Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-04 / 61. szám

192/. március 4.

bacsmegyq napló

3. oldal.

KISEBBSÉGI ÉLET

A romániai ukrán kisebbség vezére, Lukaszevicz szenátor a kolozsvári Keleti Újságban hosszabb cikket Irt az ukrán kisebbség helyzetéről. »Az egész V! lágon negyven millió ukrán él — Írja Lukaszevicz —• ebből harmincöt millió Oroszországban, két millió Lengyelországban, egy millió Romániában és fél millió Csehszlovákiában él. Az orosz Ukrajnában minden hivatalban és iskolában az ukrán a hivatalos nyelv. Az ukránoknak három toPjeskaru egyetemük van és pediglen Kievben. Charkovban és Poltavában. Dacára annak, hogy Ukrajna Oroszországhoz tartozik, az Ukrajnában élő két és félmillió orosz kisebbségnek tekinthető és csak a hadsereg nyelve orosz. Lengyelországban az ukránok zárt tömegben a lakosság egyh armadát képezik. Pontosan százhuszonnégyezer négyszögkilométer az ukrán nyelvterület, amely nagyobb, mint Belgium, Hollandia és Dánia együttvéve és akkora, mint Csehszlovákia. Lengyelországban az ukránoknak Varsóban és Lembergben a lengyel egyetemeken tanszékük van és most szó van arról, hogy ukrán egyetem is létesüljön. Romániában az ukrán kisebbség szintén zárt telepedési területen él, amely Máramarós határától északra Bukovina és Besszarábia keleti határáig terjed. A romániai ukrán kisebbség száma egymillió. A román uralomnak az ukrán nyelvterületre való kiterjesztése következtében . minden nép- és középiskolában megtiltották az ukrán nyelvű oktatást és az ukrán nyelvet hivatalokban sem lehet használni. Csehszlovákiában i3t.ezer ukrán él, akik anyanyelvűket úgy , a hivatalok, mint a közoktatás terén használhatják. Az ukrán nyelv a csehszlovák alkotmány értelmében ukrán nyelvterületen elismert közigazgatási és oktatási nyelv.«

#

A zilahi YVcsselényl-kolléglnm nyílva nossági jogának megvonása általános 'megdöbbenést keltett Erdélyben. Az in«

' tčzet’minden anyagi támogatást nélkülöz és tanulóinak csaknem ötven százaléka vagyontalan magyar szülök gyermekeiből áll, akiknek ellátását csak a Szilágyság, de főképen Zilah város áldozatos közönségének támogatása biztosítja. A Wesselényi-kollégium román véndiákjainak nevében legelőször Alekszandru Álltra aradi lapszerkesztő intézett nyílt levelet a közoktatásügyek bukaresti állandó tanácsához, amelyekben többek között ezeket irj^: »Adják vissza a zilahi kollégiumnak a Szabad Ságot és nem fognak csalódni, amint nem csalódtak bennünk sem. azokban, akik ott nevelkedtünk és készültünk az életre.« Alekszandru Mitra dicséretreméltó akciója visszhangra talált a kol légium többi román véndiákjainak kö -vében is, akik a magyar véndiákokhoz csatlakozva, .most meg akarják alakítani a Véndiákok Szövetségét, melynek legfőbb programja az volna, hegy a kollégáim fentartásához szükséges anya*

• glaknak egyrészét a saját körében rendszeresített hozzájárulásokkal teremtse elő. Az eszme a román véndiá* kok körében is tetszésre talált és igy remény van ró, hogy a kollégium feltartásának biztosítását, amit a politikai paktumok sem tudtak kivívni, a megmozdult és összefogott véndiákszlv« fogják kiharcolni.

Az erdélyi magyar párt részéről nagyarányú mozgalom indult meg, a mely most már sürgősen végre akarja hajtani a kormánnyal a választási paktum pontjait. A párt vezetősége elérkezettnek látja az időt, hogy erélyeseit lépjen fel a kormánynál, miután a migyar közvélemény idegessége egyre fokozódik a paktum lassú menetű végrehajtása miatt. Bethlen György gróf, a magyar párt elnöke, továbbá Gyárfás Elemér és Tornya Gyula szenátorok kihallgatásra jelentkeztek AvercSCu miniszterelnöknél, hogy a magyar kisebbségi álláspontot megvilágítsák. A magyar párti körökből kiszivárgó hírek

szerint, amennyiben a miniszterelnök nem ad teljesen kielégítő és megnyugtató választ, a magyarság felmondja a paktumot. A magyar parlamenti tagok már régebb idő óta folytatnak tárgyalásokat a paktum szerzőivel, Goga miniszterrel ós Bucsan államtitkárral, de újabb türelem kéréseknél egyebet nem kaptak. A kormány a paktumból egyedül a választásra vonatkozó ítészt tartotta be: A megállapodás többi részeit azonban a kormány eddig teljesen figyelmen kívül hagyta, sőt az iskolai

oktatás terén még határozott rosszabbodás következett be. Már a választások előtt esedékes ígéreteit sem tartotta be a kormány, amit az ellenzék bekövetkezett támadásai miatt halasztottak el. Akkor ígéretet adtak, hogy későbben teljesíteni fogják az elhalasstott intézkedések végrehajtását, de mindezek máig sem történtek meg. A kormányigéretek egyik legfontosabbia volt az államsegélyek kiutalása, amit egyik minisztertanácsról a másik minisztertanácsra halasztottak.

