Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-17 / 105. szám
1927. április 17. BÁCSMEGYEÍ NAPLÓ 5. oldal. Nem borult fel a paktum A radikálisok többsége együtt akar dolgozni a magyarokkal Dr. Klein Adolf tartománygylilééi képviselő levele A következő levelet kaptuk, amelyet készséggel hozunk nyilvánosságra: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Úgy látom, hogy a bácskai tartománygyűlésen a magyar és német nyelv dolgában lefolytatott tárgyalásokról megjelenő tudósítások mindinkább kiélezik a részieteket a lényeg rovására. Résztvettém a tartománygyülés április 4—5—6-iki ülésein s mint a radikálispárt egyik kiküldöttje, megjelentem a magyar és német pár: egyik közös értekezletén is. Kötelességemnek tartom megállapítani a nyilvánosság előtt, hogy a radikálispárt a tárgyalások során epeit j nem tanúsított anipiozitást a kisebbségi anyanyelvnek a tartomány gyűlési nyilvános tárgyalások során teendő használatával szemben. Ismételten felszólal-, tani magam is magyar nyelven a radikális értekezleteken. Szívesen és meg-: értéssel hallgattak meg. KHcin Mita. j a radikálispárt egyik vezető férfia is- j metélten kijelentette, hogy mindenki1 egész bátran felszólalhat anyanyelvén tehát akár magyarul, akár németül is. Ellenben a tartománygyülésnek nem áll jogában a nyelvkérdésben, tehát országos jelentőségű kérdésijén az erre egyedül illetékes fórum, tehát a parlament megkerülésével határozatot hozni. Addig is azonban, amíg a törvényhozás ez ügyben törvény utján nem intézkedik, a radikálispárt a maga részéről hallgatólagosan megengedi kisegítő nyelvként a magyar és német nyelvű felszólalásokat is. Sőt maga Popovics Dákó képviselőtársam beszélgetés közben igy szólt hozzám: >Szívesen vesszük, ha Ön lesz a mi részünkről az első magyar nyelvű felszólaló!« Tehát sehol semmi animozitás. Mégsem tudtunk megegyezni. Alert a t. ügyvéd képviselő urak pro és kontra magyarázták a paragrafusokat. Csak mindig baj van az ügyvéd urakkal. A radikálispárt vezetősége által megszövegezett u. n. rczoluciót úgy a magyar, mint a német párt is — főleg ez utóbbi —• már-már elfogadták, amidőn egy-két intranzigens ur ismét felborította az egészet. Tény az, hogy a tartománygyülés u n. ellenzéki pártjai, főleg a Pribicsevicspárt, a kisebbségi nyelv érdekében szállottak síkra, fin a magyar és német párti értekezleten erősen gyanúba fogtam étinek a támogatásnak őszinteségét. Azon felfogásomnak adtam kifejezést, hogy ebben a nemvárt támogatásban inkább ugratást sejtek. A későbbi események teljességükben igazolták gyanúmat. A radikálispárttal együtt, mint annak egyik igénytelen tagja magam is azon meggyőződésben voltam és vagyok, hogy a magyar és néniét párt, tnely a radikálisokkal kötött paktum alapján a választások alkalmával együttes erővel vívta ki a győzelmet, ezt a fegyverbarátságot az alkotó munka idejére is mindkét fél érdekében fenntartja, sőt még szorosabbra fűzi. Éppen ezért részemről — anélkül, hogy bárkire is oktrojálni akarnám véleményemet — nem állottam volna elő mindjárt az első gyűlésen a nyelvkérdéssel, csak — mondjuk néhány hónap eltelte után. amely idő alatt a szövetséges pártok már jobban összeszokjak és az együttes munkában a személyek között is bizonyos melegebb légkör alakult ki. Tehát a kölcsönös bizalom is megszilárdult már. Úgy vélem hogy igy simán minden emóció nélkül megoldható lett volna ezen nagyíontosságu ügy. A sajnálatos incidensek és a kölcsönös kisebb-nagyobb eruptiv kijelentések magyarázatát kizárólag abban találom, hogy a szövetséges pártok még nem melegedtek eléggé össze ahhoz, hogy ilyen kényes természetű kérdést a feltétlenül szükséges kölcsönös bizalom alapján kölcsönös megelégedésre megoldhatnának. Semmiképén sem Írhatom alá azon megállapítást, mintha radikális részről bórittatott volna fel a magyar és német párttal kötött választási paktum. Hiszen még be sem fejeződtek a megegyezés érdtkébeni tárgyalások, amidőn