Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-23 / 110. szám
2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1927 április 23. tóriumban, a muzulmánok az agrárreformügyi, a radikálisok az erdő és bányaügyi minisztériumban kapnának egy. államtitkári állást. A minisztertanács jóváhagyta a jelzálogbank dollárkölcsönét A pravoszláv nagypénteken a kormány a várakozás ellenére ülést tartott, mert sürgősen határozni kellett annak a kölcsönnek az ügyében, a melyet az állami jelzálogbank egy amerikai pénzcsoporttól vesz fel. Vukicsevics miniszterelnök, bár hat szakminiszter távol van a fővárostól, összehívta a minisztertanácsot, melyen dr. Spaho kereskedelemügyi miniszter helyett Sumenkovics építésügyi miniszter számolt be az állami jelzálogbank és a newyorki Seeligman et Comp. bankcég között létrejött megállapodásról. Az amerikai bank tizenkétmillió dollár kölcsönt ad a jelzálogbanknak a következő feltételekkel: a kibocsátási árfolyam 87, a kamatláb 7 és '/*, a törlesztési határidő harminc év. A minisztertanács hozzájárult a kölcsön megkötéséhez. Az állami jelzálogbank a dollárkölcsönböl hatmillió dollárt Beograd varosnak ad kölcsönv a többit más városoknak és magánosoknak fogja kihitelezni. A kölcsön feltételeit pénzügyi körökben általában kedvezőknek tartják. A beogradi albán követ Marinkovics külügyminiszternél Ceiui bég, a beogradi albán követ pénteken délelőtt meglátogatta Marinkovics Voja külügyminisztert, akivel hosszabb beszélgetést folytatott. Cena bég helyzete meglehetősen tisztázatlan, mert egyes hirek szerint az albán kormány már elrendelte leváltását. A külügyminisztert a- pénteki napon felkereste a görög követ is, aki szintén hosszasan tárgyalt vele. A szépasszon / becsülete (Páfftunü) A rettenetesen komisz kövezeten alkonyaitól hajnalig szakadatlanul dübörögtek a kocsik, a sárba fulladó külső uceákon veszett káromkodásokkal óbégattak fáradt lovaikra a szekeresek. Sorjában és zavarodott összevisszaságban tülekedtek a kapuknál pozsonyi mézesbábosok bártfai takácsok, kassai hentesek és fegyverkovácsok, szepességi posztósok meg vásznaskalmárok. lengyet kereskedők, debréceni szürszabók. miskolci csizmadiák, szolnoki tímárok, orosz szűcsök, erdélyi ka mókások, szegedi paprikaőrlők, még arrébb kecskeméti gulyások, csikósok. Volt is a vásármestereknek drága dolguk egész éjszaka. A Dunán egyre ontották á népet a dereglyék, tutajok, csak éppen a dunántúliakkal meg a Morvátokkal nem kellett még vesződni, mert azok Budán rekedtek reggeli harangszóig amikorra Mihály hidmester megint összecsukja a hajóhidut, amit regula szerint kikötött vesperae után. A vásárm'esterek, ki lovon, ki gyalog, izzadt üstökkel nyargalásztak. rekedt hangokén dirigálták a síkadalmat. ami a szen.tgyÖrgyi pesti vásárra bizony fél Európából, összesereglett. Nem yolt gyerekjáték rendet tartani, kinek-kinek illendő helyet szorítani és még arra is ügyeim, hegy a felesszámu félkézkalinárokat távoltartsák a becsületes polgárságtól. A messze homokba futó rengeteg vásártér legjobb helye nemes Pest város érdemes céheinek volt fentartva, mert bizony volt gondja reá a magisztrátusnak. hogy a hazai burgerek üssék a legjobb vásárt. No még az sem utolsó ok erre. hogy a magisztrátus tagjai is, ki ötvös, ki s*abó s maga a főbíró is jó_ keserű sört főzött a borhoz még nem nagyon vonzódó németségnek. Hevenyészett korlátok választották el az egyes céhek helyét és hangos trombiták. sikoltó furulyák, zengő cintányérok zsivajában vezette be a vásártérre főbíró i>r»m