Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)
1927-04-09 / 97. szám
1927. április 9. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal A tar tornánygyűlés csak elvben ismerte el a kisebbségek nyelvhasználati jogát A nemet párt nem támogatja a magyar képviselőket — Palásthy Ödön indítványt akart előterjeszteni, de eltávozott ez ülésről és ezért indítványát a elnök elvetettnek jelentette ki — A pártok vezető' nyilatkoznak a csütörtök esti incidensről Elfogadták a házszabályokat Szomborból jelentik: A csütörtök esti izgalmak után a tartománygyülési képviselők között a kedélyek lecsillapodtak és pénteken már mindenki sokkal nyugodtabban Ítélte meg a helyzetet. Az ellenzék mindenekelőtt azt sérelmezte, bogy a csütörtök esti ülésen az elnök nem adta meg a szót Udicki, Nikolics és Aides képviselőknek, hanem bezárta az ülést. A kisebbségi nyelvhasználat kérdéséről, mqly tudvalevőleg a csütörtök esti eseményeket előidézte, dr. Nikolics Brankó újságírók előtt igy nyilatkozott: — A mi felfogásunk szerint az önkormányzat minden testületében használhatók a kisebbségi nyelvek, miután a kisebbségi nyelv használatát nem tartjuk a nemzeti szuverénitás megsértésének. Terzin Pál, a tartománygyülés alelnöke kijelentette, hogy dr. Deák Leó indítványát nem azért nem vették jegyzőkönyvbe, mert magyarul akarta előterjeszteni, hanem, mert véleménye szerint az indítvány tartalma sértette az állam szuverenitását. Popovics Dáka radikális szintén nyilatkozott és kijelentette, hogy a csütörtök esti ülésen nem mondotta azt, hogy a tartománygyülésen nem fognak többet magyarul vagy németül beszélni, mert meggyőződése az, hogy ott, ahol célszerűnek mutatkozik, a közgyűlés tagjai használhatják anyanyelvűket, fenntartja azonban azt az álláspontját, hogy a' nyelvkérdés rendezésére a tartománygyülés nem illetékes. A pénteki napon az a hir terjedt el, hogy a tartománygyülésen Udicki felszólalása után dr. Palásthy indítványt fog beterjeszteni, amelyben pártközi értekezlet összehívását kéri a helyzet tisztázása végett. Ezt az indítványt Palásthy a folyosón megbeszélte Terzin Pál alelnökkel, aki a magyar képviselő javaslatát helyeselte is. Délelőtt tiz órakor pártelnöki értekezlet volt, amelyen megállapították, hogy a közgyűlés csütörtöki üésén bemutatott kisebbségi nyelvek használatát időlegesen megengedő határozatot újból felolvassák, Palásthy viszont visszavonja indítványát, de leszögezi, hogy az önkormányzatoknak jogukban áll a nyelvhasználat kérdését rendezni. Palásthy a pártelnöki értekezleten megkérdezte, hogy ezekután a tartománygyűlés kisebbségi tagjai beszélhetnek-e magyarul vagy németül, mire úgy a tartománygyülés elnöke, mint Petrovics Milivoj főispán kijelentették, hogy nem, mert őket köti a radikális párt határozata. Az elnöki ülés után derült ki, hogy a csütörtökön elfogadott rezolució szövegét a kisebbségi képviselők egészen másképp ismerik, mint azt ténylegesen jegyzőkönyvbe vezették. A jegyzőkönyvben ugyanis csak az szerepel, hogy »a tartománygyülés elvben nem ellenzi a kisebbségi nyelv használatát, de nem tartja magát illetékesnek a kérdés rendezésére és ezért felterjesztést intéz a kormányhoz, viszont nincs nyoma a jegyzőkönyvben annak, hogy az elnök addig is tűri a kisebbségi felszólalást^. Emiatt Terzin alelnök és Palásthy Ödön között a folyosón heves összetűzés támadt. A német párt deklarációja A pénteki ülést tiz órakor nyitotta meg Terzin Pál elnök. Napirend előtt Popovics Izidor felolvasta a csütörtöki ülés jegyzőkönyvét, majd a német párt által benyújtott következő deklarációt: — Van szerencsénk kijelenteni a német klub nevében a következőket: 1. Deák Leó dr.