni s ha erre törekszünk, nincs semmi szemlélni valónk, legfeljebb hatni engedhetjük magunkra. Jön egy nap, mikor épp oly kevéssé tudjuk majd él­vezni Beethoven zenéjé, mint ma Geor ges Sand regényeit. Londonban a Kings Way Hall-ban a dologtalan, henye nőről vitát tartottak, melyet a rádió a szélrózsa minden irá­nyában, továbbított. Ebben a szellemes vitában részivé tt Lady- Rhondda, az is­mert angol politikusnő, Bemard Shaw és Chesterton. Shaw igy nyitotta meg az ülést: — Kérem önöket, hölgyeim és uraim, hogy ma . u? különösen jól viselkedje­nek. A rá.iió továbbítja vitánkat. Ebben az országban a rádió oly ellenőrzés alatt áll, hogy semmiféle izgató vitát nem szabad továbbítani, kivéve, ha a kor mány valamelyik tagja izgat. így tehát a feladatom nehéz. Ebben a pillanatban a posta és távirda minisztere valószínű­leg hallgat bennünket. Megállapítja, hogy most én beszélek, Bemard Shaw. Min­den szavam után növekszik az izgalma. Hogyan szakítson félbe? Jogában van ki vonultatni a királyi gárdát. Ha egy rendőr és gránátos csapat fölfesziti e terem ajtaját, összetöri a mikrofonokat s engem a rendőrségre vezet, esküszöm, hogy nem fogok tiltakozni. Az alkotmány módot ad önöknek arra, hogy tiltakoz­zanak ez ellen. A legközelebbi válasz­tásokon majd a kormány ellen szavaz­nak. (Derültség, taps.) Önök azt mond­­'jSKT Hogy "éz nem megoldás. Fhélktil is a kormány ellen szavaztuk volna. Van háV-e^y’'másik alkotmányos eszköz is. Írja meg ki-ki a posta és távirda minisz­terének, hogy mint gondolkozik felőle, így törvényes területen maradnak, azon­kívül bélyegek alakjában tekintélyes jö­­védelmet juttatnak az államkincstárnak. Lady Rhonddánuk, aki a munkátlan nő­ket támadta, igy válaszolt Chesterton: — Lady Rhondda rettenetesnek tart­ja,' hogy egy nőnek nincs munkája. Én azonban a nőknek még több szabadidőt kívánok. A társadalom igazi veszedelme az. hogy a nők jótékonykodnak. Csak a családi körben van meg még az egyé­ni szabadság, csak itt lehet még alkotni. Csak itt érezheti magát az ember ember­nek. Csak itt van szabadság. Shaw igy felelt:-- Milyen családi körről beszél Ches­terton, kinek a családi köréről? Ha igy általánosságban, személytelenül emlegeti a családi kört, azt kell hinnünk, hogy a férfi ott kimondhatja mindazt, amit gon­dolt és gondolhatja mindazt, amit akar De mihelyt hazamegyünk, hölgyeim és uraim, még gondolkozni is alig merünk. Vegyék például a világ egyik legnagyobb gondolkozóját, Szokráteszt. Mindannyian tudjuk, hogy csak egyetlenegy hely volt, ahol nem mondhatta ki, hogy mit érez: otthon. Chesterton végül igy zárta be a vitát: A szocialista az az ember, aki meg vari győződve, hogy a köz javára meg­szervezhet, fölhasználhat legalább egy el­vont fogalmat az Államot; a Közösséget, hogy igazságosan cselekedhet, hogy az emberekkel, mint egyenlőkkel bánhat és föloszthatja a javakat úgy, amint azokat föl kell osztani. Más szóval itt egy ideál­ról van szó. Nem értem, hogy Shaw ma este miért lobbantotta szememre oly meg­vetően, hogy idealizálni akarom a csalá­dot és az otthont. Én egyáltalában nem idealizáltam. Bizonyos vagyok, hogy Shawné inkább velem lesz egy vélemé­nyen, mint az urával, ha azt mondom, hogy el kell távolodnunk az elvont ideák­tól. Volt-e valaha valami elvontabb ideál, mint a szocialista állam ideája? A csa­lád idealizálása semmi ehhez képest. Mindnyájan tudjuk, hogy a családi élet nem szükségképen