Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-28 / 115. szám

V371. április 28. bAcsmrgtei naplö 11. oldal. A komlóbetegségek Irta: Halbrohr Már A íMkgy reményekkel telepített körri- Iótelepeket más alig hívta elő a tavasz melege, máris komoly gongokat okoz­nak a gazdáknak. Valamikor egyszerit dotog volt komlót termelni, a termelő leszedte a termést és könnyén el is ad­ta. Az értékesítése momentán még nem támaszt gondokat, bár egy-két év múl­va előreláthatólag ez is be fog követ­kezni, de, hogy a termelés eredményes legyen, meg kei! ismerni mindazokat a komlóbetegségékét, amelyek újabban » Vajdaságban is előfordulnak. A Sok be­tegség közül a leggyakoribb a komló­­péróiioszpora, Ez úgy vehető észre, ismét megtámadta és pár hét alatt, le­­feritcitc az erős, alkotó embert. Talán ez a közgyűlési szereplés, a még telje­sen meg nem gyógyult szervezet idő­­előtti megerőltetése hozta vissza ismét a bajt? Mondják, lehet . . . A gazdasá­gi érdekekért harcolt Damjánovics Mi­lán. Jó katona volt és az igaz ügy front­ján érté el. a halál. • ' Utolsó szereplése volt a közgyűlési vita. Hattyúdala volt. Méltó volt hoz­zá .= ■ : HÍREK a nagyvilágból üogy komiótevélzetén szá rabságra emlékeztető foltocskák' láthatok, ame­lyek azután tovább terjedve, le hullatják a növény leveleit sőt magát a termést is. Az eddigi jelentések szerint még csak szórványosan jelentkezik. A másik baj a komló-botha. Ezt agy leltét észrevenni, hogy • a termelő ' a krmfóiröV'ényen lyukas leveleket talál, amelyet a trillák átrágtak. SzitaSfceriien rágják ki a levelekét. Sajnos, sok hely­ről érkeznek jelentések, hogy a komló* b'láiák máris nagy károkat okoztak. Még kell említeni még egy másik rovari kártevőt, amely komló-bogár né­ven ismeretes. Ennek a bogárnak isme­retes tulajdonsága, hogy a fiatal komád­ba j tások na.k, mihelyt azoic a földből ki­bújnák, 'lerágja a fejét. A megcsonkí­tott növény nehezen kapaszkodik fel a karóra és hátra marad a feitő<V,ben. Egy ilyen bogár egymagában huszonöt­­harminc szál komlót képes naponta, le­rágni és a fejlődéstől visszatartani. Végül azt kell még megjegyezni, hogy m,a már mindezek ellen a növényi és rovati kártevők -eilen, meg vannak a vé­dekezési eszközök, amelyeket most kéz denek bevezetni a gyakorlati életben. Kísérletezés céljaira több belföldi 6S külföldi gyár bocsátott rendelkezése tn­­re különféle anyagokat. A kísérletek most folynak és néhány Hét muTva nyil­vánosságra . hozom tapasztalataimat, hogy. .jájéközíassarn a tér me!ö-kÖ2önső­­get. Nem Teliét csodálkoznunk’, ha' ’á kom­lónak ma-is: rrtég van a?' ára, mivel a nagy beruházások és a nagy kockázat ezt természetessé teszik. Volt idő ami­kor a komlótermelők nemcsak ráfizettek a komlóra, hanem kidobták termései­ket. Viszont emlékszem jó esztendőkre, amikor jól fizetett a komló. A komló­­termelés jövőjéről még korai beszélni. Ez az ckszérü 'gazdálkodástól' függ és attól, hogy versenyképes lesz-e a kom­ló a világpiacon. IWALinAN? I DAMJANOVICS wimitwmm a MILÁN I rmoméi I Ö hívta éleire ezt a rovatot, .de. már csak kevés részi vehetett az clöállítdsó ban. Meg gátolta az alattomos betegség és most ebben a. rovatban — búcsúzta­tóját Írjuk. <1 munka embere volt és egy munkás élet de'én ke leti örökre el­­pihennte. A Lloyábál, amely ezelőtt szinte kizárólag társadalmi jellegű egye­sület volt, az ő ambíció a,, múnkaqik l­­mokat. kereső és munkait hét őségéi te­remtő. energiám alkotott közgazdasági tényezőt:, Szuboticán és Beogradbuu egyaránt komolyén tzúmiidsba vett* ílfi­­kelö faktort. Hogy -csodáltuk fárad ha­tatlan erejét, amikor...kínzó, lázas beteg­ség máit —. ez interpellációk sortiizét zúdította a feieiős hatóságokra és a köz­érdekű javaslatok egész sorát terjesz­tette.elő. Szabottra város közgyűlésért, hogy .előmozdítsa a város fejődését, tt melynek olyan hasznos polgára bűt 'és igyekezzék könnyíteni a gazdasági étet. az ipar és kereskedőit m terho'n. 