Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-07 / 95. szám
KÖZGAZDASÁGI BÁCSMEGYEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE íermázsa gabona érteke hozzávetőlegesen 20 koronát véve alapul, 17 millió korona volt. Vagyis a biztosított értéknek még a % százalékát sem éTte e) a kifizetett összeg és költség. Ez az eredmény a legfényesebb igazolása annak, hogy milyen sokat keresnek a társaságok és hogy mily nagyszerűen és eredményesen védekezhetnek a gazdák a jégkár ellen . önbiztositás utján. Meg ke’l szüntetni a vízumkényszert Németország és Jugoszlávia között A novi'zadi kereskedelmi kamara memoranduma a jutjoszlávnémeí kereskedelmi tárgyalások ügyében A jégbiztosítás Válasz a Jégirod’nak Irt«; Or. IÖBL MARCEL A zagrebi jégkárfelvételi iroda komoly és eléggé tárgyilagos válaszát nagyon I szívesen vettem, mert legalább hozzáju- j tottam néhány féltveörzött adathoz, a melyeket egyébként megtudni, módomban nem állott volna. Csupán azt sajttá- I lom, hogy ez az adatközlés arra szorítkozott, hogy mennyit vesztettek a tár- j saságok a szőlő és kenderbiztositásnál, arról azonban nincs szó. hogy mennyit kerestek a kalászosok biztosításán. Pedig ez nem lehet »quantité negiigeable«, legalább is a Jégiroda közölt megállapításai alapján. Ugyanis a válasz azt mondja, hogy az 1925-iki jégverések folytán a társaságok 17 millió dinárt meghaladó veszteséget szenvedtek és e veszteség megismétlődésének elhárítására emelték a díjtételeket és szigorították a feltételeket. Az 1926-iki jégkárok jelentékenyen alatta maradtak az 1925-ikieknek. Minthogy pedig a társaságok emelése arra irányult, hogy az 1925-iki jégkárok megismétlődése eseten a 17 millió j dinárt meghaladó Kárt elkerüljek, az j 1926-iki károk pedig jelentékenyen alatta | maradtak az 1925-ikieknek, tehát igen j tekintélyes összegeket kellett keresniük az 1920-ik évben. Mert hiszen szerintük szőlőre csak 200.000 dinárt, míg kenderre körülbelül 1.5 millió dinárt fizettek rá. Ezek az összegek pedig még igen messze i vannak a 17 millió dinártól, amelyre tel- | jes fedezetet nyújtanak az 1926-iki rend- j kívüli emelések. A rendes hasznon felül j tehát nagy rendkívüli haszon is volt. mert' a szőlő és kenderen kiviil az egyéb ter- j menyek biztosítása bizonyára haszonnal : járt, mert különben felsorolták volna a ' veszteségek közölt. Mindazonáltal az előadottakat illetőleg ■ meglehetősen egy véleményen vagyunk,! mindössze a különbség közöttünk az, \ hogy a jégkárfelvételi iroda azoknak a társaságoknak az exponense, amelyek a biztosítási dijakat kapják, én pociig azok táborába tartozom, akik a biztosítási dijakat fizetik. Ez a kis szemszög-különbség okozza azt. hogy a Jégírodátiak nem sok az a díj, amit a gazdák fizetnek és ezért sokallom én azt a terhet, ami a gazdákra a díjfizetés következtében hárul. Egyébként sohasem érdekelt, hogy a társaságok keresnek-e és mennyit, csupán azt vizsgáltam, hogy u díjfizetés milyen tehertételt jelem a gazda költségvetésében? Nem is reflektálnék a Jégiroda válaszára, ha nem lenne annak végén egy olyan megalapítás, amelyet szó nélkül nem hagyhatok. Ugyanis azt mondja ott, hogy lesz még ma is Szuboticán sok élő hírmondója az annak idején dicstelenül kimúlt szövetkezetnek». Valóban nagyon sokan vannak, akik annak idején tagjai voltak annak az önbiztositás! szövetkezetnek, de mindnyájan kivétel nélkül csak azt igazolhatják, hogy az a legfényesebben bevált. 1909-től kezdve működött 1919-ik évig bezárólag, amikor is teljesen a biztosításon kiviil álló okokból szüntette be működését, hogy 1925- ben majdnem ugyanazokból a tagokból megalakulva, ismét folytassa működését. A szövetkezet busz eves működése alatt a legnagyszerűbb eredményeket érte el. Ennek ímeles adatai a következők: Biztosítottak a tagok összesen 867.289 méterrnázsa gabonát. Az összes jégkár 45.876 korona volt, aköltségekpedig 6484 korona. Vagyis a társaságnak huXz éves működése alatt jégkárra és költségekre összesen 52.361 koronát kellett fordítania *kkw, -amikor a biztosított 867.289 mé-Noviszadról jelentik: A noviszadi