Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-23 / 110. szám
1927. április 23, BÁCSMEGYEl NAPLÓ 3. oldal, NHPRÚL HRPRR Szigorlat a: c utóba.! Sauerbruch proiesszorhoz, a zseniális operációiról és modortalanságáról egyformán hires müncheni sebésztanárhoz ttárom hallgatót írtak ki szigorlatra. Mikor a vizsga reggelén a három jelölt a Klinikára érkezik, a professzor utrakészen várja őket az autójánál.-í- Nagyon sajnálom uraim — mondja i tanár — de sürgősen az Álpesekhe kivtak egy súlyos beteghez. De azért ézáiljanak csak be az autóba, útközben íiajd megtartjuk a vizsgát. A három diák beszáll a professzor Jtán. az autó megindul, a professzor rágyújt egy szivarra és sokáig hallgat, ütvén kilométerre Münchentől végre el<ezd kérdezni. A vizsga nem tart Sokáig, fráz kilométerre a város határától már részen is van. — Köszönöm. Az urakat átengedem a szigorlaton — mondja a professzor. Azzá! megáilitja az autót. Amerre a szem ellát, sem ház, sem vasút, semmi. A professzor kinyitja az autót. — Az urak kiszállhatnak. A három diák ott ál! az országúton, a professzor autója hatvan kilométeres Sebességgel robog tovább. majd Newyorkba vitték. Ott hamarosan akadt vásárlója: Jakob Epstein, a dúsgazdag műgyűjtő vette meg ötvenezer dollárért. Egy hónapon belül ez már a második szenzációs képvásárlása ennek a bőkezű műgyűjtőnek, mert az ő kép-Párisból jelentik: A Petit Párisién hosszabb interjút közölt Mitilineu román külügyminiszterrel. A nyilatkozatban Mitilineu hangsúlyozza, hogy véleménye szerint semmi alapjuk sincs azoknak az aggodalmaknak, amelyeket az olaszmagyar barátsági szerződés megkötése bizonyos körökben felszínre hozott. A magyar-olasz barátsági szerződés minden tekintetben egyezik azokkal a különböző döntőbírósági szerződésekkel, tárába került kevéssel ezelőtt Van Dyk áruba bocsátott Rinaldo és Armida cimü festménye is. Baltimorei palotájában levő hires képgyűjteményét gazdagítja most e két festmény. Jakob Epstein mint koldusszegény fiú került évtizedekamelyeket Európa államai az utóbbi évek folyamán egyre gyakrabban kötöttek egymással. Romániának nem kell tartani attól, hogy Olaszország románbarát politikájában változás fog beállni. Mitilineu külügyminiszter eziután ismételten kijelentette, hogy a középeurópai és a Balkán-államok Locarnójának előbb-utóbb okvetlen meg kell valósulnia. A román külügyminiszter ezután cáfolta azokat a híreket, hogy a kiskel ezelőtt Amerikába. Nem volt akkor egy fillérje sem. Szerencséje és ügyessége révén később meggazdagodott és most többszörös dollármilliomos, aki nagy öszegeket áldozhat mügyüjtöszenvedélyének kielégítésére. antant felbomlás előtt áll és rámutatott arra, bogy a klsantant államszövetségének keretéin belül a román külpolitika ma is ugyanazokat az alapelveket hirdeti, mint a kisantant megalakulásakor és ezekből az alapelvekből a jövőben sem fog engedni. Végül kijelentette a román külügyminiszter, hogy a román olasz közeledés nem változtathat Románia és Franciaország eddigi őszinte baráti viszonyán sem. A román külügyminiszter az olasz-magyar szerződésről Mitilineu szerint a román külpolitika ma is ugyanazokat az alapelveket követi, mint a kisantant megalakulásakor Csang-Kai-Sek szövetséget köt az északi csapatokkal Oroszország pénzzel és hadiszerekkel támogatja a kantom hadsereget Kutya és sas véres harca Cateauban évek óta tartott fogva egy sast Deminat kertész. A sas a minap valahogyan kiszabadult ketrecéből és megnyirbált