'ame­lyeknek ö volt <f t'zbu.yébb ISÍQPéóifé. Ez volt utolsó nyUyqtiqs szereplése Dwnjártovics MTánnttk! A lappangó kór Az angol szénbányák ismét munka­­bércsekkentésre készülnek. Angol gaz­dasági körökben a szénbányák helyze­tét 'olyannak látják, hogy azok vezető­ségei a legrövidebb időn belül, de leg­később a nyár folyamán, kénytelenek lesznek a munkabéreket ismét leszállí­tani. A racionalizációt az üzemekben nemcsak nem vitték keresztül, hanem ilyen irányban a készenlévö tervek ke­resztülvitelére légzéseket nem tettek. Az üzemi kiadások fedezése pedig a mai termelési szisztéma meleit! csak úgy lehetséges, ha a munkabérekét újból le­szállítják. Cook, a bányászszakszerve­zet vezértitkára a napokban beszÄi ke­retében figyelmeztette a többi szakszer­vezetet erre a .veszélyre, és kérte a? munkásszervezeteket, hogy a bányászo­kat az nj. harcban, scgUsfk, ufehögy p. 'második munkabérVedukeio is 'megtör­ténhessen a bányásziparban.. Dunai Hajózási társaságok Kartell e. Prágai jelentés szerint a bajor és az osztrák dunai hajóstársaságok kartell* be tömofüínékl á tarifát jelentősen le­szállítják, hogy ezzel minden konkur­­reneiát lehetetlenné tegyenek. A ké­szülő kartell csehszlovák érdekeltek szerint, a csehszlovák, és- a jugoszláv hajóstársaságok ellen irányul. Villamosítják a Mién—budapesti vo­nalat. Egy angol' bankcsoport. három­millió fofit állami export hitelt óhajt igénybevenni, hogy Budapesten egy nagyszabású, áramszolgáltató, telepét építsen, amely azonkívül, hogy az‘ At­tain ipartelepeket látná cl árammal, keresztülvinné a Budapest—Wien 'vas­útvonal elfktrppsiiását >•,. Kamatlábcsökkentés Franciaország­ban. Miután á francia íratik hónapok óta stabil, a francia kormány a' kamat le­szállítását határozta el. A francia jegy­bank a diszkont kamatot, amely febru­ár óta öt és fél százalék volt öt szá­zalékra mérsékelte. Hamburg—párisi közvetlen telefon vonal. A Hamburg,és Paris közötti köz­vetlen telefonvonalat megnyitották. Az uj vonaltól joggal várják a két ország exportőrjei a kiviteli kereskedelem megkönnyítését és megélénkülését. Tönkemeat a leggazdagabb japán no. Suzuki asszony, még rövid idővel ez­előtt Japán leggazdagabb hője volt és a kereskedelmi világban egyszerűen, mint a kelet gazdasági »diktátorát« em­legették, Most ehhez méltóan adósodott is el. Kötelezettségei .körülbelül huszon­ötmillió dollárt tesznek ki, mig vagyo­na alig fele ennek az összegnek. A pia­con egyedül diktálta á rizs. kámfor, selyem és pamutárakat, szóval Japán legfontosabb termékei' a kezében vol­tak. Nemrégen még az összes rizske­reskedőket tönkre akarta tenni, hogy azután monopolizálhassa a piacot. Az­óta Suzuki asszony Japán leggyiilöltebb asszonya és a kormány éppen emiatt kísérletet sem tesz, hogy a nagykon­­cern pánikszerű likvidációját megaka­dályozza. A Suzuki koncért) összeomlá­sa és a Japán Állami Bank magatartá­sa miatt a japán tőzsdékén olyan pá­nik, volt, hogy , a tokiói tőzsdét be kel­lett zárni. Minthogy az állami bank sem a „ Suzuki-konzern, sem a fizetési nehézségekkel küzdő Bank of 'Tanvan támogatására nem volt hajlandó, a ve­zető. magánbankok léptek