-nak nem volt felhatalmazása arra, hogy a mi nevünkben benyújtsa határozatát ős olyan értelmű kijelentést tegyen, mint ahogy azt a tartománygyülés csütörtök esti ülésén megtette; 2. Mi amellett a rezolució mellett vagyunk, melyet a tegnap esti tartománygyülés elfogadott azzal, hogy a tartománygyülés elvben nem ellenzi, hogy a tartományi képviselők anyanyelvűket, mint kisegítő nyelvet, használhassák, nem tartja azonban magát kompetensnek, hogy ezt a kérdést saját hatáskörében elintézze, hanem a kérdés végleges rendezését a törvényhozásra bízza. A deklaráció felolvassa után Udicki Szvetozár demokrata kifogásolta, hogy Terzin Pál alelnök csütörtök este Klicin felszólítására az ülést felfüggesztette és közel háromórás szünetet tartott. Terzin Pál válaszában kijelentette, hogy az elnöknek nemcsak a házszabályokat kell figyelembe venni, de tekintetbe kell venni bizonyos lélektani momentumokat is. Az ülést nem Klicin felszólítására függesztette fel, hanem egyszerűen azért, mert elejét akarta venni, hogy az izgatott képviselők között nagyobb összeütközés támadjon. Nem kell napidii Afőcs dr. PribicsévicS-párti rámutatott arra, hogy a tartománygyülés egyáltalán nem dolgozik és indítványozta, hogy miután a képviselők csütörtökön semmit sem csináltak, erre a napra ne utaljanak ki részűkre napidijat. — A tartománygyiilésnek sürgős feladatokat kell megoldani, elsősorban is végezni kel! legkésőbb április 23-ra a költségvetéssel, mert ha a költségvetést nem tárgyalják erre az időre le, a kormány közbeléphet és ha a tartománygyülés a kormány újabb felszólítására sem végez a költségvetéssel, a kormánynak jogában áll a tartóináuygyülést feloszlatni és uj választásokat kiírni. — Ami az anyanyelv használatát illeti — folytatta Mócs — elvben feltétlen bizonyos engedményeket kell adni, de a kérdésből semmiesetre sem szabad pártpolitikai kérdést .csinálni. A tartománygyülés legkevésbbé hivatott arra, hogy ebben a kérdésben döntsön, a végső szó ebben a kérdésben a parlamentet illeti. A radikálisok azon voltak, hogy politikát vigyenek be a tartományi önkormányzatba, ezt bizonyítja az is, hogy lepaktájtak a nemzeti kisebbségekkel. A választások előtt kellett volna a radikálisoknak a nyelvhasználat kérdését tisztázni. akkor nem történt volna a csütörtöki incidens. Nikolics Szteván: Maga volt az, aki az első ülésen ajánlotta, hogy a nemzetiségi képviselők magyarul és németül tegyék le az esküt és most maga beszél ellenük? A karzaton a közbekiáltást megtapsolták, mire az elnök erélyesen rendreintette a hallgatóságot. Mócs beszéde végén indítványozta, hogy a szervezkedési szabályrendelet paragrafusai közül csak azokat olvassák fel, amelyekhez a képviselők Írásbeli megjegyzéseket tettek. Nikolics Brankó dr. demokrata személyes megtámadtatás címén szólalt fel, kijelentette, hogy nem tekinti fennállónak a nemzetiségi törvényt, ezzel szemben azonban megengedhetőnek tartja, hogy anyanyelvűket használják azok, akik nem ismerik perfektül az államnyelvet. A kisebbségi nyelvhasználat — nem pártpolitikai kérdés Racics Szima dr. disszidens radikális beszédében rámutatott arra, hogy szándékosan azért nem vett részt a vitában, mert a kérdést pártpolitikai szempontokból kezelték. Ebben a kérdésben szerinte az államalkotó tagoknak egységes frontot kellett volna alkotniok, azzal a meggyőződéssel, hogy itt, mint kisebbségi képviselők polgártársai ülnek, akikkel szemben őszinte jóindulattal vannak eltelve. — Tisztában kellett volna lenni azzal, hogy a fennálló törvények és az alkotmány rendelkezései szerint nem vagyunk kompetensek arra, hogy a kisebbségek nyelvhasználati jogát becikkelyezzük. A radikális párt hibát követett el akkor, amikor nem hivta fel egységes állásfoglalásra az ellenzéki pártokat is, az ellenzék pedig abban követett el hibát, hogy ezt a kérdést, mint pártpolitikai kérdést kezelje. Meddig szabad olvasni a beszédeket? A tartománygyülés ezután áttért a napirendre. Ivkovlcs-lvandékics Imre Radics-párti a házszabályok 44-ik paragrafusához hozzászólva azt indítványozta, hogy a szónokok ne olvashassák fel beszédeiket, csupán deklarációkat vagy pártnyilatkozatokat olvashassanak fel. Klicin Mita azt a javaslatot tette, hogy a tartománygyülés beszédek felolvasását esetenként engedje meg. Mócs dr. kijelentette, köztudomású, hogy nemcsak olyanok ülnek a tartománygyülésben, akik nem birják az államnyelvet, hanem olyanok is, akik egyáltalán nem tudnak beszélni. Felemlítette, hogy a tartománygyülési képviselők között akadnak olyanok, akik nem tudnak olvasni sem szerbül, igy többek közt Jeysel, a német párt elnöke is. Mócs a németpárti tagok felé fordulva igy folytatta beszédét: — Azok, akik nem tudják az államnyelvet, ha azt hiszik, hogy nem méltóságukon aluli, hogy itt, mint bábuk, némán ülnek és csak a szavazásban vesznek részt és ha azt hiszik, hogy hivatásuk