Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-27 / 114. szám

PoltariRft iHatAMu goto vom! BÁCSIMÉI NAPLÓ XXVtü. évfolyam,___________Szubotica, 1927. SZERDA, áariiis 27.___________________114. szám 1 eíeíon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—58 _ _ _ Szerkesztőség: Zmai Jovin trg. 5. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Kiadóhivatal: Subotlca, Zmaj Jovin trg 5. (Minerva-palota) 12 OLDAt » ARA t’/, OIHAR Az elzászi iskolák Poincaré miniszterelnök a napok­ban Strassburgban figyelemreméltó beszédet mondott az elzászi nyelv­kérdésről. Azt a hitet akarták kelteni — mondotta többek között — hogy Franciaország az elzászi nyelvjárás halálát kívánja s meg akarja akadá­lyozni, hogy a vallástanitás német nyelven folyjon. Mindez valótlan és valótlan márad nemcsak papiroson, de az életben is. A gyermekeknek mindenütt kell tudniok németül irni és olvasni, ha hozzátartozóik is né­metül beszélnek. Tudniok kell néme­tül beszélniük is, mert olyan határ­­menti területen élnek, amelyen a né­met nyelvet még 187Ö előtt is beszél­ni].. l’nj.rc?ré jobboldali politikus, aki c$ak annyira közeledett a baloldal k;;-. .'.áeiuiyire a politikai érvénye­sülés szempontjai megkövetelték. 1 Tímearé a kéríelhetetlenség politi­kájának volt zászlóvivője, a francia ím'.euyiiozasban é; volt Cato-ja a német Carthago-nak. Dp a most idé­zett kijelentés, súlyának felmérésénél nem szabad egyedül Poincaré múlt­ját és törekvéseit tekintetbe venni. Gondolnunk kell arra is, hogy mi­lyen mértéktelen vetélkedés tárgya vett a két ország, között az elzászi terület, a francia . nemzeti gőg ’ itt Itapta legfájdalmasabb és legvérzőbb csapását s a germán büszkeségre és nemzeti öntudatra Elzász birtoklása tette fel a koronát. Érthető lenne tehát, ha a francia nacionalizmus tüzzel-vassal, kezdene hozzá Elzász nacionahzálásához s ha a francia imperializmus a német revanche ellen Elzász nemzetiségi jellegének kiirtásával akart volna védekezni. Végtére is Elzász Fran­ciaországhoz való csatolását semmi sem indokolhatja olyan kézzel fog­­ham szermélctcsséggel, mint francia volta. A nemzeti jelleg hatalmasabb tOgCitn, mint a győzelem. A győze­lem jogcímeit egyre erőteljesebben crőtieniti Európa pacifikáit közszel­leme. Amit csak a győzelem adott, a„t a jobb teiátás, a tisztultabb Ítél­kezés, átnyergelt politikai érdekek ca eheíik, ele amit a nemzeti jelleg, a nemzeti összetartozás ragasztott össze, az független a politikai hely­zet változásaitól. Emberi’eg mi sem lett volna ter­mészetesebb, ha a győzelem elzászi ajándékát a franciák a meggyőzés és erőszak minden eszközével igyekeztek volna franciává tenni; franciává nem­csak az államiimpérium szerint hanem nyelvében, szellemében s a nemzeti élet minden megnyilatkozásában'. S minél tovább s n inéi elkeseredetteb­bén. viaskodott Elzász birtokáért az imperializmusba ojtott nacionaliz­mus, anr.ál fék.zhetetlenebb mohó­sággal lehetett várni a német szel­lem minden nyomának elpusztítását. S most megtudjuk Poincaré beszé­déből, hogy a hivatalos francia nem­zetiségi politika mit szándékozik El­zászban végrehajtani. Talán kiüldö­zik a német szót? Talán megtiltják a gyermekeknek, hogy az iskolában egymás közt az anyanyelvükön tár­salogjanak? Talán halálra ítélik a gót betűt s olyan nevelési rendszert honosítanak meg iskoláikban. Hogy a németek ne tudjanak anyanyelvű­­kön irni és olvasni? Mindennek az ellenkezőjét hirdetik s az ellenkező­jét valósítják meg. A francia náció-1 nalizmus és militarizmus világpolitikai | reprezentánsa emberséges és humá­nus, türelmes és megértő iskolapoli­tikát hirdet és valósit meg a világ­háború győzelmes befejezésével visszaszerzett Elzászban. Lehetséges-e az, hogy Elzászban türelmesebb legyen a németekkel j szemben a hivatalos francia nemzet | iskolapolitikája, mint amilyen az! egymás után következő kormányok, Paristól jelentik: A Havas-ügy­nökség Beogradból keltezett félhi­vatalos közleménvében azt jelenti, hogy a beogradi angol és francia kö­vet újabb lőné t tett a jugoszláv kormánynál és igvekezett oua atni. hogy minél hamarabb megincíuihassar.ak a köz­vetlen tárgyalások Beograd és Ró­ma között. A Havas-iiv _ri<ség beovradi diplomáciai körökből ugv értesült, hogy a jugoszláv kormány be akarja várni a nagyhatalmak római in­tervenciójának eredményét és addig nem hajlandó nyilat­kozni a közvetlen tárgyalások felvételéről,. amíg Mussolini nem válaszol Cbam-Beogradbó! jelentik: A pravoszláv husvét harmadik napján a politikai .