a második, vagy harmadik napon a tárgyalási teremben Dr. Palásthy képviselő tüntetőleg átköltözött a radikális oldalról az ellenzéki oldalra, sőt a többieket is vele invitálta. így aztán a 4-5- ik napon Popovics képviselő deklarációjával nézetem szerint csak likvidálta a megtörtént eseményeket. Es mégis állítom, hogy egyik részről sem történt paktum-szegéi.. Nem is töriénhetett. Mert az országos érvénnyel megkötött paktumot éppen úgy nem boríthatja te! egyik, vagy másik tartomány gyűlési párt, amiként nem hozhat az országos jelentőséggel bíró nyelvkérdésben sem jogérvényes határozatot. Meggyőződésem, hogy a kölcsönös félreértések tisztázása után simán és megelégedésre megoldható lesz a nyelvkérdés is. A közeljövőben várható községi és országgyűlési választások alkalmával pedig közös fronton fognak küzdeni a radikális, a magyar és német párt a győzelemért. A nagyon kényes természetű ügy csak elodáztatok. Egészen bizonyos hogy majd csak megtalálják az illetékesek a megoldáshoz szükséges formulát is. Ne kongassuk tehát a vészharangokat. Kiváló tisztelettel Dr. Klein Adolf tartomány-gyűlési képviselő. Klein Adolf dr. tartományi képviselő levele, amely aligha íródott a radikálispárt vezetőinek tudta nélkül — megnyugtató húsvéti ajándék a higgadtan és objektiven gondolkodó magyarság részére. A jugoszláviai magyarság zöme becsülettel meg akar maradni a radikálispárta! kötött megegyezés mellett, ha :i szövetséges rudikálispárt teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyek nélkül tegyverbarátság el sem képzelhető. Ha taktikai hibát követtek el a magyar párti tartományi képviselők, kétségtelen, hogy még súlyosabb taktikai hiba és sértés az. amit egy-két radikális képviselő szóban és írásban az egész jugoszláviai magyarsággal szemben elkövetett. Hisszük, hogy ennek a reparálására is sor kerül. Bethlen visszatért Budapestre A magyar miniszterelnök részletesen nyilatkozott római tárgyalásainak eredményéről — Magyarország át akarja venni a fasiszta állami berendezkedés bevált intézményeit — Magyar szakbizottságok mennek Olaszországba — Andrássv Gyula szerint Magyarország úgy fog táncolni, ahogy Mussolini fütyül Bethlen szerint Jugoszlávia már elvben hozzájárult a tranzitó-íorgalom megoldásához Budapestről jelentik: Bethlen István grór miniszterelnök péntek délelőtt indult el Milánóból és szombat délben a trieszti gyorsvonattal kíséretével együtt megérkezett Budapestre, A trieszti pályaudvaron a magyar kolónia tisztelgett Bethlen előtt, akinek szalonkocsiját az olasz hatóságok kiküldöttei kísérték a magyar határig. A magyar sajtó képviselőt Bethlen elé utaztak. A miniszterelnök szalonkoesijában fogadta őket és nyilatkozott előttük római útjáról. Elsősorban arról beszélt, hogy milyen jelentőséget kel! tulajdonítani a Mussolinivá folytatott tárgyalásainak. Rámutatott arra, hogy az Adriához való kijutás kérdése és a barátsági szerződés megkötésének gondolata siettette olaszországi útját. — Az olasz miniszterelnök úrral — mondotta Bethlen — teljes részletesség gél megvitattuk a barátsági egyezmény jelentőségét. Elhatároztuk, hogy a szerződés megkötését csak tárgyalások fogják követni. Ez a feladat magyar résztől a kereskedelmi miniszterre vár. Valószinüleg még ebben az esztendőben szakbizottságot küldünk Olaszországba a további problémák megoldása végett. S-iikséges a szakbizottság kiküldése, mert a fasizmus olyan eredményeket mutat iei Olaszországban, amelyeket minden államnak hasznos megismerni. Az olasz kérdés tanulmányozásával nem az a célunk, bogy a fasizmust utánozzuk, hanem, hogy ej o'arz állami berendezkedés bójáit intézményeit honosítsuk meg Magyarországon is. Ami a tengerhez való kijutás kérdését illeti, azt hiszem, hogy sikerül az ügyet teljes megelégedésre elintézni. A ugoszáv kormánnyal már olaszországi utam előtt érintkezésbe léptem és a jugoszláv kormány elvileg hozzájárult ahhoz, hogy a tranzitó forgalom megoldása