Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-17 / 105. szám
oldal BACSMEGYEX NAPLÓ 1927. április 17, Szolidan épített, jó karban lévő, legalább 4 szobás átvehető lakással bíró csaiádi házra lehetőleg a beltéren komoly vevő vagyok Cim a kiadóhivatalban 3830 — Mindenkit, aki ér valamit. Ma Sa Ijapin, holnap Bicsérdy. — Ki a legnagyobb magyar név? — Vécsey. Mióta az angol király előtt játszott, azóta »gemachter Mensch.« (Nem azóta, mióta lángésznek szüle tett.) — írók? — Nem lehet velük boltot csinálni. Gerhardt Hnuptman Bécsben bukott. Tolsztoj leánya Budapesten. Vattázni kellett a házat. — Mi az a vatta? — (Másik szó képpel telel.) Éteriujekció. Előadás előtt az ember behivja az ácsorgókat. Ilyenkor előbb megkérdezem a művésztől: »Parancsol egy kis vattirozást?« — (Magam elé.) Tolsztoj. (Leborulok szelleme előtt, aztán könnyedén.) Hát mi kell? — Exotikum. erotika, Hans Hsins Ewers, black people. — Csodagyerekek? — Inkább liliputiak. — Milyen a mi közönségünk? — Csak a »Sitzer«-nek dűl be, »sláger«-nek, a »százszázalékos« művésznek, akit már beharangozott Newyork és Berlin. A pestieket pofon kell csapni, fejbe kell vágni. A siker már az első pillanatban eldől. Ebben a tekintetben nem világváros, hanem egy nagy falu. — Mit rendezett először? — Bánk-bánt hetedikes koromban. Bárdos Artur Játszotta Biberach-ot. — Sokan zaklatják? — Mindennap járnak itt ismeretlen hók, hogy szerzői estet csináljak nekik, vidéki anyaszinésznők mindenféle kalandos tervvel. Múlt héten egy indiai fakir keresett Nyomban fölajánlotta, hogy megeszik egy üvegpoharat, fölvágja a hasát, kiteszi beleit az asztalomra. — Miért? — Csakhogy bizalmat keltsen. — Végighallgatja hangversenyeit? — Állandó készenlétben kell lennem. Figyelni a »Stimmung«-ot, hogy esetleg prolongáljam a vendégszereplést. — Botránya volt? — Egyszer nem jött el a főszinésznő, valahol játszott. Mikor bejelentettem, a közönség fütyült. — És ön? — Vártam, mig elhallgatnak. De nem hallgattak el. Meglógtam a mellékajtón. — Más kellemetlenségre nem emlékszik? — Kubetik-et Zürichbe vittem, az étkezőkocsiban ebédeltünk, valahol Innsbrucknál. Egyszerre azt halljuk, hogy Kubelik kocsiját, melyben ott volt a poggyásza, a hegedűjével együtt, lekapcsolták. más irányba vitték. Autóra szálltunk, szerencsésen utólértük a vonatot. Zürichbe pontosan megérkeztünk. — Lámpalázasak a nagy művészek? — Bizonyos idő múltán, mikor már tuljátszották magukat s erősödik a felelősségérzetük, mindnyájan visszakapják ifjúkori lámpalázukat. Sokan imádkoznak. Casals Pablo nem hiába volt pap — mielőtt a közönség elé megy. magába száll, mint egy szerzetes senkihez se szól. Egy berlini színésznő morfiumoltásokat vesz. Sokan pezsgőznek, íeketéznek, Baklanotf almát eszik, egy olasz színésznő száritott zsemlyemorzsát rág. — Bicsérdy? — Koplal. — Kell tehetség a sikerhez? — Kis gondolkodás után.) Valami okvetlenül. A semmiből nem lehet valamit csinálni. Van egy milliomos francia, aki egész vagyonát a felesége reklámjára költi, külön karmestert tart neki, a legelső párisi festőkkel tervezteti ruháit, megvásárolja a külföldi sajtót, de mindez semmit sem ér: felesége egymásután bukik. — Hol járt? — Németországban, Hollandiában, Svájcban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, mindenütt. Európát