szárnyaival bevergődött a kertbe. Ott egy hatalmas kutya megtámadta. Véres harc támadt ezután a sas és a kutya között és a kertészlegények nem mertek segítségére menni sem az egyiknek, sem a másiknak, mert attól féltek, hogy azok majd őket fogják közösen megtámadni. A bokrok mögé búj* va várták a harc végét. A sas mély sebeket vágott csőrével, a kutyán és nagy darabokat tépett ki a húsából. A kutya azonban nem rémült meg: összeharapdálta ellenfelét s végül ráugrott a sasra és leharapta tőből az egyik szárnyát. A sas ekkor elterült a földön, de a kutya is kimerültén kullogott el és lefeküdt egy bokor mellé, ahol később élettelenül találták meg. A sas sem került ki élve a küzdelemből, agyon kellett lőni, sebesülése gyógyíthatatlan volt. Király mint szocia i ta vezéreik iró A belga minisztertanácson, amikor a zđnai kiváltságokról való lemondásról tanácskoztak, Vandervelde egy iratot olvasott fel, amelynek nem nevezte meg a szerzőjét és amelyben részletesen ki volt fejtve, hogy az európai nemzeteknek Kinában le kell mondaniok a privilégiumaikról. Mikor Vandervelde végzett a levél felolvasásával, az egyik miniszter éle-Londonból jelentik: Sanghaii jelentés szerint Csang-Kai-Sek uj kormánya Nankingban teljesen elnyomta a hankaui kormányt. Csang-Kai- Sek elbocsájtotta az állami szolgálatból Borodint, valamennyi munkatársával és három kommunista miniszterrel együtt, akik a pénzügyi, igazságügyi és közlekedésügyi tárcát töltötték be. Az uj kormány azt ajánlotta a többi minisztereknek, hogy tisztázzák álláspontjukat. Ha a kommunisták ellenségének vallják magukat, akkor az uj kormány megtarthatja őket, ellenkező esetben azonban másokkal töltik be helyüket. Csang-Kai-Sek legközelebbi célja, hogy a hatalmakat megengesztelje, a kommunistákat eltávolítsa és Csang-Cso-Lin fenyegető előretörését elhárítsa. Csang-Cso-Lin csapatai elérték Hankau határát, ahol a déli csapatok főhadserege áll vele szemben. A bankaui csapatok ellenálló képessége ezen afrontszakaszon a legminimálisabb. A Daily Telegraph sanghaii tudósítójának jelentése szerint az északi és déli-csapatok között a harc egyelőre szünetel. Hírek vannak arról is, hogy Csang-Kai-Sek és Csang-Cso- Lin között tárgyalások indultak meg és nem lehetetlen, hogy a két hadvezér közös erővel veszi fei a harcot a kommunisták ellen. Számolnak azzal, hogy ehhez az uj szövetséghez Sun-Csuan-Fang is csatlakozik. Pekingi jelentés szerint az ottani szovjetkövetségen lefoglalt iratokból kitűnik, hogy Oroszország eddig hetvenhatezer angol font segélyt iuttatott a kinai kommunistáknak. elsősorban Feng keresztény tábornok utján. Az angol katonai attasé több ilyen okmányt lefényképezett. F.gy Borodinhoz intézett levélből kitűnik hir szerint az is, hogy a szovjetkormány a kantoni hadsereget hadiszerekkel is támogatta. Uj antanttal akarják rendezni a világpolitikai erőviszonyokat Nagy fontosságú diplomáciai tárgyalások Franciaország és Anglia kozott — A két nagyhatalom meg akar egyezni Amerikával is az egységes keletázsiai politikát illetően —- Anglia hajlandó enyhébben kezelni a kinai és az orosz kérdést — A izöve séget a francia köztársasági elnök londoni látogatása fogja megpecsételni Az uj szerződések a Népszövetséget akarják pótolni sen kikelt az ellen: — Ez az expozé úgy hangzik, mint egy szocialista lap vezércikke. Miniszter ur a legjobban »teszi, nogyha beküldi a Feuplenek: ott közölni fogják Vandervelde mosolyogva válaszolt: — Uraim, van