Bácsmegyei Napló, 1927. április (28. évfolyam, 89-117. szám)

1927-04-08 / 96. szám

1^27. április 8. BACSMEGm NAPLÓ 5. üidal. Jugoszlávia mellett nyilatkozott meg a magyar parlament az olasz szerződésről folytatott vitában Külügyi vita a magyar képviselőházban — A kormánypárt éltette Mussolinit, a szocialisták tüntettek ellene — A szociáldemokrata párt szónoka szerint a Jugoszláviával kötendő megállapodás fontosabb az olasz orientációnál Egyhangúan megállapították a szónokok, hogy a fiumei megegyezés csak Jugoszlávia hozzájárulásával léphet életbe — Valamennyi párt sürgette a Jugoszláviával való megegyezést A magyar külügyminiszter bizik a Jugoszláviával folyó tárgyalások sikerében . Budapestről jelentik: A képviselőliáz csütörtöki ülésén megkezdték a külügyi tárca költségvetésének részletes vitá­ját. A javaslat előadója, Görgei István kormánypárti képviselő beszédében megemlékezett a Rómában történt ese­ményekről és rámutatott arra, hogy az olasz-magyar barátsági szerző­dés kihatásai ma még nem tekinthe­tők át, tény az, hogy Olaszország újból bebi­zonyította, hogy írtilyen őszinte barát­sággal viseltetik Magyarország iránt. — Éljen az olasz nemzet! Éljen Mus­solini! — kiáltották a kormánypárti képviselők. A baloldalról Propper Sándor így fe­lelt a kormánypárt éljenzésére: — Mert megszegték 1916-ban a szö­vetségi hűséget! Görgei ezután kijelentette, hogy ez a barátsági szerződés azért örvendetes, mert mindenki látja, hogy Magyarország hatalmas protektort és jóindulatú barátot nyert Olasz­országban. Ez a szerződés — mondotta — forduló­pontot jelent a magyar külpolitikában, mert ez< az első eset, hogy egy nagy­hatalom elismerte Magyarország egyen­rangú voltát. Ezzel vége szakadt Ma­gyarország hétéves izoláltságának és Magyarország egyenrangú politikai té­nyező lett a nemzetek társaságában. A szerződés az utódállamokra is kihatással lesz, amelyek be íog ák látni, hogy a még mindig rendezet­len kérdéseket békés egyetértéssel meg kell oldani. Az egész világot meg kell győznie Ma­­.gyarországnak arról — mondotta Gör­gei — hogy ez a nemzet arra törek­szik, hogy békés eszközökkel megvál­toztassa az - igazságtalanságokat. El kell következni annak az időnek is. amikor a nemzeti kisebbségek kérdését is objektiv szemmel kell a hatalmaknak nézni és elsősorban a romániai optánsok sú­lyos kérdését kell megoldani. Az olasz­­országi események kihatással lesznek arra, hogy az utódállamok is belássák, hogy a rendezetlen kérdések tovább nem maradhatnak függőben. Rámutatott végül az előadó arra, hogy Jugoszláviával, amelynek részéről Magyarország eddig is a legna­gyobb jóakarattal találkozott, tár­gyalások vannak Sclyamatban és meg van minden remény arra, hogy Magyarország meg tud egyezni Romá­niával is. A fiumei megállapodás Jugoszlávia hozzájárulása nélküi értéktelen A vita első szónoka Malasits Géza szociáldemokrata volt. Malasits felszóla­lásában hangoztatta, hogy a jövő meg fogja mutatni azt, hogy kinek lesz igaza, Mussolininek, illetve a fasiszta kormány­zatra vonatkozóan. Mussolinit — mon­dotta — mi még szocialista korából is­merjük. Elhibázott politika hogy Fiúméra vonatkozólag megállapodást köt a kormány anékül, hogy a jugoszláv kormánnyal megtárgyalta volna előbb a tariSális engedményeket, a melyek nélkül a Huniéi kikötő hasz­navehetetlenné válik Magyarország számára. A kormánynak kötelessé­ge- hogy a jugoszláv kormánnyal jóbarátságba és szociális, valamint gazdasági kapcsolatba lépjen, mert ez gazdasági szempontból sokkat fontosabb mint az olasz orientáció. Támadta a kormányt, amely az ango konzervatív politika uszályhordozója r Balkánon. Vegye tudomásul a kormány — mondotta Malasits — hogy a magyar nép sem olasz sem an­gol érdekekért nem fog háborús­kodni. A magyar nép a világháborúban eleget vérzett a Habsburg-ház érdekében. Magyarország külpolitikájának az lehet a célja hogy Szomszédaival jóbarátságban éljen, cie ezt megelőzően rendet kell teremteni az ország határain belül. Beszéde végén határozati javaslatot terjesztett be arra nézve, hogy a kormány kezdjen tárgya­­.