Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-06 / 63. szám

1927. március 6. BACSMEGYE3 NAPLÓ 19. oldal Emlékezzünk régiekről „Hibás nevelési rendszer az, mely tanártól, tanítótól nem azt kívánja, hogy tu janak, hanem azt,hogy magyarul tudjanak“ Poiit Mihály a nacionalista iskoláztatás céltalanságáról A magyar képviselőház 1883. . évi március 15-i ülésén a közép* iskoláról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor Poiit Mihály a következőképpen fejezte be be* szódét. — Miben áll a mai kultúrpolitika ná­lunk? Abban, hogy az állam a nem ma* gyarajku nemzetiségeknek kultúráját el­nyomja anélkül, hogy képes volna na­gyobb, erősebb kultúrát teremteni, mely nemcsak a nyelv kiterjedésében, hanem más, erősebb faktorokban rejlik. Mikor a törvényjavaslatot a fővárosi német saj­tó a külföldön ismertette, az egészet ár­tatlan színezetben mutatta be. Ugyanis egészen ártatlan, ha az mondatik, hogy az állam iehigyeleti jogánál fogva küldi az érettségi vizsgához a kormánybiztost. Ez magában még semmi baj nem volna, de ha tudjuk, hogy ezen kormánybiztos­tól nemcsak az^gyes tanulók sorsa, ha­nem egy egész egyházi autonómia, egy egész nemzetiségi középiskolának sórsa függ. Mert a mostani áramlattal szemben ugyan mire fog súlyt fektetni a kormány­­biztos? Nem a tantárgyra, hanem arra, vájjon az illető tudja-e a magyar nyel­vet, vagy nem. Lehet a magyar nyelvet tudni anélkül, hogy valaki a világtörténel­met, a matematikát, a fizikát tudja és Magyarországon nem a magyarajka nemzetiségeknek roppant nagy fáradsá­gukba kerül a magyar nyelv elsajátítása és a tanulót a kormánybiztos a mai áramlat szerint, mert azt hiszi, hogy missziója van, mondom, a kormánybiztos á tanulót, ha ez bár jól tudja a tantár­gyakat, de á magyar nyelvben kissé gyenge, sem fogja érettnek találni, meg fogja tagadni az aláírását. Másik ártatlan dolog az, hogy a fel­sőbb osztályokban a magyar nyelvet« ta­pintják. piszén nekünk jleni y'olt .jszüfcsé­­\sunk ezen.. törvényjáVasiatfa, tjierL a szerb gimnáziumban tanítják a 'tnágyár nyelvet és irodalmat magyár * nyelven már régen, szereztünk oly tanárt, aki jobban, tudja a magyar nyelvet, mint a szerbet, igen tiszta kiejtése van és mi ezt a törvényjavaslat előtt tettük, most azonban, ha ez törvénnyé válik, a fŐdo log az lesz a gimnáziumban, hogy ki tud magyarul. Most már azt tapasztaljuk, ha egyik, vagy másik tanuló megbu­kott a szerb gimnáziumban, elmegy a magyar gimnáziumba, ott nem kell neki sokat tanulnia, mert nehéz a vl­­r lágtörténet és a fizika, hanem elég lesz, ha a magyar nyelvet tanulja, mert ípdolog nem az lesz, hogy va­lamit tudjon, hanem csak az, hogy a magyar nyelvet tudja. Bocsánatot kérek, valaki tudhatja a ma­gyar nyelvet, de hogy azért mivolt is legyen, azt nem lehet állítani. F.z a kűlturhaladás volna? Én ezt kul­­tursülyedésnek, hanyatlásnak neve­zem. Másik követelmény, hogy a tanárok a vizsgát magyar nyelven tegyék le. Ez se a legnagyobb bajok baja. Tudja a tanár • a magyar nyelvet. A mostani áramlat szerint az lesz a következés, hogy nem. azt lógták vizsgálni, tudja-e a tanárjelölt a fizikát, a matematikát, hanem hogy tud-e jól magyarul és eszerint adják meg a tanárképesitést. Mtítu fogják vizsgáztatni a tanárt a tantár­gyak szerint, hanem a jellemet, ameny* nyiben képes ő a tmgyafosodást terjesz­teni. Azon