Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-14 / 102. szám

1927. április 14 BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. J orga Miklós román politikus nyilatkozik akisebbségekrőlésaromániaihelyzetről Látogatás a beogradi bizantológiai kongresszus legismertebb és legérdekesebb vendégénél Most ülésezik Beogradban a második bizantológiai kongresszus. Erre a kon­gresszusra, mint a Bácsmegyei Napló már jelentette, Európa minden részéből eljöttek a legkiválóbb bizantológusok. A megjelent tudósok között kétségtelenül egyike a legérdekesebbeknek Jorga Miklós bukaresti egyetemi tanár, a neves román ellenzéki politikus, aki először hívta ösz­­sze Bukarestbe az első bizantológiai kongresszust. Jorga az Excelsior-szállóbeli lakásán, felesége társaságában — aki kitünően beszél magyarul — fogadta a Bácsme­gyei Napló munkatársát, akinek nyilat­kozott a bizantológiai kongresszusról és a kisebbségi kérdésről. — A bizantológiai kongresszus célja az, hogy állandó figyelemmel kisérjük a még ma is élő bizánci 'hagyományoknak az európai kultúrára való kihatásait. A balkáni népek kultúrája a bizánci kultúra bölcsőjében ringott, bár ez a bizánci kul­túra nem maradt meg a maga kizáróla­gosságában, hanem azt úgy a különféle népek nemzeti érzése és tradíciói, vala­mint a nyugati kulturhatások is befo­lyásolták. A román nemzeti kultúrát, a román népnek az olasz dunai kereske­dőkkel és’ az erdélyi népekkel való kul­turális kapcsolatai rendkívül erősen el­­hajlították az ősi, az eredeti bizánci kul­túrától. Mi, bizantológusok csak a kul­túra kilométereit számolják és megnéz­zük, hogy az újabb művészeti és irodal­mi produktumok az idő, a távolság te­kintetében, hogyan aránylanak a régi bi­zánci emlékekhez. Megállapítható pél­dául, hogy egészen más a szerbiai kö­zépkori templomi esztétika, mint a kö­zépkori, a román templomi művészet. A kisebbségi kérdésről Jorga igy nyilatkozott: kelni. Mi mindenben azon vagyunk, hogy az uj körülmények között a kisebbségek jól érezzék magukat és az életet számukra megkönnyítsük. — A magyar mágnások külföldön is sokat panaszkodtak az agrárreform sze­rintük sérelmes intézkedései miatt. Ná­lunk az agrárreform nem irányult kizá­rólag a kisebbségek ellen. A két román egyház a román tudományegyetem földjeit is el kellett vennünk, mert a parasztnak földet kellett adni. Ha a paraszt nem kapott volna föl­det, akkor kitört volna a forrada­lom, ezt pedig mindenáron meg kel­lett akadályozni. A paraszt bolse­­vizmus szerintem sokkal veszélye­sebb a városi munkások kommu­nista törekvéseinél. Ezután a román belpolitikára terelődött a szó. Megkérdeztük Jorga Miklós vé­leményét azokród a riasztó hirekről, a melyek a külföldön Ferdirtdnd román király betegségével kapcsolatban ter­jedtek el. Erre a kérdésre Jorga igy felelt: — A király beteg, de, hogy ez a be­tegség milyen természetű, nem tudom, mert nem vagyok orvos. Tény, hogy a király az utoisó előtti betegségét kiál­lotta. Ha netalán a király meghalna, Románia erre is fel van készülve, mert a halál esetére már rendelkezett a tör­vény. Nálunk lehetnek különféle szimpá­tiák a volt trónörökös iránt, azon­ban a törvény Intézkedései ezeknél az érzéseknél erősebbek lesznek. A román nép tiszteli a törvényt és ez lesz az irányadó abban a pillanatban, amikor a király halála bekövetkezik. Dr. G. D. Hivatalnok-sztrájk fenyegeti Lengyelországot Varsóban arra számítanak, hogy rövidesen kitör az általános sztrájk Varsóból jelentik: A lengyel pos­ta-, távíró- és telefon-hivatalnokok szövetsége elhatározta, hogy csütör­tökön három órás tüntető sztrájkot rendeznek, mert a postaigazgatóság nem adta meg a tisztviselők által kért fizetés­­javítást. A vasúti alkalmazottak szo­lidaritásuk