elé nem gördít akadályokat. Kívánatos, hogy a jugoszláv tranzitó forgalomra vonatkozó tárgyalások jobb stádiumba lépjenek és azt hiszem, hogy Jugoszlávia elvi álláspontja után ennek nem lesz akadálya. — Az olasz-magyar barátsági szerződés — jelentette ki ezután Bethlen — természetszerűleg nem jelent valamely komolyabb politikai akcióra vonatkozó szövetséget és igy nem bir semmiféle támadó vagy offenzív jelleggel egyetlen állammal szemben sem. Ezután Mussoliniról beszélt Bethlen látható elragadtatással. —- Mussolini olyan energiával vezeti az. olasz állam ügyeit — mondotta — és olyan orientálódása van, amelyet államférfiaknál is ritkán tapasztaltam. Egyébként úgy a Mussolitiivcl folytatott tanácskozásaim eredményeiről, mint a szerzett tapasztalataimról a külügyi bizottság május ötödiki ülésén fogok részletesen beszámolni. Időközben a miniszterelnök vonata bejutott a délivasuti pályaudvarra, ahol VasS József népjóléti miniszter vezetésével a kormány több tagja és sok kormánypárti képviselő fogadta Bethlent, aki a pályaudvarról a miniszterelnökségre hajtatott. Bethlen kedden veszi át hivatala vezetését. Antlrássy Gyula gróf az olasz-magyar szerződés kö V ctk e z in én vei rő 1 Az Esti Kurír húsvéti számában beszélgetést közöl gróf Ándrássy Gyulával, aki a magyar miniszterelnök római tanácskozásairól, annak jelentőségéről és várható fejleményeiről a következőket mondotta: — Nem tudom, hogy Bethlen mit ért el Rómában, mit nem. Nem tudom, hogy ván-e titkos megállapodás közöttünk, vagy nincs. Nem vagyok a részletekről informálva, igy tehát csak a külső benyomásaimról számolhatok be. amelynek lényege mindenesetre az, hogy a római tárgyalások eredménye hasznos lehet. A jelen helyzetben örvendetesnek keli tartani, hogy akadt egy nagyhatalom, amely kezet mert fogni velünk és igy egész Európa előtt hangsúlyozni merte, hogy a mi érdekünk az övé is, a mi erőnk az ő érdekében való is. Amig egyfelől ezeket az előnyöket elismertem, hangsúlyoznom kell, hogy nagy hiba volna részünkről ha Bethlen és Mussolini megegyezésétől nagyon sokat várnánk. Hiba volna ugyanis, ha olyan állandó kötelezettséget vállalnánk Olaszországgal sz.emben, amelyek bennünket az olasz érdekek szolgálatába állíthatnak. A szövetségben rendesen az erősebb diktál és azt hiszem nem csalódom, ha azt állítom, hogy olyan helyzet bekövetkezésének vagyunk kitéve, amelyben úgy fogunk táncolni, ahogy Mussolini fütyül. Nekünk pedig a külpolitikában egy alaptételt sohasem szabad szem elöl téveszteni: nem szabad más célért áldoznunk, mint a legközvetlenebb magyar egoisztikus célokért. Annyira leíokozottak, olyan gyengék vagyunk, hogy a magyar vćrcseppnek' legkisebb részével is takarékoskodni kell. Ebből következik az a felfogásom is, hogy bűnt követne ei a nemzet ellen, a ki Magyarországot nagy európai politikai ellentétekbe keverné és igy a magyarnak ellenséget szerezne ott is, ahol jelenleg ellensége nincs. Mielőtt az általános európai politikai helyzet végleg ki nem alakul, addig a magyar nemzetet nem szabad hozzákötni egyik tábornokhoz setn. Averescu nyilatkozott a román király állapotáról A miniszterelnök szerint Ferdinand király túl van minden veszélyen Bukarestből jelentik: Pénteken éjféltájban Averescu miniszterelnök felolvasta a kamarában a királyi rendeletet, amellyel berekeszti a törvényhozás téli ülésszakát, majd tájékoztatta a képviselőket a király egészségi állapota felől. Averescu elmondta, hogy a király betesége legutóbb országszerte nagy izgalmat keltett és a legkülönbözőbb találgatásokra adott okot. Ferdinánd király — monlotta a miniszterelnök — tényleg súlyos betegségben szenved, amely különleges gyógykezelést igényel és ez a gyógykezelés rendkívül legyengítette a királyt. Időközben a király »leghült, mire Bukarestbe 'hívták dr. Slays belga orvost, aki konstatálta. hogy a meghűlésnek semmiléle súlyosabb következménye nem lehet, de a gyógykezelést csak akkor lehet iolyf