ásókat a szomszéd államokkal a vizűm eltörlése érdekében. A következő uj szónok Wolf! Károly, a keresztény gazdasági párt vezére volt, aki hangsúlyozta, hogy teljes bizalom­mal látja, hogy a kormány a külpolitikai aktivitás terére lépett okkor, amikor & legdöntőbb események vannak készülő■ ben. Nézete szerint azonban hiába köt a magyar kormány külpolitikai szerződé­seket, ezek eredménytelenek maradnak j mindaddig, amíg az európai gazdasági egyensúly helyre nem áll. ennek pedig a trianoni szerződés revíziója az előfel­tétele. Hangsúlyozta, hogy az a barát­sági szerződés, amelyet Bethlen Rómá­ban aláirt és amelyet jogi és erkölcsi ala­pon kötöttek, nem jelentheti a trianoni szerződés újólagos megerősítését. A Magyarország körüli államok­kal. elsősorban Jugoszláviával a barátság álláspontjára kell helyez­kedni. mert nyilvánvaló, hogy Ma­gyarország érdekellentétei Jugo­szláviával szemben a legminimáli­­sabbak. Jugoszlávia sem gondolhatja — mon­dotta — hogy egy nemzettel való mara­dandó kapcsolata az igazságtalanság ál­landó fenntartása által volna biztosít­ható Ez a kapcsolat csak ugv lehetsé­ges, ha az érzésvilágban nincsenek olyan szakadékok, amelyek az együttműködést lehetetlenné teszik. »A Jugoszláviává! való barát­sági jelenti a jobb jövőt« Bak Lajos pártonkivtili ellenzéki szó­lalt fel ezután és azt hangoztatta, hogy amig a lelki harmónia nem jön létre, ad­dig magasabb értelemben vett barátsági szerződésről nem lehet szó. Bármilven nagy lépésnek tartja azt az eredményt, amit Bethlen miniszterelnök Olaszország­ban elért, óva int mindenkit ezeknek a barátsági szerződéseknek túlságos fel­becsülésétől. A Népszövetség papiros formuláinak az életbe való átvitele he­lyett a valóság az, hogy uj nagyhatalmi csoportosulások kontúrjai mutatkoznak Európában és az egész világon. Kelet-Eurőpa minden országa nj orientáció felé tör. Ezt az uj orientálódást elősegítette An­gliának Keleteurópa sorsába való beavat­kozása. Anglia ugyanis elérkezettnek lát­ja az időt arra, hogy minden energiáját összefogva szembeszálljon a világhatal­mi pozícióját létében megtámadó bolse­­vizmus ellen. Franciaország ma már fel­veszi a harcot Angliával a keleteurópai hegemóniáért. Anglia és Franciaország az a két vczetőcsillag, amely rivalizál egymással. Nem szabad figyelmen kivül hagyni az angol-olasz orientációval szemben azokat a Németország és Fran­ciaország között kötendő gazdasági meg­állapodásokat, amelyek súlyosabb érté­kűek, mint az etikai szerződés. Magyarországot legközelebbről az érdekli, hogy Anglia hogyan oldja meg politikáját a nagyszláv politi­kával szemben, mert mindinkább erősödik az a jelszó, hogy a Bal­kán a balkán népeké. El kell ismerni, hogy Bethlen miniszter­­elnöknek sikerült kiemelni Magyarorszá­got abból a sötét helyzetből, amelyben még nemrég volt és Magyarországból egyenrangú tárgyalófél lett. Ez örvende­tes tény a jelenre nézve, de kérdés, hogy milyen lesz a jövő Magyarország szem­pontjából. Rámutatott a Jugoszláviával foly­­tatandő tárgyalások fontosságára és nagy jelentőségére. Magyarországnak Jugoszláviával szer­ződést kellene kötni. Annak a nehéz pro­blémának a megoldása, hogy az ango! és olasz érdekszférába való bekapcsoló­dás miképp befolyásolja majd Magyar­­ország viszonyát Jugoszláviával, Anglia kezében van. Jugoszláviának a bekapcsolódása ebbe az érdekkörbe olyan atmo­szférát jelenthet, amely a ,'obb ma­gyar jövőt jelenti. Végül Lakatos Gyula egységespárti képviselő szólalt fel. aki a döntőbírósá­gok működését kritizálta. Valkó külügyminiszter a Jugoszláviával folyamatban levő tárgyalásokról Valkó Lajos belügyminiszter szólalt fel ezután és örömmel állapította meg, hogy az olasz-magyar barátsági szerző­dés megkötésével Magyarország újból egyenrangú tárgyalófél lett. Kijelentette, hogy