akcióba és ennek következtében...... a tőzsdéfuir^, megnyithatták. .A, japán gazdasági hely­set a bankok mentőakciója után is vál­tozatlanul smy|i,ia..nagy .'kotiAeimék bu­kását. .. -t ' BELFÖLD Uj eljárás az állami kölcsönök körül, kezetek Csak a megállapitaudó . illeték Beógradhól jelentik: A öemokratákpak ötven százalékát fogják fizetni. Azófiki­­a kormányba való belépése az míarítt vül egysé'gesitétték a mezőgazdasági kölcsönök körül uj eljárást cTödményc­­zett. Az uj koriiiáhylia a demokraták rćj, széíőt ugyanis hároní pénzügyi kapacs­­tás ás lépett be. Spaho a kereskedelem­ügyi :;|B«öszter,■ Kuniamul! erdőiigyi mi* inszter, akik mindaJtetteo\. már-J^Bb. ügyntíniszíerek voltak valamint: Marin kovios Vo.la-kiiJtjgyminlszter, aki a bso gradi tőzsde elnöke. A demokraták ezért azt ■ követelték; hogy összes, megkö­tendő állami kölcsönök előbb: a minisz­tertanács elé kerüljenek, azután pedig a pénzügyi bizottságnak kell állást fog hint minden . állami kölcsön ügyben. Markovié* Bogdán pénzügyminiszter, .a mint hifiik, hozzájárult, ahhoz,, hogy a kölcsönügyeket ilyen körülményes tár gyaiásek után lehessen csak megkötni. Markövibs pénzügyminiszternek az el­múlt két kormány alatt teljesen szabad keze volt -az állami- kölcsönök megkö­tésére. 1 v Elknörzlk a talajjavító anyagokat és ez álíírirgésrségilgyl cikkeket. Beograd.« bál jelentik: A földmive'ósiigS'i minisz­­térhttnban az, elmúlt napokban konferen­ciát tartottak,, amelyen a kerülöd mie­­zőgazdosági igazgatók, valamint az egyes kerületi egészségügyi referensek vettek részt. Ezen a konferencián a kö­vetkező rendkívül fontos határozatokat hozták: Elfogadtak .egy javas'amt. a mmlyel a mözőgsj?4a‘s4gi szervezetek analü-v 1Setékét íiiapiritk meg. A ja­vaslat a külsőid! illetékeket veszi alapul, azzal, lio^o ai-.töpf5eg.aedák iá , szövet­termékek elemezést eljárásait. A műtrá­gya jobb fölhasználása érdekében egy szabályzatot dslgcpíak ki. A* házai tWtt­­tfágya gyárakat pedig szakszerű ellen őrzés alá fogják vetni. Szabályzatöt dolgoztak ki. a burgonya betegségek le­küzdésére, amellyel különféle védő in­tézkedéseket léptetnek életbe, A mag­­vizsgálatot is ui alapokra fogják fek­tetni. Vállalatok mérlegel és osztalékfizeté­se. A split! Kereskedelmi Bank R.-T. ti­zenkét százalék osztalékot fizet.' — Az Első Jugoszláv Olasz Falpgri R.-T. Za­greb harminc dénár osztalékot fizet. —­­Csehszlovák gőzmalom és vUlanytelep Csakovec huszonöt dinár osztalékot fi­­rét. Határozatképtelen volt a kistözsdések országos egyesületének közgyűlése. No­vúszadról jelentik: A kistőzsdések or­szágos egyesületének pravoszláv hús­véthétfő délutánra a »Három korona« vendéglőbe egybehívott közgyűlése ha­tározatképtelen volt. A közgyűlés meg­tartását május első felére halasztották, airvkor is azt a megjelentek számára való tekintet uélktil megtartják. Elmaradt a kereskedelmi kamarák spliti konferenciája. Növi szádról jelen­tik-: A jugoszláv gazdasági kamarák má­jus 5. és ó-ára Splitbe értekezletre vol­tak egybehív», hogy azon a készu'ö ipirtöFvényíervezativeJ foglalkozzanak és azzal szemben állást {oelalianak Ez *z értekezlet azonban- ismeretlen okból elmaradt és a kamarák értesítést kap­tak, hogy a tervezett értekezletet ké­sőbb, tartják meg. A Novlszadi Kereskedelmi és Iparban^ R. T. alaptőkéjét iiz millió dinárról 12 millió' dinárra emeli fel húszezer darab uj száz dináros részvény kibocsájtása által. Minden régi öt részvényre egy uj részvényt adnak ki névértékben. A No­­viszadi Kereskedelmi és Iparbank egyi­ke a