Egyenetlenség tört ki

a kantoni hadsereg parancsnokai között

Borod n orosz kiküldött sürgeti a San hat elleni offenzívat

Londonból jelentik: Sanghajból érkező jelentések szerint a kantoni hadsereg főhadiszállásán a radikális és mérsékelt szárny között az ellentétek egyre élesebbé válnak.

Borodin, a kantoni hadsereg orosz tanácsadója a Sanghaj elleni ofíenzivn azonnali megindítását követeli.

Ezzel szemben Csang-Kai-Sek tábornok a mérsékelt álláspont hive és tárgyalások utján akar Csang-Cso-Lin tábornaggyal és Sanghai katonai főparancsnokával békés megegyezést létesíteni.

Más sanghai-l jelentés szerint Sun-Csuan-Fang sanghai-i fökormányzó is közölte, hogv lemond a kormányzói tisztségről és elhagyja Sanghait.

Erről Sun-Csuan-Fang szerdán hivatalosan értesítette Csatig-Cso-Lin tábornagyot. az északi csapatok főparancsnokát is.

Kicsoda a meztelen ember?

Risztics Jsv in, akinek, sebeit felmutattak a parlamentben, c faija, hogy erkölcstelen, kártyás, iszákos és gyilkos

Az emlékezetes parlamenti szcéna, a mikor az ellenzék becipelte az ülésterembe Risztics Jovan hivatalszolgát és meztelenre vetkeztetve felmutatta a íopCSí- Ueri rendőrségen kapott sebeit, még mindig megbeszélés tárgya a sajtóban. A belügyminisztérium a botrányos jelenetet követő napon közzétette., a lapokban agt az erkölcsi bizonyítványt,.. amelyet az orahi szoigabirói hivatal. .állított kLá corpus delicti-ről;. az esemény .passzív szereplőjéről, Risztics Jovanról a megvert hivatalszolgáról. - Súlyosan kompromittáló véleményt ad az erkölcsi bizonyítvány Risztics Jovanrói, tanúsítja, hogy Risztics erkölcsiden éietmódot folytat, kártyás, iszákos ás a háborús megszállás alatt falujában gyílkosságot követett el. Ezt az erkolcstelen- Ségi bizonyítványt a »meztelen ember« most méltatlankodva visszautasítja és azzal az erkölcsi bizonyítvánnyal cáfolja rheg, amelyet ugyancsak az orahi szolgabiróság adott ki néhány hónappal ezelőtt'árról, hogy Risztics Jovan, egész családjával együtt kifogástalan életű polgár és az okkupáció idején internálva volt.

Hozzáfűzi-még ehhez Risztics Jovan, hogy a háborúkban ezüst vltézségi érmet és tartalékos káplári rangot nyert el, továbbá', hogy a jó erkölcsi bi2onyitvahy alapján nevezték ki Beograd város alkalmazottjává, Nem is tartja fontosnak különben, hogy az újabb vádak igazak-e, vagy sem, a fő az, hogy őt megverték és Szokolovics komiszárus ezért nyugdíjba került Olyan bolondnak viszont senki sem tartja őt — mondja — hogy szándékosan megverette volna magát, az ellenzéki vádinditvány bizonyítékainak kiegészítése kedvéért.

Harc a tartományi székhelyért

Ideiglenesen Vrsacra helyezik át a szmederevói t rtomány székhelyét — A radikális képviselők újabb Bgrárrevíziót követelnek a Vajdaságban

Vrsacrói] jelentik: A szmederevói tartományhoz tartozó délbánáti járásokban, mint ismeretes, akció indult meg, hogy a tartomány székhelyét Szmederevóról helyezzék át Vrsacra, A Báesmegyei Napló vrsaci munkatársa felkereste dr. Zsifkoxics Negoszin nemzetgyűlési képviselőt, a délbánáti redlká'isók egyik vezérét, áki kérdésére a szmederevói tartományi székhelyről Is a Vajdaság egyéb aktuális problémáiról a következőképen nyilatkozott:

— A radikális-párt bánáti képviselői akciót indítottak, . hogy: a tartomátivi székhelyet Szmederevóból Vrsacra helyezzék át. Szmedercvóban lehetetlen a hivatalokat elhelyezni és igy minden valószínűség szerint sikerült elérnünk, hogy már a közeljövőben, ha nem 'S véglegesen, de lega'ább is ideiglenesen Vrsacra helyezzék át a tartomány hivatalait és a löíspdnsdgot. Szméderevóban csak egy cUpozitura marad.

A tartománygyiilésben Is többségben vagyunk mi bánátiak és nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a tartományi választmány elnökévé is vajdasági embert, dr. Margón Vladimir volt nánesevói polgármestert, becskerelű vármegyei árvaszéki elnököt választották

nu g.

