Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-14 / 102. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. április 14. A bácskai tartomány tisztvisalffinek kvalifikációs-szabályzatát elfogadta a tartománygytllés Szomborbó! jelentik: A bácskai tartománygyülés két napi tárgyalás után elfogadta a tisztviselői pragmatikát. A keddi ülésen a 173-ik paragrafusig tárgyalták le a pragmatikát és dr. Rácics Simon, dr. Paldsthy Ödön, valamint dr. Mátics Milán felszólalása után elfogadták a kvalifikációs szabályzatot azzal, hogy ez a szabályzat csak ideiglenesnek tekintendő, amig el nem készül az erre vonatkozó törvény. Dr. Palásthy Ödön indítványára elhatározták, hogy a referenseknél jogi végzettséget, a tisztviselőknél pedig részben érettségi, részben négy középiskolai végzettséget követelnek meg. Nagyobb vita fejlődött ki a tisztviselők fizetésének a megállapítása körül. Terzin Pál javasolta, hogy a tartományi tisztviselők csak ugyanazt a fizetést kapják, mint az államiak. A javaslathoz Klicin Mita szólt hozzá, aki hosszabb beszédben ismertette azokat az elveket, amelyek a bizottságot vezették a fizetések megállapításánál. Kijelentette, hogy a legfontosabbnak tartja azt, hogy a tartományi tisztviselőket jól javadalmazzák. Regeljac Sztevan, Viddkovics Antal dr. Matics Milán és dr. Jojkics Dusán felszólalása után ennek a kérdésnek a tárgyalását szerdára halasztották el. A szerdai ülést délelőtt kilenc órakor nyitotta meg dr. Manojlovics Vladiszláv és az ülés megnyitása után Budisin Száva kért szót, aki kijelentette, hogy a kérvény- és panaszbizottsághoz rendkívül sok panasz érkezett be, amelyek ^tárgyalását fontosnak tartja. Kérte, hogy ezeket a panaszokat mielőbb tárgyalják le. Manojlovics elnök bejelentette, hegy a panaszokat a napirend lelárgyalása után előveszik. Ezután folytatták a vitát a tisztviselő pragmatika egyes szakaszai felett. Az egyes szakaszokhoz Udicki Szvetozár, dr. Paldsthy Ödön, Mátics Mjlán, Novdkovics Izidor és Klicin Mita szóltak hozzá. Novákovícs indítványozta, hogy a tisztviselők szolgálati lapjáról töröljék a nemzetiség és a vallás megjelölésére szolgáló rovatokat. Hosszabb vita után az elnök szavazást rendelt el, a magyarok az ellenzékkel, a németek pedig Müller János kivételével a radikálisokkal szavaztak. így Novákovics javaslata kisebbségben maradt. Dr. Palásthy Ödön javasolta, hogy a fegyelmi bizottságba csak jogászokat válasszanak be és ha a tartománygyülésben nincs elegendő jogász, agy olyanokat is kinevezhessenek a bizottságba, akik nem tagjai a tartománygyülésnek. Klicin Mita ellenezte a javaslatot. Regeljac Szteván indítványozta, hogy a fegyelmi bizottság öt tagból álljon, ennek az elnöke a mindenkori tartománygyülési elnök és csak két tagja legyen jogász. A javaslat felett azonban csak a délutáni ülésen döntöttek, miután az elnök azt az előterjesztést tette, hogy ebben a kérdésben pártközi konferencián állapodjanak meg. Délután folytak is iáyen tárgyalások, úgyhogy amikor az ülést délután öt órakor megnyitották, megegyezés jött létre úgy erre vonatkozóan, mint a tisztviselők alapfizetése tekintetében is. Elfogadták azt a javaslatot, amely szerint a tartományi tisztviselők alap-Noviszadról jelentik: Popovics Páka noviszadi mérnök, a noviszadi kereskedelmi és iparkamara elnöke, tartománygyülési képviselő a tartomínygyülés egyik múlt heti ülésén a magyar tartománygyülési képviselők ellen irányult éles közbeszólásaival vonta magára a figyelmet, ami annál nagyobb feltűnést keltett, mert Popovics Dáka kamarai elnököt eddig a magyarság barátjának vélték, aki legutóbb a noviszadi tartománygyülési választásokat megelőzőleg, az Arany-Hordó vendéglőben néhány száz magyar választó jelenlétében megtartott választási gyűlésen kifogástalan magyarsággal elmondott beszédében a magyarság lelkes barátidnak hirdette magát. Popovics Dáka a Zasztava szerdai számában »Mi történt Szomborban«? Címmel szokatlanul éles hangú újabb támadást intéz a íartomáuygyiilés magyar képviselői és a magyar, sajtó „ellen. Popovics a cikkben kifejti, hogy a radikálisok, akik mindig .liberálisak és toleránsak voltak, azt a legfőbb célt tűzték maguk elé, hogy mindenekelőtt elintézik a tartománygyülés legfontosabb teendőit és igy elfogadhatják a