Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-17 / 105. szám
r*5. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1927. április 17 ADY ENDRE VERSEK-SZERBÜL Az angol szocialisták A háború előtti magyar élet dacos, bő-átku. de forró-szivil igaz költője Ady Endre csodálatos szuggesztiv lírája ma már nem csupán a magyarságé, de egész Európáé. A kontinensnek az a vérző generációja, mely szomorú, riadt arccal tiltakozott minden emberi bestialitás ellen, szivébe fogadta a magyar költőt, aki a legelsők közt is la legelső 'sorokban 'hullott el akkor, amikor a világ áiultan feküdt az első piros tavaszon. Ady verseit azóta lefordították számos európai nyelvre: németre, olaszra, románra, franciára, csebre, sőt akadt lelkes művész, aki héber sorokba foglalta a magyar költő fájdalmát, hitét és — magyarságát. A szerb írók között is sokan vannak már. akik fölismerték Ady nemzetközi értékét és páratlan költői nagyságát, de verseinek átültetésére eddig senki sem vállalkozott. Maden Leskovac az első. aki avatott kézzel nyúl a nagy magyar költő lírájához és megértéssel fordított át szerbre több Adyverset. A fordítások közül alább közlünk néhányat, melyek egytől-egyik a magyar költőhöz méltó — mesterművek. A szerb fordítás mellett leközöljük az eredeti verset is. hogy annál meggyőzőbben domborodjék ki Leskovác fordítói tehetsége. KPB H 3JIATO — VÉR ÉS ARANY megtagadják az osztályharcot és ipari békát hirdetnek aki már semmi bizalmat sem árasztott magából. — Ez a barátom itten, sir. Majd mi kivezetjük önt Innen és autót is szerzünk önnek — magyarazgatták, de beszédük szinte mulatságosan valószínűtlen volt. Miroszláv érezte hogy fogoly lett, énnek a két sötét gazembernek a foglya. Most már tisztán érezte végzetét, de ugyanakkor azt is érezte, hogy mint zsibban ,bénul meg az akarata, akárcsak egy hipnotizálté. Egy néptelen térre értek, ahol már egyre ritkábbak voltak a házak, a gázlámpák és halott raktárak árnyai húzódták messze, hosszan, hangtalanul. Sehol senki. Miroszláv felvetette fejét s mikor előre nézett, akkor vette csak észre, hegy ez az ut visszavezet ahhoz a hídhoz, amely alatt' saját fejét látta úszni a szennyes vizgyürük között. Ha most hirtelen, • sikoltva viszafutott volna és fellármázta volna a rimákat és matrózokat, talán akadt volna egy rendőr, aki védelmébe veszi és visza viszi szállodájába. De Miroszláv tökéletesen elvesztette akaratát és életkedvét, ernyedt, engedelmes gyermeke lett a végzetnek. Némán, kábán, dideregve lépkedett a két bandita között, mint egy halálraítélt. Nemsokára már tisztán látta a hidat és a . szél arcába csapta a poshadt csatorna langyos, öklendezős bűzét. Miroszláv egész testében reszketett. Szép bozontos feje, amely illatos volt drága hajvizektől, most ebbe a kloakába kerül... Borzalmas! Még néhány lépést ment igy lázas, vacogós, verejtékes várakozásban. A undor facsarta, feszitette idegeit, mint valami középkori kinzókészülék. Szinté megváltás volt szamara, mikor a zömök bandita kését látta felvillanni s mikor végre a rongyos kabátu mindkét kezével torkához kapott. Miroszláv nem sikoltott, nem védekezett. Tudta, hogy sorsát nem kerülheti el és egy pillanatig sem csodálkozott, hogy ilyen borzalmas vég jutott osztályrészül. Mikor 'a két bandita kifosztotta Miroa lomha, bűzös vízbe. Miroszláv sápadt a Ipmha, bűzös vízbe. Mirqsltjv sápadt arca, egy pillanatig felbukott a lapos, szürke hullámok közül és bozontos feje Merni je CBejepHO, MOMe yxy, crpacT Kapa sunn, saaTO 3. emr. Kpß Kapa Kana, 3aaT0 jenn. Ja 3H3M, ja TBpflHM, pa je to: Cbc a CBe je ppyro BaaypHO paTO: KpB H 3/1 aTO, KpB H 3JiaT0. y/wnpe CBe, h npojia3u CBe, rocnoflCTBO h c/iaßa nec*ia h n.raTa. An »hbh CHara kpbh h snara. HapoA« yMpy h noHOBO potjy. n cnaBa xpaöpoMe kom Je ämt'> Aa npn3Ha yßeK : h 3naTO. JECETbA JIAPMA Jecre ah nynn Bek? KaA ce KOinemajy Marne jec h c y Hohn HeKO creme. HemTO t*a nyimé. Heico je noKpao CBe KpiiKOBe, HeKO Kpo3 Tpyne. crape pacKe aoBe. ÉepaH paBHu mobck. >e3 3Beana npoije >khbot meroB i(eo, na 6h cap Manó pa3rnepaTH xTeo. Jep He rtigex Bek hu j'am HHTH pynpe, HHTH u,Beh . H 6hao je Kao Sajna : „Ha 06 ah xn/bany wen..