rendszer, mely szerint a magyar nyelv kiterjesztésével kulturegységet akarnak teremteni, nézetem szerint lan­tom, hiú ábránd, mely nem realizálható. Ez ábrándnak az államhatalom, a ma­gyár kormány minden érdeket alárendel. ; Páx év óta ez a’ rendszer a fő-éSzrtte, csak terjeszteni a magyar nyelvet. Ami a kultúrát illeti, az mellékes dolog. fin ezt sem állami, sem magyar nem­zeti érdeknek nem tartom. Ha van magas állami érdek, az vol­na az, nem elkeseríteni a nemzetisé­geket, hanem azokat konciliáini. Ha van magas feladat, azt helyreállítani a régi egyetértést, barátságot, test­vériséget a nemzetiségek és az ál­lam között. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy nincs magyar ember, nincs hazafias em­ber — értem hazafi alatt, ki a házasság­ból nem üzletet csinál, mint nálunk so­kan — nincs magyar ember, aki nem óhaj­taná a régi egyetértést a nemzetisé­gekkel. De másrészt azt is tudom, hogy nincs az a nem magyarajku polgár, ki ne sze­retné az egyetértést a magyarral. Mi az oka, hogy mégis ez egyetértés nem lé­tezik, én ennek okát abban lelem, hogy nincs kormányunk, mely feladatának magaslatára tudna emelkedni. Legyen kormány, mely Magyarország' hak a magyar jelleget, mely a magyar­ságnak megadja mindazt, mit a történe­lem, a vagyonosság, az értelmiség már neki megadott, de legyen kormány, mely a nemzetisé­gek iránt is barátságos s megengedi a nemzetiségeknek azon életet, mely neki Is érdeke, melyet egy jól alkal­mazott adminisztráció ad. Legyen kormány, mely a nemzetiségek kul­túráját támogatja és nem gátolja. Mert ez nemcsak hiba, ez bűn a kul­túra ellen. És akkor, ha egyszer oly kormányunk lesz: meg vagyok győ­ződve. hogy a régi egyetértés, barát­ság. testvériség, a régi szellem újra be fog következni. És mivel a szőnyegen lévő törvényja­vaslat ezen szellemmel ellenkezik,' mi­után nem a magyaráiku nemzetiségek kultúrája ellen van Irányozva, én azt a tárgyalás alapjául nem fogadom el. alakok: Pap (A segvdlcikćšz müveit, vildgjárt fia­talember, huszonkilenc éves. Hosszú, fe­kete reverendáidban tűéig soványabbnak. csontosabbnak rémlik. Mihelyt megszó­lal. kigyulladt sápadt arca. Hasonlít minden katholikus paphoz, akivel ott­hon, vagy külföldön, a világ bármely ré­szén találkoztam. Szerény, készséges kissé elfogadott. De ajkán töt-iöll'étSZlk az ész bírálata, a mentegetőző gú­nyos, alázatos -— fölényes mosoly, mely talán a szeminárium öröksége, az erősen értelmi latin szellem egyenes folyatná­­nya. Vásdfriap cléMdn varija- . -■”_? MÍkör1 ItelHöPWa.' főtisztetendö Háromnegyed hátkor.Én mondtam az első misét. Később gyóntattam, áldoz­hattam, tiz perces rövid szembeszódet tar­tottam. ’ * — Szokott készülni a prédikációira? — Rendesen ex abrupto beszélek, Így természetesebb. Egyéb munkám? Ke­­resztelés, házasságkötés, beteglátogatás, temetés. Egy elemi iskolában hittant ta­nítok. Vezetem az Oltáregyletet, a Credot, a Szerit Vince egyletet Naponta elvégzem az előirt Imákat. Meddig tart ez? — Egy óráig. Minden nap egy imád­ság, minden évszakra egy ilyen könyv. (Rámutat az asztalon levő breviárium »téli« kötetére.) Három részben kell el­végezni, éjféltől éjfélig. A kpreszténj­­ség első évszázadaiban ezeket , a zsol­tárokat, a hívek mondták a papokkal együtt, de ma kizárólag papok imád­kozzak. — Sohasem szabad elmulasztani? — Csak amennyiben fizikailag, vagy