Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-28 / 115. szám

Csak a valorizációs egyezmény alapján veszik át a Magyarországon maradt árvapénzeket Folyik az iratok kicserélése Jugoszlávia és Magyarország kozott 10- °]<ia)-____________________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ Most tért vissza Magyarországból a belügyminisztérium bizottsága, amely a muraközi irattárak kicserélése céljából tartózkodott Magyarországon. Munka­társunk dr. Zsganyeczczef, a Muraköz volt kormánybiztosává}, aki a bizottság egyik tagja, beszélgetést folytatott az iraitárak kicserélésének körülményeiről, aki a következőkben informálta a Rács­­megyei Nap\ó munkatársát. — A trianoni békeszerződés értelmé­ben Magyarország köteles nekünk ki­adni az 18S6-ik évtől az 1918. év végéig birtokában levő mindazokat a hivatalos iratokat, amelyek a mi államunk terüle­teire vonatkoznak. Az átadás formasá­gaira konvenció létesült Magyarország és a mi államunk között 1924 december 14-én. A konvenció alapján államunk át­vette Magyarországtól az összes ad­minisztratív jellegű iratokat, melyek a Vajdaságra vonatkoznak, miután eddig csak a belügyminisztérium alakított bi­zottságot ezeknek az irattáraknak átvé­telére, mig a többi minisztérium a saját reszortja részére ezt nem tette. Ez a bizottság melynek tagjai Veszelinovtcs Mii önki nyugalmazott alispán és én Za­­laegerszergen és Szombathelyen a volt Zala és Vas-vármegyék székhelyein vök, hogy a Medjumurie és Prekomuric­­ra vonatkozó adminisztratív jellegű irat­tárakat átvegye. — Mi még február 27-én útra keltőnk s elsősorban McdjumuTjeban és Preko­­murjeban összegyűjtöttük az adatokat arra nézve, hegy mely akták legfontosab­bak azok közül, amiket Magyarország-! tói ki kell kérnünk. — Ezután először Zalaegerszegre mentünk. Itt azokat az aktákat vettük át. amelyek a csakováci járásra, to­vábbá Prelogra és Alsó Lertdvára vo­natkoznak. A hivatalos iratok közül ki­­etnelcndők: a felekezeti és állami anya­­könyvek két péklánya, az összes egye­sületek alapszabályai, a vizmüvi iratok, az ármentesitési tervek, az egyes hely­ségek szabályozási tervei. Ezek az ira­tok igen fontosak, különösen magán­jogi szempontból az úrbéri községeket és a községi közigazgatást illetőleg, mert ezek nélkül a medjutnurjei közigaz­gatás vezetése igen meg volna nehezít­ve. Saját kezdeményezésünkre fölkér­tük az ottani áftami építészeti hivatalt is, bogy adja át nekünk ' a nyilvános épületekről szóló iratokat (állami isko­lák, a megyei, községi és helyiérdekű utak iratai). Ezeknek az iratoknak át- j adása céljából kérésünkre a magyar ke- j reskedetoni minisztérium megbízottat kül­dött ki.-- MegemHtetn még, hogy a zalaeger­szegi pénzügyigazgatóságot is megke­restük, hogy a kataszteri birtokivek és; az összes kataszterre vonatkozó iratok i másolatait nekünk adja ki. lit megunt-! tat tűk nekünk az 1925. évi december 12-ről kelt jegyzőkönyvet, mely szerint j ezek az összes iratok már akkor át-1 adattak s azokat Ralics Simon vette át j a zagrebi kataszteri hivatal részéről. Er- j de kés hogy a községek és egyéb Itató- i sások nem tudják, hagy ezek a fontos j ire.tok már birtokunkban vannak s hol \ találhatók s még mindig a Iteliigyminisz-1 Úriamhoz fordulnak, hogy kérje ki ezc- \ két az iratokat Magyarországiét!. — Az egyidőben szerkesztett jegyző- i könyveket és iratokat mind egy vagon­ba becsomagolva