Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-05 / 93. szám
2. oldal,------- 1----------"v. I .BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. április 5. ' ■ \ 'X ország, sem Albánia nem akarja katonai akcióval a békét megzavarni. Albániának egyetlen kívánsága, hogy nemzeti életét megalapozhassa. A szocialista internacionálé határozata Olaszország ellen Parisból jelentik: A szocialista internacionálé vasárnap ülést tartott, amelyen több határozati javaslatot fogadtak el. Az egyik határozat erélyesen tiltakozik a tiranai szerződés ellen és a Népszövetség haladéktalan öszszehivásat követeli a joguszláv-olasz konfliktus rendezése végett. A határozat követeli, hogy szószerinti szövegében tegyék közzé, azt a jegyzéket, amelyet Olaszország az állítólagos jugoszláv háborús készülődések ügyében a nagyhatalmakhoz intézett. Ezt a jegyzéket a Népszövetség nyílt ülésén kell ismertetni és letárgyalni, egyszersmind pedig Olaszországnak ünnepélyes nyilatkozatot kell tennie, amelyben garantálja Albánia teljes nemzeti függetlenségét. Egy másik határozati javaslatban a szocialista internacionálé a fasizmust kritizálja és azt veti az olasz kormánynak a szemére, hogy alá akarja ásni a Népszövetség és a genfi munkaügyi hivatal tekintélyét. Megkapják nyugdijukat a vajdasági községi orvosok Noviszadról jelentik: Dr. Miletics Szlávkó egészségügyi miniszter már régebben elismerte az impériumváltozás után ideiglenesen állásukban maradt, de később nyugdíjazott vajdasági községi orvosok nyugdíjigényét. A miniszter az ügyet illetékes helyen felterjesztette, de a Glavna Kontrola megtagadta a nyugdijak kifizetését és a miniszter határozata ;ellfcii az államtanácshoz felebbezett. A nyugdíjazott községi orvosok ’hosszú időn' at- türelmetlenül 'várták ügyük elintézését,' de az államtanács mindezidéig neirtídéörftött, hanem felvilágosítást kért az egészségügyi minisztertől, aki viszont utasította Markovics Lázár noviszadi egészségügyi felügyelőt; hogy terjesszen be részletes jelentést az ö felügyelőségi területén élő nyugdíjazott községi orvosok helyzetéről. Markovics Lázár dr. terjedelmes jelentésben száll síkra az orvosok nyugdíjjogosultsága mellett és a legérdekesebb, hogy a Glavna Kontrola tavalyi évkönyvében az egész jelentést szóról-szóra leközölte, azonban óvásában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vajdasági községi orvosok 1913-ban megalakították a községi orvosok nyűgéiiinlézetet, ahova hét-százalék járulékot fizettek be. inig kilericvenhárom százalékot a magyar állam fizetett. Az impériumváltozás után a községi orvosok tovább fizették a járulékot, .azonban az állam a járulékokat nem fizette tovább és ig.v nincsen alap a nyugdijjárulék folyósítására. Ebben a régen húzódó ügyben hétfőn örvendetes fordulat állt be. Dr. Miletics Szlávkó arról értesítette Markovics Lázár egészségügyi felügyelőt, hogy az államtanács elismerte a nyugdíjazott községi orvosok nyugdíj-igényét és elrendelte a nyugdijak folyósítását. Az egészségügyi miniszter felszólította j Markovics Lázárt, hogy a Vajdaságban élő mintegy • harminc-negyven községii orvos nyugdíjügyének aktáit haladékta- ! lanul juttassa hozzá. Az államtanács in- j dokolásában kimondotta, hogy mivel a 1 községi orvosoknak nincs nyugdijegye- . süiefe, az államnak kell gondoskodnia a j nyugdíjasok