magaslatán állanak és eleget tettek kötelezettségüknek, maradjanak továbbra is bábuk. Sokkal jobban tennék azonban, ha otthon dolgoznának, mert ezzel nem terhelnék napidijaikkal a tartomány amúgy is nagy költségvetését. A német képviselők, különösen azonban Jeysel, élénken tiltakozott a megállapítás ellen. Popovics Dáka radikális azt javasolta, hogy azok, akik nem tudják jól az államnyelvet, engedjék meg, hogy egy félóráig olvashassák beszédeiket. Ivkovics-lvandékics Imre újabb felszólalásában kijelentette, hogy nem volt szándékában a kisebbségi képviselők nehéz helyzetét még jobban megnehezíteni, tisztán technikai szempontból ajánlja indítványának az elfogadását. Nikolics Brankó dr. Klicin álláspontját fogadja el, dr. Jojkics Dusán viszont azt javasolta, hogy a tartománygyülés tizenöt percig engedje meg a beszédek olvasását. A tartománygyülés Jojkics indítványát fogadta el. Interpellációs jog a tartományi képviselőknek Mócs dr. Pribicsevics-párti ezután indítványozta, hogy adják meg azt a jogot a tartománygyülési képviselőknek, hogy kérdéseket, interpellációkat, indítványokat terjeszthessenek be írásban és szóban. A választmánynak a szóbeli interpellációkra három nap, az Írásbeliekre nyolc nap alatt kell válaszolni. Az indítványt a tartománygyülés elfogadta. A 21. szakasz tárgyalása előtt Palásthy — dolga lévén — eltávozott és nem volt jelen, amikor az elnök felhívta indítványának előterjesztésére. Az elnök emiatt az indítványt viszszavontnak nyilvánította. Palásthy szombaton a házszabályokhoz fog szólni és megállapítja, hogy az elnök véleménye nem felel meg a házszabályoknak és kérni fogja javaslatának újbóli naplrendretüzését A vita végén az elnök névszerinti szavazást rendelt el, a tartománygyülés a felolvasott házszabályokat egyhangúlag megszavazta. A szavazás után rövid szünet volt, utána íéltizenkettőkor Manojlovics Vladiszláv elnökletével megkezdték a szervezési szabályrendelet tárgyalását. A vitát egy órakor megszakították és délután három órakor folytatták. A szervezési szabályrendelethez dr. Nikolics, dr. KUcin Mita, dr. Palásthy Ödön, Jojkics Dusán dr. különböző módosító indítványokat terjesztettek elő, amelyeket a tartománygyülés elfogadott. Testvérgyilkosság a biztosítási összegért Egy csehszlovák kereskedő agyonlőtte a nővérét Prágából jelentik: A prágai rendőrség csütörtökön a prágai Városi Biztositó Társaság feljelentése alapján letartóztatta Haugh Vencel huszonhat éves kereskedőt, aki megölte tizennyolc éves húgát, de előbb a leányt annak tudtán kívül titokban baleset és halál ellen biztosította. Február 26-án Haugh Prágából hazautazott szüleihez, akik Prossnltz környékén egy kis községben laknak. Másnap reggel Haugh még ágyban volt, a mikor húga bevitte neki a reggelijét. Beszélgetni és tréfálkozni kezdtek, majd egy lövés dördült el a szobában és a mikor a szülők rémülten berontottak, az asztal előtt holtan fekve találták a leányt, bátyja pedig az ágy szélén ült és a megrémült szülőknek azt mondotta, hogy a leány az asztalon fekvő revolverrel játszott, miközben elsült és szivén találta a fiatal leányt. Miután a hatósági helyszíni vizsgálat semmi gyanús körülményt nem talált, megengedték a leány eltemetését. Most Haugh jelentkezett a prágai Várost Biztosító Társaságnál és felmutatta a biztosítási kötvényt, amellyel százezer cseh koronára biztosította a maga javára húgát, Haugh Máriát baiest vagy halál esetére. A biztositó társaságnál megtették a kellő lépéseket, hogy a halál körülményeit tisztázzák és igy támadt a gyanú Haugh Vencel ellen, akit feljelentettek. A rendőrség ennek alapján letartóztatta a kereskedőt, aki rövid tagadás után beismerte, hogy ö ölte meg húgát' Haugh elmondotta, hogy üzlete a tönk szélén állt és mindenáron pénzt kellett szereznie, igy támadt aztán az a gondolata, hogy bebiztosítja bugát és azután megöli. Amikor a biztosítást megkötötte, hazautazott és amikor nővér« ■bevitte szobájába reggelijét, beszélgetni kezdett vele, majd egy alkalmas pillanatban a párnája alatt rejtegetett revolverrel szivenlötte és hamar odatette melléje a fegyvert, hogy úgy lássák, mintha véletlen szerencsétlenség történt volna. A testvérgyilkos kereskedőt letartóztatták. FELÜLMÚLHATATLAN EAU DE COLOGNE CHYPRE BOURJOIS-PARIS 677 1
