Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-06 / 63. szám
1927. március 6. BACSMEGYE3 NAPLÓ 19. oldal Emlékezzünk régiekről „Hibás nevelési rendszer az, mely tanártól, tanítótól nem azt kívánja, hogy tu janak, hanem azt,hogy magyarul tudjanak“ Poiit Mihály a nacionalista iskoláztatás céltalanságáról A magyar képviselőház 1883. . évi március 15-i ülésén a közép* iskoláról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor Poiit Mihály a következőképpen fejezte be be* szódét. — Miben áll a mai kultúrpolitika nálunk? Abban, hogy az állam a nem ma* gyarajku nemzetiségeknek kultúráját elnyomja anélkül, hogy képes volna nagyobb, erősebb kultúrát teremteni, mely nemcsak a nyelv kiterjedésében, hanem más, erősebb faktorokban rejlik. Mikor a törvényjavaslatot a fővárosi német sajtó a külföldön ismertette, az egészet ártatlan színezetben mutatta be. Ugyanis egészen ártatlan, ha az mondatik, hogy az állam iehigyeleti jogánál fogva küldi az érettségi vizsgához a kormánybiztost. Ez magában még semmi baj nem volna, de ha tudjuk, hogy ezen kormánybiztostól nemcsak az^gyes tanulók sorsa, hanem egy egész egyházi autonómia, egy egész nemzetiségi középiskolának sórsa függ. Mert a mostani áramlattal szemben ugyan mire fog súlyt fektetni a kormánybiztos? Nem a tantárgyra, hanem arra, vájjon az illető tudja-e a magyar nyelvet, vagy nem. Lehet a magyar nyelvet tudni anélkül, hogy valaki a világtörténelmet, a matematikát, a fizikát tudja és Magyarországon nem a magyarajka nemzetiségeknek roppant nagy fáradságukba kerül a magyar nyelv elsajátítása és a tanulót a kormánybiztos a mai áramlat szerint, mert azt hiszi, hogy missziója van, mondom, a kormánybiztos á tanulót, ha ez bár jól tudja a tantárgyakat, de á magyar nyelvben kissé gyenge, sem fogja érettnek találni, meg fogja tagadni az aláírását. Másik ártatlan dolog az, hogy a felsőbb osztályokban a magyar nyelvet« tapintják. piszén nekünk jleni y'olt .jszüfcsé\sunk ezen.. törvényjáVasiatfa, tjierL a szerb gimnáziumban tanítják a 'tnágyár nyelvet és irodalmat magyár * nyelven már régen, szereztünk oly tanárt, aki jobban, tudja a magyar nyelvet, mint a szerbet, igen tiszta kiejtése van és mi ezt a törvényjavaslat előtt tettük, most azonban, ha ez törvénnyé válik, a fŐdo log az lesz a gimnáziumban, hogy ki tud magyarul. Most már azt tapasztaljuk, ha egyik, vagy másik tanuló megbukott a szerb gimnáziumban, elmegy a magyar gimnáziumba, ott nem kell neki sokat tanulnia, mert nehéz a vlr lágtörténet és a fizika, hanem elég lesz, ha a magyar nyelvet tanulja, mert ípdolog nem az lesz, hogy valamit tudjon, hanem csak az, hogy a magyar nyelvet tudja. Bocsánatot kérek, valaki tudhatja a magyar nyelvet, de hogy azért mivolt is legyen, azt nem lehet állítani. F.z a kűlturhaladás volna? Én ezt kultursülyedésnek, hanyatlásnak nevezem. Másik követelmény, hogy a tanárok a vizsgát magyar nyelven tegyék le. Ez se a legnagyobb bajok baja. Tudja a tanár • a magyar nyelvet. A mostani áramlat szerint az lesz a következés, hogy nem. azt lógták vizsgálni, tudja-e a tanárjelölt a fizikát, a matematikát, hanem hogy tud-e jól magyarul és eszerint adják meg a tanárképesitést. Mtítu fogják vizsgáztatni a tanárt a tantárgyak szerint, hanem a jellemet, ameny* nyiben képes ő a tmgyafosodást