Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-28 / 115. szám

1927. április 27. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. A spanyol egye le mák nem avatják diszdoktorrá a királyt Az egyetemi tanárok szembeszálltak a katonai kormány l.ivánságfval Párisból jelentik: A szigorú cenzúra következtében, amely Madridban érvény­ben van, csak a beavatottak tudják, hogy a napokban a spanyol tudományos kö­rök szembeszálltak a katonai diktatúra egy határozatával és Alfonz király ellen foglaltak állást. A hivatalos tényezők ndgy ünnepséggel akarták megválasz­tani XIII. Alfonzot diszdoktorrá és az összes spanyol egyetemek tiszteletbeli rektorává. Amikor ez a terv a madridi egyetem tanári karának tudomására ju­tott, tizennégy tudós-professzor aláírásá­val, feliratot intéztek a katonai kormány­hoz, amelyet figyelmeztettek, hogy elha­tározása időszerűtlen és túllő a célon. Ennek ellenére a hivatalos tényezők elrendelték, hogy valamennyi fakultás tanári kara mondja ki ünepélyeseii, hogy kívánják a király diszdoktorrá és az összes egyetemek rektorává való avatá­sát. A fakultások tanárai erre ülésre ül­tek össze a madridi egyetemen és ezen az ülésen éles kifakadások hangzottak el. Egyes tanárok kíméletlenül bírálták a király magatartását, amit a katonai diktatúrával szemben tanúsít és súlyosan elitélő véleményt mondtak. Szemrehá­nyással illették a királyt, hogy bele­egyezett több neves spanyol politikus iró és tudós száműzetésébe és a kifaka­­dások olyan élesek voltak, hogy az el­nöklő rektor több ízben kénytelen volt figyelmeztetni a tanárokat, hogy mérsé­keljék mag! 'at. ‘Végül szavazásra ke­rült a sor és tizenhét tanár nyíltan a király diszdoktorrá és tiszteletbeli rek­torrá való avatása mellett foglalt állást, mig negyven tanár ellene szavazott, hat­­vanan pedig tartózkodtak a szavazástól és az egyetemi alkotmány értelmében ezeket is úgy tekintik, mintha az indít­vány ellen szavaztak volna. Primo de Rivera nagyon fel van bő­szülve, amiért tervét az egyetemi taná­rok meghiúsították és úgy tudják, hogy felségsértés címén eljárást akar indíttat­ni az egyetemi tanárok egyrésze ellen. ... Harc a gyermekért A mo!am d'n hitre tér v saci tanár kát törvényes fele é~e. — D . Niko a­jevic v ír si főo- o$ nyihtkozat-a Vrsacról jelentik. Dr. Ivanovics Zsi­­ván bánjalukai tanár — mint a Ráesnie­­gyei Napió beszámolt róla — anélkül, hogy ei'váit volna feleségétől, a moha­medán hitre tért, hogy másodszor meg­nősülhessen. Ivanovics nyilatkozatában igyekezett ezt megcáfolni, ezzel szem­ben Ivanovics első felesége Marlies JiiJk'a levelet intézett a Bdcsmegyei Napló vsáéi munkatársához. melyben többek között a következőket írja: — Dr. Ivanovics Zsiván 1911-ben vett e' feleségül Veliko-M'adepovacon és ebből a házasságból három gyermek született; Tízezer arany dinár hozo­mányt Hao-'.ft férjem, aki akkor tanító volt és a hozományból fedezte további tanulmányainak kö’tségeit. Amikor No­­viszadon volt, újabb tízezer dinárt kért apósát:''1 « miután nem kapott, beadta a vá'ékeresetet. .4 tluhr-vni sud azonban nem mondotta ki a válást, mert arra nrtn látott okot lenforogni és így ma is törvényes felesége vagyok. — Dr. Ivanovics 1923-ban áttért az iz’.am vallásra és Szarajevóban 1923 iulius 21-én a seriatszki bíróság előtt a mohamedán szertartások szerint el­vette feleségül vrsaci menyasszonyát, anélkül, hogy elvált volna. Első és ma is törvényes felesége, aki állandóan Beogradbau tartózkodik, egy hónappal ezelőtt Barijainkéba utazott, mert abból a 453 dinárból, amit a köz­­oktatásügyi minisztériumtól kap, három gyermekét nem tudja eltartani férje pedig semmivel sem támogatja, Dr. Nikolajevics l'.ija vrsaci városi fő­orvos a következő nyilatkozatot tette a Bdcsmegyei Napló munkatársának: — Nem felel meg a valóságnak dr. Ivanovics Zsivánnak az a kijelentése, hogy én a gyermekek gyámja akartam lenni. Engem az árvaszék