Szomborba küldettük az alispáni hivatalnak, a Magyarország­tól átvett irattár részére, ahol újból szortírozzák, elkönyvelik s azután szét­osztják azok között a hatóságok között, amelyek hatáskörébe tartoznak a fenit­­álíú törvények értelmében. — A véletlen úgy hozta magával, hogy ZaiaegorsaeEen éppen március 15-én raktuk be a «neonba eaeket az iratokat ás rokor az iskolák növendékei és a pnésártúli a templomba xteeieK. hogy megünnepeljék a függetlenség nagy nap­ját, a megyeház előtt három hatalmas kocsi állott, amelyekre Jugoszlávia ré­szére rakták fel az okiratokat. —■ Zalaegerszeg után Szombathelyre mentünk ahol folytattuk a Zalaegersze­gen megkezdett munkát. Itt is, mint az előző helyen, átvettük az iratokat. Ezek is olyan fontos akták volt, mint a töb­biek, különösen az anyakönyvi másola­tok, a vizügyi iratok, a falvak rendezé­si tervei, stb. Innen is egy vagon aktát küldöttünk Szomborba. — Meg kell állapitanom, hogy ebben a sok körültekintést igénylő fontos és nehéz munkában lépésröó-lépésre a leg­nagyobb előzékenységgel találkoztunk a magyar hatóságok részéről, úgyhogy az egész munkát simán, minden zökkenés Splitböl jelentik: Miloszavljevics tá­bornok közlekedésügyi miniszter egy hét óta Dalmáciában tartózkodik, ahol az adriai vasútépítési terveket a helyszínen tanulmányozza. Miloszavljevics közleke­désügyi miniszter nyilatkozatot adott a sajtónak és bejelentette, hogy rövid időn belül megkezdik a tervbevett vasútvona­lak építését. — Legelsősorban azt a vonalat keli ki­építeni — mondotta a miniszter — amely Délszerbiát összeköti a tengerrel. Ez a vonal Petyrői Andrijeviciií keresztül Kő­tárig vonul. A második vonal Splitct fog­ja Bihácson keresztül Kitinnel összeköt­ni. A harmadik és a legfontosabb vasút­vonal Beogradból fog- kiindulni és Obre­­novác, Sabác, Bijelinán és Tuzlán keresz­tül a Bród—szarajevói vasútvonalba, kap­csolódik. Tuztánál egy vonal elválik és Imotszkin keresztül Splitbc megy. Nein szabad azonban cl felejteni a Szarajevó—­­Vardistc—kotori vonalat sein, ami szin­tén nagyon fontos. Véleményem szerint nem egy vonalat kell kiépíteni az Adriá­hoz, hanem számos vonalat mert csak Így tudjuk elérni azt, hogy kikötőink íor-Becskerekről jelentik: Az uj pénzügyi törvény kétségkívül egyike az utóbbi évek legjelentősebb közgazd.asági fé­nyeinek. mert számos fontos újítást léptet életbe főképen az adózás és az il­letékfizetés tekintetében. A Bácstnegyei Napió munkatársa felkereste Rragics Milánt a becskeroki kereskedők és gyá­rosok szövetségének főtitkárát, aki fő­ként kereskedelmi és adóügyi téren el­ismert szaktekintély és kérte, hogy ad­ja meg az uj pénzügyi törvény tárgyi­lagos és szakszerű bírálatát. Dragics Milán munkatársunk kérdésére a követ­kező nagyjelentőségű nyilatkozatot telte: A húszszázalékos koronabonok — Bizonyos, hogy ez a pénzügyi tör­vény fontosságban felülmúlja az eddigi költségvetési és tizenketted törvénye­ket. A törvénynek igen sok fontos és hasznos újítása van, amelyek a közgaz­dasági életet lényegeséit megkönnyít­hetik, de vannak a törvénynek hiányai és hibái is. Lényeges előny például épen a Vajdaság szempontjából, hogy adófi­zetéseknél pénz helyett elfogadják a húsz százalékos koronabonokat is, ha 1001) koronán akiit összegről szálának. Az*«»«» eresei a ktwwwlxmfc üt»« race nélkül folytathattuk le. — Miután részünkről az összes ira­tok átvétele