— Ezenkívül akciót indítottunk a vajdasági agrárreform általános revíziója érdekében egyrészt azért. mert Igeit

sok visszaélés történt, másrészt, mert községeink teljesen tönkremennek, miután csaknem minden község egész vagyonát elvette az agrárreform.

— A radikális-párt azért is kivánja a revíziót, inert igen sok olyan állampolgár van, aki nem élvezte az agfárreform előnyeit és ha ez a megoldás az alkotmány megszavazása előtt talán elkerülhetetlen volt, most törvényellenes. Ebben a kérdésben a pártban teljesen egységes vélemény alakult ki és valamenynyien kívánjuk a vajdasági agrárrefor.u revízióját.

— Követeljük ezenkívül, hogy az adótörvényt a költségvetési vita befejezése Után azonnal tűzzék napirendre. Én a magam részéről nem hiszem, hogy ez a törvény Valami gyökeres változást fog előidézni, de ha megvalósul végre az egész ország területén az egységes adóztatás, későbben majd könnyebben lehet az adórendszeren a szükséges javításokat eszközölni.

Nem alakult

szerb klub Szomborban

Perunicslcs Dusán nyilatkozata

Szombori jelentés alapján megírtuk, hogy Szomborban a szerbiai származású tisztviselők klubot alakítottak és hogy emiatt Pcrunicsics Dusánt táviratilag áthelyezték. Errevonatkozólag Pvrunicsics Dusán a következő cáfoló nyilatkozatot küldötte be hozzánk:

— A szerb klub fennállásáról és az én áthelyezésemről kigondolt hirek rosszhiszcmüek és ellenségeim szándékosan terjesztik. Bíróság elé fogok menni és ott ki fog derilni az igazság. Az áthelyezésemről szóló hir legjobb cáfolata az, hogy még ma is hivatalban vagyok. Az áthelyezésemről szóló távirat nem érkezhetett meg, mert azt fel sem adták, Szomborban nincs szerbiaiak klubja és igy természetesen én nem lehetek az elnöke.

■ — Ezt a kijelentést nein azért teszem, mintha félnék, hanem azért, mert ez megfelel a tényállásnak. A szerbiai tisztviselők maguk közt beszélgettek és akkor esett szó az ellenem folyó intrikákról. Így keletkezhetett az a hir, mintha szerb klub alakult volna Szomborban. Sajnálom, hogy a híresztelésnek több vajdasági lap felült. A meg nem érdemelt sérelemért a bíróságnál veszek magamnak elégtételt.

„Fei i, gyere vissza

maga mai is megszurlam f"

Kihallgatták a férjggilkos verusicsi asszonyt

Emlékezetes még az a véres tragédia, amely két héttel ezelőtt játszódott le Szubotica közelében a verusicsi állomás épületében. Kvalik Ferenc pályaőr és felesége között szóváltás keletkezett és a veszekedés hevében Kvalikné nagy rozsdás késsel hasbaszurta férjét, Kvajiknak még volt annyi, ereje, hogy hazulról elfusson és később a somsicsi állomás közelében akadtak rá, ahol a sinek mellett eszméletlenül feküdt. Kvallkné félelmében önmagát is összeszurkálta és mindkettőjüket beszállították a kórházba. Kvalik Ferenc szombaton éjjel, mielőtt eszméletre tért volna, a kórházban meghalt és a vizsgálóbíró nem tudta kihallgatni,

A vizsgálóbíró szerdán délután hallgatta ki Kvalik Ferencnét, aki súlyos sérüléseivel a kórházban fekszik. Kvalikné elmondotta, hogy a kérdéses napon férje hat órakor jött haza a korcsmából ittasan. Szóvátctte férje előtt, hogy miért iS2ik annyit, mire a férj durván azt felelte:

— Nem a te pénzedből iszom.

Kvalikné válaszolt, mire a férfi megragadta az asztalon levő kancsót és felesége fejéhez akarta vágni. Kvalikné ebben a pillanatban felkapott egy kést, amely szintén az asztalon volt és egy hatalmas döféssel férje hasába szurta. A férj erre a telefonhoz rohant és jelentette a somsicsi állcmásfönöknek, hogy felesége megszurta, majd kifutott a házból. Kvalikné ekkor önmagát is megszurta, majd a sinek között férje után szaladt és utána kiáltott:

— Feri, gyere vissza, magamat is megszurtam!

A férj azonban tovább futott és azt mondta:

— Sohasem jövök én már vissza hozzád!

Az asszony visszament a konyhába és még hat késszurdst cltett a mellén.

A férjgyilkos asszons' kijelentette a vizsgálóbiró előtt, hogy nem akarta férjét megszűrni, de véletlenül »erősebbet! megfogta a kést« — és ez okozta a szerencsétlenséget. Az ügyészség elrendelte a gyilkos asszony kórházi őrizetbentartását és felgyógyulása után a kórházból az ügyészség fogházába fogják szállítani.