Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-07 / 95. szám

1927. április 7,

*6. dktel

BÁCSRfEGYEI NAPLÓ

Az állami hajózás uj menetrendje

Az fotózási főfelügyelőség

március húszadikával az egész vonalon meglmü'toiU « hajőjársdokat és az uj hajózási menetrendet a következőképen állapította met:

1. A Beograd—Pruhovo—Radujevác (országhatár) közt közlekedő személyszállító hajók Beogradból kedden, csütörtökön és szombaton 19 órakor indulnak Beograból és Radujevácra szerdán, pétiteken és vasárnap 15 óra 40 perckor érkeznek. Visszafelé szerdán, pénteken és vasárnap 16 óra 30 perckor indulnak és Beogradba csütörtökön, szombaton és hétfőn 2 1 óra 25 perckor érkeznek.

Prahovonái a hajójáratokiuk közvetlen összeköttetése van a Negotin, Zajecsár. Knjazsevác és Nis felé közlekedő vonatokkal.

2. Beogrud—Szmederevó—Dnbravica vonalon a bajok kedd, csütörtök és szombat reggel hét órakor indulnak Beogradból és Dubravicáxa 11 óra 30 perckor érkeznek, ahonnan 12 óra 30 perckor lehet visszatérni és Beogradfea 17 óra 55 perckor érkeznek meg a hajók.

3. A Beograd -Szmederevö—V. Óradtstje vonalon a hajók Beogradból hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap 7 órakor indulnak. Érkezés V. Gradistjére 14 óra 15 perckor. Vissza indulás ugyanazon a napokon 15 órakor, érkezés Beogradba 23 óra 10 perckor.

DnbravCinál a lia.ióérkezésnek közvet- j len csatlakozása van Pozsarcvácba és j Petrovácba.

4. Beograd—Subáé—Boszna Racsa közti hajójáratok Beogradból naponta 5 óra 30 perckor indulnak, Rácsára 19 óra 30 perckor érkeznek, ahonnan naponta reggel 6 órakor indulnak az ellcnhajójáratok, amelyek Beogradba 20 órakor érkeznek.

Zabrezsintól Beograd, Valjevó. üornj- MHanovác, Csacsák, Uzsice és Szarajevó irányában közvetlen vasúti összeköttetés. Hasonlóképen közvetlen vonatcsatlakozás van Zabrezsnjuból Sabácra, Loznícára és Koviljácsa-Banjára.

5. Beograd—Noviszad között vasárnap. kedd és csütörtök indulás Beogradból 7 órakor, érkezés Noviszadra 13 óra 45 perckor. Vissza Noviszadról indulás 15 óra 30 perckor, érkezés Beogradba 21 óra 10 perckor.

6. Noviszad—Vultovdr között indulás Vukovárról szerdát kivéve naponta reggel 3 órakor, érkezés Noviszadra * óra ‘ 45 perckor. Indulás Noviszadról szer- j dát kivéve naponta 12 óra 40 perckor, érkezés Vukovárra 20 óra 10 perckor, j

7. Helyi hajójárat Beograd—Zeman i között. Beogradból naponta reggel 4l óra 30 perctől éjfélig félóránként köz- j lékednek helyi hajók. Zemunból reggel |

4 órától éjfélig ugyancsak félóránként. 1

8. Beograd—Pancsevó között. Indulás Pancsevóról 3.40, 5, 6.50, 8.10, 10,

11.20, 13.10, 14.30. 16.26, 17.40. 19.20, |

20. 50. Beogradból 4.30, 5.20, 6.40, 8.30,

9.50, 11.40. 13. 14 50, 16.10. 17.50. 19.20, 21 órakor.

9. Noviszud—Kamcnica vonalon Noviszadról reggel 5 órától 21 óráig minden 40 percben, Kamenicár.ól 5 óra 20 i perctől 20.40 óráig minden 40 percben, j

10. Sabdc—Kleituk között Sábáéról

5 órától kezdve 21 óráig minden kerek j órában, Kienákról Sabácra 5 óra 30 j perctől 21 óra 30 percig. 6 óra 30 perc-) kor és minden utána következő órában, i

11. Noviszad—Szlankamen-—Titel között Noviszadról naponta 6 órakor in-1 dul. érkezés Titelre 11.35 órakor. Visz-j sza 'Vitelből naponta 14 órakor, érkezés j Noviszadra 22.05 órakor.