sorsáról. Az államtanács ’ döntése nagy megelégedést keltett a j nyugdíjas orvosok körében és hamaro- ! san még további hetven vajdasági nyug-1 díjas orvos jelenti be igényét a nyugdijak folyósítására. Dr. Markovics Lázár egészségügyi felügyelő eleget tett a miniszter utasításának és hétfőn már le is küldte Beogradba a nyugdijigénylő községi orvosok kérvényeit. • • Ötvenezer dinárért és egy hízott sertésért meggyilkolta a fivérét A sóvél gyilkosság Noviszadról jelentik: A noviszadi felebbvitelf bíróság hétfőn délelőtt tárgyalta a sóvéi gyilkosság bünperét, amelynek vádlottai Jelics Jóca sóvéi földmives és Jelics Tósóné, a meggyilkolt Jelics Tósó felesége. A gyilkosság 1925 októberében történt. A gyilkosság nyomatékos gyanúja miatt letartóztatták Jelics Jócát, az áldozat fivérét, aki be is ismerte a gyilkosságot s azt vallotta, hogy az áldozat felesége beszélte rá a gyilkosságra azzal, hogy ötvenezer dinárt és egy hízott sertést ígért neki. A noviszadi törvényszék a múlt év szeptemberében tartotta meg a fötárgyalást. Jelics Jóca a bíróság előtt tagadta a bűntény elkövetését, de kijelentette, hogy az asszony többször is biztatta a gyilkosság elkövetésére. Az áldozat felesége viszont tagadta, hogy Jelics Jócót gyilkosságra biztatta. Elmondta, hogy férje nagyon rosszul bánt vele, állandóanu ütötte-verte. A tanúvallomások azonban mindkét vádlottra terhelöek voltak és ezért az elsőfokú bíróság Jelics Jócát előre megfontolt gyilkosság miatt életfogytiglani fegyházra, Jelics Évicát pedig gyilkosságra való felbujtás címén tizenöt évi fegyházra ítélte. Az ítélet ellen mindkét vádlott felebbezett és igy az ügy a noviszadi felebbviteli bíróság elé került. A hétfői tárgyaláson Jelics Tósónét dr. Boksán Milos. Jelics Jócát pedig dr. Arszenijevics Milorád ügyvéd védte. A vádlottakat délelőtt kilenc órakor szuronyos börtönőrök kisérték be a tárgyalóterembe, amely megtelt hallgatósággal. Az iratok felolvasása után a vádlottakat hallgatták ki. Az elsőrendű vádlott,' Jelics Jóca elmondta, (hogy bűnösnek érzi magát, de csak azért, mert a gyilkos fegyvert elrejtette, de; tagadja azt? hogy a gyilkosságot'ö követte el. Elmondta, hogy Jelicsné és később a leánya is, Kmiljka, rá akarták beszélni a gyilkosság elkövetésére. A fegyvert Jelics Tósától kérte kölcsön, mert vadászni akart, de aztán visszaadta és később az asszonytól kapta meg, azzal, hogy rejtse el. A bíróság ezután Jelics Tósónét hallgatta ki. Az asszony azt vallotta, hogy jelics Jócót nem beszélte rá a gyilkosságra, hanem Jócó saját magát ajánlotta fel neki, hogy meggyilkolja Tósót és a lelkére veszi a bűnt. Elmondta, hogy a gyilkosság éjszakáján fegyverdörrenést hallott, kifutott az udvarba, ahol vérbeborultan találta az urát, aki csak azt tudta mondani: — Évica! Bvica! A biróság ezután szembesítette a . vádlottakat. Izgalmas jelenetek következtek. Jelics Jócó megmaradt amellett, hogy. az asszony a gyilkosság után adta át a fegyvert, hogy rejtse el. — Hazudsz! Hazudsz! Nem igaz! — kiáltotta az asszony. — Te hazudsz! Te ölted meg a zurad! — vágott a szavába Jeáics Jócó. Dr. Jócics Milorád főügyész vádbeszédében fentartotta mindkét vádlott ellen a vádat. Enyhítő körülményt nem lát fenforogni. Ha Jelics Tósó rosszul bánt a feleségével, ez még nem ok arra, hogy megöljék, hiszen az asszonynak törvényes