terjeszteni. Azon rendszer, mely szerint a magyar nyelv kiterjesztésével kulturegységet akarnak teremteni, nézetem szerint lantom, hiú ábránd, mely nem realizálható. Ez ábrándnak az államhatalom, a magyár kormány minden érdeket alárendel. ; Páx év óta ez a’ rendszer a fő-éSzrtte, csak terjeszteni a magyar nyelvet. Ami a kultúrát illeti, az mellékes dolog. fin ezt sem állami, sem magyar nemzeti érdeknek nem tartom. Ha van magas állami érdek, az volna az, nem elkeseríteni a nemzetiségeket, hanem azokat konciliáini. Ha van magas feladat, azt helyreállítani a régi egyetértést, barátságot, testvériséget a nemzetiségek és az állam között. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy nincs magyar ember, nincs hazafias ember — értem hazafi alatt, ki a házasságból nem üzletet csinál, mint nálunk sokan — nincs magyar ember, aki nem óhajtaná a régi egyetértést a nemzetiségekkel. De másrészt azt is tudom, hogy nincs az a nem magyarajku polgár, ki ne szeretné az egyetértést a magyarral. Mi az oka, hogy mégis ez egyetértés nem létezik, én ennek okát abban lelem, hogy nincs kormányunk, mely feladatának magaslatára tudna emelkedni. Legyen kormány, mely Magyarország' hak a magyar jelleget, mely a magyarságnak megadja mindazt, mit a történelem, a vagyonosság, az értelmiség már neki megadott, de legyen kormány, mely a nemzetiségek iránt is barátságos s megengedi a nemzetiségeknek azon életet, mely neki Is érdeke, melyet egy jól alkalmazott adminisztráció ad. Legyen kormány, mely a nemzetiségek kultúráját támogatja és nem gátolja. Mert ez nemcsak hiba, ez bűn a kultúra ellen. És akkor, ha egyszer oly kormányunk lesz: meg vagyok győződve. hogy a régi egyetértés, barátság. testvériség, a régi szellem újra be fog következni. És mivel a szőnyegen lévő törvényjavaslat ezen szellemmel ellenkezik,' miután nem a magyaráiku nemzetiségek kultúrája ellen van Irányozva, én azt a tárgyalás alapjául nem fogadom el. alakok: Pap (A segvdlcikćšz müveit, vildgjárt fiatalember, huszonkilenc éves. Hosszú, fekete reverendáidban tűéig soványabbnak. csontosabbnak rémlik. Mihelyt megszólal. kigyulladt sápadt arca. Hasonlít minden katholikus paphoz, akivel otthon, vagy külföldön, a világ bármely részén találkoztam. Szerény, készséges kissé elfogadott. De ajkán töt-iöll'étSZlk az ész bírálata, a mentegetőző gúnyos, alázatos -— fölényes mosoly, mely talán a szeminárium öröksége, az erősen értelmi latin szellem egyenes folyatnánya. Vásdfriap cléMdn varija- . -■”_? MÍkör1 ItelHöPWa.' főtisztetendö Háromnegyed hátkor.Én mondtam az első misét. Később gyóntattam, áldozhattam, tiz perces rövid szembeszódet tartottam. ’ * — Szokott készülni a prédikációira? — Rendesen ex abrupto beszélek, Így természetesebb. Egyéb munkám? Keresztelés, házasságkötés, beteglátogatás, temetés. Egy elemi iskolában hittant tanítok. Vezetem az Oltáregyletet, a Credot, a Szerit Vince egyletet Naponta elvégzem az előirt Imákat. Meddig tart ez? — Egy óráig. Minden nap egy imádság, minden évszakra egy ilyen könyv. (Rámutat az asztalon levő breviárium »téli« kötetére.) Három részben kell elvégezni, éjféltől éjfélig. A kpreszténjség első évszázadaiban ezeket , a zsoltárokat, a hívek mondták a papokkal együtt, de ma kizárólag papok imádkozzak. — Sohasem szabad elmulasztani? — Csak