“ MOJE ABE ZKEHE -YMpeky, H HHuiTa Heke 6hth, oTnpnAHKe gße ke >KeHe to ny HMeTHTH, Nekem egyforma, az én fülemnek. Ha kéj liheg vagy kin hörög. Vér csurran vagy arany csörög. Én tudom, állom, hogy ez: a Minden S hogy minden egyéb hasztalan: Vér és arany, vér és arany. Meghal minden és elmúlik minden, A dics, a dal, a rang, a bér. De él az arany és a vér. Nemzetek halnak s újra kikelnek S szent a bátor. ki. mint magam. Vallja mindig: vér és arany. — AZ ŐSZI LÁRMA Hallottátok már? ősszel, amikor kavarog a köd. Az éjszakába valaki nyöszörög. Valami dobban. Valaki minden jajt összelopott. Valaki korhadt, vén deszkán kopog. Egy régi ember. Mig élt, sohse volt csillag az egén S most vágyna egy kicsit szétnézni szegény. Mert nem láttam már egyet sem. Sem keszkenőt, sem virágot S úgy hangzott, mint egy mese: »Állt a parton ezer asszony.« AZ ÉN KÉT ASSZONYOM És meghalok és semmi, semmi. Körülbelül két asszony fogja Észrevenni. Philipp Snowden, a Macdonald-kormány volt pénzügyminisztere, a Labour Party és egyben az egész európai szociáldemokrata mozgalom egyik legképzettebb és legtekintélyesebb vezére a napokban szenzációs és az európai munkásmozgalomban talán korszakalkotó beszédet mondott Derbyben. Snowden* beszéde bejelenti, hogy az angol szocializmus szakit az osztály harc politikájával, a marxizmus rideg interpretálásával és u] utakon kísérli meg a szocializmus programpontjainak megvalósítását. Bizonyos, hogy Snowden beszéde fedi az angol munkásság álláspontját és a többi angol munkásvezérek, elsősorban Macdonald és Henderson egyetértenek vele. Kérdés azonban, hogy a kontinentális államok szocialista pártjai követik-e majd az angol útmutatást, vagy pedig a Labour Party bejelentett uj orientációja szakadást fog-e előidézni a kontinentális és a brit munkásmozgalom között. Snowden említett beszédében többek között a következőket fejtette ki: — Már kipróbáltuk aa ipari osztályharc összes formáit. Az eredményt már látjuk: a munkabérek stagnálnak, a munkanélküliek száma meghaladja az egy milliót, a kereskedelem helyzete rosszabbodott, a szociális haladás megszűnt. Aki ebben a helyzetben visszautasít olyan javaslatokat, amelyek alalkalmasnak látszanak a jelenlegi helyzet javítására, a 3 őrült! — Az ipari munkásság számára Igen fontos volt annak megállapítása, hogy vájjon a más időkből származó politikai eszmék és metódusok ma is sikerrel alkalmazhatók-e? Felmerül tehát a kérdés, vájjon a sztrájk, az elért eredményeket tekintetbe véve, kivánatos-e? Erre csak az lehet a válasz, hogy a sztrájk olyan, mint a háború: mindkét Oldalon csak legyőzöttek vannak. — Vannak olyanok, akik azt állítják, hogy az ipari béke a kapitálizmtis uralma alatt lehetetlen, hogy a muűkásság helyzete csak a kapitalizmus meg semmisítése és a szocializmus megvalósítása esetén javulhat meg. Mire való azonban akkor az egész szakszervezeti mozgalom, amelynek célja a kapitailsztikus rendszer keretén belül magasabb munkabérek és jobb munkaviszonyok kivívása? Talán nem szerencsés az »ipari béke« kifejezés, azonban az ipari béke hivei nem a jelenlegi béreket és munkaviszonyokat akarják stabilizálni. A szocializmus szellemével semmi sincsen olyan éles ellentétben, mint az osztályharc mellett való makacs kitartás. Hiszen a szocializmus végcélja az összes osztályok megszüntetése. — Sohasem építhetjük