12. Beograd—Bezdán között Beograd-J Imi minden hónap 3., 9.. 15. és 22-én indulás 4 órakor, érkezés minden hónap 5.. 11.. 17. és 24-én 13 órakor. Viszsza Bezdánból minden hónap 5.. 11., 17. és 24-én 16 órakor, érkezés Beogradba minden hónap 7., 13., 19. és 26-án 2.30 órakor.

13. Titel Szrpszkikrsztur között Titelröl indulás minden hónap 1, 5, 9, 13,

17, 71, és. 25-én 11.40 órakor, érkezés Szrpszkikrszturra minden hónap 2, 6,

10, 14, 18, 22, és 26-án 18.25 órakor. Vissza Szrpszkikrszturról minden hónap 2, 6, 10, 14. 18, 22, és 26-án 19 órakar. Érkezés Titelre minden hónap 3, 7, 11, 15, 19, 23, és 27-én 20.30 órakor.

14. Velikibecskerek—Titel között minden hónap 1, 3, 5, 7, 9, 11, 13, 15, 17, 19, 21, 23, 25, 27. és 29-én Becskerekről 6.30 órakor indulás, érkezés Titelre 13 órakor. Vissza Titelröl minden hónap 2, 4, 6, 8, 10. 12, 14, 16, 18. 20, 22. 24, 26, 28, és 30-án 12 órakor, érkezés Velikibecskerekrc 20 órakor.

15. Oszt lek—Afjmcis között naponta indulás Oszijekröl 6 órakor, érkezés Aljmásra 9.10 órakor, vissza indulás 16 órakor, érkezés Oszijckre 20 órakor.

16. Bosanska Racsa—Sisak között a Száván indulás B. Rácsáról 5, 13, 21, és

Érdekes jelenség foglalkoztatja az ország egész gazdaközönségét. Ez a jelenség, amelyről a sajtóban nem jelentek meg szaktudósitások. a földeknek általános drágulása. Jugoszláviában, amely agrárállain, az állami vagyon háromnegyed részét a föld adja. Fontos tehát ennek a folyamatban lévő általános drágulásról és annak okairól írni.

Békeidőben, ahogy a paraszt mondta és ahogy általában a közgadasági körök reálisan számítani szokták, egy lánc elsőrendű szántóföld ára egyenlő volt egy vagon búza árával. Ez így volt akkor, amidőn a búza tíz forint volt, mert ekkor ezer fo.rint volt egy lánc föld. de igy volt ez akkor is, amikor a búza ötszáz dinár volt, mert ekkor ötvenezer dinárt fizettek egy lánc bácskai földért. Ma a helyzet az, hogy a búza ára 310 dinár, tehát 31.000 dinárnak kellene lennie egy lánc földnek, holott a föld ára nem több huszonkétezer, esetleg huszonötezer dinárnál. A tőkések, akik a pénzükért földet akarnak vásárolni, olyan hirdetéseket adnak le, hogy »vennék príma földet jó épületekkel tizenöt-tizenhatezer dinárérte. Ez éppen olyan kiváltság, mintha valaki azt hirdetné, hogy .»vennék egy csinos házat a belső centrumban nyolcvanezer dinárért«. Az ügynökök mesélik:

Becskerekről jelentik: A Novibccseji Takarékpénztár részvénytársaság, a mely már ötvennyolc év óta fennáll, nem tartozik a nagyobb pénzintézetek közé, de mindig szolid, megbízható és aktív intézetnek bizonyult, ötvennyolc év óta most történt meg először, hogy veszteséggel zárta le az iizletévct. A veszteség 1926. évben 86.687 dinárt tesz ki és a bank most kiadott évi jelentése részletesen megindokolja a veszteség okait. Ez az indokolás kikivánkoziik a vidéki kisbank évi jelentéséből. mert rendkívül érdekesen világítja meg a vajdasági adózási rendszer tarthatatlan voltát. Az évi jelentés idevonatkozó része a következőképpen szól:

— Amit mi régóta előreláttunk, ami ellen a vajdasági bankok egyesületük utján annyit küzdöttek: a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adózási rendszerének ártalmas eredményei bekövetkeztek. Minden törekvésünk és erőfeszítésünk, hogy ezeket a követkeZim/enyekct elkerüljük’, hiábavalónak bizonyult és bármennyire sajnáljuk, kénytelenek vagyunk ezúttal veszteséggel járó mérleget terjeszteni részvényeseink elé.