ajánlott gyám­nak, Glubakov Mária, a gyermek el­hunyt nagynénje pedig végrendeletében három rokonát, köztük engem is, bizott meg a Végrendelet végrehajtásával. A vagyont a gyermek örökölte, annak gon­dozásával azonban kizárólag mi va-1 gyünk megbízva végrendeletiieg és ak­kor sem tud a vagyonnal rendelkezni, ha törvényes apának ismertetik el. — A gyermek április 9. óta tényleg nála van, azonban nem a rendes utón, az árvaszék utján — amelynek határo­zata ellen még feiebbezéssel lehet élni — jutott hozzá, hanem Beogradból a bel­­‘ ügyminiszteriumtól kapott egy végzést, | melynek alapján az alibunári főszolga­bíró elrendelte a gyermek kiadatását, a ki Dobricán volt a rokonoknál. A belacrkvai ügyészség különben a napokban dönt, hogy elrendeli-e a vizs­gálatot dr. Ivanovics feljelentése ügyé­ben, melynek kimenetele elé nagy ér­deklődéssel tekintenek városszerte. (F. Gy.) A belügyminiszter felmentette állásától Gyorgyevics Dragoszláv szuboticai polgármestert Dr. Sztipics Károly főispán távirati utasítást kapott, hogy a polgármesteri hivatalt azonnal vegye át Szubotica szenzációja, amit a Vu­­kícsevics-kormány megalakulása óta állandóan jósolták a városban, szer­dán bekövetkezett. Vnkicsevics Velja miniszterelnök mint belügyminiszter táviratilag felmentette állásától Gyorgyevics Dragoszláv pol­gármestert és utasította dr. Sztipics Károly főispánt, hogy haladéktalanul vegye át a pol­gármesteri hivatalt. Dr. Sztipics Károly főispán nyom­ban a hivatalos távirat vétele után intézkedett, hogy Gyorgyevics Dra­goszláv a polgármesteri ügykört csütörtök délelőtt kilenc órakor adja át egy bizottság jelenlétében, amely­nek tagjai dr. Hóit maim Kálmán gazdasági tanácsnok, dr. Damjano­­vics Szteván főkapitány, Petrovics Koszta főmérnök és Suvajdzsics Sándor főszámvevő. A szuboticai közigazgatás vezeté­sében beállott változás óriási feltű­nést keltett azoknál a köztudomású eseményeknél fogva, amelyek Gyor­gyevics Dragoszláv távozását meg­előzték. Gyorgyevics Dragoszláv 1924 áp­rilis 18-ikán lett Szubotica város fő­ispánja és ebben az állásában 1924 október 9-ikéig maradt meg, amikor a Davidovics-kormány dr. Ifkovics- Ivandékics Imrét nevezte ki főispán­ná. A Basics—Pribicsevics-kormány megalakulása után ismét ő lett a fő­ispán és állását 1926 december else­jén önként hagyta el. hogy a polgár­­mesteri széket elfoglalja. Mint főis­pán. mint polgármester és mint poli­tikus egyaránt nagy energiát és agi­litást fejtett ki, sokszor kíméletlen is volt és tekintélyét nagyban növelte az a közismert körülmény, hogy bizalmas és befolyásos híve Makszimovics Bózsa akkori belügyminiszternek. Az ellentétek, amelyek Gyorgye­vics Dragoszláv és saját pártjának egy része, de főleg a bunyevácok között már régóta fennállanak, akkor élesedtek ki végképpen, amikor dr. F.vetövics Mátyás alpolgármestert a belügyminiszter Gyorgyevics ja­vaslatára felmentette állásától. Az alpolgármester menesztését sem a főispán, sem Radonics Jován dr. és Juries Márkó képviselők nem helye- j self ék és ebben a kérdésben az érdé- j keltek bevonásával utólagos értekez- j letet tartott Makszimovics, anélkül azonban, hogy sikerült volna helyre­­állitani a békét a polgármester és pártbeli ellenfelei között. Az Uzunovics-kormány bukása után a városháza körül dúló harc döntő stádiumba jutott. Megindultak a küldöttségek a fővárosba, részben Gyorgyevics Dragoszláv mellett, részben ellene. Mindkét tábor nagy bizakodással tekintett a fejlemények elé. Gyorgyevics híveinek esélyeit javítani látszott az a kombináció, hogy Makszimovics, mint a radikális párt centrumának egyik vezére, be­lép a kormányba, viszont Gyorgye­vics polgármester ellenfelei szívó­san dolgoztak akciójuk sikere ér­dekében. Ilyen előzményeit után történt Gyorgyevics Dragoszláv felmentése. amit beogradi vélemény szerint siet­tetett az is, hogy a polgármester felettes hatósá­gainak engedélye