költségvetést. A cikkíró szemére veti a magyar és német kisebbségeknek, hogy ahelyett hogy együttműködtek volna a radikálisokkal, amit örömmel vettek fizetése ugyanakkora, mint az állami tisztviselőké. A tisztviselőket három kategóriába osztják és minden kategóriában tiz-tiz osztály lesz. Az első kategóriában a legnagyobb évi alapfizetés 14.000 dinár, a legkisebb 3600 dinár. A második kategóriában a legnagyobb 10.440 dinár, a legkisebb háromezer dinár. A harmadik kategóriában a legnagyobb évi alapfizetés 8580 dinár, a legkisebb 2700 dinár. A tisztviselők azonban a rendes drágaság oótlékon kívül, amit Sz állami tisztviselők kapnak, speciális tartományi drágasági pótlékot is élveznek, úgyhogy a fizetésük végeredményben ugyanakkora lesz, mint jelenleg a megyei tisztviselőké. A javaslat ellen csak dr. Jojkics Dusán, a radikális klub elnöke szavazott. Ezután általánosságban is elfogadták a kvalifikációs szabályzatot. volna, a nyelvkérdést feszegették. A radikálisok kijelentették, hogy ez a kérdés országos jelentőségű és annak megoldására a tartománygyülés nem illetékes. Az ellenzék a kisebbségeknek »egeket« ígért, autonómiát és az 1886-iki nemzetiségi törvényt, amelyet pedig maguk a magyarok is már régen feladtak. A naiv németek és a még naivabb magyarok felültek az ellenzéknek és közös akciót indítottak, hogy az ellenzékkel szövetkezve megbuktassák a műi többséget és uj plattformot találjanak a további együttműködésre. — A radikálisoknak nem lett volna kiíogásuk — irja Popovics — ha a magyarok és a németek az ellenzékkel közös kritikai megjegyzéseket tettek volna a többségi javaslattal szemben, de ezt nem tették, mert a radikálisok javaslatai olyanok voltak, hogy azon nem lehetett semmit sem változtatni és mindenben a törvény intencióit követték. Ez a kritika megfelelt volna a választási paktumnak is, de ők mást akartak, különösen a magyarok, akiknek viselkedése erkölcstelen és elítélendő. Ahelyett, hogy a radikálisokkal együtt dolgoztak volna a költségvetés megteremtésében, támadást készítettek elő, amellyel a tartománygyülés egész működéséi meg akarták bénítani. Sajtójuk szenzációk után szomjazott, de a többség nagy alkotó munkájára nem talált egyetlen elismerő szót sem. Minden heves összecsapást feljegyeztek, de a munkáról nem völt egyetlen szavuk sem. Még azokat a kifejezéseket is, amelynek más volt az értelmük, kiforgatták. A radikálisokat soviniszta, intoleráns pártnak tüntették fel, pedig az soha sem volt és nem is lesz. A radikális-párt mindazok után, antik Szomborban történtek, joggal megállapíthatja, hogy a magyarok viselkedése a tartomány gyűlésen inkorrekt és illojális volt. Kevés maliciával és több joggal még ennél többet is lehetne viselkedésükből következtetni, vagy abból gyanúra okot találni. — A magyarság viselkedését — fejezi be cikkét Popovics Dáka — kettőzött figyelemmel fogjuk kísérni. Aki a mi eszméink ellen dolgozik, vagy azok' megvalósítását megnehezíti, vagy lelkiismeretlen vagy ellensége ennek az országnak. Popovics Dáka cikke nemcsqjz a magyarság és a németség körében kelteit kínos feltűnést, de az objektiven gondolkodó szerbség is egyértelműen azon a vélenfényen van, hogy a kamarai elnök nagyon elvetette a sulykot. Orvostanár pőre a szentai agrárérdekeitek ellen A járásbíróság felmentette a birtokháborítással vádolt igány őket Szentáról jelentik: A szentai járásbíróságon szerdán tárgyalták azt a birtokháboritási pert, amelyet dr. Sztanojevics Lázár beogradi orvostanár indított Ruszwurm Oszkár, az agrár zajednica volt igazgatója és tizenhét agrárérdekelt ellen. A vádirat szerint Ruszwurm és tizenhét társa fegyveresen megjelentek dr. Sztanojevicsnek a szentai határban levő földjén és azt erőszakosan birtokba vették. Ebben az ügyben szerdán tartották meg a harmadik -tárgyalást, amelyen Sznbotics Qyura járásbiró busz tanút hallgatott' ki. A tanuk elmondották, hogy a .földbirtok megelőzően huszonegy agrárérdekelt között volt felosztva, akik azonban nem tudták, hogy Sztanojevicsot az agrárreformminiszter birtokba helyezte és igy továbbra is megmunkálták. A vádlottak tagadták, hogy fegyveresen vették birtokba a földet és minthogy egy tanú sem vallott ellenük, a biróság valamennyi vádlottat felmentette. Az ítélet ellen dr. Sztanojevics