Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-28 / 115. szám
1927. április 27. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. A spanyol egye le mák nem avatják diszdoktorrá a királyt Az egyetemi tanárok szembeszálltak a katonai kormány l.ivánságfval Párisból jelentik: A szigorú cenzúra következtében, amely Madridban érvényben van, csak a beavatottak tudják, hogy a napokban a spanyol tudományos körök szembeszálltak a katonai diktatúra egy határozatával és Alfonz király ellen foglaltak állást. A hivatalos tényezők ndgy ünnepséggel akarták megválasztani XIII. Alfonzot diszdoktorrá és az összes spanyol egyetemek tiszteletbeli rektorává. Amikor ez a terv a madridi egyetem tanári karának tudomására jutott, tizennégy tudós-professzor aláírásával, feliratot intéztek a katonai kormányhoz, amelyet figyelmeztettek, hogy elhatározása időszerűtlen és túllő a célon. Ennek ellenére a hivatalos tényezők elrendelték, hogy valamennyi fakultás tanári kara mondja ki ünepélyeseii, hogy kívánják a király diszdoktorrá és az összes egyetemek rektorává való avatását. A fakultások tanárai erre ülésre ültek össze a madridi egyetemen és ezen az ülésen éles kifakadások hangzottak el. Egyes tanárok kíméletlenül bírálták a király magatartását, amit a katonai diktatúrával szemben tanúsít és súlyosan elitélő véleményt mondtak. Szemrehányással illették a királyt, hogy beleegyezett több neves spanyol politikus iró és tudós száműzetésébe és a kifakadások olyan élesek voltak, hogy az elnöklő rektor több ízben kénytelen volt figyelmeztetni a tanárokat, hogy mérsékeljék mag! 'at. ‘Végül szavazásra került a sor és tizenhét tanár nyíltan a király diszdoktorrá és tiszteletbeli rektorrá való avatása mellett foglalt állást, mig negyven tanár ellene szavazott, hatvanan pedig tartózkodtak a szavazástól és az egyetemi alkotmány értelmében ezeket is úgy tekintik, mintha az indítvány ellen szavaztak volna. Primo de Rivera nagyon fel van bőszülve, amiért tervét az egyetemi tanárok meghiúsították és úgy tudják, hogy felségsértés címén eljárást akar indíttatni az egyetemi tanárok egyrésze ellen. ... Harc a gyermekért A mo!am d'n hitre tér v saci tanár kát törvényes fele é~e. — D . Niko ajevic v ír si főo- o$ nyihtkozat-a Vrsacról jelentik. Dr. Ivanovics Zsiván bánjalukai tanár — mint a Ráesniegyei Napió beszámolt róla — anélkül, hogy ei'váit volna feleségétől, a mohamedán hitre tért, hogy másodszor megnősülhessen. Ivanovics nyilatkozatában igyekezett ezt megcáfolni, ezzel szemben Ivanovics első felesége Marlies JiiJk'a levelet intézett a Bdcsmegyei Napló vsáéi munkatársához. melyben többek között a következőket írja: — Dr. Ivanovics Zsiván 1911-ben vett e' feleségül Veliko-M'adepovacon és ebből a házasságból három gyermek született; Tízezer arany dinár hozományt Hao-'.ft férjem, aki akkor tanító volt és a hozományból fedezte további tanulmányainak kö’tségeit. Amikor Noviszadon volt, újabb tízezer dinárt kért apósát:''1 « miután nem kapott, beadta a vá'ékeresetet. .4 tluhr-vni sud azonban nem mondotta ki a válást, mert arra nrtn látott okot lenforogni és így ma is törvényes felesége vagyok. — Dr. Ivanovics 1923-ban áttért az iz’.am vallásra és Szarajevóban 1923 iulius 21-én a seriatszki bíróság előtt a mohamedán szertartások szerint elvette feleségül vrsaci menyasszonyát, anélkül, hogy elvált volna. Első és ma is törvényes felesége, aki állandóan Beogradbau tartózkodik, egy hónappal ezelőtt Barijainkéba utazott, mert abból a 453 dinárból, amit a közoktatásügyi minisztériumtól kap, három gyermekét nem tudja eltartani férje pedig semmivel sem támogatja, Dr. Nikolajevics l'.ija vrsaci városi főorvos a következő nyilatkozatot tette a Bdcsmegyei Napló munkatársának: — Nem felel meg a valóságnak dr. Ivanovics Zsivánnak az a kijelentése, hogy én a gyermekek gyámja akartam lenni. Engem