Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)
1927-03-31 / 88. szám
10. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÖ 1927. március 31. Harmincötéves bankigazgatói jubileum A Közgazdasági Bank közgyűlése Vasárnap délelőtt tartotta meg a szuboticai Közgazdasági Bank r.-t. harmincötödik évi rendes közgyűlését az intézet szuboticai székházában. A kögyülésen dr. Bugarszki Koszta volt főispán elnökölt. Dr. Kiss József vezérigazgató ismertette az 1926. évi mérleget amelyből inegál la- | pitható, hogy_ az intézet pénztárforgalma ; a múlt esztendőben 869.056.19U dinár 20 I para bevétel és 862.659.852 .8 dinár ki- ! adás volt. Készpénzállomány 1926 december 31-én,6.396.337.72 dinár, takarékkönyv folyószámla betétként az intézet a múlt év végén 156.326.060.50 dinárt kezelt, amely összegbe nincsen beszámítva az újabban aííiliált intézetek betétállománya. Hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a múlt évben elért 1.756.517 dinár 16 para nyereségből osztalékra 100 dináros részvényenként 20 dinár fordíttassék. Eszerint az egész részvények j esedékes szelvényei 20 dinár, a negyed [ részvények szelvényei pedig darabonkénti 5 dinárral válthatók be a Közgazdasági J Bank központi pénztáránál, vagy szom- j bori intézeténél „a Szombori Takarék- ! pénztárnál. Kiemelkedő pontja volt a ; közgyűlés tárgysorozatának, a bicska- I topolai fiók megnyitásáról szóló hatá- j rozathozatal, illetve a Bácstopolai Ta- \ karékpénztárral való fúzió perfektuálása, I valamint a szentai fiók megnyitása és a : Szentai Takarékpénztárral való fúzió. A j két nagymultu és tekintélyes intézettel í való fúzió révén a Közgazdasági Bank, ! illetve szombori főintézete, a Szombori j Takarékpénztár fiókhálózata most rríár I Apatin, Bácska-Topola, Pacsir. Szenta és Sztara-Moravicára terjed ki. Burgarszki Koszta elnök bejelentette, hogy dr. Antunovics József az intézet megalapítása óta, tehát 35 év óta tagja az igazgatóságnak. A közgyűlés Antunovics József érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg. Bejelentette az elnök, hogy Puketz Kálmán igazgató szintén harmincöt esztendeje folytat buzgó tevékenységet az intézet felvirágoztatása érdekében, a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Puketz Kálmán igazgatót igazgatósági taggá, választotta meg, A fel- , iigvdűl)izot.ts|gl)a újból, megválasztották dr. Bémrntz ‘Lajost, Ljubibratich Kelement, dr. Mi Ibii Izidort. Sztipics Mátéi : és dri^écsei Samut. Terjed a komlótermelés Fe<ső-3ácskában A peronoszpora az idén a komlót és a diót is megtámadta Szubotica környékén és általában a Felső-Bácskában tiz évvel ezelőtt teljesen ismeretlen fogalom volt a komló. Szuboticán egyedül Glied Vilmosnak és i Berger, Arthurnak voltak kisebb komlóföldjük. Az -európai búzatermelés jelentősége azonban minden évben jobban csökken, mert a Délamerikában levő uj buzatelepeken termelt búza leveri az európai konkurrenciát. Ezért az utóbbi években a Vajdaságban is a búzaföldekből évről-évre kiszabnak kisebbnagyobb darabot és ott jobban jövedelmező ipari terményeket ültetnek. A bácskai föld pagyon alkalmas kom- | lóteremlésre és ezt a körülményt már j kezdik kihasználni a földbirtokosok. Az j idén már száznyalocvan katasztrális hold i kiterjedésű földet vetettek he. Ezzel j szemben az>t is meg kell állapítani, hogy a