Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-17 / 105. szám

1927. április 17

BACSMEGYEI NAPLÓ

oldal

A cukorbetegek alapétrendje körülbelül ez;

Reggeli: tea saccharinnal, két tojás, vaj, 25 gr. Graham kenyér.

Tízórai: 50 gr. sonka.

Ebéd: húsleves zöldséggel vagy csontvelővel, 150 gr. hús nyersen mérve, sok rántásnélküli vajjal készített főzelék.

Uzsonna: Tea, vaj, 25 gr. Qraham kenyér.

Vacsora: üres húsleves, 150 gr. hús, zöld főzelék, 30 gr. sajt, vaj

A fehérjét rosszul tiirö elhízott cukorbetegeknél a bécsi Noorden tanár éhezőnapokat vezetett be. Noorden hetenklnt egy éhezőnapot tartat a beteggel amdyen az dgybafektetett beteg úgyszólván alig vesz magához kalóriatartalmu tápanyagokat és mindössze citromos teát. üres levest, fejes-salátát, egy kevés zöldíözeléket, fekete kávét, bort, konyakot és alkalikus sáványvizet kap.

Amilyen előnyösen befolyásolják ezek a koplaló napok magát a betegséget, ép oly lehangolttá válnak az amúgy is.nélkülöző és »minden földi jótól« megfősz- \ tolt betegek és azért valóságos áldást jelentenek rájuk az újabban bevezetett főzelék napok. ,

A főzcléknapok dlétarendje:

Reggeli: saccharinos tea, 20 gr. vaj.

Tízórai: 200 gr. főzelék.

Ebéd: üres húsleves. 200 gr. főzelék, két tojás, két deei vörösbor.

Uzsonna: 200 gr. főzelék, vagy tea, 20 gr. vaj.

Vacsora: leves, főzelék, két lágytojás, két doci bor.

Az éhezőnapoknak felelnek meg, de azoknál enyhébbek az úgynevezett zablisztnapok.

Kétszáz gram zablisztből, vagy zabpehelyből, húsz deka vaj hozzáadásával levest készítünk, amit a beteg egy nap leforgása alatt őt részletben fogyaszt el. ,a zablisztet egy órán át, a zabpelyhet két órán keresztül ló sok vízzel főzzük és a forró levesbe keverjük bele a megfelelő vajadagokat. A zablisztlevesbez kevés sót és ízesítőnek petrezselymet is adhatunk. A zablisztleveseken kívül a beteg bort, konyakot, teát, fekete kávét retket, salátát, uborkát, szóda vagy ásványvizeket is fogyaszthat szükség szerinti mennyiségekben.

Ha megunják a betegek a heti egykét egyhangú zablisztnapot, ehelyett gyümölcsnapokat is tarthatnak, amelyek különösen elhájasodásnál, szivelzsirosodásnál, kösz vénynél bizonyultak hatásosaknak. Ezeken a gyümö’csnapokon az imént felsorolt cukorszegény gyümölcsök jönnek számításba. Noorden előszeretettel ajánlja a magas íápértékü banánt, amelyből napi ötszöri étkezésre mintegy másíélkilónyi mennyiséget oszt be. Elhízott, vesebajos, gyenge gyomru cukorbetegeknél a tejnapok is beváltak, amikor a napi tápfelvétel mindössze egy liter tejet tesz ki.

Klinikákon, diétás szanatóriumokban pár év óta sikeresen adják a Ealta-féle vegyes liszttőzelék étrendet is. Ez ai ujltás, mondhatnánk forradalmat jelént a cukorbetegek diétájában. A Falta-féle diéta nem tartalmaz állati fehérjéket, de annál több szénhydrátot. A lényeg: egyfajta szénhydrátok adagolása és az állati eredetű fehérjék (hús, tojás) megszorítása. Alkalmazása középsúlyos és súlyos betegeknél talált teret.

A vegyes lisztfőzelék étrend mintája;

Reggeli: fekete kávé vagy tea, 25 gr. Qraham-kenyér.

Tízórai: 30 gr. bab. borsó, vagy lencséből készült leves, egy pohár bor, vaj Graham-kenyérrel.

Ebéd: 15 gr. liszttel és 20 gr. vajjal készített leves, 300 gr. zöldfőzelék vajjal, 30 gr. rizskása, vaj, levegő kenyér.

Uzsonna: egy csésze tea, 25 gr. Qraham-kenyér vajjal, néhány szem dió, vagy mogyoró.

Vacsora: leves, mint délben, 100 gr. burgonya, főzelék vajjal, 25 gr. Qrahamkenyér, konyak, vagy bor.

Az itt felsorolt diétanapokat a cukorbetegek felváltva illeszthetik be életrendjükbe Hétfő: főzeléknap; kedd, szerda, csütörtök: alapétrend; péntek:

koplalónap, vagy gyümölcsnap; szombat, vasárnap: Falta-féle vegyes lisztfőzeléknap.