jeléül szintén meg akar­ják állítani három órára a forgalmat az ország egész területén. Nagy az aggodalom Varsóban, hogy a tüntető sztrájkból általános hivatalnoksztráik lesz, mert a tisztviselők hangulata olyan elkeseredett, hogy a munkabeszün­tetés kqnnyen átterjedhet a vidék­re is. Politikai körökben számolnak az­zal az eshetőséggel is, hogy az ál­lami tisztviselők sztrájkját fel fogják használni az ipari munkások is arra, hogy újabb erőteljes mozgalmat in­dítsanak bérköveteléseik teljesítése érdekében és igy általános sztrájk fenyegeti Len­gyelországot. amelynek igen súlyos politikai és gazdasági következményei lehetnek. Ujabh polgárháború tört ki Délkinában A sanghaii munkásság sztrájkba lépett Csang-Kai-Sek kantoni főparancsnok kom­munistaellenes rendszabályai miatt — A kantoni kormány a nankingi csapatok parancsnokságát mír kivette a fővezér kezéből Oroszország nem tesz megtorló intézkedéseket Peking ellen — Nagyon sajnálhatja, hogy tegnap vasárnap nem volt jelen a román kö­vetség fogadó estéjén, ott láthatta volna, hogy a tanítványaim között magyarok szászok, és románok vannak és köztük sem én, sem pedig a tanítványaim nem teszünk különbséget. Az én nemzeti ki­sebbségi politikámban benne van az én egész. életpregrammom. Mindenki énkoíjcn beszéljen, táncoljon úgy. ahogy akar én nem ."karok a nemzeti kisebbségtől egye­bet mint hogy Ismerje meg az or­szágunkat és abban becsületesen dolgozzék. A magam részéről gróf Majláth Gusztáv romániai magyar püspökkel a legjobb barátságban vagyok. Sőt a román or­szágos műemlékeket megőrző bizottság amelynek én is tagja vagyok, az erdélyi magyar katholikus műemléket épen olyan védelemben részesíti, mint a két román egyházat. Erre a célra nagyobb pénzösszegeket is bocsátottunk az er­délyi katholikusok rendelkezésére, anél­kül, hogy ezekről a pénzekről elszámo­lást követeltünk volna. — A Bratianu-kormány számos ki­sebbségi törvényt hozott tető alá, bár Anghelescu volt közoktatásügyi minisz­ter kisebbségi javaslatai ellen a mai kor­mánytöbbség akkor élesen állást fog­lalt. A magyarországi sajtóban az elnök­ségem alatt álló Kultarliga ellen már tobbizben éles támadások hangzottak el. ügy állítják be ezt a román Kulturligát hogy az bombával, terrorral akar ro­­mánositani, pedig ez nem igaz. Ez a kul­­turüga egész Románia művelődését tart­ja szem előtt és ha kisebbségi kulturtö­­rekvésekct támogathatunk, azt mi a leg­nagyobb előzékenységgel teszük meg. Ha Toiisch szász püspök hozzám, mint a Kulturiiga elnökéhez, német levelet intéz én arra mindig néme­tül válaszolok; magyar levélre pe­dig magyar választ küldünk. Amikor az erdélyi magyar templomok­ban a magyar himnuszt énekelték, ak­kor a román belügyminiszter ez ellen nem emelt kifogást, sőt kijelentette, hogy nyilvános helye­ken szabad a magyar himnuszt éue-Londonból jelentik: A Kólából ér­kező jelentések alapján arra lehet következtetni, hogy azon a polgár­háborún kivtil, amely Dél- és Észak- Kinát állította szembe egymással, rövid időn belül kirobban az uj polgárháború is, amelyben Déikina két része, il­­letve a Kuomintang két frak­ciója méri össze az erejét. Az egyik frakció vezére Csang- Kai-Sek, a kantoni hadsereg főpa­rancsnoka, aki nemrég vonult be dia­dalmasan Nankingba és aki most a legerélyesebben lép fel a bolsevista agitációval szemben. A sanghaii munkásszervezetek általános sztrájkkal tiltakoznak egykori vezérük rendszabályai ellen. A sztrájkolok Pei tábornoknál tilta­koztak azok ellen az intézkedések ellen, amelyeket a kantoni fővezér az utolsó napokban a kommunisták ellen foganatosított. A tüntetők a nemzetközi kon­cessziók védővonaláig hatoltak, ahol szétszórták őket- A tüntetők kö­vekkel dobálták meg a francia