élet még mindig meglehetősen ese­ménytelen volt. A miniszterek egy­­része visszaérkezett Beogradba es többen közülük felkeresték a minisz­terelnököt. igy Andrics Vlada agrár­­reformügyi, Markovics Bogdán dr. pénzügy- és Sztankovics Szvetozár földművé ésügyi miniszter. A minisz­terek. mint utána kijelentették, re­­szortögyekről referáltak a minisz­terelnöknek. Munkatársunk megkérdezte Mar­­kovics Bogdán dr. pénzügyminisz­tert, hogy mire óhajtja fordi'ani a harmincmillió dolláros kölcsönt, mi­re a pénzügyminiszter mosolyogva igy szólt: — Ezt még magam sem tudom, ez igen sok pénz. Ami az általános politikai helyze­tet illeti. a húsvéti szünet alatt semmi le­li vegesebb változás nem történt. A kormány kiegészítése irányában politikai felfogásaitól és világszem­léleteitől független, tendenciájában és eszközeiben állandósult vajdasági iskolapolitika? Amit Poincaré hirdet és megvalósít Elzászban, azt nem hirdethetnék és nem valósíthatnák meg a nemzetiségi kisebbségek so­raiból felnőtt államalkotók a Vajda­ságban is? >. ' , j A párisi rendőrség.fetijtj^ a. boche szót a nyilvánosság ,előt,. a francia kultuszminiszter az iskólaköhyvek­berlain angol külügyminiszter leg­utóbb felhívására. Az Echo de Paris római tudósitó­­iáugk jelentése szerint Mussolini eddig még nem vála­szolt az angol javaslatok^ ás Rómában nem lehet eligazodni az o'asz kormány szándékain. Sir William Rvrrer »brit külügyi he­lyettes államtitkár, aki most Egyip­tomban tartózkodik. Rómán keresz­tül fog hazautazni és tárgyalni fog Mussolinivel az albán konfliktusról. Az Information milánói jelentése szerint az olasz-jugoSzláv konfliktus uiabb kiéleződése az uj jugo­szláv külügv miniszternek Mus­­solinihez intézett újabb jegyzé­kére vezethető vissza, amely Vukicsevies Velja miniszterelnök még semmi elhatározó lépést nem tett és minden jel szerint tartja ma­gát ahhoz a kijelentéséhez, hogy ne­ki ez nem sürgős. A kormány egyes tagjainak kü­lönböző csoportok képviselőivel, va­lamint a demokrata párt horvátor­szági tagjaival folytatott konferálá­­sai felkeltették a politikai világ ér­deklődését, de beavatottak úgy tud­ják, hogy a miniszterelnök senkit sem hatalmazott fel arra, hogy az ő nevében bárkivel is tárgyaljon, A jelek arra mutatnak, hogy VukicseGcs miniszterelnök mi­előbbi választásokat készít elő és a miniszterelnök belügyminiszteri működése elsősorban ebben az irány­ban halad. Ennen ezért már a közeljövőben mélyreható változások várhatók a vezető közigazgatási tisztviselők sorá­ban, miután a miniszterelnök a választá­sokat az ő szempontjából megbiz­ből kihagyatja mindazokat a része­ket, amik a németek ellen a gyűlölet felkeltésére alkalmasak. Az európai közszellem, bármilyen lassan halad is az integrálódás utján, a.t közleke­dési edények törvénye szerint igyek­szik elérni egyenlő szintet mindenütt. Az emberi belátásnak az lenne a kö­telessége, hogy segítse, siettesse mindenütt a nemzeti közszellemnek az európai közszellemhez való ha­sonulását. hir szerint pontos szövegét tar­talmazza a tiranai szerződésen eszközlendő változtatásoknak, a melyekhez Jugoszlávia ragasz­kodik. Ezt a követelést Mussolini a limine visszc'-ritotta. Mint Beogradból jelentik. Marinkovics Voja külügyminisz­tert kedd débitán meglátogatták az angol, francia és német kö­vetek. A három nagyhatalom diplomáciai képviselőiének a külügyminisztéri­umban tett látogatását politikai kö­rökben nagvfontosságunak tartják és összefüggésbe hozzák a hatal­maknak a jugoszláv-olasz konfliktus elsimítás^ érdekében kezdett akció­jával. ható tisztviselői apparátussal akarja lebonyolítani. Kedden érdekes verziót kolportál­­tak politikai körökben. Eszerint, ha a választások nem járnának azzal az eredményei, amelyet a konnány vár, számolni lehetne uiabb választások lehetőségével. Azt nem lehet megállapítani, hogy ennek a verziónak milyen tárgyi alapja van. Nagyban folynak az előkészületek a községi választásokra is és ti bel­li "vminisztérium rövidesen elkészíti a vajdasági községi választásokat szabályozó rendeletet. Boszniában egyelőre nem a községi választások aktuálisak, hanem a községek meg­szervezése. Mint a Boszniából visz­­szatért Andrics Vláda agrárreform­­íigyi miniszter kijelentette, a bosz­niai községek megszervezése folya­matban van és a Makszimovics tel­­ügvminiszte'rsége alatt megkezdett munkálatok egész Boszniában seré­nyen folynak. Az SHS királyság követeli a tiranai szerződés megváltoztatását Marinkovics külügyminiszter állítólagos jegyzéke Musso­­linihez — A kormány bevárja a nagyhatalmak római intervenciójának eredményét A kormány választásokat készít elő Mél reható vál ozások várhatók a közigazgatásban — Rövidesen megjelenik a vajdasági községi választásokat szabályozó rendelet is TM • Még nem aktuális a kormány kiegészítése

Next

/
Thumbnails
Contents