úgy ismerem, mint a tenyeremet. — Afrikában nem rendezett hangversenyeket? — Eddig nem. De rnár ott is szima tolok... (A portás jelentihogy itt a három■ szorosan-sürgős berlini telefon. Erre a hangverseny-rendező titkárjával együtt beugrik a telefonfülkébe. Halló, hier Budapest, halló. Micsoda hangszálakat, torkokat, izmokat, bőröket, agyvelőket szállit? Tatán uj csokoládé-lányokat a fehéreknek, vagy talán fchérlángelméket a feketéknek. A siker-gyár működik. a nagy dob pörög csinadrattabumm. Most valahol távol egy magyar kisvárosban, vagy Koppenhágában, vagy Athénben zongorázni tanul egy kisfia, énekel egy kislány, sir egy zseni. Csak szenvedjetek, fejlődjetek. Idővel mindnyájan az 6 uccájába kerültök.) Kosztolányi Dezső ORVOSI DOLGOK •a n-Diétás konyha 4. / A cukorbetegség Több mint száz évvel ezelőtt fedezték fel a cukorbetegséget — pontosan százhuszonöt éve — és még ma is a diétás kezelés a leghatásosabb gyógymódja ennek a világszerte elterjedt bajnak. A cukorbetegségről szóló cikkemnek nem az a céija, hogy tanácsokkal és receptekkel lássa el az állandó orvosi ellenőrzés alatt élő régi cukorbetegeket, hisz ezek annyira kiismerik idővel a bajukat, hogy valóságos »ettkorspecc.listákká « válnak, hanem az, hogy a betegség leírásával, a tünetek ismertetésével lehetővé tegyük a laikus számára is a betegség korai felismerését, a mely körülmény a bal lefolyására és gyógyítására döntő befolyással bir. Száz esztendővel ezelőtt az orvosok még nem voltak tisztában a baj lényegévé és a betegség majdnem annyi áldozatot szedett, mint a tuberkulózis. A régi orvosok a cukorbajt a »cukorárt« gyógyíthatatlan idegbetegségnek tekintették, mint a túlfeszített agymunka, lelki megrázkódtatás következményét- Az angol Bemard hetvenöt esztendővel ezelőtt állatkísérletekkel mutatta ki, hogy a cukorbetegséget a negyedik agygyomor hibás működése okozza. Csak a nyolcvanas évek végén cáfoltak rá erre a tudományos tévedésre: Mehring és Minkowscki bizonyították be, hogy a cukorbal a bélnyármirigy betegsége. A két tudós felfedezése óta rengeteg cikk, orvosi közlemény jelent meg a cukorbetegségről, sajnos azonban ezen tanulmányoknak legnagyobb része teljesen elavult az idők múlásával. Ma már minden kétségen felül áll, hogy a cukorbetegség a bélnyálmirigy szigetes elválasztó részeinek megbetegedése, amelynek következtében a mirigy belső elválasztása csökken. A bélnyálmirigy belső váladékát, az insulint Banting állította elő néhány évvel ezelőtt. Ennek az insulinnak segítségével égeti, használja el a szervezet a cukorféléket. Cukorbetegek vérében az el nem égett fel nem használt cukor kering. A cukorbetegségre való haliam szülőktől örökölhető. Feltűnő jelenség,hogy előfordulása egyes népfajoknál gyakori, más rasszok pedig úgyszólván mentesek a bajtól. Megállapítást nyert, hogy a cukorbetegség n kulturáltabb, elkényeztetett, puha, jó módban élő bőségesen táplálkozó emberek betegsége. Megjelenése gyakoribb az édességeket nyalánkságokat kedvelő nőknél, mint a húsevő férfiaknál. Ritkán gyermekeknél, sőt csecsemőknél is előfordul. Legsúlyosabb formáját a cukorbetegségre hajlamos vérrokonok hdzaságából származó utódoknál látjuk.. Mennél későbbi életkorban