őrsé­get, mire az fecskendőkkel zavarta szét őket. Csang-Kai-Sek naponta megismé­telteti a kommunista razziákat és ezért a kantoni kormánynál teljesen kegyvesztett lett. A kantoni kormány a nankingi csapatok főparancsnokával már közölte, hogv a jövőben csak a kantoni haditanács utasításait követheti, holott eddig a nankingi csapatok is Csang-Kai-Sek parancsnoksága alá tartoztak. Csen kantoni külügymi­niszter is végleg szakított Csang- Kai-Sek tábornokkal. Az angol sajtó egyre növekvő szimpátiával ir a tábornokról és a Times megállapítja, hogy a nankingi eseményekért nem Csang-Kai-Sek tábornokot, hanem közvetlenül Csen külügyminisztert fogják felelősségre vonni. A másik szélsőséges frakció ve­zére Csen külügyminiszter és Borodin szovjetmegbizott. A Times jelentése szerint Kin- Kiang-ban a csőcselék megtámadta az an­gol konzulátust és azt teljesen kifosztotta. Pekingi jelentés szerint a pekingi követ és a követség több tisztviselő­jének felesége a helyzet komolysá­gára való tekintettel elhagyta a vá­rost. Mint Moszkvából jelentik, a szov­jetunió véleménye szerint Csang-Cso*Lin aligha fogja tel-Berlinből jelentik: Spalajkovics berlini jugoszláv követ a Lokalanzeiger párisi tudósitója előtt nyilatkozott a jugoszláv­­olasz incidensről. A követ a következő­ket mondotta: — Az az incidens, amelyet az olasz kormánynak a nagyhatalmakhoz inté­zett körjegyzéke idézett elő, a mi ja­vunkra ért véget. Az olasz vádak telje­sen alaptalanoknak bizonyultak. Jugo­szláviának igen kényelmes lehetősége volt, hogy meggyőzze a nagyhatalma­kat abszolút lojalitásáról. Mussolini ugyanis azzal, hogy kijelentette, hogy nincs semmi ok ankétbizottság kiküldé­sére a helyszínre, maga beismerte, hogy az olasz vádak alaptalanok. Mussolini ámításnak lett áldozata. Tény, hogy Achmed Zogu bég félt saját népének tá­madásától és azért azt hitte, hogy sze­mélyes érdekeit legjobban úgy védheti meg, ha forradalmat igyekszik előidéz­ni. Az incidens nem fontos, de van egy jó oldala, hogy egész Európa közvéle­ményének figyelmét a tiranai paktumra irányította. jesiteni a szovjetkormány jegy­zékében foglalt nésrv követelést. A lapok hangsúlyozzák, hogy a dip­lomáciai viszony megszakításán kí­vül a követelések visszautasítása esetén sem kerül sor további megtorló intézkedésekre. Az Izvesztija szerint a pekingi szov­jetkövetségen megtartott házkuta­tást Anglia provokálta, hogy ilyen módon háborúba keverje Csang- Cso-Lint Oroszországgal, amely esetben Anglia is támogathatná fegy­veresen az északkinai hadsereget és bevonulhatna Délkinába. — Róma és Beograd között közvetlen tárgyalások indultak meg és ezen a ti­ranai paktumot és a nettunói szerződést is letárgyalják. A tiranai paktum, amely ugyanakkor garantálja Albánia területi integritását és egv albán politikus sze­mélyes helyzetét, ellentmond önmagá­nak. Pontról-pontra revízió alá kell ven­ni a szerződést, amely Olaszórszágnak jogot ad az intervencióra. Mint Rómából jelentik, a Giornale d'ltalia szerdai számában újabb támadó cikket közöl Jugoszlávia ellen. A lap belgrádi tudósítója megismétli azt a ko­rábbi állítását, hogy az albán határ men­tén összpontosítják a jugoszláv hadse­reget és ennek bizonyítására különböző katonai intézkedéseket sorol fel. A beogradi tudósitó szerint az elmúlt napokban Beogradba érkezett Banabano Angelina ismert orosz forradalmárnö, akit fontos misszióval küldött ki a II. internacionálé végrehajtó bizottsága. Ál­lítólag ö van megbízva azzal, hogy az Olaszország ellenes propagandát még jobban kiterjessze a Balkánon. Az olasz lapok ismét támadják Jugoszláviát Spalajkovics berlini jugoszláv követ szerint a Nép­­szövetségnek kell elintézni az olasz-Jugoszláv affért I

Next

/
Thumbnails
Contents