jogi képviselője felebbezett. Popovics Dáka éleshanga támadása a magyarok és németek ellen A tartományi képviselő immoralitással és inkorrektséggel vádolja a kisebbségeket Egy kritikus albumából Irta: Baedeker — Egy nögyülöíö mondásaiból — A rut nők a szépek minden hibáival bírnak s még azonkívül nem szépek. * A nő szervezete bámulatos sokat bir ki s mindent könnyebben, mint azt, hogy valakinek (s különösen a férjének) vele szemben igaza legyen. A férfi nem lehet se annyira fukar, se annyira pazar, mint egy asszony. * A legpraktikusabb nő se erőlteti meg a gondolkozását azzal a problémával, hogy honnan jön a pénz — csak legyen! # A leányok legnagyobb részét arra nevelik, hogy férjhezmenjenek, de úgy, hogy ne kapjon senki kedvet őket feleségül venni. * A legtöbb bolondságnak, amit férfiak elkövetnek, közvetett vagy közvetetien oka a nő — s majdnem minden oktalanságnak, amelyet nők visznek véghez, ugyanez az oka. * A nők úgynevezett jótulajdonságai nagyobbrészt olyanok, amelyeket a férfiak — lírai költök és egyéb Minnesängerek és Frauenlobok — csak úgy rájuk fognak. Finomak és gyengének — mondják ezek a szabadalmazott udvarlók —, de nem tudják az ajtót olyan csendesen betenni, mint egy finomtalan és gyöngédtelen pincér. Finomak és gyöngédek, de a barátnőiket és egyéb ellenségeiket mégis mindig és következetesen vénebbeknek mondják néhány évvel, mint aminők valójában. És nagy a gyanúin, hogy ha a magasabb életkor előny volna, hogy akkor fiatalabbaknak hazudnék őket e gyöngéd és finom teremtések. Igen, ők finomak és gyengédek, de annyira kedvelik a nem mindig finom pletykát, hogy ha egy fiatal leány egy úrral — mellette vagy mögötte az anyja — kétszer végigsétál az uccán, már konstatálják róla, hogy »nem vigyáz eléggé a hírére«... És aztán: nem ismersz finom és gyöngéd hölgyeket, akik egy falat kenyér és minimális alamizsna nélkül bocsájtják el küszöbükről a kéregetőket és helytelenitik. hogy a férjük, ez a könnyelmű fráter, »minden csavargónak a kedvéért« a zsebébe nyúl? Nem ismersz gyöngéd uriaszszonyt, akinek a lármájától napestig visszhangzik a ház s aki szitkozódással »neveli« és »tanítja móresre« a cselédjeit? Nem ismersz finom delnőt, aki duzzogással s hasonló pedagógiai eszközökkel »szedi ráncba« az urát? És olyant, aki a nevelőnővel házitanitúval és más a házában ioglalatoskodókkal szemben léptennyomon hangsúlyozza a maga előkelőségét s az ő inferioritásukat? Óh, e finom és gyöngéd lények tudnak bizony, anélkül, hogy nagyon megerőltetnék magukat, kevésbbé finomak és kevésbbé gyöngédek is lenni... * A legnemesebb nő is kegyetlen ahhoz, aki ellenszenves neki. * Nőknek a humor iránt ritkán van érzékük s a szavalást többre becsülik az esprit-nél. A szellemességet csak akkor méltányolják, ha az az udvarlásnak formájában jelentkezik előttük — máskülönben észre se veszik, vagy pedig ostobaságnak és fölösleges szószátyárságnak tartják. # A nő barátsága, amelyet férfi iránt mutat: ügyes kacérság. * Az emberek különbek volnának, ha nem asszonyok szülnék őket. * A legerényesebb nő is elgondolja néha, hogy mily érdekes volna megismerkedni a bűnnél * A nő nem marad erényes — néha erényesnek hagyják. * A nők Genovában nem hűek — olvastam egy könyvben. De kénytelen vagyok följegyezni, hogy megfordultam már más városokban is, ahol e kedves teremtések nem voltak jobbak a Deákné vásznánál és génuai nővéreiknél. & A nő a végletekig szerénytelen- s ugyané szélsőségig szerény. Ha jó női tulajdonságokról van szó, akkor azt állítja, hogy azok mind megvannak benne, ha pedig asszonyi hibákról beszélnek, akkor kijelenti, hogy csak hallomásból ismeri őket. Tűz ütött ki a házban s az asszony ijedten sikoltott: — Jesszus! Az uj kalapom! A fűző, a hajpor, a festék s a női fegyverzet többi szépítő, félrevezető és kendőző rekvizitumai ugyanazt a szerepet játszák a nők harcában a iérfinemmel szemben, mint a jegyzett kártya a játékasztalnál, ahol »grec«-ek folytatnak kártyacsatákat gyanútlan és tisztességes urakkal. Égy ideig lehet följavitani a szépséget és korrigálni a szerencsét, de állandóan ez a manőver nem sikerülhet. Végül minden hamis játékost lefülelnek s egyszer végre minden ilyen harci eszközökkel operáló dámát lelepleznek. (Jövő héten a nőimádó mondásai jönnek.)