Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-10 / 98. szám
SEI SEI Hogyan kapott hintalovat Mica Cica Mic^ Cica kedves kis cicaleányka volt, viszont Cica Mica vidám cica urfi. Testvérek voltak, ami nem zárja ki azt, hogy nagyon szerették egymást és hogy pompásan tudtak együtt játszani. Sohasem irigykedtek egymásra, ha például Mica Cica cukrott kapott, híven megosztotta a Cica Micával, viszont Cica Mica is megengedte, hogy hugocskája az ő játékaival játszék. Volt Cica Micának egy ügyes kis falova, amit tavaly karácsonyra kapott, azt különösen szerette Mica Cica. Ha egyet sajnált, az az volt, hogy a lovacska nem volt hintaló. — Milyen kár, hogy nem hintaló — mondta a cica kisasszony bánatosan — milyen pompásan esne rajta a hintázás! — Bizony kár — hagyta rá cica urfi is, de aztán hirtelen homlokára csapott. — Hopp, megvan! — Mi? — A hintaló — mondta nevetve Cica Mica. — Van egy hintalovad? —csodálkozott Mica Cica. — Még nincs, de lesz hamarosan — felelte jókedvűen Cica Mica. Ezzel se szó, se beszéd, befutott a félszerbe és clöguritott onnan egy hordófedelet. — Ez lesz a hintaló? — kérdezte csalódottan Mica Cica, mert semmiképpen sem volt bizalma a hordófedélhez. — Várd sorját — mondta Cica Mica, aztán elővette a kézifürészt és kétfelé fűrészelte a hordófedelet. Most már világosság kezdett derengeni az aggodalmaskodó cicakisasszony agyában. — Nagyszerű! — kiáltott kacagva és még nagyot tapsolt is hozzá. — Várd sorját — mondta újból Cica Mica — még nem tudom, fog-e úgy sikerülni a 'dolog, ahogy én szeretném. — Egészen bizonyosan! Oh, milyen pompás fickó vagy te Cica Mica. Cica Micát büszkévé tette ez a dicséret és még nagyobb buzgalommal látott neki a fiirészelésnek. S nem tartott sokáig, a hordó fedele két részben feküdt a földön. — No most hamar, szögeket — adta ki Cica Mica a parancsot — és megtörölte a fáradtságtól gyöngyöző homlokát. Mica Cica nem is futott, hanem röpült a házba, hogy kihozza onnan a szegeket. Pár pillanat múlva már vissza is tért. ■— Tessék — mondta Jihegve és átadta bátyjának a kívánt holmit. Cica Mica most rááüitotta falovacskát a két hordófélkörre, aztán nekifogott a szögezésnek. Bizony nehéz munka volt, mert a félkör ide-oda mozgott és Mica Cicának is erősen kellett segítenie, mig meg tudta azt rögzíteni De végre is sikerült. Az egyszerű kis falovacskából pompás hintaló lett. Előbb Cica Mica próbálta ki, hogy elég; erős és megbízható és mert annak találta, hát ráültette Mica Cicát-Az volt aztán a pompás mulatság! Mica Cicának csak úgy ragyogott az arca a boldogságtól, hogyne, mikor ilyen nagyszerű beteljesedést nyert a kívánsága. A nerazetes ur aztán mégis csak lecsittitotta Muncurlcót azzal az Ígérettel, hogy kijelentette, nem bánja, majd megnézik azt a bucsuünnepélyt. Másnap vasárnap volt és Morgó nerazetes ur és Muncurkó ünneplő ruhájukba öltözve elmentek a templomtérre a búcsúra Rengeteg emberi láttak ott és mindenféle sátrak voltak. Az első sátornál mindjárt megállották, mert ott tormás virslit árultak és melléje friss sört mértek. Ettek virslit és ittak sört, a mitől jókedviiek lettek. A második sátorban mézeskalácsot árultak. Természetes hogy itt is megállották. Vettek mindenféle kalácsot és jóizücn ettek. —- Nagyszerű — mondotta Muncurkó. — Ühiim. — felelte a nemzete» ur, — olyan édes, mintha a Hümmöge Zsuzsanna szakácsné méztermésünket ennek a mézeskalácsosnak adta volna el. Mikor már nem bírtak több mézeskalácsot enni. tovább mentek. A mézeskalácsos azonban észrevette, hogy Muncurkó egy piros szív felé nyulkál, és igy szólt: — Legyen szive uraságodnak és vegye meg fiának ezt a szép