Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-10 / 98. szám

IEl

EH

deszkába szúrva azonkívül boros üvegek is állottak olt sorba.

— Tessék, lessék, meg ne ve. , ék. —kiáltozott egy ember — Öt karika egy uh ár. ki r. e v. zi, az jól jár, ha ráclobja a b.cská.a, vagy a :zép boio* lb.sk.. a. az övé a nyeremény, üssék, lessék, van remény.

Az emberek \ ették a karikákat, dobáltak és bizony olykor : ve rtek is. Morgó uramnak kedve szottyant bort nyerni. Mun■ ••ónak pedig bicskára fáit a foga. Vettek hát karikákat, do' ‘ iák is őkét. de se boros üvegét, se bicskát nem találtak el. régié bosszúsan mentek odébb.

Morgó uram ezért meg volt sértve és fogta Muncurkót * kezénél fogva és tovább akart menni. A ringlispiles ember azonban óra tett, hogy fizesse meg a kárát, különben rendé t Inv. A nemzetes urnák elég baja volt már a rendőrséggel, hát n.kábo fizetett.

Nemsokára aztán elértek egy helyre, rnel.v kötéllel volt. elkerítve. A kor közepén egy állványon bicskák voltak

Rejtvényeink Itc'yes megfejtése: Ébenfa. Helyesen nrííeitelték: Kornél László. Bobrik Zsófia, Kun Pannika, Búcsúk Magduci és Marvriíka, Icinunovics Ilonka, Korom Tibor és Korom Ica. f‘enyves Péer. könyves Pál. kritze Sári, Spitzer t.iyttfka és Spitzer krvin. Steiner György, Révész Imre, R'vész Anna. Rad «des lé* ka. Szikom Ná ne or. Miskolezy test* ' -rti. Schi lfi Magdii. Ihieri'iig .ItV/sef, I ieíiy Béla, Dietricli Heini és Ady. .lukahfy (iizi. Szügyi Margitka és Ilonka, l'npais/.td Irzsi, Lzobo: Ivzsikc és tisztiké Schossbeiger T- bf?r, (jrabinszki hrzst. Pintér Lénké. BuÜgovics Janik) és Bözsikc. Kornlós Csönp' K'sa Jeni’, ti lde Baby. Singer kéz-'. Gergely Kató. A malik Irén ke. Via Laci.'' B’utfi Vera. K'enanó Gyussfi. Csánvi Vilma, Kasza Mariska, Kovács Ibo \x. Pfeiffer Nusi. i.édeczv Palika. Yida István. Sporer Laci. Vencel Vili. Veil Anti. I.évay .ItJltHci, (luftmaim A ,'a és Lvike, Picker Feri és Zoli.

A Jutalmat Kováé". Ibolya fMV» kapta.

ÜZENETE ..

Morvát Vculni'. Rejtvényeid turn tudom megfejteni. A

IIF.TCDIK TÖRPF: Már hogyan megszerettük. (Ülne':

és simul:.)

(Első bemegy a házba és egy fehér fáíyolt hoz ki. M \cteaz'tjék o lakhelyét Hófehérkének és lény oh főinek a felére. Második és harmadik szirtién bemegy és két nagy égő gyertya' hoznak ki. Negyedikés Ö'iiőik szintén bemegy és két nagyon nagy gyertyuiarUH - kandelábert - hoz. Hatodik egy koszorút tin a hajába, a hetedik törpe pedig a házba megy, kihoz egy cüabúvdol és azzal Hófehérke lábához ál', min ha őrködne. A több• törpe köröskörül csoportosulva dl.)

HARMADIK TÖRPF: Most három napig virrasztónk fölötte és azután eltemetjük.

< Függöny.) 'Folytat uh.)

Olloitjó Ollaclió ítinmit tanul

A jó Morgó Mackó bácsi a váró ba készül, egy nagy u i társaságba meghívták vciulégül.

Ks mert tudja Morgó uram hogy ott tánc is löszén, a legújabb modern táncot tanulja merészen.

Frakk feszül a fess testére, la' kc't ó van a* lábán, elegánsan megyen oda. nem rtn gyosan s gyáván

De mielőtt útra kelne, n fimin.t tanulja, hiszi, hogy a táncmestert is könnyen felülmúlja.

Lépegeit hol jobbra, balra

h 1 hátra, előre, forog erre, forog arra. szinte szédül tőle.

Cse'l k-botlik, kipked-kapkod, el se tudja hinni, hogy oly nehéz, körülményes legyen az a simmi.

Addig járja próbálgatja lejti morgó szóra, amig végül, zsepsz, lepottyan a kemény padlóra.

Fájdalom mai t a pogat ja

oldalát testének.

és kimondja, hogy a simmi

nem való medvének líéró Pál.

A ló testvér

Özvegy Ambius kstváiinénak kél gyermeke volt. Az idősebbet Margitnak hívták, a fiatalabbat Húsnak. Ifi kis lányok voiiak, .szófogadók, engedelmesek és egymást nagyon szerették. Szorgalmasan tanulták s lm leckéjükéi elvégezlek, édesanyjuknak segítettek'. Ha pedig nem volt munka a ház körül, leültek a szobában s kötöttek, horgollak vagy varrtuk. Ldesa: yjuk egyformán adta ki a munkát, meg is mondta mikor ke 1 megcsinálniuk. Margit gyorsabb volt, keze frissen mozgott, akár a gép. A kis Huss lassan jutott előre munkájában. Igrn lassan, mert Ibis gyenge volt. beteges...

Ha kezébe vette a kötést, nagy buügófággal fórgatia a lüket, ám nem bírta sokáig. Karja lehanyatlou. a kötés kiesett kezéből s szeme álomra zárult. Mit tett erre vájsz vu ielvére? h óh ette a kötést s dolgozott, dolgozott . . .

A maga munkája az asztalon, hevert, a beteg tesi vérke harisnyája meg — akár tündérek dolgozok \oltiy a .befejezéshez közeledett, Amire fölébredt a kis, beteg, kérdő szemmel tékákéit Margitra:

Fn kö'öltem?

. -- ’Le •- mondta Margit. —s a j-» tündéi segített rajtad.

Mcgöö 1 e levt'vórkéjól. megcsókolta és munkájához látott, hogy ti i,e maradjon, l’ersze, ez így ment. napról-napra és bizony megtörtént az hogy .Margit-gyengélkedni kezdett. Megártott nek a .-ok munka. De ha nem is érezte magát jól, mégis segít t ihívnak. F ki niiljn, meddig tartott vo'na ez így. ha egyszer ki rém esik az olló a kezéből . .. elfáradt szegényke, ujjai lem bírák a nehéz tárgyat, nagyot csörrent. amire benyitott édes anyáik.

— Ejnye .Margit, nem szégyenled magadat? Te az egészséges, lustálkodsz, beteg testvéred meg dolgozik? Mi vau veled kis. lányom?

Margit nem szó’t. fejét lehaitotla. hogy édes anyja ne vegye észre előtörő könnyeit. Dolgozott, dolgozott, de nem bírta sokáig, napról-napra eKjih in. bhé vált ...

lldes anyjuk aggodalommal nézte Margit lányát $ áruikor sápadt arcát vizsga 1-gatt a. azt mondta maga bar.:

— Itt valami baj vau. megfigyelem Margitot.

Xem szólt két leányának semmit. Egyik délután a ftigoöny m*gő állt. A kis lányok nem is sejtették, hogy édes an.v-134

139