Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-05 / 93. szám
12 OLDAL * ÁRA Vj7 OIRAR Poitarin* plać.na u gotovom XXVüf. évfolyam.___________Szubotica, 1927. KEDD, április 5. ,______93. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 ..................... _ _ Szerkesztőség: Zraaj Jovln trg. 5. szám (Miner va-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre lő.-) din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovln trgS. (Minerva-palota) A paktum mérlege Várady Imre <jr. a bánsági magyar párt tisztújító közgyűlésén tartott beszédében felállította a radikális Párttal kötött paktum mérlegét és kijelölte az utat, amelyen a jugoszláviai magyarságnak a jövőben haladnia kell. A paktumnak, amely kimondottan Csak a tartományi választásokra létesült, kétségtelen vívmánya, hogy megszűnt a bizalmatlanság a magyarsággal szemben és a megenyhült atmoszféra lehetőséget nyújt a fennálló nemzetiségi sérelmek orvoslására. Nincs érzéke a közéleti realitások iránt annak, aki azt várta, hogy a hatalmas kormányzópárttal való politikai fegyverbarátság valamennyi kisebb-nagyebb injuriát máról-holnapra letörli a valóság feketetáblájáról. Abból azonban, hogy például a sok elbocsátott magyar vasutas és azok a magyar tisztviselők, akik még mindig nem tudtak hozzájutni nyugdijukhoz, semmi hasznát nem látták a tartományi választásokon aratott magyar sikernek, a legkevésbbé sem faragható argumentum a paktum ellen. Sebet ütni egy pillanat müve, míg a seb gyógyítása hosszú folyamat. Ha kimostuk a sebet, azzal még magát a bajt nem orvosoltuk. Lehet-e ezért azt mondani, hogy a seb kimosása fölösleges? A vajdasági magyr: nép politikai küzdelme most a sebe' kimosásának stádiumában van es arra kell törekednie, hogy további magatartásával a gyógyulás proceszszusát mozdítsa elő. Nagy előnye a magyarság szempontjából a paktum által teremtett helyzetnek a politikai és kulturális szervezkedés teljes felszabadulása. A szabad gyülekezés jogát most már arra kell a magyarságnak felhasználnia, hogy mint fegyelmezett politikai egység kapcsolódjék bele a pártok versenyébe. A faji többség a legutóbbi időkig pártkülönbség nélkül arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kisebbségeknek nem nemzetiségi, hanem szociális alapon kell szervezkedniük. Ezzel szemben a kisebbségek természetszerűen hivató koznak arra, hogy a nemzetiségi párt alapját a nemzetiségi sérelmek adj >.k meg és a kisebbségek politikai szervezkedését csak jogos igényeik maradéktalan kielégítésével lehetne megfosztani racionális jellegétől. Várady lapidárisan fogalmazza meg a magyar párt programját: jogegyenlőség gazdasági, kulturális és politikai téren. Mindaddig, amig e tekintetben kívánnivalók vannak, a magyar kisebbség minden szociális rétegét összefűzi a magától értetődő célkitűzés közössége. A magyarság a radikálisok számára igen értékes szövetségesnek bizonyult, de csak azáltal, hogy a magyar választók tulnyomórésze a nemzetiségi program hirdetésével egy táborba volt terelhető. A Vajdaságnak ez a jelentékeny politikai tényezője a következő alkalommal még nagyobb eredményt fog produkálni, ha szervezetei kiépítésével a magyar egység bizonyos hézagait kitölti. A paktum nyereségszámlájára Írható, hogy az ország legnagyobb és legtekintélyesebb pártjának nincsenek már aggályai a magyarság'politikai tömörülése iránt, sőt — mint Várady megállapította — vezető hatósági személyek is buzdítják a magyarságot minél erősebb szervezkedésre. A haladás jeléül emliti fel Várady, hogy a magyarság képviselői eljárhatnak már választóik érdekében főispánnál, miniszternél és ha mást nem, legalább ígéreteket kapnak. Maga az a körülmény is, hogy az illetékes tényezők Ígéretekkel igyekeznek tanujelét adni jóindulatuknak, jelentős lépés előre. A cél mindenesetre az, hogy az Ígéretek tettekké váljanak és épen ezért gondoskodnunk kell az ígéretek teljesülését érlelő ellenszolgáltatás lehetőségéről. A politikában minden számítás a do ut des elvén sarkallik és ha azt akarjuk, hogy kapjunk, adnunk is kell. Feltétlen loyalitásunkon és állampolgári kötelességeink áldozatkész teljesítésén kivül mi nem adhatunk mást, mint a politikai egységben rejlő erőt annak a pártnak, amely a jogos és törvényes kisebbségi kívánságokat honorálja. Melyik párt helyezne súlyt a magyar párt támogatására, ha a magyarság szétíorgácsolódna a szláv pártok között? És ha a magyarság politikai szereplése ilyen módon súlytalanná válna, akadna-e mód arra, hogy áthidaljuk a szakadékot az alkotmány betűi és a gyakorlati élet között? Ebből a megfontolásból folyik, hogy a magyarságnak be kell tömnie a réseket, amelyek a tartományi választások alkalmával politikai egységén mutatkoztak és az igy megszilárdított erejével ahhoz a párthoz kell csatlakoznia, amelytől a legtöbbet várhat. A radikálisok és a magyar párt megegyezése január 23-ikán lejárt, de nem fér hozzá kétség, hogy a magyarság a községi választásokra Is közeledést fog keresni a