eszközök álltak rendelkezésére-, hogy elváljon. Súlyosbító körülmény mindkét vádlottra konok tagadása. ■ Dr. Boksán Milos, Jelics Tósóné védője és dr. Arszenijevics Milorád, Jelics Jócó védője mondották el ezután védőbeszédüket, mire az elnök a tárgyalást berekesztette és az Ítélet kihirdetését délután öt órára tűzte ki. A biróság a törvényszék Ítéletét jóváhagyta. Az Ítélet ellen a vádlottak és a királyi ügyész semmiségi panaszt jelentettek be. lála után ki akarja kiáltani a diktatúrát, Averescu azonban a leghatározottabban visszautasította ezeket a vádakat és végül is a megbeszélés teljes megegyezéshez vezetett. A nemzeti parasztpárt még nem foglalt állást az uj politikai helyzettel szemben, de annyi már kiszivárgott, hogy a nemzeti parasztpárt el akar fordulni Károlytól, mivel az extrónörökös a párt üzeneteire nem is válaszol. A Jorga-féle nemzetipárt értekezletet tartott vasárnap, a melynek határozatai még ismeretlenek Éléhk mozgalom tapasztalható a Cuzaféle antiszemita-pártban is, ezt a mo*. galma-t azonban Averescu miniszterelnök leintette. Bukarest minden tekintetben megszállt városhoz hasonlít. Lovas és gyalogos csapatok, valamint erős csendőr és rendőrjáratok cirkálnak az uccákon és minden csoportosulás szigorúan tilos. A minisztertanács állandóan permanenciában van és Averescu bejelentette a minisztertanácson, hogy a király halála után felhatalmazást fog kérni rendkívüli intézkedések ‘ igénybevételére. Mint Parisból jelentik, a Petit Párisiénközli hétfő reggeli számában, hogy a bukaresti régens-tanács nem engedi Károly volt trónörököst apja halálos ágyához. Párisi beavatott helyen azon a véleményen vannak, hogy beláthatatlan bonyodalmak fognak Romániában támadni mihelyt Ferdinánd király lehunyja a szemét. A Matin tudósítója azt jelenti lapjának Bukarestből, hogy Averescu miniszterelnök államcsínyt készit elő a király halála esetére, de erősödik a mozgalom Károly mellett is. hogy ö kerüljön a trónra. A már régebben megindult agitáció szemlátomást uj erőre kap és a mozgalmat Preca tábornok, aki a világháborúban a román főhadiszállás parancsnoka volt, valamint Titulescu. londoni román követ vezetik. Ki a legszebb Karoly volt roman tronorokos nem térhet vissza Romániába A kormány ragaszkodik a Károly lemondását kimondó alkotmányjogi határozathoz — Megegyezés jött létre Averescu és Bratianu között — A megegyezés szerint Averescu miniszterelnök mérsékli az olasz orientációt és fenntartja a kisantantot Ferdinand király rákbaja már a tüdőt fenyegeti Budapestről jelentik: A romániai eseményekről Azt Est kiküldött bukaresti tudósitója kerülő utón hétfőn a következőket jelenti: — Nem igaz az, hogy Ferdinánd király spanyol influenzában betegedett meg, hanem a rák továbbterjedésétől van szó és Bukarestben azt mondják, hogy a betegség már a tüdőt fenyegeti. Szombat este Bukarestbe érkezett dr. Sluys belga orvos, aki megvizsgálta a királyt és megállapította, hogy állapota annyira rosszabbodott, hogy a rádiumkezelés folytatásáról szó sem lehet. A király szemlátomást gyöngül és már alig van benne élet. Averescu miniszterelnök vasárnap három óra hosszat tanácskozott Bratianm val, a liberális párt vezérével. Hosszú és gyakran drámai vita után megállapodás jött létre a két pártvezér között olyan értelemben, hogy meghosszabbítják az 1925. év vegén kötött