amennyiben fizikailag, vagy erkölcsileg lennénk akadályozva. — Hogy Viselkednek a kisdedek a keresztelés alatt? — Itt Pesten mosolyognak, a falun, ahomtati Idejöttem, sírtak. — Miért optimistábbak a pesti csecsemők? , Mert őket többnyire — három hét múltán tartják a keresztvízre, mikor már nagyobbacskák. — Felnőtteket keresztelt? — A kommunizmus alatt és után gyakran. Akkoriban üldöztek bennünket Templomunkat mozivá akarták átalakítani. A hívek gyónás közben sirvafakadtak, zokogtak, soha annyi ösztönös szeretettel nem vettek körül. Tragikus idők voltak. Egy este — ügy tiz óra felé — zörögnek ajtómon. Valami fiatalember jelenik meg, sürgőseit keresztelni liiv a város másik részébe, azzal az indokolással, hogy az, aki a keresztség Szentségéhez akar járulni, nem mozdulhat ki a szobájából, életveszedelemben van. Magainhoz vettem a kegyszereket' elindultam. Egy ügyvéd hivatott, akit a vörösök halálra kerestek. Még' lámpáját Se merte meggyujtani. Elmondotta, hogy áz utóbbi hetek rázkódtatása alatt megtért, mielőtt meghalna, szeretne megkeresztelkedni. Láttam, hogy őszintén beszél már teljesen tájékozott volt hitünk ágazataiban. Ott a lakásán azonnal megkereszteltem. — Mikor temetett utoljára? Ma délután. A temetés mindig ipeghat, a koporsónál még a vallástalan is hangosan imádkozik. Buddha is akkor kezdett gondolkozni az élet"értelméről, mikor a nyiltj uccán egy halottat vittek előtte. Tavaly, kínos meglepetés ért. Egy öreg esztergályost temettem. Miután elmondottam beszédemet, a nyílt sirltóz lépett egyik barátja, formálisan vitatkozni kezdett velem, hogy nincs örökkévalóság és menyország, az a fontos, hogy itt a földön megbecsüljük egymást Éti némáit végighallgattam a szónokot, aztán megkérdeztem tőle, mit akart ezzel. Csak a halott hozzátartozóit bötránkoztattá meg . —* Mi a fizetése? —- Teljes ellátás és havi kétmillió korona. Milyen előhaladás vár a káplánra? — Ha van üresedés, plébániát kap, Pesten negyvenéves korában, vidéken harmincéves korában. Sokan azonban mint segédlelkészek halnak meg. — Mikor mondta első miséjét? — Huszonnégyéves koromban, szülőfalumban egy májusi napon. A templomot orgonagallyakkal diszitették föl, odatódult a fél vármegye, boldogult édesanyám az első padban ült, könnyezve. Ez volt eddig életem legnagyobb eseménye. A szemináriumban a lelkiigazgató előkészített mindenre, de azért remegett a kezem. Bajorországban' a primitia még nagyobb esemény. Ütt a fiatal pap mellett nem csak manüductor van, hanem egy Primitzmutter is, aki intézi az ünnepséget. Ezen a nyáron egy' bajor faluban láttam Ilyen primitiát. A nép diadaliveket emelt, este tűzijátékot rendezett s a közeli hegyek ormán villamos gömbökből kereszt tündökölt egész éjjel. — Milyen nálunk a vallásos szellem? —* Az utóbbi években erősen föllendült — de egyéni véleményem szerint — a hő foka nem oly magas, mint külföldön. Különösen Franciaországban bámultam a tiszta, szinte őskeresztény vallálosságot. A pap .együtt él híveivel. Würzburgba egy este érkeztem meg. Négyezer ember térdenállva imádta az Oltár! Szentséget, órák hosszáig. Angliában legáltalánosabb a vallásosság. Itt vasárnap zárva van .minden korcsma, minden Színház, csak templomba lehet .menni. — Külföldön gyakran láttam kerékpározó papokat. Miért nem ülnek a mi papjaink