kereskedelmi, gyáripari és iparkamara a küszöbön levő jugoszláv-német külkereskedelmi tárgyalások alkalmából memorandumot nyújtott át a kereskedelmi miniszternek, amelyben a vajdasági különleges szempentokra, a vajdasági gazdasági élet nagy érdekeire hivta fel a miniszter figyelmét. A memorandum mindenekelőtt megállapítja, hogy' Németország közelsége, földrajzi fekvése, különösen u Diimhnjózás szempontjából, módot uyuit i j két ország külkereskedelmi kapcsolatai- j nak minél szélesebb alapokra 'aló fektetésére. Ez a természetes közlekedési kapcsolat külkereskedelmi statisztikánkban számszerűleg kifejezésre is int Németország kivitelünk tekintetében ötödik helyen áll, inig a behozatalt illetőleg a hatodik vagy a hetedik helyen van. Németországgal való kiiikcrcskedel-1 műnkben legjelentősebb szerep () dunai útnak jut A tlégy kartelben hívó dunai hajózási vállaltit* a Dutiagózhaiózási, a Magyar Folyam- és .Tengerhajózási aj Délnémet és a Bajor, Lloyd o’yáíi jé-| lemékeny hajópark felett rendelkeznek, j hogy lntrninic százalékkal olcsóbb fuvardijSzsbásf állapttli,ttunk meg. mint az ugyanerre a vonalra* 1 érvényes-, vus-j úti diitételek. j A német mezőgazdaság intenzív fei ; lodése a német termelést magas iokn j emelte de azért még mindig nem képe- j sek az egész német belföldi szükséglétét fedezni Azáltal, hogy Németország a háborúban elvesztette fontos és jelentős termelést biztosító országrészeit, Németország a háború befejezése éta .mg kepes bcMöldi szükségétének öt I tizenkettedét termelni, míg a háború í előtt ellátta a belföldi szükséglet hét ti* j zenkettedét. Eszerint Németország me* ; /(»gazdasági szükségletének több mint i felét külföldön kénytelen beszerezni, í Érthető tehát mezőgazdáinknak az a ] kívánsága, hogy Németország, ahonnan i olyan jelentékeny mennyiségben vásáro• lünk iparcikkeket, mezőgazda-sági szűkí séglcteiuek legnagyobb részét Jugasziá-' ; viában szegezze be. ; A német külkereskedelmi statisztika j szerint Németország tengerit, lisztet és fagyasztott bust elsősorban Dél-Ameri- I kából ulsárcl és csak másodsorban szer; zi lie szükségletét az európai agráror! szagokból. A vajdasági tengeri és liszt I elsőrangú minősége következtében min; den más országbeli terményekkel szem- I ben sikerrel veheti fel a versenyt. En! nek a körülménynek kihasználásával elő I -lehetne mozdítani a kitünően felszereli, de válságban levő malomiparunk felélesztését. Mindez fokozott mértékben áll Név meturszág husszükséglétének a fedezésére. mert a fagyasztott hús az európai fogyasztók ízlésének csak kis mértékben felel meg. A megindítandó tárgyalásoknál ezt a körülményt is ki kellene használni és vágóállataink szúrná-1 ra a német piacot biztosítani kellene. A jugoszláv külkereskedelmi mérleg Németországgal szemben 1921 óta paszsz.iv és ezért a tárgyalások megindulásánál ennek a diszparltá'snak megszüntetésére különös sulyt kell fektetni. Tengeri, búza kender, komló és dohánykivitelünk fokozása érdekében a nemet piacot annál inkább kell biztosítani. mert ezek a termékek a Vajdaságban olvan magas színvonalon állanák, bogv minőségileg minden tekintetben megfelelnek a német fogyasztók igényeinek. Azonkívül különös figyelmet kellene szentelni nyers cs cserzett bőreink, cukorrépaszeletek, tojás, szárnyas, élő- és vágott hús és a lehetőség szerint burgonya-kivitelünk fokozására. Delegációnknak feladata volna ezeknek a felsorolt cikkeknek legalább minimális kiviteli kontimgensét biztosítani és arra ügyelni, hogy más országok, amelyek netn visznek ki Németországból annyi Iparcikket mint mi, ne részesüljenek Jugoszláviánál nagyobb kedvezményben. A jugoszláv mezőgazdaság és ipar érdekében áll. hegy Jugcszláviában mentié! több német vállalat • létesítését segítsük elő, dé ezeknek az' alapításoknak a jugoszláv ipar érdekében kell megtörténniük és főleg olyan iparágakra terjedjenek ki, amelyek Jugoszláviában eddig nem léteztek. Német munkásoknak itteni alkalmaztatása szoros összefüggésben van a jugoszláv munkásoknak németországi foglalkoztatásával. Ebben a kérdésben főleg Szlovénia