erkölcsileg lennénk akadályozva. — Hogy Viselkednek a kisdedek a keresztelés alatt? — Itt Pesten mosolyognak, a falun, ahomtati Idejöttem, sírtak. — Miért optimistábbak a pesti cse­csemők? , Mert őket többnyire — három hét múltán tartják a keresztvízre, mikor már nagyobbacskák. — Felnőtteket keresztelt? — A kommunizmus alatt és után gyak­ran. Akkoriban üldöztek bennünket Templomunkat mozivá akarták átalakí­tani. A hívek gyónás közben sirvafa­­kadtak, zokogtak, soha annyi ösztönös szeretettel nem vettek körül. Tragikus idők voltak. Egy este — ügy tiz óra felé — zörögnek ajtómon. Valami fiatal­ember jelenik meg, sürgőseit keresztelni liiv a város másik részébe, azzal az in­dokolással, hogy az, aki a keresztség Szentségéhez akar járulni, nem mozdul­hat ki a szobájából, életveszedelemben van. Magainhoz vettem a kegyszereket' elindultam. Egy ügyvéd hivatott, akit a vörösök halálra kerestek. Még' lámpáját Se merte meggyujtani. Elmondotta, hogy áz utóbbi hetek rázkódtatása alatt megtért, mielőtt meghalna, szeretne meg­­keresztelkedni. Láttam, hogy őszintén beszél már teljesen tájékozott volt hi­tünk ágazataiban. Ott a lakásán azon­nal megkereszteltem. — Mikor temetett utoljára? Ma délután. A temetés mindig ipeg­­hat, a koporsónál még a vallástalan is hangosan imádkozik. Buddha is akkor kezdett gondol­kozni az élet"értelméről, mikor a nyiltj uccán egy halottat vittek előtte. Tavaly, kínos meglepetés ért. Egy öreg esztergályost temettem. Miután elmondottam beszédemet, a nyílt sirltóz lépett egyik barátja, formálisan vitat­kozni kezdett velem, hogy nincs örökké­valóság és menyország, az a fontos, hogy itt a földön megbecsüljük egymást Éti némáit végighallgattam a szónokot, aztán megkérdeztem tőle, mit akart ez­zel. Csak a halott hozzátartozóit böt­­ránkoztattá meg . —* Mi a fizetése? —- Teljes ellátás és havi kétmillió korona. Milyen előhaladás vár a káplánra? — Ha van üresedés, plébániát kap, Pesten negyvenéves korában, vidéken har­mincéves korában. Sokan azonban mint segédlelkészek halnak meg. — Mikor mondta első miséjét? — Huszonnégyéves koromban, szülő­falumban egy májusi napon. A templo­mot orgonagallyakkal diszitették föl, oda­tódult a fél vármegye, boldogult édes­anyám az első padban ült, könnyezve. Ez volt eddig életem legnagyobb ese­ménye. A szemináriumban a lelkiigaz­gató előkészített mindenre, de azért re­megett a kezem. Bajorországban' a pri­­mitia még nagyobb esemény. Ütt a fiatal pap mellett nem csak manüductor van, hanem egy Primitzmutter is, aki intézi az ünnepséget. Ezen a nyáron egy' bajor faluban láttam Ilyen primi­­tiát. A nép diadaliveket emelt, este tűzi­játékot rendezett s a közeli hegyek or­mán villamos gömbökből kereszt tün­dökölt egész éjjel. — Milyen nálunk a vallásos szellem? —* Az utóbbi években erősen föllen­dült — de egyéni véleményem szerint — a hő foka nem oly magas, mint kül­földön. Különösen Franciaországban bá­multam a tiszta, szinte őskeresztény vallálosságot. A pap .együtt él híveivel. Würzburgba egy este érkeztem meg. Négyezer ember térdenállva imádta az Oltár! Szentséget, órák hosszáig. Angliá­ban legáltalánosabb a vallásosság. Itt vasárnap zárva van .minden korcsma, minden Színház, csak templomba lehet .menni. — Külföldön gyakran láttam kerékpá­rozó papokat. Miért nem ülnek a mi papjaink kerékpárra? — A közszellem