Baiting felfedezése óta lnsulln-6[fásokkal igyekeznek az orvosok a bélnyálmirigy csökkent produkcióját pótolni és a szervezet cukorégetö képességét emelni. Az insulinnal való oltások ha nem is váltották be a hozzá fűzött vérmes reményeket, kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy súlyos betegeknél, operációra szoruló cukorbajosoknál az insulin életmentő lehet. Az operációk előtt és után adagolt insulinnal elháríthatjuk az Ilyen beteget fenyegető életveszélyt.

A fürdőhelyek közül az elhízottaknak Marienbadot, a gyenge gyomru, köszvényre hajlamos cukorbetegeknek Karlsbadot ajánlják. A fürdőhelyeken bevezetett ivókúrák semmi szin alatt sem árthatnak, ám enné! sokkal több haszonnal jár a betegre a pihenés, a levegő, a környezetváltozás, a diétás élet, a ké-Notradamus jósol a huszadik századra. Nostradamus, a tizenhatodik századbeli csillagjós, aki annakidején hat évszázadra megjósolta a világ sorát s próféciáit nehezen érthető, homályos versekbe foglalta, újra homloktérbe került. Verseinek kulcsát Medici Katalinnak adta. Még ma is megvan az a torony, ahol a néhai asztrogólus vizsgálgatta a csillagokat, melyekből az emberek és államok sorsát olvasta ki.

Egyik versében előre megmondta, hogy Medici Katalin özvegy lesz, ezenkívül szóról-szóra megjövendölte, micsoda véres csatákat viv majd Franciaország a vallási háborúkban. Néhány verséből megtudták a nagy francia forradalmat is. Ekkor ugyan néhány katona megszentségtelenitette sírját, de mikor eszükbe hozták, hogy Nostradamus a monarkia bukását is megjósolta, a sirgyalázó katonák letették a fegyvert.

Pierre Piobb. a huszadik század csillagásza előkelő, választékos társaságnak előadást tartott Nostradamusról, akinek titkát — mint állította — véglegesen megfejtette. A pompás gépkocsik több óráig álldogáltak az asztrológus lakása előtt.

Piobb azt vitatja, hogy Medici Katalin kulcsa sem helyes, mert 1792-től kezdve a jóslatok nem váltak be. A versek olvasási titkát ő fedezte föl. Ez abban áll, hogy a badar, zagyva francia verseket latinra kell fordítani, akkor értelmük egyszerre megvilágosodik. így látjuk, hogy Nostradamus Poincare-xö\ is beszélt, Herriot-xó\ és Doumergue-ről, akit »protestáns« vezetőnek nevez. Ez a tizenhatodik századbeli csillagjós korához képest nagymflveltségü tudós volt, a matematika tanára, képzett orvos, járatos mindenféle tudományban.

Ami Franciaország legközelebbi jövőjét illeti, Piobb szerint Nostradamus az

1927-es évre a következőket jósolja:

— Az év eleién minden simán megy, Franciaország Olaszországgal, Spanyolország Angliával baráti viszonyban él. Hnsvét után zavarok támadnak, a parlamentet vihar rázza, csak ősz felé áll helyre a béke. A próféta egy államforma változásról is beszél a közeli jövőben,

nyelmes, gondtalan életmód és a szórakozás.

A cukorbetegség elleni védekezésnek főleg a cukorbajjal terhelt családoknál van helye. A terheltek hasnyálmirigye

már a születéstől kezdve csökkent működésű és ezért tanácsos, hogy az ilyen egyéneknél már a gyermekkorban kezdjük meg a cukrok és szénhydrátok elvonását és ezzel egyidőben a fehérjeanyagok megszorítását. A tulbő táplálkozás, a puha életmód, a cukrok nagymérvű fogyasztása, az elhizottság kivétel nélkül minden embert hajlamossá tehet a cukorbetegségre. Védelmet nyújtanak cukorbaj ellen: a mérsékletes életmód, észszerű nem tulbő táplálkozás, a testi munka, a testmozgás és a különböző szabadtéri sportok. Végül hangsúlyozzuk, hogy cukorbetegségre hajlamos vérrokonok házasságát minden esetben meg kell akadályozni.

Dr. Műnk Arthur

egy »uj alkotmányról«, de ez még nem jelenti a harmadik köztársaság bukását, csak azt, hogy az elnöki tekintélyt meg kell erősíteni...

*

Lefejezték-e I. Károly angol királyt?

I. Károly lovasszobra ott áll a Withe Hall mellett, a Trafalgar Squaren. lovának a feje kicsi, hasa gömbölyű, csüdje vékony, farka bozontos. Akkoriban nyilván ilyen lovak voltak divatba. Körötte zsibong a londoni tér. Ezt a király 1649 január 30-án reggel ezen a téren végezték ki Cromwell katonái jelenlétében.

