Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-28 / 115. szám
oFdat BÁCSMEGYE3 NAPLÖ 1927. április 28. Gyilkos merénylet az istállóban Két fiatal löki gazdálkodót ismeretlen tettese c életveszélyesen összeszurkáltak Lókról ielentik: Izgalmas gyilkossági kísérlet tartja izgalomban Lók község lakosságát. Keddre virradó éjjel ismeretlen lettesek behatoltak Tóth Imre löki földbirtokos házába és az istállóban alvó tizenhat éves Tóth Antalt és a tizennyolc éves Tóth Istvánt borzalmasan összeszurkálták. Hétfőn este a Tóth-család kint ült a liáz előtt és a család tagjai a pravoszláv husvétot ünneplő szomszédokkal beszélgettek. Tiz óra tájban Tóthék már nyugalomra tértek, mert hajnalban ki akartak menni a szállásra. Tóth két legényfia: Antal és István az istállóban feküdtek le. Ejfél tájban Tóth István kurjongatásra ébredt fel. Lámpát gyújtott és körülnézett az udvarban, de minthogy semmi gyanúsat nem fedezett fel, visszatért az istállóba és lefeküdt. Néhány perccel egy óra után a házban alvó Tóth Imre nyöszörgő hangokat hallott az udvar felől. Az apa felkeltette a házbelieket és bementek az istállóba, ahonnan a hangokat hallották. Amikor a házbeliek beléptek és a lámpa fényénél körülnéztek, borzalmas látvány tárult a szemük elé. Elmondották, hogy mindketten éles fájdalomra ébredtek fel. Először azt hitték, hogy az elszabadult lovak rájuk döntőt ték a választófalat, de mikor az arcukhoz értek, észrevették, hogy az véres és hogy összeszurkálták őket. Segítségért akartak kiáltani, de nem volt erejük és elvesztették eszméletüket. A két testvér egyöntetűen vallotta, hogy senkit sem láttak és senkire sem gyanakszanak. .................................. nramrassg A csendőrség teljesen tanácstalanul áll a titokzatos merénylőkkel szemben. Egyetlen nyom nincs, amely megvilágítaná a rejtélyt, vagy következtetni engedne a tettesek személyére és a véres merénylet céljára. A titokzatos merénylet izgalomban tartja az egész kóziég lakosságát. A Tóth-fiiík iránt, akiket }óravaló, dolgos fiatalembereknek ismertek, nagy részvét nyilvánul meg. Titokzatos gyilkosság Bscskereken Férfi-holttestet találtak a Bega-partcn Becskerekről jelentik: A becskereki rendőrség pár nap óta titokzatos gyilkosság ügyében folytat nyomozást. A legnagyobb titokban folyt a nyomozás és csak most közöltek a nyilvánossággal annyit, hogy vasárnap reggel a Begaparton egy felöltözött férfi holttestet találtak. A holttesten külső sérülés nyomai voltak és igy kétségtelenül megállapítást nyert, hogy az ismeretlen férfi gyilkosság áldozata. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a meggyilkolt férfit Sziljanicsnak hívják és előző éjjel a Markovics Szvetozár-uccai Teodorovicsvendéglőben tartózkodott. Sziljanics a vendéglőben összeveszett Teodoroviccsal, aki a helyiségből kidobta. Hogy azután mi történt, hogy miképpen került Sziljanics a Begapartra és hogyan halt meg, arról a nyomozás eddig még semmi bizonyosat sem tudott megállapítani. Sztaribecsej tiltakozik algimnázium megszüntetése ellen A szülők nagygyűlésének határozata A fal mellett álló ágyon, egymáshoz közéi, összevagdalt, megcsonkított arccal, vér tócsában lekiidt Tóth két fia. A megdöbbent apa azonnal a csendőrökért és orvosért küldött. Az orvos megállapította, hogy a merénylők éles bicskával, vagy hosszupengéjii disznóölö késsel szarkáitok össze áldozataikat. Tóth Istvánnak a penge átvágta bal arcát és kettőbe hasította az orrát, arcának jobb felét pedig átszurta a merénylő. Tóth Antalon az orvosi vizsgálat több szúrt sebet állapított meg, melyek közül legsúlyosabb az, amely az arcát éktelenitettc el. Az orvos a szúrások irányából és az áldozatok helyzetéből arra következtet, hogy a merénylők, akik ketten lehettek, át akarták vágni a 'két légénv torkát, de a sötétben és izgatottságukban csak az arcukon sebesitették meg a szerencsétlen embereket. A csendörség, nyomban a merénylet felfedezése után, megindította a nyomozást. Csendőrcsoportok átkutatták a ház környékét, de semmi nyomot nem találtak, amelyek alapján továbo folytathatták volna a kutatást. Reggel felé a két sebesült fiatalembert sikerült kihallgatni. Sztaribecsejről jelentik: A sztaribecseji és környéki szülök hétfőn délelőtt tiltakozó