a pesti céheket. Vargák, fja •••• ' f Súlyos autószerencsétlenség a Petrovac-glozsani országúton Az autóból kiesett a kerék és súlyos katasztrófát okozott Noviszadról jelentik: Csütörtök délelőtt tizenegy órakor a Petrovac-glozsani országúton súlyos autószerencsétlenség történt. • Krieshaber Béla, a szombori Plavsics és Társa kézmüáru nagykereskedés utazója, a cég Ford-kocsiján Noviszadról Petrovacra utazott és onnan útját Glozsan felé folytatta. Az utón a kocsi egyik kereke kihullott és az autó, amely nagy gyorsasággal haladt, felborult. Krieshaber Béla nagy ívben kirepült és az országúton eszméletlenül terült el. Ä soffőr még idejekorán szerencsésen megmenekült és sértetlenül kiugrott a kocsiból. A soffőr az arra haladók segítségével leemelte a földön élettelenül heverő A szuboticai kereskedők egyesülete nagy előkészületeket tett Damjanovics Milán temetésire és összeállította a temetési programot is, amely azonban a közbejött akadályok miatt változást szenved. A program szerint a holttestet, amelyet csütörtökön este indítottak el Z'agrebból, pénteken délután akarták, felravatalozni a Lloyd nagytermében, úgy hogy a közönség péntek este hét órától kilencig ' megtekinthesse. A holttest megérkezését pénteken a déli órákban várták, a jelzett vonattal azonban a holttest nem jött meg és a szuboticai állomás kérdéseire sem Bródban, sem Vinkovein nem tudtak semmi felvilágosifást adni a holttestet szállító vagonról. Damjanovics, Milán felesége, aki ott volt férje halálos ágyánál, pénteken reggel érkezett meg Szuboticára cb.közölte Krieshaberröl a reá esett kocsit és Krieshabert egy másik autón Petrovacra szállította, ahol a községi orvos részesítette az első segélyben. Krieshaber injekciót kapott, amelytől magához tért, de, mert állapota súlyosnak látszott, autón behozták Noviszádra, ahol a közkórházban helyezték e1, majd beszállították a Mrvos-Velicskovics szanatóriumba. A kezelő orvosok állapotát igen súlyosnak találják. Osztrobucsko Sztevan soft őr előadása szerint a kocsi hátsó kereke esett ki, mire Krieshaber kirepült a kocsiból és fejére zuhant. A kocsi a szerencsétlen utazóra esett és a fejsérülésén kívül más belső sérüléseket is okozott. Kriszhaber hasonlóan vallott. a Lloyd vezetőségével, hogy a holttestet csütörtökön este bét órakor indították el tehervonattal Szubotica felé. A számítás szerint, a déli órákban kellett volna megérkeznie, de amikor sem Bród. sem Vinkovce nem tudott felvilágosítással, szolgálni, a Lloyd vezetősége Zagreb állomást kérdezte meg és ekkor tűnt ki, hogy nem Vinkovce felé irányították a szállítmányt, hanem a Dráva-melléki vonalon, Oszijeken át. Oszijek azt a választ adta az érdeklődésre, hogy a holttest reggel 8.12 órakor ment át az állomáson és délután félhatkor kell megérkeznie Szuboticára. Félhatkor be is futott a tehervonat,, de a koporsó nem volt rajta.: Erre ismét megindult a telefonálás és ékkor kiderült, hogy a holttest Dálián rekedt cs csak délután öt órakor továbbították Szubotica felé, ahova az éjszakai órákban érkezett meg. A Lloyd vezetősége úgy intézkedett, hogy az elhunyt holttestét reggel hat órakor szállítsák át a Lloyd nagytermébe, amelyet gyászdrapériákkal vontak be. A temetés szombaton délelőtt kilenc órakor lesz, a már megállapított program szerint. Fegyelmi vizsgálatok a szentai városházán Rehabilitálták a város főszámvevőjét Szentáról jelentik: A belügyminiszter-nemrég több szentai városi főtisztviselő ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el. különböző