kerékpárra? — A közszellem tnaradisága kegyeletlenségnek tártja. Angliában motorkerékpáron is viszik a haldoklók Szentségét. Nálunk csak annyiban mutatkozik a technikai haladás, hogy a templomokat körülbelül egy évtizede fütik s egyik templomunkba bevezették a rádiót, úgyhogy a hívek otthontól hallgathatják a prédikációt. — Telefonon nem lehet gyónni? — A gyónás föltétlenül titok, ennélfogva tilos. De a tudomány haladását mi örömmel látjuk, az nem ellenségünk. Sohase ütközhetünk össze vele, hiszen a tudomány olyan tanokat hirdet, melyek bebizonyíthatok, mi pedig olyanokat, melyek az érzésen alapulnak. A hit a» érzés és akarat ténye. —- ön mindig hitt? — Mióta élek. Hétéves koromban már páp akartam lenni, az iskolában, mikor történelmet tanultam, megerősödött hivatásomban való meggyőződés. Mélyen hatott rám egyik barátom, aki hittérítőnek ment S Afrikában a. négerek között Vértanúhalált halt. — Vannak uj Vallások? —- Amerikában a háború után gombamód szaporodnak mindenütt, már a nevüket sem lehet számon tartani, mihelyt tiz ember megállapodik valamiben, uj felekezetet alapit, kimegy az uccáfa, zsebében a bibliával, kezében egy hordozható szószékkel s a villamos sinek mellett beszédet intéz a néphez. Templomokat bérelnek ki. Az ottani templomokon neai egyszer látható ilyen hirdető táblai -»Ez a templom bármely vallásfelekezetnek kiadó.« — Hány pap van nálunk? — Békében tízezer volt. — Hány keresztény él a világon? — A protestánsokkal, görögkatholikusokkal együtt a legutóbbi kimutatás szerint 494 millió. A buddhistákkal, brahmanistákkal szembén fölényben vagyutik. Ma a földgolyón minden harmadik ember keresztény... {Csak most tekintek körül ebben a szegényes, kopár szobácskábán. Legelőször az imazsámolyt veszem észre melynek térdeplőién angora- kecskebör van. Fönn a falón feszület $ egy kép, melyen Jézus látható legkedvesebb tanítványával Jánossal, amint a Megváltó mellére hajtja lejét. Rézágy, az éjjeliszekrényen ébresztőóra, világitó számlappal. Az imakönyvben színes, papírcsipkés szentképek. Megköszönöm szívességét. Mosolyogva hárítja cl. Még erre sincs szüksége. Milyen szegénynek értem magam. Nem adhatok neki semmit.) Kosztolányi Dezső Felhívás Felhívjuk a közönség íigye'mét, hogy gyárosok, kereskedők, sőt amateurok rádió készülékeket és u. n. Baukastenokat (épitőszekrény) készítenek és adnak el, jogtalanul kihasználva a szabadalmi törvénnyel védett „TELEFUNKEN“ szabadalmat. Ilyen készülékek vevői bűnrészesei a szabadalmi törvény érteimé en az eladónak és ugyancsak szigorú büntetésnek teszik ki magukat. — Figyelmeztetjük tehát a közönséget, hogy óvakodjék ilyen készülékek vételétől, mert úgy a vevő, mint az eladó ellen a legnagyobb szigorral járunk el. Azon készülékek, melyek a „TELEFUNKEN" szabadalom alapján, illetve engedelmével készü nek, sárga vagy fehér „Dozvoá telefuuken za Š. H. S." feliratú és sorszámmal ellátott táblával kerülnek forgalomba. Azon kereskedők, kik nem tulajdonosai a „TELEPÜNKÉN" jognak, az általuk forga'omba hozandó saját készítésű készülékre u n. idegen licenc táblát kaphatnak megbízásunk alap én Maller Béla oki. gépészmérnök urnái Subotica, Petrogradska ul. 8. Telefunken drótnélküli távíró r. t. S. H. S. vezérképviselője JpjíiMBeopiltasta i.22a Zagreb Đraškevićeva 33. tázs