megtörtént, Magyarország szintén fog egy bizottságot kiküldeni hozzánk, hogy átvegye azokat az ira­tokat. amelyek azokra a községekre vo­natkoznak. amelyek a mostani Magyar­­ország területén maradtak s melyeknek iratai a mi hatóságainknál vannak. Mi­vel pedig a mi. államunk és Magyaror­szág között még nittes megkötve a va­lorizációról szóló egyezmény, ez a bi­zottság nem vettette út az árvaszéki ira­tokat, mert ezekkel az iratokkal át kel­lett volttá vennünk az árvák pénzét is, ez pedig csak akkor lesz lehetséges, majd ha a pénzügyi követelések valo­rizációjáról Szóló egyezményt meg fog­ják kötni. galmasak legyenek. A vasútvonalak épí­tési munkálatai ebben az évben még a nyár előtt meg fognak indutni. A kor­mány a Blair-féle hitelből tizenöt millió dollárt bocsájtott a közlekedésügyi tár­ca, illetve az én rendelkezésemre. Ez az összeg azonban nem elég az összes szük­séges vasúti vonalak kiépítésére és a kormány a legközelebbi jövőben ttjab't kölcsönt fog felvenni kizárólag vasút­építési célokra. A közlekedésügyi minisz­ter kijelentette még. hogy a Split-knini Síneket, amelyek már ötven éve haszná­latban vannak, még ebben az évben ki­cserélik. Az első sinsZállitmáhyból, ami az .országba érkezik, nagyobb mennyi­séget Splitbe fognak szállítani, hogy ezen a vonalon megjavítsák a közlekedést. Ez Őfelsége, Alekszandar király személyes kívánsága isv, aki gyakran érdeklődött nálam a Split—kn.ini vonal állapotáról. A közlekedésügyi miniszter azzal fe­jezte , be. nyilatkozatát, hogy a kormány a téi beállta előtt több mozdonyt fog vá­sárolni, amelyek hóhányókkal lesznek el­látva. Ezekef a mozdonyokat a likai és a boszniai vonalakon fogják használni. mindig nincsen megoldva. A beogradi lapok azt írták, hogy ezzel a Vajdaság és Horvátország 320 millió dinár aján­dékot kapott az államtól, pedig a való­ság az, hogy az állam adósságának csak egy részét fizeti Vissza és ha minden korlátozás nélkül fogadná is el a 20 százalékos koronabonokat, akkor is csak régóta fenná/’ó kötelezettségét 'tel­jesítené. Az adómoraterium — Így vagyunk az adóhátralék fize­tésére adott moratóriummal is. Nagy ('Tömmel üdvözlöm a tényt, hogy a kor­mány belátva a helyzet súlyosságát, haladékot adott az adóhátralékok meg­fizetésére de meg kell jegyeznem, hogy az adott maximálisan négy esztendei halasztás igen kevés, mert legalább tiz év kellene hozzá, hogy a hátralékot min­denki radiézséj jnéiküiii fetörieszthes’set Ajánlom az érdekelteknek, hogy hátra­lékos adójukat pontosan számíttassák ki és állapítsa meg a törlesztési részlet­összegeket, amelyeket pontosan fizes­senek be. A magántisztviselők adója — Nagyon fontos ét, örvendetes ren­delkezés foglaltatik a törvény 79. sta-I kaszában, amely kimondja, hogy taka- I rékkönyvön vagy folyószámlán eihelye­­j zett takarékbetétek kamatai után 1926 január elsejétől kezdve nem kell fizetni jövedelmi adót, sem annak pótlékait. Ez vonatkozik minden takarékbetétre, i tekintet nélkül az összeg nagyságára. Ez az összeg a bankokra nézve fontos ! és megkönnyíti azok helyzetét. — Talán a legfontosabb újítás az, a melyik a IV. osztályú kereseti adókive­tésre vonatkozik. Tudjuk, hogy méltá­nyos és progresszív adókulcsét állapí­tott meg a törvény, de van ennek a szakasznak egy szépséghibája is: neve­zetesén a törvény a kereskedösegédet és a szakmunkásokat is a IV. osztályú adófizetők közé sorozza, akik