— Hogy hü képét adjuk a megadóztatásj rendszernek, pontos adatokat hoztunk. 1924-ben tiszta jövedelmünk 272.022.5S dinár volt. Az adókivetés 1924-rc csak 1926-ban történt meg és pedig:

Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója cinién kivetettek

2S-án 3 órakor, Sisakra érkezés 7, 15,

23, 30-án 20.30 perckor. Vissza 'Sisakról 1, 9, 17, 25-én 6 órakor, érkezés B. Rácsára 3.. 11, 19 ,és 27-én 16.30

perckor.

17. Beogrud—Riutujcvüc között 1, 11,

21-én indulás Beogradból 4 órakor, érkezés Radujevácra 3, 13, és 23-án 17

órakor. Vissza Radujevácról 4, 14, 24-én 5 órakor. Érkezés Beogradba 17 órakor.

18. Beograd—Sabdc Boszimrácsa. Indulás Beogradból 2, 10, 18, 26-án 4

órakor, érkezés B. Rácsára 3, 11, 19,

és 27-én 16.10 órakor. Vissza 4, 12, 20. és 28-án 4 órakor, érkezés Beogradba ugyanazon napokon 21.20 órakor.

19. Beograd—Becs között, indulás Beogradból 1, 8, 15. és 22-ikén 3 órakor, érkezés Noviszadra 13.25 órakor, Budapestre 4, 11, 18, és 25-ikén.

»kínáltak nekem prima földet tizenkétezer dinárért, de a felem nem vette meg, mert drágulta«. Ez mind mende-monda.

A földek árai érthetetlen okokból estek. Talán a rossz pénzviszonyok, magas kamatlábak, nagy adóztatások, a gabona árhullámzása voltak az okozói a földek olcsóbbodásának. Véleményem szerint a föld drágulni fog mindaddig, amíg cl fogja érni az egy vagon búza forgalmi értékét. Ehhez sok idő nem kell, mert c földárak már emelkedő tendenciát mutatnak. Néhány hét előtt Szubotica környékén harmincnégyezer dinárért kelt cl sima föld lánca. Ez még csak szórványos csc-t, de az eddigi tapasztalatok szerint valószínű, hogy rövidesen a földnek árkialaltulása bele fog illeszkedni a rendes kerékvágásba.

A mai kereskedelmi élet nyomorát részben az is okozza, hogy a földek még nem érték cl az egy vagon búza árát. Mihelyt ez bekövetkezik, fog megkezdődni az ingatlan vagyon adás-vevése, a földek nagyobb értékkel bírván, liitclképesebekké válnak és megiindtilnak a beruházások. A gäzdaköZöttseg jobb helyzetbe kerül, jobban vásárol és javulás áll be a ’'"-ff-rdniáffifnfrW1— ami viszont a niunkainség enyhítését is maga után vonja,

27.621.50 dinárt, ehhez járul harminc százalékos általános jövedelmi adó 8286 dinár 45 para, hatvanszázalékos hadiadó 16.572.90 dinár, harmincszázalékos rendkívüli pótadó (ami valóságban nem harminc, hanem 57 százalék, mert a harmincszázalékos általános jövedelmi pótadó és a hatvanszázalékos hadiadó után is fizetendő) 15.744.25 dinár; 15 százalékos kórházi adó 4143.16 dinár: 35 százalékos rokkantad« (amely valóságban 28 és félszázalék) 7892.06 dinár.

Harmadik osztálya kereseti adó cimén 10.336.93 dinár; 35 százalékos jövedékin pótadó 3617.95 dinár: 60 százalékos pótadó 6302.S0 dinár: harmincszázalékos rendkívüli pótadó (mely a valóságban 58 és fél százalék) 6047.15 dinár: 15 százalékos kórházadó 1550.34 dinár: 35 százalékos rokkantadó (a valóságban 65.24 sázalék) 7054.95 dinár: 15 százalékos kamarai adó (a valóságban 29.25 százalék) 3023.55 dinár. Állami adó címén összesen 136.441.75 dinár.

A harmadosztályú kereseti adó után a következő önkormányzati pótadók fizetendők: Vármegyei pót adó: maradvány 6636.45 dinár, 55 százalék a fenti követelés után 20.877.13 dinár, összesen 27.513.58 dinár. Községi pótadó: maradvány 16.968.50 dinár, százszázaléka az alapadónak 37.958.05 dinár: öszszesen 53.926.55 dinár. Útadó; maradvány 7914.24 dinár, az alapadó százszászaléka 37.958.05 dinár, összesen 45.872 dinár 29 para. Hátralék az előző évről 41.019.25 dinár. Kamarai Pótndó 1926-ra 915 dinár, iskolai pótadó 10S.37 dinár,

aszfaltadö 36.15 dinár, hadi nyereségadó 8501.31 dinár, ekvivalens 541 dinár összesen 310.875.85 dinár.