úgy a miniszterelnök, mint ő módot fog adni a képviselőháznak, hogy nyílt ülésen vitassák meg a Rómá­ban történteket. Mostani felszólalásában csak azt tartja szükségesnek leszögezni, hogy a magyar külpolitikát két alapvető programpont irányítja: az egyik az, hogy^ törekedni kell minden erővel arra, hogy az ország gazdasági erejét fokozzák, a másik pe­dig, jóba lenni mindenkivel, anélkül, hogy az ország cselekvési szabadságát veszé­lyeztetni kellene. A külügyminiszter elismerte annak az álláspontnak a helyességét, hogy a fiumei kérdés nincs végleg meg­oldva addig, amig a jugoszláv tran­­zitó-kérdést nem sikerült rendezni. A fiumei kikötő használatának megfelelő biztosításának érdekében garantálni kell a zavartalan átmenetet a jugoszláv terü­leten keresztül és Jugoszláviával megfe­lelő tarifában kell megállapodni. A magyar kormánynak nincs semmi oka annak feltételezésére, hogy azok a megbeszélések, amelyek ilyen irányban Jugoszláviával folya­matban vannak, ne vezetne ered­ményre. A külügyminiszter beszéde után a kép­viselőház részleteiben is megszavazta a külügyi tárca költségvetését. A francia sajtó harciasnak tartja Mussolini oohár­­köszöntőiét Parisból jelentik: Azok a hivatalos pohárköszöntők, amelyeket Mussolini és Bethlen az olasz-magyar barátsági szerződés aláírása után tartottak, Pd­­risban bizonyos idegességet keltettek, noha politikai körökben igyekeztek a hiiggadságot megőrizni és magát a szer­ződéit nyugodtan ítélték meg. A Jour­nal figyelmeztet arra a határozott hang­ra. amelyen Mussolini beszélt. — Ha meggondoljuk — írja a lap — hogy államszerződéseknél a megköté­sük után következő hivatalos tósztok­­ban nem annyira a szószerinti szöveg, hanem inkább a szellem és a hangnem a fontos, akkor azt kell mondani, hogy Mussolini harcias hangja szándékos volt, hogyan fogja lel tehát a ma­gyar nép ezt a felhívást Mussolini ajkáról: a magyar nemzet méltó lesz nevéhez, amikor a legnagyobb hősiességgel log a jövő felé masí­rozni. Mindenesetre megnyugvást keltő, hogy a magyar miniszterelnök, aki éppúgy mint a német birodalom vezető politi­kusai, megtanulta becsülni a nemzet­közi politikában a türelem értékét, na­gyon óvatosan válaszolt és megnyugtató, hogy az olasz.magyar szerződés megkötésével időrendben egybeesik a közvetlen tárgyalások megkezdése Beograd és Róma kö­zött, amitől remélni lehet a feszültség eny­hülését. A Times vezércikkben foglalkozik az olasz külpolitikával és megállapítja, hogy az olasz külpolitika aktivitása felkelti mindenkinek az érdeklődését Az olasz külpolitika megragad minden alkalmat, hogy befolyását érvényesítse. Mussolini uj rendet akar teremteni, hogy kielégítse az olasz aspiráció­kat anélkül azonban hogy a békét veszélyeztetné. Az olasz külpolitika nem log nehézségeket okozni a Balkánon, mert tulnagy Franciaország és a kisan­­tant befolyása. Mi akkor Bethlen gróf lómai látogatásának a jelentősége? — veti fel a kérdést a vezércikk. — Nem szabad elfelejteni, hogy a közeledés Olaszország és Magyarország között már több hónapja tart és az uj barátsági szerződés bázisául szolgálhat egy bensőbb viszonynak Magyarország és a kisantant között. Arról lehet beszélni, hogy miért szüksé­ges Magyarországnak Rómába menni, ha Prágához, Beogradhoz és Bukarest­hez akar közeledni. Ezt megmagyarázza az a tény, hogy a magyar miniszterelnök országának kijárót akar szerezni a ten­gerhez. Beeg-adnak nincs oka nyugtalan­kodni Bethlen római útja miatt — fejezi be vezércikkét a Times. A Figaro is vezércikkben foglalkozik az olasz-magyar szerződéssel és arra a végső következtetésre jut, hogy ezt az eseményt a béke fenntartása szempont­jából csak kedvezően lehet megítélni, de tovább is a legnagyobb figyelemmel kell kísérni a fejleményeket, annak a kapcso­latnak folytán, amely Franciaország és a kisantant között van. 98 dinárért selyemkalapok minden színben ét formában STEIN kiskápolna mellett* V

Next

/
Thumbnails
Contents