eddig muukásadót fizettek, de nem mondja ki, ! hogy a munkásadéról szóló törvényes ! rendelkezés idevonatkozó részét hatá­lyon kívül helyezi. Eremin ttecskereki pénzügyi gazgató ur kijelentése szerint az újabb törvény a régit automatikusan hatályon kívül helyezi, de akkor miért helyezi hatályon kivid a törvény kife­jezetten a tavalyi pénzügyi törvény 168. szakaszát. — Figyelmükbe ajánlom a kereske­dőknek és gyárosoknak, hogy a tör­j vény szerint ők felelnek az alkalmazot­tak adójáért és joguk van .előre levonni és 3 hónaponként befizetni. Ezért . a I leghelyesebbnek tartanám, ha minden cég befizetné alkalmazottai adóját, a melyhez bizonyos kimutatásokat kell készíteni két példányban. A kimutatás formájára nézve szövetségünk szíve­sen ad bárkinek útbaigazítást. A befi­zetési határnapok a törvény szerint áp­rilis 14, Julius 14, október 14 és január 14-ikc. Az adóbejelentésekre az uj tör­vény szerint nem kell bélyeget ragasz­tani. A maksziaiátt pótadók Hosszú küzdelem után végre sike­rült elérnünk, hogy maximálták a köz­ségi. városi és tartományi pótadókat 200, illetve 25 százalékban. Ezért a gaz­dasági köfök évek óta küzdöttek. Ez a rendelkezés ma már végső menedéke igen sok vállalatunknak, amelyek énei­kül menthetetlenül elpusztultak volna. — Fontos és kielégítő rendelkezések vannak az illetékek leszállítása tekin­tetében, amennyiben az adásvételi szer­ződések illetékét és sok egyebet leszál­lították és a sokféle illetékbüntetéseket eltörölték. így, aki az ingatlan adásvé­teli szerződését későn mutatja be ille­tékfizetésre. valamint a kávéházak és vendéglők 20 párás számláival való sok büntetés visszamenőleg etengedtetett. Félmilliárdos belföldi kölcsön — Van egy nagyjelentőségű intézke­dése a törvénynek, amely előrelátható­lag még sok vihart fog szülni. A törvény (317. szakasza ez, amely felhatalmazza a pénzügyminisztert egy ötszázmillió dináros beäfökli kölcsön felvételére, a mely összeg közlekedési célokra lenne fordítandó. Valamennyi hazai pénzin­tézet állást foglalt ez ellen a kölcsön el­len — kivéve a postatakarékpénztár ve­zérigazgatóját — mert az a vélemé­nyük, hogy ennek a kölcsönnek a lekö­tése tijabb pénzkrizist fog előidézni, a töke pedig immobillá válnék. Ezeket a su'.yos következményeket csak úgy lehetne megelőzni, ha a Narodna Banka kötelezettséget vállalna arranézve, hogy a kölcsön kötvényeire a kibocsátási ár 90 százalékát kitevő lombard-köicsönt folyósít. Ámbár még úgy is cm-ükednék a forgalomban lévő bankjegyek Száma, ami újabb infláció kezdetét jelentené. Mindenesetre az volna a legkedvezőbb megoldás ha belföldi kölcsön helyett a kormány külföldi kölcsönt venne fel a fenti szükségletek fedezésére. — Nagyon ajánlom mnden kereske­dőnek és iparosnak, hogy a pénzügyi törvényt alaposan tanulmányozzák át, mert annak minden pontja mindenkit érdekel. Általában a törvényre vonat­kozólag annyit mondhatok, hogy hiá­nyosságai ellenére is igen értékes és hasznos és ennek segítségével talán megtehetjük az é#sö lépést a közgazda­­sági élet konszoikMciója felé. »r H. ,f. 1927. április 28. Újabb vasútépítési kölcsönt vesz íel a kormány A Blair-kölcsön nem elég az adriai vasutak kiépítésére Mi'oszavíyevics tábornok, hadügyminiszter nyilatkozata A pénzügyi törvény kritikája Dragics Milán, a becs'cereki kereskedj k és gyárosok szövetsége fóti.kárának nvitat-'.ozata

Next

/
Thumbnails
Contents