az árvaszék ajánlott gyámnak, Glubakov Mária, a gyermek elhunyt nagynénje pedig végrendeletében három rokonát, köztük engem is, bizott meg a Végrendelet végrehajtásával. A vagyont a gyermek örökölte, annak gondozásával azonban kizárólag mi va-1 gyünk megbízva végrendeletiieg és akkor sem tud a vagyonnal rendelkezni, ha törvényes apának ismertetik el. — A gyermek április 9. óta tényleg nála van, azonban nem a rendes utón, az árvaszék utján — amelynek határozata ellen még feiebbezéssel lehet élni — jutott hozzá, hanem Beogradból a bel‘ ügyminiszteriumtól kapott egy végzést, | melynek alapján az alibunári főszolgabíró elrendelte a gyermek kiadatását, a ki Dobricán volt a rokonoknál. A belacrkvai ügyészség különben a napokban dönt, hogy elrendeli-e a vizsgálatot dr. Ivanovics feljelentése ügyében, melynek kimenetele elé nagy érdeklődéssel tekintenek városszerte. (F. Gy.) A belügyminiszter felmentette állásától Gyorgyevics Dragoszláv szuboticai polgármestert Dr. Sztipics Károly főispán távirati utasítást kapott, hogy a polgármesteri hivatalt azonnal vegye át Szubotica szenzációja, amit a Vukícsevics-kormány megalakulása óta állandóan jósolták a városban, szerdán bekövetkezett. Vnkicsevics Velja miniszterelnök mint belügyminiszter táviratilag felmentette állásától Gyorgyevics Dragoszláv polgármestert és utasította dr. Sztipics Károly főispánt, hogy haladéktalanul vegye át a polgármesteri hivatalt. Dr. Sztipics Károly főispán nyomban a hivatalos távirat vétele után intézkedett, hogy Gyorgyevics Dragoszláv a polgármesteri ügykört csütörtök délelőtt kilenc órakor adja át egy bizottság jelenlétében, amelynek tagjai dr. Hóit maim Kálmán gazdasági tanácsnok, dr. Damjanovics Szteván főkapitány, Petrovics Koszta főmérnök és Suvajdzsics Sándor főszámvevő. A szuboticai közigazgatás vezetésében beállott változás óriási feltűnést keltett azoknál a köztudomású eseményeknél fogva, amelyek Gyorgyevics Dragoszláv távozását megelőzték. Gyorgyevics Dragoszláv 1924 április 18-ikán lett Szubotica város főispánja és ebben az állásában 1924 október 9-ikéig maradt meg, amikor a Davidovics-kormány dr. Ifkovics- Ivandékics Imrét nevezte ki főispánná. A Basics—Pribicsevics-kormány megalakulása után ismét ő lett a főispán és állását 1926 december elsején önként hagyta el. hogy a polgármesteri széket elfoglalja. Mint főispán. mint polgármester és mint politikus egyaránt nagy energiát és agilitást fejtett ki, sokszor kíméletlen is volt és tekintélyét nagyban növelte az a közismert körülmény, hogy bizalmas és befolyásos híve Makszimovics Bózsa akkori belügyminiszternek. Az ellentétek, amelyek Gyorgyevics Dragoszláv és saját pártjának egy része, de főleg a bunyevácok között már régóta fennállanak, akkor élesedtek ki végképpen, amikor dr. F.vetövics Mátyás alpolgármestert a belügyminiszter Gyorgyevics javaslatára felmentette állásától. Az alpolgármester menesztését sem a főispán, sem Radonics Jován dr. és Juries Márkó képviselők nem helye- j self ék és ebben a kérdésben az érdé- j keltek bevonásával utólagos értekez- j letet tartott Makszimovics, anélkül azonban, hogy sikerült volna helyreállitani a békét a polgármester és pártbeli ellenfelei között. Az Uzunovics-kormány bukása után a városháza körül dúló harc döntő stádiumba jutott. Megindultak a küldöttségek a fővárosba, részben Gyorgyevics Dragoszláv mellett, részben ellene. Mindkét tábor nagy bizakodással tekintett a fejlemények elé. Gyorgyevics híveinek esélyeit javítani látszott az a kombináció, hogy Makszimovics, mint a radikális párt centrumának egyik vezére, belép a kormányba, viszont Gyorgyevics polgármester ellenfelei szívósan dolgoztak akciójuk sikere érdekében. Ilyen előzményeit után történt Gyorgyevics Dragoszláv felmentése. amit beogradi vélemény szerint siettetett az is, hogy a polgármester felettes hatóságainak