Ebből levonásra kerül reklamáció folytam törlés és egyéb elmeken 62.523 dinár 15 para. Befizetett adó összege

248.352.72 dinár. Az előző években az adót pausáléban fizettük, mert a kivetés nem történt meg időre és még mindig nem érkezett meg. Az előző évben fizettünk 128.530 dinár adót, 1926-ban pedig 228.352 dinárt, mert az 1924. és 1925. évi mérlegünkre még ma sincs meg a kivetés. Meg keli még jegyezni, hogy a mi községünk elöljárósága belátta, hogy hová vezet ez az adóztatás. azért a pénzintézetektől csak százszázalékos községi pótadót. követel, minden más novibccseji adófizető nyolcszázszázalék községi pótadót fizet. Ha nekünk is 800 százalékot kellett volna fizetni, akkor az összes adónk néni

248.352.72 dinár volna, hanem 514.061 dinár 73 para.

— Azt kérdezhetik a részvényesek, hogy ilyen körülmények között hogyan fizethettünk a múlt évben mégis osztalékot. Arra számítottunk, hogy a törvényhozás az adóegységesités és enyhítés utján könnyíteni fog az adóterheken, továbbá a kamatláb és leszámítolás után számíthattunk 28—30 százalékot. De 1926-ban, amikor az eszkomptkamatot le kellett szállítanunk 10, 12 és 14 százalékra és amikor a nagybankok elvették a legjobb klienseinket és az adóban semmi kedvezményt nem kaptunk, természetes, hogy az évet veszteséggel kellett lezárnunk.

A bácskai máktermelés

fejlődése

A máktermelés egyike a legjövedelmezőbb forrása a földművelésnek, amit nálunk különösen a Bácskában, sajnos, nagyon későn fedeztek fel. A Felső- Bácskában főleg Szubotica környékén egészen az utóbbi évekig a múktepmelést teljesen elhanyagolták és még a házisziiikségletre szükséges mákot sem termelték a gazdák. Ezzel szemben Dél- Bácskában a némétlakta községekben a máktermelés már tíz év óta virágzik és Vrbasz, Odzsaci, Topola, Kula, Szivac, Krnjaja környéken nagy máktelepek vannak, amelyek az egész Vajdaság mákszükségletét fedezni tudják. Külföldre nem került sok a bácskai mákból, ami annak tulajdonítható, hogy a termelők még nem foglalkoztak eléggé intenziven a máktermeléssel.

A mák legjobb piaca Németország és Ausztria, ahol az állam mindenben segíti a termelőket. Ausztriában a máktermelők ingyen vetőmagot kapnak és Németországban a termelés fokozására a kormány a szükséges műtrágyát féláron adja a termelőknek. A megfelelő vető és kaszálógépeket használatra ingyen kiadják a máktermelőknek, akiket a termelésben szakértők díjmentesen, illetve az államköltségen képeznek ki. Mindamellett a mák termelési Németországban nem flzetödik ki az éghajlat és időjárás miatt. Megállapított tény, hogy a Vajdaság a legjobb termőföld a mák részére. Ezzel szemben a gazdák mereven ragaszkodnak ahhoz, hogy csak búzát, zabot, kukoricát és árpát termelnek, ami viszont a külföldi piacokon sokkal olcsóbban beszerezhető. Egy lánc mákföldön kisebb munkával több haszon van, mint tiz lánc búzaföldem.

Mint értesülünk, Szuboticán ebben az évben több földbirtokos megpróbálkozott a máktermeléssel és lm ez a próba beválik, jövőre bizonyára már . nagy tnáktclepck lesznek Szubotica határában. A mákból holdankinl 4 kilogrammot kel! vetni sorba. A vetés sortávolsága 35—40 centiméter. A termés pedig katasztrális holdankint négyszáz-hatszáz kilogramm, ezenkívül ezer-ezernégyszáz kilogramm szalma. Szakértők véleménye szerint néhány évtized múlva a mák és a komló a Vajdaságbem teljesen kiszorítja a búzatermelést. Er érthető is, mert a jugoszláviai búza nemcsak az amerikai, hanem a romániai és az orosz búzával sem tarthatja a versenyt.

Emelkednek a földárak

Irta : Halbróhr Mór

Az adók tönkreteszik a kisbankokat

E^y rovíbecscji bank érdekes jelentése