fel a szocializmus államát, ha a nép egyes rétegeit nem győztük meg arról, hogy egymáshoz tartoznak és érdekeik közösek. Igen sok olyan munkaadó van, akik törekednek kielégíteni munkásaikat, mert tudják, hogy az osztályharc káros a termelésre és az iparra, tehát a közre nézve. — Az intelligens szocialista politikájának abban kell állania, hogy a kapitalista rendszert segítse erősíteni és fejleszteni, hogy ha elérkezik az ideje,. a szocializmus ne tönkre ment, hanem életerős szervezeteket vehessen át. A kapitalizmus elleni botor harc ép oly ártalmas és veszélyes a népj ólére és a közre nézve, mint az egyes országok közötti háború. ELHÍZÁS ellen az egyedüli biztos szer a „VItFAN-TEA“ és „ VJLFAN - P1LULAK« araelvek használatával 4 hőnap alatt 9 kilőt vesztettem. Ezen készítményeket továbbra ia használom és azokat mindenkinek a legmelegebben ajánlhatom. A kitűnő hatásért a Villan gyógyszeréi* laboratóriumának Zagreb, Iltea 204. azim ezennel elismerésemet fejezem ki Smičiklas Gerti magánzónő Zagreb Prilaz 45. 12017 alig különbözött az ázott, mocskos szalma csofnótól. Saját érdekében mielőtt RÁDIÓT vásárol kérjen ajánlatot Leipnik Testvérektől Hol az összes alkatrészek is kaphatók. 274 Terezijina ul. 5, Népközei szemben Dr. Földes-féle HASS!! IP.EM ma már mindenkinek nélkülözhetetlen. 1899 99 SLUŽBENE NOVINE“ Jószére feladott hirdetéseknél a pontos megjelenést utólagos fizeté s *l is ga antáiom, ha legalább 15 nappal előbb kézhez kapom KARDOS hirdetővállalat NOV1SAD, Vilsonov trg 7. Telefon 3—70 Hirdetéseket eredeti kiadéhivafaU áion* kedvezd feltételekkel felveszünk az össze* 3480 lapokra YKEHE HA OEAJIH— ASSZONYOK A PARTON Ha oöaAH xH/báAy Aréna. •- cä pynu»Ma h ca HBekcM >. ■ nnah-ane cyt «axane eV, a ja KAHKTao Ha naijn. ]Xo^e cyTOH, H y Márnn na oöaan xtutapy weHa; An jóm caM pynpe Biipeo, join je napano UBehe. /főije Hoh, H CBe uoTaMHe Kao npouinocT, kő ocBeTa. Ha cöaAH xiimapv *eHa, H ja caM nnaKao na nah \ Állt a parton ezer asszony Keszkenővel és virággal. Kik zokogtak, integettek ; S én ujjongtam; a hajón. Jött az alkony s ködbe vontán Állt a parton ezer asszony. De még láttam a zsebkendőt. De még hullott a virág. Jött az éj és úgy sötétlett, Mint a múltúnk, mint a bosszú, Állt a parton ezer asszony És én sirtam a hajón. Jenna he 6hth Moja Mara, a npyra Hena ppyra weH i uiTO he nnaKaTii. Ox nenOTe! Ha jenaH xytjH rpo6 ABe he »eHe ueehe cnnaTu H npOKAHH>aTH. Az egyik az édesanyám lesz, A másik meg egy másik asszony, Ki sirasson. Be szép lesz: egy idegen sírra Két asszony hordja a virágot És az átkot. EJIAZKEHH CT HA AnCOJIOHOB ABSOLON BOLDOG SZÉGYENE ENGLESKI MAGAZIN Beograd VukaKaradžlćaul. 18. Telefon 24-98 Zagreb Strossmajerova 10 — Telefon 16-56 BUőrendü úri divatáruház. Saját mütermé” ben készít mérték után ruhát és fehérneműt Eredeti Burberry Weatherproofs KoBpuacTa Moja Koca, cjajHa Koca, CMeija Koca, BHiopn Ha BeTpy. JypHM, jypHM Ha upHOM napitny. ja, MAanH 6or, roenopap CHare, pa yönjaM KyKaBHH chthok. M piKyhll, OX jtO, HCK04H Hcnop MeHe yöojHn xaT. CjajHa Koca, ciweija Koca CBHja ce o CHe>KHe pyKe Tpyöa jeuii. Capa Herpe TyueHa mh Sewit BojcKa. yHH:KeHO CBe je. y»ipe noHOCHa, BaHpepHO noueTa, pHBHa ÖHTKa. (Ox, Beuepmu BeTpe, Beceno nopparaj yTpytjeHO Teno MCMefaHor Bojßope Ha nerHHHM cjajHHM pyxaMa.) Csigás hajam. Fényes hajam, barna hajam. Lobog a szélben. Rohanok, rohanok Fekete paripán Én. ifjú isten, Ura erőnek, ölni gyava cenkeket. S horKanva. óh jaj, kiugrik Alólam harci ménem. Fényes hajam, barna hajam Hó-karokra fonódik. Trombita szól. Most valahol Vert seregem fut. Alázva minden. Meghalt a büszke. Nagyszerűn kezdett. Gyönyörű harc. (Öh, esti szellő Libegtesd vígan Bizsergő testét a Megcsufolt vezérnek Léda pompás karjain.)