politikai szövetséget, amely úgy a kül- mint a belpolitikában a statusqot biztosítsa. Ez külpolitikai tekintetben azt jelenti, hogy Averescu nem viszi túlzásba az olasz orientációt és feltétlenül fenntartja a kisantantot. Ennek a megállapodásnak a nyomán Mitilineu külügyminiszter, akit Averescu a napokban visszahívott Svájcból, már közölte a minisztertanáccsal, hogy a kisantant konferenciáját május elején megtartják az eredeti terv szerint csehszlovák területen. Belpolitikai szempontból a megállapodás azt jelenti, hogy a fennálló alkotmányos rendet semmikép sem változtatják meg. Averescu kormányon marad a jelenlegi parlament mandátumának lejár« Iáig, vagyis négy évig. Az 1926 január 2-iki alkotmányjogi határozatot, amely Károly trónörökös lemondását és a régenstanács megszervezését mondja ki. változatlanul érvényben hagyják, í Nem változtatnak a régens-tanács össze; tételén sem és a régens-tanács tagja marad továbbra is Miklós herceg, Miron patriarcha és Buzdugan semmitőszéki elnök. Averescu a tanácskozás elején felvetette azt az eszmét, hogy a nemzeti parasztpárt bevonásával nemzeti koncentrációskormányt alakítanak, Bratianu azonban azt felelte, hogy ez szükségtelen. Averescu biztosította Bratianut arról, hogy a király halálának esetére már minden intézkedést megtett az esetleges jobb vagy baloldali puccs megakadályozására, mire Bratianu kijelentette, hogy véleménye szerint sem a jobb, sem a baloldalról nem fenyegeti puccs az országot és Károly extrónörökös elhamarkodott beavatkozásától sem kell tartani. Bratianu a szemébe mondotta Averescunak, hogy a hírek szerint a király hauajdasági nagymama? Schrottmann, a leleplezett csaló tény-, képész mint szépsí guerseny-renóezö Noviszadról jelentik: 'A noviszadi rendőrséghez napi-nap után újabb feljelentés érkezik Schrottmann, a letartóztatott csaló fényképész ellen. Schrottmann csalásai között minden-, esetre a legérdekesebb és legjellemzőbb az, hogy a szélhámos fényképész a Vajdaság faluiban külörtböző szépségversenyeket rendezett. Schrottmannt minden bizonnyal a Fanamet nagy filmszépségversenye villanyozza fel, mikor látta, hogy ezek a szépségversenyek milyen nagy érdeklődést tudnak kelteni a hiszékeny tömegekben. A szélhámos azonban óvatos volj és minden faluban másmds szépségversenyt rendezett; Csurugon megrendezte a nagymamák és az öregasszonyok szépségversenyét, azzal hitegetve Csurug szép nagymamáit, hogy a legjobban sikerült kép csodás szép ajándékot nyer. Zsabaljon viszont a nagypapák kerültek sorra és itt a nagybajusza tisztességben megősziilt öreg bácsik válogatták ki legjobb képüket, abban a reményben ringatózva, hogy bizonyosan kapnak a szépségükért vagy százezer dinárt. A mai világban, amikor a szépség utáni loholás nemcsak divat, hanem szenvedély, nem is lehet csodálkozni, hogy még a nagymamák és nagypapák is felültek a csábitó ajánlatnak. A varrólányok szépségversenye Becsejen és Bacsko-Gradistén zajlott le, ahonnan naponta a panaszos levelek egész garmadája érkezik a noviszadi rendőrséghez. Schrottmann a levelek szerint úgy »megakvirálta« a szegény becseji és gradistei varrólányokat, hogy azok egésa heti keresetüket adták oda a szélhámosnak, mert azt remélték, hogy szépségük révén hírnévhez és vagyonhoz jutnak. A szélhámos teljes’ bünlajstromát most állítja össze a rendőrség.