konilótermelők száma aránylag nem növekedett, hanem a régi komlótermelők, akik meggyőződtek a termelés cél- j szerűségéről, jelentékenyen kibővítették termelési területüket. Eddig csak Délbácskában volt nagyobbszabásu komló- | termelés és a németlakta községekben az sem ritka eset, ha egy földbirtokos- I nak nyolcvan-száz hold' kiterjedésű komlóskertje van. A szuboticai bunyó* vác és magyar gazdák között csak most kezd érdeklődés mutatkozni a komlótermelés iránt. Szubotica város ebben az Évben tizenkétezer darab komlóiul termelt ki az erdőkben és valamennyit a szuboticai gazdák és kereskedők közöli értékesítette. A komlótermelés nagy. fejlődését bizonyltja azi is, hogy a városi tanács rendeletet adott ki, inply. szerint a kitermelt kornlófákat elsősorban. csak szubuticai gazdáknak lehet eladni és csak az esetleges fölösleg kerülhet eladásra más városokban. Az illetékes tényezők ugyanis nagyobb fejlődésre számítanak és a jelek szerint jövő évben a komlóval beültetett főid kiterjedése Szubotica környékén meg fog a haladni az ötszáz holdat is. Ebbén az évben közepes termés mellett kilcncven-százezer kilogram komlótermésre számítanak Szuboticán és a termés legnagyobb része — mint eddig 1 is — külföldön kerül eladásra. A komlótermelőknek azonban az idén különösen nagy gondot kell fordítani a peronoszpora veszedelmére, ami a komló permetezését teszi szükségessé. Szomorú bizonyitéka a peronoszpora veszedelmes terjedésének, hogy a múlt évben fiatal diófákat pusztított el a peronoszpóra, úgyhogy a jövőben a diófákat is permetezni kell. szélesebb hatáskör juthatna külképviseletünk konzulátusainak. Elsősorban is mezőgazdasági terményeink népszerűsítése volna a feladatuk. *:* — Mig ezeket a hibákat ki nem küszöbölik, addig kivitelünk nem izmosodhatik meg, pedig a kivitel a külkereskedelmi mérleg aktivitását adja -heg és annak aktív volta fokmérője gazdásági életünknek. Közgyűlési naptár * Mikor fizetik vissza a hí ború előtti magyar postabetéteket? Csak a római postakonvenciók ratifikálása után rendezik e kérdést Nedeljkovics Miiorád dr. a Postatakarékpénztár vezérigazgatójának nyilatkozata A régi Magyarországtól Jugoszláviához került területeken számos postatakarékpénztári betevő- várja,- hogy . a -rá-gi,; háboruelőtti pénzbetéteit visszakapja, illetve, hogy. ;i postatakarékpénztárral szemben fönnálló' követelésének iégalaöli egy hányadosát valorizálják. A vajdasági és muraközi betevők százai fordtíltatk már' panasszal a.postatakarék intézetekhez, de ennek a kérdésnek az elintézése még mindig különféle ‘formális akadályokba ütközik. A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa felkereste Nedeljkovics Miiorád dr.-t, a jugoszláviai Postatakarékpénztár vezérigazgatóját, aki erről a kérdésről a’ következőképp nyilatkozott: — Jugoszlávia és Magyarország Között az azelőtti magyar területek postatakarékbetéteinek visszafizetésé tárgyában, valamint egyéb postai ügyekben még 1922 április 7-én Rómában konvenciót kötöttünk. A konvenciót azonban eddig sem a magyar, sem a jugoszláv parlament még nem ratifikálta. A postatakarékpénztár, valamint a postaügyi minisztérium a külügyminisztériumot már számos esetben sürgette, hogy vigye már a parlament elé ezt a_ konvenciót, azonban belpolitikai okok rffiffff sohasem viselhette el twinek a fontos konvenciónak* ávíatftfikílASru ‘Ké&viselö, gazdasági szakemberek **mfé?iveniáltak nfáV! ebbén azHigyben. azonban $,đ$g min-, den intervenció eredmény^ nélkijj. maradt. Külpolitikai szempontból rendkívül jó benyomást tenne, ha ezékel a magyar postakonvenciókat ratifikálnák. mert ez egy lépést jelentene a Magyarországhoz való közeledé felé. Ezeknek a postakonvencióknak ratifikálása nélkül sem a Magyarországon élő .i-ngoszlá-w, állampolgárok,- sem a mi területünkön élő, magyar állampolgárok, de a mi állampolgáraink sem juthatnak hozzá jogos követelésükhöz. tA politikai szempontokon kiyül gazdasági okok is amellett szólnak, hogy rendezzük ezt a kérdést, mert tekintélyes holt tökét tudnának mindakét oldalról felszabadítani. Sok tekintetben erkölcsi motívumok is amellett szóinak,, hogy a betevők kópiák már vissza a pénzüket, elsősorban azért, mert: szegény kispénzű emberekről van szó, azonkívül a jugoszláv postatakarékpénztár iránt kellene a bizalmat helyreállítani, mert a/okon a vidékeken, ahol a régi. háboruelötti betevők nem kapták még vissza a pénzüket, az uj betevők száma is alacsonyabb a keletiénél, y azokat a régi magyar p.ostatakarékbetevőket, akik a vidéki postafőnökökhöz, valamint hozzánk jönnek a panaszaikkal, levélben kell értesítenünk arról, hogy a régi betétjeik kifizetése csak akkor történhetik majd meg. ha a r ‘paHatnent már ratifikálta a római ■s < postakonvenciókat, ftjđgŠ,IajTicfiíyők Írégí7ípd|-arf ,koronáit hogyan fogjfiVr VafoViZámfj izf’tnég néni tudjuk. A magyar postának még ku'Jöntéle vagyontárgyakat, járadéklevelej két, értékpapírokat kell kiadni és ezeknek a vagyontárgyaknak, valamint a I magyar postatakarékpénztár által kifizcj tett betéteknek összegezése után fogjuk a betevők régi magyar koronáit dinárra I valorizálni. Kivitelünk akadályai Dr. Petrovics Brankó tőzsdei főtitkár nyilatkozata Noviszadról jelentik: A kereskedelmi kormány felhívta az összes gazdasági szervezeteket, hogy állapítsák meg, me^ lyek azok az okok. amelyek a Csehszlovák-, Német-, Görög- és Magyarországgal való külkereskedelmükben a kivitelüket ezekbe az országokba kedvezőtlenül befolyásolják. Petrovics Bránko dr. uoyiszadi tőzsde főtitkár a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt a következőkben a növisztadi tőzsde körében észlelt akadályokat és azoknak orvoslási módját. — A kivitelt bénító okokat mindenekelőtt a hazai viszonyokban kell keresni. Mezőgazdasági terményeink más országok terményeivel szemben csalt nehezen bírták ki a versenyt,- nálunk rpár maga a termelés drága és ez egymaga megdrágítja a termékek árait, de ezenkívül a, nyomasztó adóterhek is megbénítják a külföldi verseny esélyeit. Nagy baj, hogy nálunk nincs céltudatos tarifapolitika, úgyhogy a szállítási költségek aránytalanul drágák, ami ugyancsak a tertnésárak megdrágulását vonja ma: ga után. Hogy tarifapolitikánk mennyire rossz, -kitűnik abból az-, egyetlén példából is, hogy amikor egy. máisza tengeri ára múlt év decemberében 130—140 dinár volt, a szállítási költségek noviszadtól Postumiáig harminc dinárt tettek ki, [úgyhogy a szállítási költségek a beliöl! dön az áru értékének egyharmadára rúgtak. Tarifapolitika hiányában vizen való szállítás is igen drága és kedvezőtlen, mert amig egy. mázsa gabonának szállítási dijá Pancseyóról Bécsig 26 dinárba kerül, addig a román relációban a kétszer