szabálytalanságok miatt. Többek közt fegyelmi vizsgálat indult Vorgics Szlávkó főszámvevő ellen, amiatt, hogy 1925-ben a városi tanács a jóváhagyott költségvetési előirányzatot két és félmillió dinárral túllépte, azonkívül, rftéff a Városi tanács igen sok esetben hátömszáztól-fizezer dinárig terjedő összégeket kiutalt különböző célokra a kiszélesített tanács előzetes jóváhagyása nélkül. A belügyminiszter a fegyelmi vizsgálatok lefolytatásával dr. Medakovics Gruja tartományi főjegyzőt és Nagy József tartományi főszámvevőt bízta meg, akik már tiz nap óta Szentán tartózkodnak ebben az ügyben. Eddig Vorgics Szlávkó fegyelmi ügyében fejezték be a vizsgálatot. A könyvekből és a kihallgatások alapján kiderült, hogy Vor« gics nem követett el -semmiféle szabálytalanságot. Megáfllapíitotta a bizottság, hogy csak látszólag lépték túl a költségvetési előirányzatot, azzal, hogy különböző kölcsönöket vettek fel, amelyeket azonban még az év folyamán visszafizettek. A másik vádpont pedig azért nem állhat meg, mert a városi szabályrendelet értelmében tízezer dinárig terjedő összegekre utalványozási joga van a városi tanácsnak. A bizottság csütörtökön kezdte meg dr. Erdélyi István árvaszéki ülnök ellen a fegyelmi vizsgálatot. í> áljára visszatartották Damjanovics Milán holttestét Szombaton délelőtt kilenc órakor lesz a temetés cserzők, szűcsök, ötvösök. kovácsok, rézöntők, szabók, takácsok. nyergesek -Sor-ÍKHi-rendbeH elhelyezkedtek. azaz liógv a nyergesek elhelyezkedésénél bat volt. mert amikor a kicsit megkésett Márton mester a helyét kereste, akkor nagy nyersen, sok ezernyi nép füle háílatára rászólt Vencel céhmester;. — Kendnek pedig itt nem lévén helye ... A jámbor, és csendesszavu Márton mester kéken-zölden kapkodott levegő után, azután pirosra válva csattant ki: — Ha én kend. te is kend! Eb ura fakó! Márton mester az én nevem, kegyelmed az én becsületes titulám még a főbíró urunk előtt is. de meg a statútum szerint minden céhbelinek dukál hely a vásáron, ergo nekem is, igy hát le is rakom a portékám. A hangos szóváltásra nagy sokadalom gyűrűzte körül a pesti nyergesek sorát, úgy hallgatták az osztozást: Kegyelmed pedig ne beszéljen ilyen fennyen, mert kegyelmed bizony csak kend. minekutánna a nyergesmesterek érdemes céhe kendet exkommunikált’a. — E-he — exkommuni •.. —- mit csinál a céh!? — Johannes mester, a céh nótáriusa maid eligazítja kendet, én magam nem akarván ekkora publicitás előtt nagy fennszóval kikiáltani a kend gyalázatát — meg az , érdemes céhét is. Márton ököllel-könyökkel nyitott utat a sor túlsó végére, ahol Johannes mester. a céji nótáriusa a magacsinálta nyergeket, kardszijjakát, hámszereket rakosgatta tetszetős formá*umokba. — Komám Johannes érdemes céhtársam és barátom, mondd meg nekem, mi lenne az az én vétkem, amiért nem adtok helyet közietek? Johannes a nyeregpiramis tetejére odatette még a föbüszkeségét, egy gyönyörűen faragott csótáros-kantáros ló" fejet — Isten úgyse, szinte a nyihogó nyerítése hallatszott! — azután szólott halkan, okosan: — Nincsen a céhbeli mestereknek egy rossz szavuk sem kend ellen in sua persona (diákos ember volt a cébnótárius), amint tudjuk és valljuk, hogy mestere kend a mesterségének, becsületes derék cívis és La kell, jó kardforgató,", ha még az kell. jó cimbora, dehát... —' P)cbát? v ««HM S t Oil u — .. . több1 tanú vallotta szoros hit alatt, hogy Ilona asszony... hogy... izé.... hogy is mondjam;,: eh. kimondom áperté, hogy azt mondják, Ilona asszony nem nagyon szorosra zárja a kis