nagygyűlést tartottak a gimnázium tornatermében. A tiltakozó gyűlésen résztvettek a sztaribeeseji szülők küldöttségén kívül a petrovoszelói, csurogj, zsabalji, báeskogradistei és goszpocljmei-i szülők kiküldöttei is. A gyűlést Pavlovics Sztoján bankigazgató, tartománygyülési képviselő nyitotta meg. Pavlovios hivatkozva a Bácsmegyei Napló szombori munkatársa által közölt hírre. felhívta a megjelentek figyelmét az ügyre Utána Sztepanov Jován kerületi esperes egy órás beszédben foglalkozott a sztaribeeseji gimnázium ügyével' Elmondotta, hogy Sztaribecsej négy és fél, millió dinárt költött a gimnázium építésére, pótlékot ad a tanároknak, ingyen villanyvilágítással látja el az intézetet és amikor a község a legnagyobb áldozatkészséggel hozzájárul a gimnázium fentartásának költségeihez, ugyanakkor az illetékes tényezők meg akarják szüntetni a gimnáziumot, holott az építés előtt négy aktiv miniszter Ígérte meg, hogy a gimnáziumot fokozatosan főgimnáziummá fejlesztik. Sztepanov felsorolta azokat a történelmi, kulturális és közlekedési okokat, amelyek a gimnázium megmaradását kiv4nják. Badnagyev Dimitrije tanító statiszta kai adatokkal bizonyítja, hogy a becseji gimnázium fentartása nemzetnevelési és kulturális követelmény, továbbá Becsej kedvező fekvésénél egészségügyi szempontból is jobban megfelel e célnak, mint Novibecsej, vagy Szrbobrán. Míg Szrbobránban a nyolc osztályú gimnáziumnak csak 300—400 tanulója van, ugyanakkor a becseji algimnázium tanulóinak száma 576. "(jobb felszólalás után elhatározták, hogy a mozgalmat az érdekelt falukra is kiterjesztik, amelyeket felkérnek az állásfoglalásra. Pavlovics Sztoján tartománygyülési képviselő indítványára a gyűlés a következő határozatot fogadta el: — A Bácsmegyei Napló szombori tudósítás alapján hirt közölt arról, hogy a közoktatásügyi miniszter meg akarja szüntetni a sztaribeeseji algimnáziumot és helyébe a szSmbori tanítóképzőt akarja Becsejre helyezni. Az érdekelt szülők felkérik a minisztert, hogy álljon el a gimnázium megszüntetésétől, egyben Becsej és környéke nevében követelik a régi ígéret teljesítését: a főgimnázium átszervezését. A község lakosságának az ellen sincs kifogása, hogy a főgimnázium mellett még egy vegyes férfi és női tanítóképző létesittessék Sztaribfecsejen és a község minden áldozatot meghoz a tanítóképző érdekében is, csak az algimnázium megmaradjon. A határozatot megküldik az illetékes minisztériumoknak. A makacs öngyilkos) elolt Halszori mérgezési kísértet után a kórház emelet: ablakából ugrott le 3SB budapesti leány Budapestről ielentik: Szokatlanul makacs öngyílkosjelölt vivődik a halállal a Rókus-kórház egyik kórtermében. PekU Tér óznék hívják a fiatal öngyilkos leányt, aki az elimrit hetek folyamán hatszor mérgezte meg magát, miután azonban egyik öngyilkossági kísérlete sem sikerült, kedd délután felszökött az összekötő vasúti hidra és amikor észrevette, hogy egy vonat kanyarodik a hidra, a sínek közé vetette magát. A mozdonyvezető azonban még idejében lefékezte a vonatot és igy a leány nem került a kerekek alá, hanem csak a mozdony tolta néhány méternyire maga előtt, úgyhogy a leány kisebbméretü agyrázkódást szenvedett. Pekli Terézt beszállították a Rókuskórházba, ahol az éjszaka folyamán magához tért és jajgatni kezdett, hogy ismét nem sikerült meghalnia. Amikor később mindenki elaludt körülötte a kórteremben, odavánszorgait a kórterem Rákóczy-utra nyitó egyik ablakához, felkapaszkodott az ablakpárkányra és hangos sikoltással levetette magát a kövezetre. A kórházban nagy izgalmat keltett az öngyilkosság, az orvosok és ápolónők kirohantak az uccára, ahol összetört tagokkal véresen találták a fiatal leányt. Azonnal viszsaaszállitották a kórterembe, ahol most a halállal vivődik. A huszonegyéves cselédleány azért követte el ezeket a sorozatos öngyilkossági kísérleteket, mert már hónapok óta nem tud alkalmazáshoz jutni. Egy kritikus albumából Irta : Baedeker Wells-nek a megállapítása, hogy az emberiségnek uj bibliám van szüksége s az az óhaja, hogy ilyennek előbb-utóbb el kell készülni, teljesen megokolt. Az emberiség sokat haladott és sokat hanyatlott, amióta a régi bibliát megírták s a morál nagyot változott — jóra-rosszra egyaránt — amióta a könyvek