tnaradisága kegye­­letlenségnek tártja. Angliában motor­­kerékpáron is viszik a haldoklók Szentségét. Nálunk csak annyiban mu­tatkozik a technikai haladás, hogy a templomokat körülbelül egy évtizede fü­tik s egyik templomunkba bevezették a rádiót, úgyhogy a hívek otthontól hall­gathatják a prédikációt. — Telefonon nem lehet gyónni? — A gyónás föltétlenül titok, ennél­fogva tilos. De a tudomány haladását mi örömmel látjuk, az nem ellensé­günk. Sohase ütközhetünk össze vele, hi­szen a tudomány olyan tanokat hirdet, melyek bebizonyíthatok, mi pedig olya­nokat, melyek az érzésen alapulnak. A hit a» érzés és akarat ténye. —- ön mindig hitt? — Mióta élek. Hétéves koromban már páp akartam lenni, az iskolában, mi­kor történelmet tanultam, megerősödött hivatásomban való meggyőződés. Mé­lyen hatott rám egyik barátom, aki hit­térítőnek ment S Afrikában a. négerek között Vértanúhalált halt. — Vannak uj Vallások? —- Amerikában a háború után gomba­mód szaporodnak mindenütt, már a ne­vüket sem lehet számon tartani, mihelyt tiz ember megállapodik valamiben, uj felekezetet alapit, kimegy az uccáfa, zsebében a bibliával, kezében egy hor­dozható szószékkel s a villamos sinek mellett beszédet intéz a néphez. Templo­mokat bérelnek ki. Az ottani templomo­kon neai egyszer látható ilyen hirdető táblai -»Ez a templom bármely vallás­felekezetnek kiadó.« — Hány pap van nálunk? — Békében tízezer volt. — Hány keresztény él a világon? — A protestánsokkal, görögkatholi­­kusokkal együtt a legutóbbi kimutatás szerint 494 millió. A buddhistákkal, brahmanistákkal szembén fölényben va­­gyutik. Ma a földgolyón minden har­madik ember keresztény... {Csak most tekintek körül ebben a szegényes, kopár szobácskábán. Leg­először az imazsámolyt veszem észre melynek térdeplőién angora- kecskebör van. Fönn a falón feszület $ egy kép, melyen Jézus látható legkedvesebb ta­nítványával Jánossal, amint a Megváltó mellére hajtja lejét. Rézágy, az éjjeli­szekrényen ébresztőóra, világitó szám­lappal. Az imakönyvben színes, papír­­csipkés szentképek. Megköszönöm szí­vességét. Mosolyogva hárítja cl. Még erre sincs szüksége. Milyen szegénynek értem magam. Nem adhatok neki sem­mit.) Kosztolányi Dezső Felhívás Felhívjuk a közönség íigye'mét, hogy gyárosok, kereskedők, sőt amateurok rádió készülékeket és u. n. Baukasteno­­kat (épitőszekrény) készítenek és adnak el, jogtalanul kihasználva a szabadalmi törvénnyel védett „TELEFUNKEN“ sza­badalmat. Ilyen készülékek vevői bűnrészesei a szabadalmi törvény érteimé en az el­adónak és ugyancsak szigorú büntetés­nek teszik ki magukat. — Figyelmez­tetjük tehát a közönséget, hogy óva­kodjék ilyen készülékek vételétől, mert úgy a vevő, mint az eladó ellen a leg­nagyobb szigorral járunk el. Azon készülékek, melyek a „TELE­­FUNKEN" szabadalom alapján, illetve engedelmével készü nek, sárga vagy fehér „Dozvoá telefuuken za Š. H. S." feliratú és sorszámmal ellátott táblával kerülnek forgalomba. Azon kereskedők, kik nem tulajdono­sai a „TELEPÜNKÉN" jognak, az ál­taluk forga'omba hozandó saját készí­tésű készülékre u n. idegen licenc táb­lát kaphatnak megbízásunk alap én Mal­ler Béla oki. gépészmérnök urnái Su­­botica, Petrogradska ul. 8. Telefunken drótnélküli távíró r. t. S. H. S. vezérképviselője JpjíiMBeopiltasta i.22a Zagreb Đraškevićeva 33. tázs

Next

/
Thumbnails
Contents