radikálisokhoz, akik minden jel szerint hajlandók a paktum felújítására Várady a községi választásokra szóló politikai fegyverbarátság megkötésének kizárólagos motívumaiul a városok és községek lakosságának egyetemes érdekeit jelölte meg, mert a magyarság meg van róla győződve, hogy ezekbe harmonikusan illeszkednek bele a maga kisebbségi érdekei. A magyarság, amikor jogaiért küzd, a békesség, a rend, az igazság, a jó közigazgatás és konszolidált gazdasági viszonyok politikáját követi és ennek a programjának gravitációs ereje vonzza őt a radikális párthoz, amelynek leginkább áll hatalmában, ihogy ezt a politikát végrehajtsa. Közvetlen tárgyalás utján rendezik a jugoszláv-olasz konfliktust -Létrejött a megegyezés Beograd és Róma között a közvetlen tárgyalásokra nézve — Achmed Zogu albán miniszterelnök szerint Albánia nem adta fel függet enségét — A német sajtó az olasz orientáció ellen — A szocialista internacionálé az olasz jegyzék nyilvánosságra hozatalát követeli Nemzetközi bizottság fogja ellenőrizni a közvetlen tárgyalásokat Beogradból jelentik: A jugoszlávolasz konfliktus ügyében azok az angol törekvések, amelyek azt célozták, hogy közvetlen jugoszláv-olasz tárgyalásokkal oldják meg a konfliktust, minden jel szerint sikerre vezetnek. Beavatott diplomáciai körökben úgy tudják, hogy úgy Beogradban, mini Rómában megvan a hajlandóság a közvetlen tárgyalásokra és hétfőn erre nézve létre is jött a megállapodás a két kormány között. A tárgyalások nem konferencián és delegációk utján fognak végbemenni, hanem diplomáciai utón és a két kormány, illetve követeik között. Egy berlini jelentés is megerősíti azt a bírt, hogy a jugoszláv-olasz ellentétek elsimítására irányuló tárgyalások az érdekelt hatalmak között bizonyos eredményre vezettek. Stresemann külügyminiszter tájékoztatta erről a birodalmi kormányt, amely hozzájárult a külügyminiszter előterjesztéséhez. A hatalmak között olyan megállapodás jött létre, hogv az eredetileg tervezett vizsgálóbizottság kiküldésétől elálltak és úgy Rómában, mint Beogradban azt ajánlották, hogy a két kormány közvetlen eszmecsere utján igyekezzék az akut konfliktust elsimítani, hogy pedig a tárgyalások ideje alatt lehetőleg elejét vegyék bármiféle összeütközésnek, ajánlani fogják a hatalmak, hogy nemzetközi bizottságot küldjenek ki. a mely szükség esetén beavatkozzék. Arról, hogy a német birodalmi kormány résztvesz-e ebben a bizottságban, még nem történt döntés. hogy albániai terveit megvalósítsa. Francia újságíró tapasztalatai az albán határon Párisból jelentik: A Petit Párisién beogradi külön tudósitója több napos tanulmányutat tett az albán határ mentén. A francia ujságiró legutóbb Üszkübben járt, ahonnan azt táviratozta lapjának, hogy Üszkübben és környékén katonai csapatmozdulatoknak semmi nyomuk nincs. A francia ujságiró bizalmas információi szerint a délszerbiai helyőrség létszámát az utóbbi hónapokban nemhogy növelték, hanem csökkentették. Az ujságiró tudósításában hangsúlyozza, hogy régebbi korosztályok leváltása folyamán az újabb, korosztályokból jóval kevesebb regrutát küldtek Szerbiába, mint amennyi délszerbiai helyőrségekben eddig volt. A német lapok Streseniann tómat utf \ ellen Berlinből jelentik: A Vossische Zeitung vasárnapi száma részletesen foglalkozik a jugoszláv-olasz konfliktussal és Ferdinand király betegségével. A lap szerint nem valószínű, hogy a jugoszlávolasz konfliktust bármilven intervencióval is meg lehet oldani, Európának számolnia kell azzal — írja a lap — hogy a legkisebb incidens is lángbaboritja a Balkánt. Ilyen incidenst jelentene Ferdinand király halála is, amely nem tekinthető Románia belügyenek és • azok a forradalmi jelenségek. a melyek már most észlelhetők Romániában, kizárólag belpolitikai rendszabályokkal nem fojthatok el. A tapasztalat azt mutatja, hogy bár! mi történjék a Balkánon, annak a I hatása mindig érezhető egész Eurój pában. i A lap óva inti Stresemann külügyit1 ini-ztert attól, hogv a jelen pillanatban Rómába utazzék és figyelmezteti arra, hogy római utazása Európa valamennyi fővárosában bizalmatlanságot és gyanút keltene. A Berliner Tagblatt szerint nem tételezhető fel Mussoliniról, hogy je- I lenleg el akarja foglalni Albániát, I mert hiszen ezzel most még az olasz kivándorlás kérdését úgysem lehetne ! megoldani. Az albán kaland egyelőre túlságos rizikóval járna és Mussolini kedvezőbb időpontot fog kivárni. Achmed Zogu nyilatkozata az albán konfliktusról Londonból jelentik: A Daily Mail kiküldött munkatársa Tiranában meginterjúvolta Achmed Zogu bég albán miniszterelnököt, aki a következőket mondotta: A hatalmak közbelépése folytán Albániában javult a helyzet és a komitácsi mozgalom nem terjed tovább. Albánia az Olaszországgal kötött paktumnak köszönheti, hogy kezd rend lenni-Az egyezmény barátságos megállapodás, melynek semmiféle támadó célja nincs más állam ellen. Albánia nem adta fel függetlenségét és nem vesztette el szuverénitását a paktum következtében. Sem Olasz-