van erősen érdekelve. A kamara véleménye szerint német szakmunkásoknak alkalmaztatását főleg olyanoknak, amilyeneket mi nélkülözünk, minden körülmények közt meg kell engedni. A Németországgal való külkereskedelemben a származási bizonyítványok követelésétől el kell tekinteni. Félgyártmányaink és nyersclikkeink kivitelét, j ha feldolgozásuk az országban nem I történhet meg. vámmentesen kell megengedni, viszont a hazai ipart védeni kellene olyan nyerstermények és felgt ártmányok behozatalával szemben, amelyeket nálunk is előállítanak. Etckintetben a fa- és malomiparunk védelmét különösen szem előtt kellene tartani. A Németországba kiszállítandó cikkeink a legkedvezőbb vámtételeket kell, hogy élvezzék. Ezzel szemben a németországi nyerscikkek és félgyártmányok közül azokat, amelyeket nálunk nem állítanak elő, ugyancsak vámmentesen lehessen behozni. A kamara a két ország utazóíorgalmának emelése érdekében a vízumkényszer kölcsönös megszüntetését Hívóim. Szükségesnek tartja a kamara postai konvenció létesítését, különösen az utánvételei csomagokra vonatkozólag. A hajóiuvar díjtételek leszállítása _ a két ország kölcsönös forgalmát emelné. A Németországgal való devizaforgalmunkat valutapolitikánknak megfelelő mértékben szabaddá kellene tenni. Kívánatos volna a német tőke Jugoszlávia iránti érdeklődését fokozni. Nyersterményeink közül különösen a noviszadi és környékbeli gyümölcs- és főzelékkivitel érdemel figyelmet. Ez az export annál könnyebben érhető ef, mert a jugoszláv gyümölcs és főzelék k ét-hat héttel korábban érik, mint a csehszlovák, magyar vagy német, miáltal meg van adva a lehetősége annak, imgy ezek a nyersterményeink a német piacokon még az olasz nyerste.rményekkel is versenyképesek lehessenek. Ennek azonban az az előfeltétele, hogy ezek a cílkkek vám- és fuvarkönnyitésekben részesüljenek. Az Oderberg és Bodenbachon keresztül kivitelre kerülő nyersterményeink számára a csehszlovák vonalakon harminc-negyven százalékos fuvarkedvezményt kellene kieszközölni. Fontos kiviteli cikk volna még a disznózsír, de annak kivitele á túlzottan magas német védvámok miatt eddig .lehetetlen volt. A megindítandó tárgyalásoknál sulyt kell helyezni ezek mérséklésére. Ugyanez vonatkozik disznósörtére, csontra és más hulladékanyagra. A Németországtól igényelt kedvezmények ellenszolgáltatása fejében Jugoszlávia is tehet kedvezményeket, a mennyiben textilmezőgazdasági gépek, porcelán- és üvegáruk, gyapjúszövetek, nyers van, és kőszén vánitételeit mérsékelnék. Kivételt képeznének a sörkészülékek és jégszekrények, melyek elegendő mennyiségben készülnek Jugoszláviában. Ugyanez áll kalapiparunkra, melynek érdekében volna a félgyártmányok vámtételeit leszállítani. Általában a nyersanyagok és félgyártmányok behozatali vámját le kell szállítani, hogy délen és keleten versenyképesek lehessünk. Bizonytalanság a jugoszláv tengeri exportban Annak ellenére, hogy a folyamhajózás már mindenütt megindult és a tengeri szállítások is folyamatban vannak, mégis nagy nyugtalanság és bizonytalanság uralkodik a jugoszláviai gabonaexportőrök között, mert a tengeri menynyiségek külföldön való elhelyezése meglehetős nehézségekbe ütközik. Sajátságos, hogy a termelők részéről a legnagyobb tartózkodás tapasztalható és az általuk alacsonynak tartott tengeri árak mellett nem kínálják eladásra a kukoricát. Ennek ellenére sok gondot okoz a gabonakereskedőknek a már meglevő és elhajózott készletek értékesítése. Az ősz és tél folyamán Jugoszlávia és Magyarország megfelelő készletekkel látták el a középeurópai fogyasztó országokat, különösen Ausztriát és Csehszlovákiát. A momentán szükségletekkel tehát ezek aá országok el vannak látva, de későbbre nagyobb mennyiségű tengerire lesz szükségük, azonban, miután a spekuláció május, junius és július hónapokra nagy készleteket vásárolt össze Romániában, amelyek már elhajózásra is kerültek, megvárják inig ezek a készletek felérkeznek. A Romániában elhajózott és utón levő tengerit mindenesetre olcsóbban tudják megszerezni a külföldi fogyasztók, rnJnt a jugoszláv tengerit.