az ideális szeretet, az örök béke élete. Annyi bizonyos, hogy ezt a véleményemet egy család sem osztja. (Derültség). De ha összehason­lítjuk a család életét az állam hatalmas szervezetével, kimondhatjuk, hogy az ember itt legalább is viszonylagosan sza­badon teheti, mondhatja azt, amit akar. Shaw az ellenkezőt állítja. Nem bánom, védje álláspontját. Tanácsát megfogadva pedig leszögzöm, hogy ezúttal csak Ches­­tertonék otthonáréi, Chestertonék család­járól beszéltem. FI Livi ——«iS — BEETHOVEN A Lifka-mozi filmujdonsága A Beethoven-centennáriumból nem vonta ki magát a mozi sem és a nagy zeneköltő városa: Bécs, ahol a centen­­nárium legfényesebb ünnepségei leját­szódtak, örökítette meg filmen is Beet­hoven életét. Az uj film valóban élettör­ténetet ad precízen, német pontossággal azonban — és ez a film egyetlen hibája — minden költői fantázia és meseszö­vés nélkül. Ettől a hibától eltekintve azonban a Bcethoven-film művészi eszközökkel és a legnemesebb szándékkal áll a centen­­nárium alkalmából a Beethoven-kultusz szolgálatába. A rendező egyáltalán nem volt tekintettel a tömegizlésre, nem al­kudott meg holmi üzleti érdekekkel, ha­nem egyszerű és mindig művészi eszkö­zökkel csinálta meg ezt a filmet. Napsugaras, derűs, meleg felvételek, korhű jelmezek és díszletek, művészi be­állítások jellemzik a filmet, amelynek legnagyobb erőssége a Beethovent ját­szó színész alakítása. Friío Kortner, a Burgtheater tagja nemcsak maszkban és külsőségekben hozza filmre Beethovent hanem minden mozdulatában, szemé­nek minden rebbenésével és legkissebb sóhajával is a nagy zeneköltő életét éli tovább, anélkül, hogy egy pillanatig is beleesne abba a hibába, hogy pózolna, ami pedig az ilyenfajta szerepeknél könnyen történik meg a legjobb színé­szekkel is. Alakítása igazi művészi él­mény és olyan teljesítmény, ami a leg­jobb filmszínészek sorába emeli ezt a bécsi művészt. A film, amely már a sajtóbemutafón is komoly sikert aratott, a jövő héten ke­rül bemutatóra a Lifka-moziban és ki­­sérőzenéjét Beethoven legszebb müvei­ből állították össze. a. u Szerkesztői üzenetek Üzenet a tengernek. Noviszad. Han­gulatos versek, umelvek tehetséget áruinak el. közlésre azonban még nem alkalmasak. B. A., Telecska. Mint május 5-iki szá­munkban megírtuk, a pénzügyminiszter még nem adott ki végrehajtási utasítást és addig a hatóságok a régi utasítások­hoz tartia magát Becskereki olvasó. Eugena császárnéi, III. Napoleon özvegye 1920-ban Italt meg. Az ópium mákból készül. A béke­szerződés előtt NNémetországtoan négv királyság volt. Poroszország Szászor­­szác. Bajorország és Würtenberg. Érdeklődő. A szuboticai Zsidó Szere­­tetházban eav műtét ára 1000 dinár, na­pi ellátás 85 dinár Mindenkit felvesz­nek felekezeti különbség nélkül. Vidéki Drogurista. Szubotica. Azt. hogv kozmetikai cikket Amerikában gvártanak-e. nem tudiuk megállapítani. L. G.. Beograd. Versei bizonvára mélv érzésből fakadnak, azonban még messze vannak a közölhetőség mértéké­től. Tavasz. Novivrbasz. A köszönések módiából már igen sokszor keletkezett sértődés. A mi nézetünk az. hogv ha egv fiú önnek későn köszön az nem ie­­lent sértés, a köszönést mindenesetre el kell fogadni. Érdeklődő. Dr Milkó Izidor könyve iunius eleién jelenik meg. Előfizetéseket a Bácsmegvei Napló kiadóhivatala is el­fogad. A könvv cime: Ketten ára 50 di­nár. Tamás István könyve már mezte­lent.

Next

/
Thumbnails
Contents