szivet. Morgó uram a szivet megvette és Muncurkó kijelentette, hogy azt elviszi az erdőre és ajándékul adja unokáhugának. Nemsokára eljutottak a. ringlispilhez. Elnézték, hogy fiuk és lányok felülnek elefántokra, tevékre, lovakra és körben forognak. Muncurkó addig könyörgött a nemzetes urnák, hogy ő is akar felülni egy fából való lóra, amig megkapta rá a pénzt. Büszkén ült a paripán és még büszkébb volt, mikor szépen forgott körben. Mikor vége volt a forgásnak, a ringlispiles ember kijelentette: — Tessék leszállni. vagy újra fizetni. Muncurkó megint könyörgött a nemzetes urnák, inig az újból pénzt adott. Azonban maga is kedvet kapott a ringlispilre. Látott ott egy liíntót és gondolta, hogy úri méltóságához az való. Fürgén felszállóit, tehát, a ringlispilre és belevetette magát. a hintó ülésébe. Abban a pillanatban recsegés-ropogás támadt. Az egész ringlispil féloldalra billent, a hintó pedig leszi-* kadt a nemzetes úrral együtt, aki a következő pillanatban a földön csücsült. — Mordizomadía, — kiabált, — micsoda hitvány ringlispil ez, hogy leszakadt. —'Hogyne szakadna le. — felelt vissza a ringlispiles, —• mikor valaki olyan nehéz, akár egy medve. mesét küld be, ha jó lesz leközöljük a Habostortába. Csak szépen Írd le. —Klauzcr Gyula. Annak én is örülök, hogy te örülsz a Habostortának. Haragudni nem szoktam a jó kis fiukra. — Villa István. A rejtvényed jó, majd leközöljük. — Ábrahám Ilonka. Miután megnyugtattál, nem szegyeiéin magam, hogy nem tudtam kitalálni a rejtvényedet. Viszont 'te sem tudtad megfejteni a Habostorta rejtvényét. Máskor jobban ügyelj Ilonka. — Kasza Mariska. Hip, hop! Itt van már is a Hófehérke folytatása. A rejtvényed nagyon ügyes, majd legközelebb felhasználjuk. — Cstinyi Vilma. Köszönöm az érdeklődésedet, jól vagyok, különösen akkor érzem jól magam, ha sok sok levél jön a kis olvasóimtól. Gratulálok a bizonyítványodhoz, csak tovább is szorgalmasan tanulj. Örülök, hogy neked is tetszik a Hófehérke. — Piokcr Feri. jobb lesz, ha az összerakható képet magatok gyíijtitek össze és egyszerre kiilditek be. — Grabinszki Erzsiké. A csukamáj olaj nagyon jó, csak rendszeresen kell használni egy két évig. Ámbár nem vagyok orvos, de azt tudom, hogy mindentől lehelt hízni, ha jól esik. Próbáid meg kislányom, egyél sok szalonát. tejet forralatlanul kenyérre', sok gyümölcsöt, iözeiéket és kévést húst. Maid meglátod hogy meghiz'ol. — Key Mancika. Nem veszem rossz néven kislányom, viszont a beküldött rejtvényeid még nem jók. Mágikus kockát is Jeliéi beküldeni, csak jó legyen. — Tichy Hála. A keresztsoros rejtvényt inaid átnézem és ha jó, közöljük. — Temunovics Ilonka. Maid rád is sor kerül kis lányom. - Sebők Liliké. A rejtvényeid átnézem. Ha bejössz Szuboticára, cSak keress fel, megtalálsz a Bácsmegyei Napló szerkesztőségében. A kért Habos'tortákat majd kikeresem és elküldöm. A levonóképet, amelyet nekem Ígértél, nagyon köszönöm. — Szinger Elza és Gergely Kató. A kért Habostortát majd elküldöm. A másik kívánságod már is teljesült, nézd meg a Habostortát. — Robicsek Ibi. Most más regényt közlünk, mert annak már vége. Vigyázz magadra, 11c légy beteg. — PAermann Ibolyka. Biztosan nem kaptam meg a leveled, mert máskü önben válaszoltam volna. — Waldmann Ági. Majd utána nézek, hogy miért nem kaptad meg a jutáimat. — Lévay Juliska. A képet megkaptam. A megfejtéssel elkéstél. Steiner György. A nyomdász bácsi biztosan rosszul szedte ki a nevedet. — Söregi Valika. Ejnye, ejnye, há't te már főzni is tudsz? Rejtvényed átnézem. — Schossberger Tibor. Meg vagyok elégedve veled. Jól van Tibi. — Locher Lajos. Az összerakott képeket 130 143