nélkül a fő­ispánnal szemben lépést is tett, amivel a hatósági tekintélyt csorbította. Gyorgyevics Dragoszláv kétségte­len nagy ambíciót tanúsított a város közigazgatásának élén, az ő műkö­déséhez fűződik többek között a vá­rosi szinház felépítése is. A politika terén azonban szokatlanul aggressziv volt gyakran még párthiveivel szem­ben is és nagyrészt ennek tulajdo­nítható, hogy a helyi politika hullá­mai a személye körül olyan magas­ra csapódtak. Gyorgyevics Dragoszláv távozása következtében a legkülönbözőbb kombinációk vannak máris forgalom­ban, de most még nem lehet semmi pozitivet tudni a polgármesterkérdés megoldásának módjáról. A város ér­dekében mindenesetre kívánatos vol­na, ha a városháza körül támadt ál­datlan viszályok végre megszűnné­nek és a frakciócsaták meddő kor­szakát a produktiv alkotó munka érája váltaná fel. Farmer-lázadás a Missisippi áradása miatt Áívxgiák a vSdőgátakat, Orleáns Newyorkból jelentik: A hadügy­miniszter az árvízvédelmi bizottság­gal együtt elhatározta, hogy mesterségesen át kell vágni a Missisippi gátját, mert csak igv lehet megmenteni a biztos pusztulástól New-Orleáns vá­rosát. Nyomban a döntés után szakértő mérnökök New-Orleans alatt Poyr­­ras mellett hozzáláttak a munkához, azonban előbb messze területen ki kell lakoltani a népet. Az elköltözésre a pénteki napot tüz^ ték ki a hatóságok, azonban a farmerek minden rendelke­zésre álló eszközzel meg akar­hogg megmentsék New­­városát iák akadályozni ezeknek a te­rületeknek vízzel való elöntését, mert nemcsak egy évi termésük pusztulna el, hanem kivesznének a drága tenyészállatok is, amelyek drá­ga prémeket szolgáltatnak. Ezek el­határozták, hogy meg fogják akadá­lyozni a Missisippi gátjának átvágá­sát, miután New-Orleans városától nem remélhetnek teljes kártérítést. A farmerek felfegyverkeztek és őrt állnak a gáton, hogy meg­akadályozzák annak átvágását. Louisiana állam kormányzója kénytelen volt fegyverbe szólítani a nemzetőrséget, nehogy véres össze­ütközésre kerüljön a sor a farmerek és a munkára kirendelt mérnökök között. Csehszlovákia a külpolitikában a várakozás álláspontjára helyezkedik Benes nyilatkozata a közgazdasági újságírók értekezletén Prágából jelentik: A prágai lapok közgazdasági munkatársainak érte­kezletén Benes külügyminiszter és Kroila volt berlini követ, külügymi­niszteri osztályfőnök is megjelentek. Az értekezleten Benes hosszabb be­szédben ismertette Csehszlovákia külpolitikáját. Benes megállapította, hogy Európa két blokkra tagozódik ez idő szerint. Egyfelől áll Franciaország, Németország és Oroszország, a másik oldalon pedig Angolország és Olaszor­szág. Csehszlovákia várakozó álláspontra helyezkedik. A köztársaság számára az egyet­len vezérelv Középeurópa konszoli­dálása. A külügyminiszter ragasz­kodik ahhoz a doktrínához, hogy Középeurópa a középeurópai nemzeteké. Olaszország befo­lyását korlátozni kell, de együtt kell dolgozni Magyarországgal is. Lengyelországra nem lehet építeni, mert Lengyelország az Észak Bal­kánja. Ezt az országot állandó kon-1 fliktusok fenyegetik az északi kor­ridor és Litvánia miatt. Szovjetoroszország elismerése nem késhet soká és az őszre meg kell tör­ténnie. Ma már biztosra vehető, hogy Oroszországban öt éven belül nem történik változás. A csehszlovák külpolitika most ki­zárólag a kereskedelmi szerződések hálózatának kiépítésén dolgozik. A lapok megállapítják, hogy Benes beszédéből világosan kilátszik, mi­lyen egyedül áll politikailag a cseh­szlovák köztársaság. A külügymi­niszter mindent elmulasztott abban az irányban, hogy megfelelő össze­köttetéseket teremtsen. Az olasz-magyar barátsági szerződés szintén csak azt iga­zolja, hogy teljesen izolálva van Csehszlovákia. A lapok elvárják, hogy Benes a szélesebbkörü nyilvánosság előtt is be fog számolni a való helyzetről. Az elismert divat 677 PQUDRE MON PARFÜM BOURJOIS-PAR1S

Next

/
Thumbnails
Contents