jelenik meg a baj, annál ártatlanabb, a korán felismert és gyógykezelt esetek sohase mutatkoznak oiyan súlyos formában, mint a lappangó, elhanyagolt esetek. Fiataloknál tuberkulo-Gycrmek- és babakocsik nagy választékban mélyen leszállított árban. Hetn'er bútorüzlete, Novisadon zissal, öregeknél köszvényes bántalmakkal, bőrbajokkal, furukülózlssal szövődik a betegség. A baj korai felismerésével, a helyes diétás életmóddal, gyógykezelésseí idejében meggátolhatjuk a baj rosszra fordulását. A cukorbetegség kezdő tünetei: szárazság érzése a szájban, amelyhez hamarosan nagy fokú szomjúság és csillapíthatatlan éhség csatlakozik. A farkas étvágy, az ételek mohó falása mellett a beteg rohamosan fogy. A lefogyást fáradtság, nehéz légzés, fejfájás, álmatlanság, szédülés követi, majd később börviszketés, bőr gyulladások, kiütések, bőrelhalások jelennek meg. E tünetekkel egyidőben a vizelet napi menynyisége rendkívül elszaporodik. A fogak sokszor ellazulnak, a látás romlik. Innen van az, hogy egyszer a fogorvos, másszor a szemspeciaáista fedezi fel az addig ismeretlen cukorbajt. Több mint egy évszázad mult el a cukorbetegség felfedezése óta, ötven éve annak, hogy felismerték a diétás kezelés értékét és ma — az insulin világraszóló felfedezése után is — csak ott tartunk, hogy a diétás kezelések tökéletességétől vártuk a legszebb eredményeket. A beteg sorsa, élete attól függ, hogy mennyire tudja betartani az előirt orvosi utasításokat. Bizony nagyon sok olyan beteg akad, aki nem akar a sok jót nélkülöző diétás étrendbe belenyugodni és előszeretettel eszi azokat a tiltott ételeket, amik az életét valósággal megrövidítik. Az előirt diéták pontos betartása, ha nem is vezet a kívánt gyógyuláshoz, feltétlenül meghosszabbítja a beteg életét az emberi kor végső határáig. A cukorbetegek tudják, hogy hogy a cukrokon kívül kerlilniök kell a lisztféléket, a kdsafőléket, a kenyeret, a tésztákat, a keményítőt tartalmazó ételeket, tartózkodnlok kell a tultáplálkozástól, a fehérjék nagymennyiségű fogyasztásától. A levesek közül megengedettek: a tészta nélküli húsleves, csont, zöldség és paradicsomleves. A levestésztákat vagdalt hússal, tojássárgával, tejszínnel pótolhatjuk. Cukorbetegeknek ne adjunk rántással készülő ha.uisleveseket. A húsokból sem fogyaszthat a beteg korlátlan nagyságú adagokat. A főtt, sült, vagy füstölt húsok tehát csak előirt mennyiségekben engedhetők meg. Ép igy megengedhető a vese, máj, agyvelő, csontvelő, mirigy nyelv és tüdő fogyasztása is, kivételt csak a zsemlyemorzsával készített rántott húsok képeznek. A tej öt százalék cukrot tartalmaz, helyette inkább adjunk a betegnek savanykás tejszínt. A különböző sajtok a vaj, a tojás a cukorbetegek legfontoPiros, csokoládé cukorka tojj ás bTEIftLR cukrászdában | na;y választékban kapható sabb táplálékai közé tartoznak. A főzelékek közül száműznünk kell a hüvelyes főzelékeket, a babot, borsót és a lencsét, helyettük adhatunk bőségesen rántás nélküli, vajjal, vagy tejföllel készített párolt főzelékeket, mint parajt, kelkáposztát, sóskát, karfiolt, tököt, zöldbabot, spárgát, paradicsomot, savanyú káposztát és gombát. Fogyaszthat a beteg retket, salátát, uborkát és zöldpaprikát is. A mártásokat rántás helyett