könyvének a törvényeit és tilalmait kodifikálták. Ámde hol az a kiválóság, aki az uj tanok szerkesztésére mandátumot kaphat? Hol az a mózesi tekintély, akinek elég a sulya, hogy az ni könyvet megírni és életbeléptetni merje? Avagy azt is konferencia, kongresszus, ankett vagy kodifikáló bizottság állítsa össze? Elnökök, előadók és hozzászólóknak a véleménye alapján, jegyzőkönyvek révén s esetleg szótöbbséggel hozott határozatok utján? ... Nehéz ügy lesz. És valószinüleg még sokáig marad érvényben a régi biblia s hogy még végeláthatatlan időkig ez lesz az a törvénykönyv, amelynek a parancsait és tilalmait megszegjük s a törvényeit kutyába vesszük. ¥ A nevetségesség „ néha úgy fest, mintha morális tulajdonság volna. Az u. n. kémikus ember nem kelt komikus hatást mindenütt — nem mindenütt nevetnek rajta, mint ahogy némely immorális egyént nem minőé nhoJ tartanak erkölcstelennek. Aki Parisban nevetséges, az még komolyszámba mehet Pancsevón, éppen úgy, mint ahogy az, akit erkölcstelennek kiáltanak ki Orosházán, még egészen morális lény lehet Parisban. * Nem tudom hány fehér holló van a világon. Valószinüleg nagyon kevés — amit onnan következtetek, hogy még egyet se láttam. De aligha lehetnek sokkal kevesebben, mint az evangyéliorpi értelemben vett igazán tisztán morális lények, akikkel szintén nem lehet találkozni minden uccasarkon. # Ha valakinek más a morálja, mint a környezetének, ez könnyen ráfogja, hogy nincs morálja. # Az a közmondás, amely szerint »ahány ház, annyi szokás«, jóformán azt jelenti: »ahány ház, annyi morál«. Sőt: alighanem több házat találsz, amelyben ugyanaz a szokás, mint olyat, ahol azonos a morál. * Az erkölcsprédikációnak több hatása van, ha az uralkodó morál ellen, mint ha mellette szól. A mórál sohase népszerű. # A morál törvényei sokszor ellentétesek a természetéivel. Az előbbiek szerint sokszor a gyengébbnek kellene győzni, az utóbbiak szerint mindig az erősebb van felsőbbségben. A. természet jéiormán nem is tesz egyebet, mint hogy ellenakciót folytat a morál ellen. Ha mégis a morál marad fölül, akkor ez nagy és ritka győzelem, amelyhez az embernek olykor megnyilvánuló igazságérzete és még ritkábban jelentkező nemes fölbuzdulása segiti. * Akit csak a vallás tesz erkölcsössé, annak a morálja nem áll valami erős lábon. Jobban szeretem, ha valakit a morálja tesz vallásossá vagy hívővé. * A moralisták mindig terhére voltak a társadalomnak, de azért mindig akadtak, akik erre a szerepre vállalkoztak. Az egyén se szereti néha a lelkiismeretét, mert kellemetlen dolgokra emlékezteti, de azért nem zárhatja el előle a fülét. Mert a lelkiismeret beszélni akar és beszélni fog mindig, akár szívesen hallgatják, akár nem. * A moralista: a társadalom lelkiismerete. *Ha eredeti a gondolkozásod módja s különösen, ha szigorúak az erkölcsi elveid, akkor le kell mondanod arról, hogy kedvelt tagja légy a társaságnak s hogy sok barátod legyen. Az ismerőseid közt lesznek, akik érdekesnek fognak találni (az eredetiséged folytán) s akadnak, akik becsülni fognak (a morális elveidért), de barátokra nehezen fogsz találni közXük. A morál néha hasonló a villámhárítóhoz — eltávolítja közelünkből a Kedélyességnek áramát. * Minden u. n. moralista többé-kevésbbé amoralista. Hiszen a sajátmaga morálját hirdeti, amely imittamott okvetlenül eltér a tömegerkölcstől. Mert ha nem különbözik tőle, akkor minek hirdeti? A morálbölcselök és erkölcsprédikátorok sokszor hasonlók azokhoz a tarfejü patikusokhoz, akik a legfanatikusabb meggyőződés hangján hirdetik, ajánlják, kínálják és árulják csodaszereiket a kopaszság ellen. ÄNéha széfryenlünk valami kifogástalanul erkölcsös dolgot megcselekedni. máskor meg bravúrosan követünk el olyan cselekedeteket, amelyeket a moralista semmiképp se helyeselhet. # Ha Krisztus még egyszer föltámadna s valamelyik iskolához hittanitói állásért folyamodna, a katedrát aligha kaphatná meg. Az iskolaszék azt találná, hogy nincs kellő kvalifikációja s hogy nem áll a mai tudomány színvonalán. S annyi bizonyos, hogy az iskolákban már nem az Ö erkölcstanát tanítják. S az életben, sajnos, még kevésbbé. # Az irók és egyéb prédikátorok egyre hirdetik a morális tanokat, de se ők, se az olvasóik nem javulnak meg tőlük.