szerencsém önöknek bejelenteni, hogy a vezércikk szerzője, őfelsége a belga király. E y miigyüjlö 50.000 dollárért vas ro t is cg cgy regényes módon felfedezett Rafael-képet Egy londoni képkereskedő közvetítésével Jakob Epstein amerikai műgyűjtő megvásárolta ötvenezer dollárért Rafael nemrég felfedezett portréját, amely Emilia Pia de Montefeltrot ábrázolja. A képet regényes módon fedezték fel. Sokáig volt ki nem cfer>tett titka a műtörténelemnek,, hogy mi módon kallódhatott el a remek Rafael-kép és hol lehet. Most véletlenül kiderült a titok. Bécs egyik régi házából egy műkereskedőhöz került olcsó pénzért egy megfeketedett, régi olajfestmény s amikor letisztították róla a piszkot, kiderült, hogy gyönyörű olasz festmény, de most már azt is meg kellett róla állapítani, hogy kinek a müve. Dr. Qronaut, a berlini Cassel-képtár volt igazgatóját bizták meg ezzel a feladattal és ő több, kiváló mükritikus támogatásával hitelesen megállapította róla, hogy Rafael festménye. Kiállították ezután a képet Londonban, Zürichben, Parisban, Londonból jelentik: Hetek óta élénk diplomáciai eszmecsere folyik Paris és London között részint az albán konfliktus elsimítása céljából, részint a nankingi események miatt a kantoni kormány külügyminiszteréhez intézendő ultimátum ügyében. Ez a diplomáciai eszmecsere egyre szélesebb körre terjedt ki és végül odafejlődött, hogy Franciaország és Anglia között felvetődött egy uj talán az eddiginél is szorosabb antant terve, hogy évtizedekre kiható megállapodásokat létesítsenek a világpolitika minden vonatkozására. Beavatott helyen ennek a tervnek a céljáról azt a felvilágosítást adják, hogy az uj antant elsősorban a nyugati hatalmak erőviszonyait akarja átcsoportosítani az államszerződések egész sorának megkötésével, amelyek magukban foglalják a Balkán az angol-francia viszonyt Olaszország irányában, a Földközi-tenger és Észak- Afrika politikáját és Anglia, Franciaország és Amerika egységes keletázsiai politikáját. A diplomáciai előkészítés munkálatai annyira előrehaladottak, hogy Brland és Chamberlain a tervnek végleges formát akarnak adni Doumergue francia köztársasági elnök londoni látogatásakor és úgy gondolják, hogy ez a hivatalos látogatás a legkedvezőbb alkalom lesz a francia-angol újabb antant megpecsételésére, amely a két államfő pohárköszöntőiében juthat kifejezésre. Londoni semleges diplomáciai körök véleménye szerint ezt a megegyezést Franciaország és Anglia között sietette az a körülmény, hogy a genfi leszerelési konferencia kedvezőtlenül alakult Angol és francia politikai körökben mindjobban megérlelődik az a felfogás, hogy a Népszövetség nem válik be és a két hatalom külügyminiszterei eltökélt szándékkal igyekeznek azon hogy mindenekelőtt a keletázsiai kérdésben megegyezésre jussanak az Egyesült-Államokkal a Népszövetség keretein kivül. Franciaország hajlandó engedményeket tenni Amerikának a flottaleszerelés tekintetében, viszont Anglia nem zárkózik el attól, bogy a washingtoni kormány kívánsága szerint keztyüs kézzel bánjon Kínával és Szovjetoroszországot Is enyhébben kezelje, Franciaország pedig a régi cári adósságok elismerése fejében megadná az uj hiteleket Szovjetoroszországnak. Mindez egy szerződéshálózat megkötésére vezetne. Az uj kombinációba természetesen Olaszország is beletartozik. Mussolini jugoszlávellenes agitációját azzal akarják leszerelni, hogy Franciaország kész számolni Olaszország Kisázsia felé irányuló terjeszkedésével,