Chambers, a helyettes tengernagy

Kész let ügetésre

adunk h.telképea ©. yéuo^iarsk tnindsnféla

szövet- és vászonárut

„T E K S T lt>.

ra/inufaktúrna skladiste Pašićeva (OttefUrclS) ul.7 LevéUiiváftrn me;<bisútttiak mintákkal 190* háihjzjö’í.

most újra azt állítja, hogy I. Károly angol királyt nem végezték ki, hanem akkor egy hívének vágták le a felét, aki önként magára vállalta a halálbüntetést s odacsempészte magát a vérpadra, hogy megmentse királyát. I. Károly azután Ashmole név alatt éldegélt, ö volt az az Ashmole, aki az oxfordi múzeumot alapította. A tengernagy szerint a múzeumban lévő Ashmole-kép rendkívül hasonlít II. Károly képéhez, ki a lefejezett király atyja volt. Más érveket is főisorakoztat, melyek azt erősítenék meg, hogy a kivégzés nem történt meg. A kivégzés jegyzőkönyvét az Írnok bal kézzel irta. Talán balkezes volt? Nem, — Írja Chambers — hanem ezzel a jelképe cselekedettel akarta tudtul adni az utókornak, hogy hazugságot írt.

Ellenben a Times most egyszer és mindenkorra véget vet a legendának és közzé teszi a király kivégzéséről szóló cikket, melyet Anglia egyik legelső újságírója, John Dillingham Irt s amelyet nemrégiben találtak meg a British

Sört*Z-'C /*„• •' «■ '•

fs .rj'y -»/■;.V -í^.

y i sí

? V.‘l;

Blllfeifl

cég kirakataiban *láthatja a legujabb tervezetü nemes márkás

műtárgyakat Ajándékot

minden alkalomläng ős szabóit árak mellett itt árolhat legelöngasebben!

Naponta friss olasz virág

tr.r

TERE-FERE

RÁDIÓAMATŐRÖK

I szakvéleményt adok. ké zülékeik felülvizsgálását, javítását végzem, ui kés ülékeic sz kszerü fel 1 itását, mindennemű alkatészt szállítok legolcsóbb an

CZUCZY EMIL „éTö*

JUJ &XJBOTÍCA,

HASSARIKOVA 15.

181

Múzeumban. Ezt a cikket Dillingham a kivégzés után két nappal jelentette meg. The moderate inteligencer cimü lap 1649 február 1. számában. Ebből kiderül, hogy a király a pör és a kivégzés alatt milyen méltóságosan és egyszerűen vl selkedett. Utolsó szavaiban is csak a békét hirdette. A vérpadon vagy tizenöten álltak, közvetlen a közelében. Eg> nő oly közel ment a hóhérbárdhoz, hogy szoknyájával súrolta. Erre a király Így s?ó!t:

— Ne bántsa a bárdot, annak csak engem kell majd bántania.

Aztán készült a halálra. Sapkát tett a fejébe, levetette zekéjét, fejét a tőkéra hajtotta, melyet az álarcos hóhér egy tsapással levágott s egy másik álarcos pribék fölmutatott, anélkül hogy valamit szólt volna.

Az angolok hidegvérüek.

*

Amerikai humor. Whitewood, aki tíz éve körmöl egy chicagói bankban mint segédkönywezető, a sokszoros családapa, miután megszületett hatodik gyermeke is, félénken bekopogtat a bank-, igazgatóhoz, hogy egy kis fizetés ja vitást kérjen.

A bankigazgató alkalmazottjait évente csak kétszer fogadja pompásan berendezett mahagóni-bútoros, bőrszékes termében, melynek falain ezek a táblácskák láthatók: * Dolgom vant« »Az idő pénzük »Csak röviden!üt »Hallgatni

arany Hl*

Az Igazgató le nem ülteti hivatalnokát

így szól:

— Siessünk kérem, tudom, hogy fizetésemelést kér. Meggondolta, hogy milyen tapintatlanságot, milyen szemtelenséget követett el ezzel?

— De vezérigazgató ur...

— Ne szakítson félbe, ha én beszélek. Csak azért hivattam, hogy bebizonyítsam kérésének jogtalanságát Csodálkozom, hogy előállt vele. Nézze. Egy évben 365 nap van, nem bánom azonban vegyünk egy szökőévet, mondjuk, hogy egy évben 366 nap van. Ha ön naponta 8 órát dolgozik, akkor mindössze 122 napot áldoz a banknak. Ebből a 122 napból mindenesetre le kell vonnunk 52 vasárnapot. Mennyi marad? 70 nap. Szombaton szabad a délutánja. Ez évente 26 napot tesz ki. Szóval 44 nap marad. A bank jóvoltából 1 órai ebédidője van, ami egy évben 12 napra megy s ezt le kell vonnunk a 44 napból. Abból a 33 napból, melyet igy kapunk én minden évben 16 nap nyári szabadságot adok, úgyhogy ön nekünk mindössze 16 napig dolgozik. Nemzeti ünnep, egyéb ünnep évente legalább 12 van. Ennélfogva ön csak 4 napig áll rendelkezésünkre. És tíz év óta, mióta itt lebzsel 4 napot mindig elsinkófázott különböző betegségek cimén. Csak ennyit akartam közölni, gondolta meg...

Szegény Whitewood máris meggondolta: földig hajöl, mosolyog, kikotródik. Örült, hogy nem rúgták kL