akkora ut: lírailátói Bécsig szintén csak 26 dinárba kerül. ■— Nemkülönben egyik rákfenéje a mi kivitelünknek a hitelvfszionyok súlyos volta. Az exportőrök a Narodna Bankától vagy egyáltalán nem kapnak Intelt, de ha igen. úgy olyan kis mértékben. amely megközelítőleg sem elégíti ki a szükségleteiket. Az exportőrök ennek folytán kénytelenek a magánintézetek által jóval magasabb kamatozás mellett nyújtott hitelt igénybe venni. — Nagy hiba, hogy nincsenek modern raktárházaink, elevátoraink és igy a ki- és befuvarozás primitiv eszközökkel, lassan és drágán eszközölhető. Hasonlóképen nélkülözzük a tengeri és dunai kikötőket és igy kénytelenek va-t I gyünk idegen államok kikötőit — mint Brailát — igénybevenni. . — Végre nagyban hátráltatja exportunkat, hogy a konzuli szolgálatunk nem áll hivatása magaslatán és konzulátusaink tevékenysége « vizűm engedélyezése ki>en merül ki, pedig egész más és Március 31. Első Gákovói Takarékpé íztár R. T. Gákovó. Április 2. »Spreéa« Szilva elumvge és Raktárházuk R. T. Doboj. Szerb Bank és Takarékpénztár R. T Doboj. Alaptőke 2 millió dinár. Tiszta nyereség 420.859 dinár. Prvo Srpsko Društvo za osiguranje »Srbifa« Beograd. Április 3. Első Slatinai Hengermalom R. T. Stattm. (Horvátország,) Zugrcb—Samobori Helyiérdekű Vonat R T. Zagreb. Jugoszláv Hitelbank és Kereskedelmi R. T. Szarajevó. Alaptőke 3.75 millió dinár. Tiszta: nyereség 75.372 dinár. Forgalmi és Gazdasági Bank R. T. Bileé. (Bosznia). Alaptőke 240.000 dinár. Tiszta nyereség 38.748 dinár. Prometna Banka Beograd. »Konstrukcija« Ipari és Kereskedelmi R. T. Beograd. Április 4. Lux« Lámpa és Fémúrugyár R. T. Zagreb. Knjižaru zabavne bibliotéka d. d. Zagreb. Alaptőke 300.000 dinár. Tartalékalap 12.500 dinár. Veszteség 120.485.37 dinár. Április 5. Zadruina Gospodrska Banka D. D. Ljublina. Április 6. »Gerje« Építőipari Vállalat R. T- Varázséin. Alap.tqke 750.000 dinár,. Veszteség 358,973., dinár. . . Ribliogratikai Intézet R. T. Zagreb. Alaptőke 700.000 dinár. Veszteség 150.232' dinár. . »Boriin«. Szplőszeti és Plticészeíi R. T. Varazsdin. Alaptőke 250.000 dinár. Veszteség 32.785 dinár »Opeko« Bornagykereskedelmi R. T. Zelendvor. (Varazsdin. Alaptőke 250.000 dinár. Veszteség 89.948 dinár. »Miner0« Bánya és Ipari R. T. Zagreb. »Progres« Gőzhajózási R. T. Susak. »Pilot« Építőipari R. T. Zagreb. Alaptőke 1 millió dinár. Tiszta nyereség 19.651 dinár. »Kristalum« Üveg és Porcellán Nagykereskedelmi R. T. Zagreb. Alaptőke 250.000 dinár. Tiszta nyereség 24.568 dinár. Április 7. Horvát-Szlavón Országos Földhitelbank R. T. Zagreb. Alaptőke 60 millió dinár. Tiszta nyereség 11.200.516 dinár. »Boston« Cipőgyár R. T. Beograd. Eskontna Banka Beograd. Prva Puéka Dalmatinska Banka Split. Alaptőke 6 millió din. Tartalékok 450.000 dinár. Betétek 23.446.887.84 dinár. Tiszta nyereség 1.235.090 dinár. Április 9. »Jugoslavia« Általános Biztosító R.T. Beograd. (Az Akadémia palotájában.) Tengerentúli Hajózási Társaság R.T. Susak. Alaptőke 4.833.00Ü dinár. Nyereség 2.736.450 dinár. Április 10. Pancsevói Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár R. T. Pancsevó. Produktna Banka A. D. Beograd. »Sumadija« Első Szerb Biztositó és Viszontbiztosító R. T. Szerémi Szerb Bank R. T. Ruma. Alaptőke 2.825.000 dinár. Tartalékok 455.500. Betétek 14.439.489 dinár, _;Tiszta haszon 467.563 dinár.