Vajdaság Iegagilisabb és legmoz­gékonyabb intézeteinek, amely annak ellenére, hogy közeli nexusban áll a Ju­goszláviában is erősen érdekelt Rótschild csoporttal és amelynek tárcájában egy nagy paket részvénye van, mégis sike­rült a legteljesebb akciószabadságát és függetlenségét megőrizni, ellentétben a legtöbb vajdasági tekintélyes pénzinté­zettel, amelyek csak függetlenségük és akciószabadságuk föladásának árán kap­csolódhattak be a nagybankok érdek­körébe. A Noviszadi Kereskedelmi és Iparbank utolsó évi mérlegei mutatják ennék a kiválóan vezetett pénzintézet­nek a megerősödését és igy nem csoda, hogy a legnagyobb stagnáció és gazda­sági krízis idejében újabb és újabb tő­keemeléseket Viszi sikerrel keresztül. Az intézet tantiempolitikája összhangban áll mindig a részvényesek érdekeivel, a­­mely szintén igazolja a. bank vezetősé­gének a realitásokkal vájó számolását — A Bcogradi Iparosszövetkezet R. T. alaptőkéjét másfél millió dinárról két millió dinárra emeli fel ötezer darab száz dináros névértékű részvény kibo­csájtása által, ... Megváltoztatják a jugoszláv deviza- és valutarendeletet. A pénzügyminiszté­riumban serényen dolgoznak a deviza- és valutaszabályzatok revízióján. A je­lenleg érvényben levő devizarendelet még • 1921-ből kelt és már idejét múlta. A pénzügyi körök már hosszabb idő óta követelik a valuta- és devizaforgalom szabaddátételét. A Horvát Esfcontna Banka osztaléka. A zagrebi Horvát Eskontna Banka köz­gyűlési határozat folytán, amely 1927. április 25-től kezdödöleg az intézet ■részvényeinek... ??, ..szelvényét,, .,„amely 1927 július l-én esedékes, 8 dinárral báltja be- az intézet pénztáránáí, .továb-’ há„a -beogradi, osziicki.i ,vÍHkovcii„ petr.i­­njai, dubrOvniki, susaki, maribori,. .. szu­­böticai fiókjainál és az Össtereischc Kredit-Anstallt für,Handel und Gewer­be Wien. Zentral Europische Länder­bank, Niederlassung Wien, Anglo-Ceho­­slovakische Bank Prága és végül Angol International Bank L. T. D. Budapest pénzfáráná!.­A Horvát .skontua Banka közgyűlése. Április 25-áu tartotta meg á Horvát Eskontna Banka 58-ilc évi rendes köz­gyűlését Zagrebban a bank helyiségei­ben, báró Tutkovics Milán elnöklete alatt. A közgyűlésen részben személye­sen,, részben meghatalmazott utján 65 részvényes jelent meg. akik az1 1,400.000 részvény közül 1,175.133 részvényt kép­viseltek. Az igazgatóság előterjesztett jelentéséből kiderül, hogy a lefolyt üz­­léö év a pénzpiac súlyos helyzete elle­nére sikeresen zárult. A 14,763.565.99 di­nárt 'kitevő nyereséget a következőkép osztották fel: 8%-os osztalékra 11,200.000, azaz részvényenkint 8 dinár. Rendki-. vilii tartalékalap 1,500.000, nyugdíjalap 500.000 dinár, az 1927. év uj számlájára átvitel 1,255.962.79. Eszerint a 33. sz. szelvényt 'folyó hó 25-től kezdődőleg 8 dinárral váltják be. A közgyűlés Sz.ta­­menkovics Arsza előterjesztésére, aki hosszabb beszédben fejezte ki elismeré­sét az igazgatóságnak' és ielügyelőbi­­zottságnak a nagybank sikeres műkö­déséért és kedvező eredményéért, egy-­­hangulag tudomásul vette az igazgató­ság és felügyelőbizottság' jelentésit. Az igazgatóságba újból beválasztották Stern Zsigát, Polnai Weisz Milánt és Vitéz Pongrác Guidót, az igazgatóság uj .tagja lett Hajdú Z., az Anglo Inter­national Bank L. T. P. London, közép­­európai Vezéfképvisélője. A közgyűlés után az igazgatóság tartott. ülést, ame­lyen elnökké ismét báró Turkovics Mi­lánt és alelpökké dr. Sverljuga Szitan­­kot, áz' Intfezbí. vezérigázgatóiáL Válasz­tották meg; .

Next

/
Thumbnails
Contents