kaput, amig kend a hatvani, vagy váradi. vagy akármelyik kirakodáson oda van. azután a kend burschai Se nagyon érzik, hogy legények, de meg az ősi vendégbarátságot is úgy értelmezik, hogy ami a gazdáé, az a hospesé is. Na. kimondtam. törülte le az izzadtságot a homlokáról a csípős tavaszi szélben. Ezért kendet a céh exkommunikálta, mert aki otthon pipogya kelletlen, sem" mi ember és nem ura a. házának, az nemes Pest városa nyergésmestereinek. a céhében nem lehet mester. Eddig van. _ Márton mester, yolt. mester, csak -állt és bámult egy darabig, azután az övében fénylő dikicshez markolva, úgy elkirolian-t a vásárból, hogy szemtátó legényei délebédig hiába hajtattak utána a sokadalomban. 2. Alig volt még huszonhárom éves. a király és már özvegy. A prágai Katalin asszony a műit esztendő farsangján elment még. a boroszlói havadon békén élt még a sok zegzugos német házban, Beatrix pedig bábukat csicsiskált a nápolyi babérligetekben. Özvegy volt a király. Ifjú, daliás és vig, ezért víg étet is folyt a budai tündérvárban. csak éppen a kacsaláb hiányzott alóla, liogv táncra ne perdüljön jókedvében. • Deli leventék, cifra udvari népség, kényes uraságek. fényes öltözetű követei félvilágnak. még furcsább tudósok és kóklerek, létorok, rektorok, piktorok, aktorok. katonák, papok, mindenféle naplopó hemzsegett a budai szűk uccukon. kicsire szabott tereken, bizony nem csoda, ha Ilona ass&pny százszor is megtorpant húszszor is megkérdezte, jó helyen jár-e? Aranyjántcs, pillangós cipellőben, nehéz selyemben-bársonyban bizony Mátyás elé törekedett Márton mester felesége, hogy panaszát elsírja. Kerek csípőié rengett, karcsú dereka váHfíizö nélkül is ingott-ringott. duzzogóra fordult piros-Szájából apró egéríogak nevettek, világi tó nagy fekete személjen könnyek liánnáta fátyolozódott, igy ment be" a király elébe. Tele volt a szoba udvari néppel, akadozva, piruló orcával mondta mondókáját Ilona asszony, panaszt tett a nyergesek ellen, keserű, dacos parjászt, ám amikor a gyalázkodást kellett volna mondania, elakadt a szava, körülnézett a teremben és suttogva súgta: — Uram. királyom, pardon — grácia én szegény fejemnek, ezt csak 'négyszemközt mondhatom el. A király intésére kitakarodott mindenki. még a trón lépcsőjére ragadt Petvkó bolondot is kivtil tette az ajtón egy markos hajdú vagy miféle, azután ... azután alkonyodéra fordult a délutáni nap,, amikor Ilona asszony büszkén. mosolyogva, elégedetten kilépett a várból a Víziváros felé nyíló hátsó kiskapun. pedig de sok lovag várta epedve Szent György terén, hogy szót próbáljon vele. Ám a szentgyörgytéri parádés kapun csak egy királyi futár szaladt ki. mezítelen lábára vert patkója csattogott-kattogott. kis ostora pajkosan pattogott, úgy szaladt a révhez, zászlós csolnakon úgy evezett Pestre, pesti vásárba a pesti főbíróhoz pecsétes levéllel, Pecsét feltöretvén, odahivatott Johannes mester, nyergesek írástudó nótáriusa, ki is olvasta, amint következik: »Mi. Mátyás, etc. etc. minek utána tudomásunkra jutott etc. etc. királyi hatalmunknál fogva elrendeljük, hogy ama bizonyos Márton nyergesszerszámcsináló mester cum summa honestate a céhbe visszaiieiyeztessék, calumnátorok által szégyenitett felesége, Ilona asszony pediglen liázasságtöréssei, vagy parázti-a'sággal ne legyen soha többé vádolható. még ha netalán meg is történend vaia, mert különben etc. etc. Budáé, anno Domini 1465. die Georgii Sancti.« 3. Özvegy volt az ifjú.király, alattvalón szerette szörnyen és a becsületükre kényes volt nagyon.