tojás, tejszín, zöldség, hagyma, torma, citrom s fűszerek hozzáadásával tehetjük Ízletessé. A fűszerekkel takarékoskodjunk, Ízesítőül inkább fahéjat, szegfűszeget, vaníliát és ecetet használjunk. A tésztafélékhez és kenyérhez szokott magyar gyomornak legnehezebb feladata az édességek és a »száraz tészták« nélkülözése. A tésztaféléket előirt mennyiségű burgonyával tudjuk pótolni. A fehérkenyér szénhydráttartalma hatvan, a Graham kenyéré negyven százalék, igy hát ez utóbbinak a fogyasztása is csak kimért mennyiségben engedhető meg. Az úgynevezett »levegőkenyeret'« és »habkenyeret« nem szívesen eszik a betegek. A lisztfólékkel együtt indexre kerül a rizskása is mint amelynek szénhydráttartalma nagyobb, mint a burgonyáké, vagy a liszteké. A gyümölcsök cukrot tartalmaznak és azért közülök csak a piszke, a meggy, a citrom, az áfonya, a korai földieper és málna, mogyoró és dió fogyasztható, mig a száritott gyümölcsök, a szőlő, a füge, a datolya, a körte, a banán*1 csak a megengedett szénhydrátrnennyiség számlájára élvezhető. A levétő! megfosztott frissen főtt gyümölcs lényegesen kevesebb cukrot tartalmaz, mint a nyers. A cukorbetegek az ételeket és italokat szaccharinnal édesítik, ami háromszázszor édesebb, mint a kockacukor. A változatosság kedvéért saccharin helyett Krlstallose-t, vagy dulclnt is használhatunk. A cukorbaj az egyetlen betegség, a melynél az orvosok nemcsak, hogy nem tiltják, hanem egyenesen ajánlják az alkoholos italok fogyasztását, főként a savanykds asztali borokat, a konyakot és a páünkdt. Az alkoholt tartalmazó italok magas kalóriaértéküknél fogva tápflálók, segítenek a zsírok elemésztésénél, kedvezően hatnak a beteg kedélyére és védelmezik a beteg organizmust a veszedelmes acetontestektől is. Ezek az acetontestek a szénhydrátok tulságbavitt elvonása folytán jelennek meg a vérben és a vizeletben és ezeknek elszaporodása súlyos, általános savmérgezéshez vezethet. Szénhydrátok adagolására az acetontestek eltűnnek, az életveszélyes savmérgezés megszűnik. Ami a napi diétaelőirást illeti, szigorú, merev szabályokat nem állíthatunk fed: úgyszólván minden cukorbetegre mds és más étrendet, életmódot kell szabni. A kövér embernél inkább megszoríthatjuk a diétát, mig a leromlott, sovány betegnél a változatosabb, tápláöó kosztra leszünk utalva. Régebben csak a cukor és a szénhydrát (keményítő) anyagokat tiltották le a betegek étrendjéből, mig a fehérjéket, főként a húsokat és a tojást szinte tömték a betegbe. Újabb anyagcserevlzsgálatok derítették csak ki, hogy a fehérjék is a cukorképzö anyagok közé tartoznak. amiknek emésztése izgatja a cukorbontó szerveket. Ma már tudjuk, hogy minél több az emésztésre váró fehérjeanyag, annál kevesebb szénhydrátot (cukrot) képes a szervezet felhasználni. A másik újítás az, hogy a súlyosabb cukorbetegeknél a szénhydrátok adagolásánál bőkezűbbek vagyunk és Inkább a fehérjéket szorítjuk meg, hogy ezzel elkerüljük az acetontestek megMenését. A diéta megállapításánál ismernünk kel! a beteg cukor és iehérlctürö képessegét amit orvosi műszóval toleranciameghatározásnak nevezünk. Ezt a toleranciát úgy határozzák meg az orvosok, hogy egy ismert próba étrend után megvizsgálják a huszonnégy óra alatt gyűjtött vizeletmennyiség alapián a cukorszázalékot