engedélye nélkül a főispánnal szemben lépést is tett, amivel a hatósági tekintélyt csorbította. Gyorgyevics Dragoszláv kétségtelen nagy ambíciót tanúsított a város közigazgatásának élén, az ő működéséhez fűződik többek között a városi szinház felépítése is. A politika terén azonban szokatlanul aggressziv volt gyakran még párthiveivel szemben is és nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy a helyi politika hullámai a személye körül olyan magasra csapódtak. Gyorgyevics Dragoszláv távozása következtében a legkülönbözőbb kombinációk vannak máris forgalomban, de most még nem lehet semmi pozitivet tudni a polgármesterkérdés megoldásának módjáról. A város érdekében mindenesetre kívánatos volna, ha a városháza körül támadt áldatlan viszályok végre megszűnnének és a frakciócsaták meddő korszakát a produktiv alkotó munka érája váltaná fel. Farmer-lázadás a Missisippi áradása miatt Áívxgiák a vSdőgátakat, Orleáns Newyorkból jelentik: A hadügyminiszter az árvízvédelmi bizottsággal együtt elhatározta, hogy mesterségesen át kell vágni a Missisippi gátját, mert csak igv lehet megmenteni a biztos pusztulástól New-Orleáns városát. Nyomban a döntés után szakértő mérnökök New-Orleans alatt Poyrras mellett hozzáláttak a munkához, azonban előbb messze területen ki kell lakoltani a népet. Az elköltözésre a pénteki napot tüz^ ték ki a hatóságok, azonban a farmerek minden rendelkezésre álló eszközzel meg akarhogg megmentsék Newvárosát iák akadályozni ezeknek a területeknek vízzel való elöntését, mert nemcsak egy évi termésük pusztulna el, hanem kivesznének a drága tenyészállatok is, amelyek drága prémeket szolgáltatnak. Ezek elhatározták, hogy meg fogják akadályozni a Missisippi gátjának átvágását, miután New-Orleans városától nem remélhetnek teljes kártérítést. A farmerek felfegyverkeztek és őrt állnak a gáton, hogy megakadályozzák annak átvágását. Louisiana állam kormányzója kénytelen volt fegyverbe szólítani a nemzetőrséget, nehogy véres összeütközésre kerüljön a sor a farmerek és a munkára kirendelt mérnökök között. Csehszlovákia a külpolitikában a várakozás álláspontjára helyezkedik Benes nyilatkozata a közgazdasági újságírók értekezletén Prágából jelentik: A prágai lapok közgazdasági munkatársainak értekezletén Benes külügyminiszter és Kroila volt berlini követ, külügyminiszteri osztályfőnök is megjelentek. Az értekezleten Benes hosszabb beszédben ismertette Csehszlovákia külpolitikáját. Benes megállapította, hogy Európa két blokkra tagozódik ez idő szerint. Egyfelől áll Franciaország, Németország és Oroszország, a másik oldalon pedig Angolország és Olaszország. Csehszlovákia várakozó álláspontra helyezkedik. A köztársaság számára az egyetlen vezérelv Középeurópa konszolidálása. A külügyminiszter ragaszkodik ahhoz a doktrínához, hogy Középeurópa a középeurópai nemzeteké. Olaszország befolyását korlátozni kell, de együtt kell dolgozni Magyarországgal is. Lengyelországra nem lehet építeni, mert Lengyelország az Észak Balkánja. Ezt az országot állandó kon-1 fliktusok fenyegetik az északi korridor és Litvánia miatt. Szovjetoroszország elismerése nem késhet soká és az őszre meg kell történnie. Ma már biztosra vehető, hogy Oroszországban öt éven belül nem történik változás. A csehszlovák külpolitika most kizárólag a kereskedelmi szerződések hálózatának kiépítésén dolgozik. A lapok megállapítják, hogy Benes beszédéből világosan kilátszik, milyen egyedül áll politikailag a csehszlovák köztársaság. A külügyminiszter mindent elmulasztott abban az irányban, hogy megfelelő összeköttetéseket teremtsen. Az olasz-magyar barátsági szerződés szintén csak azt igazolja, hogy teljesen izolálva van Csehszlovákia. A lapok elvárják, hogy Benes a szélesebbkörü nyilvánosság előtt is be fog számolni a való helyzetről. Az elismert divat 677 PQUDRE MON PARFÜM BOURJOIS-PAR1S
