Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-31 / 88. szám

1 1927. március 31. &1CSMEGYEZ NAPÚ) II. uidal. Április 11. Sombori Hengermalom R. 7. Sombor. Április 12. Sentai Hengermalom Heszler és Tár­nái R. T. Senta. Április Íj. »Moravia« Textilnemügyrír Beograd. Bánáti Hengermalom R. T. Veltkakt­­kinda.. Április IS. Kopavnik« R. 7. Beograd. Háncséról Gőzrnplom R. T. Háncsévá. Export Malomipar R. T. Vrsac. Április 16. Havaik Kereskedelmi és Ipari R.T. Beograd. i Április 17. Jug« öntöde és Gépgyár R. T, ■ Politika-» Lapkiadó R. T. Beograd. Jngoslavcnska Rudolf Mosse Beo­grad. Szerb-Amerikai Bonk R. T. Szara­it vó. Április 28. •Just« Jugoszláv Kereskedelmi R. T. Beograd. Április 30. Lyuboten« Chrom Bánya R. T. Beo­grad. Hajózási és Kotró R. 7. Beograd. (Bradarsko i Bagersko A. D.) a »Seszt Topója.; vendéglőben. Bosanska Banka R. T. Beograd. Beogradi Textilipar R. T. EzeWtt Mi lan Ječmenica és Tsa Beograd. Jugoslavensko -A. E. G. Elektriino Drugtvo A. -D. Beograd. ■ ttojlovics Viadiszláv kir. közjegyzőnek tiszteletére. A Lloyd elnökét abból pa alkalomból ünnepük, 'hogy Alekszandar király őfelsége a Szent Száva harmad­­osztályú keresztjével tüntette ki, a bács­kai tartománygyiilés és a szontbori me­zőgazdasági tőzsde pedig elnökévé vá­lasztotta. A Lloyd tagjait és barátait ezúton is meghívja a bankettre. Jelent­kezni a titkári hivatalban lehet. A szubotlcaJ Lloyd közgyűlése. A sn­boticai kereskedők és gyárosok egyesü­lete május elsején tartja évi rendes közgyűlését saját helyiségében. A köz­gyűlést azért tartják ilyen későn, mert akkorra el akarják készíteni a Lioyd re­organizálására vonatkozó tervezetet. Külföldi kereskedelmi szerződések. A j szuhftticai kereskedők és gyárosok ! egyesülete ismételten felhívja tagjait és mindazokat, akik külfölddé], íőieg Ma­­jgyarországgal, Csehszlovákiával, Bulgá­riával, Görögországgal és Svájccal kö­tendő kereskedelmi szerződések tekin­tetében bármilyen módon érdekelve vannak, hogy kívánságaikat haladékta­lanul terjesszék be a Lloyd titkári hiva­talához. Az érdekeltek annak ellenére, hogy saját anyagi érdeklik forog szó» ban. mindeddig nem tettek eleget az ilyen felhívásoknak ugyannylra, Hogy maga a minisztérium is tájékozatlan a jugoszláv gazdasági körök kívánságait illetőié*. Jullemző a helyzetre, hogy a minisztériumból már névszeritu megne­vezik azokat, akiket külön kell figyel­meztetni. hogy saját érdekükben ter­jesszék be kívánságaikat, mert külön­ben még a legnagyobb cégek sem mu­tatnak semmi érdeklődést a rendkívül fontos szerződések iránt és utólag pa­naszolják ei sérelmeiket, amikor már nem lehet segíteni. A Bunyovác Matica földjei és a Lloyd. Szubotlca város közgyűléséről közölt beszámolóra vonatkozólag annak meg­állapítását kérik, hogy Davnjanovics Mi­lán a Lloyd titkára nem utasította el érdemben a Bunyevác Maticának adandó földekről szóló javaslatot, ha­nem elsősorban az ellen emelt kifoást, hogy ezt a nagyjelentőségű ügyet jpót­­tárgysorozat formájában terjesztettéit a közgyűlés elé. A bánáti malmosok panasza a magas vasúti tarifa és a zen ai bidvám el len A üoyd konferenciája az uj ipartörvény ügyében Az uj ipartőrvény kidolgozásával kap­csolatban a novlszadi kamara kérdést in­tézett a kereskedők és gyárosok egyesü­letéhez, hpgy a kereskedők, gyárosok és iparosok jogos érdekeinek védelmére mi­lyen intézkedések felvételét javasolja az uj törvénybe. Főleg a következő kérdé­sekben kell véleményt nyilvánítani: 1. Milyen módosítások szükségesek a fiókiizjetlétesiiésrc vonatkozólag, továbbá a cég székhelyén .kívül, de nein fióküz­letben'és a vasárnapi piacon, évi vásáron való árusítás tekintetében? (Például meg kell-e engedni a textiláruk, cipők, stb. árusítását, ha ezek gyári termékek, vagy meg kell-e tiltani?) 2. Mik a kívánságok a gyári termékek iparosmiihclybeu való eladásával kapcso­latban? (Pl. a cipész eladhat-c kész gyári cipőket. A konfekciósiizlet fogadhat-e el megrendeléseket mértékutáni ruhakészi­­tésre.) 3. Milyen módon kellene szabályozni a kereskdelmi árucikkeknek ügynök utján való eladását? 4. Kereskedelmi üzletekben árusitha­­tók-e mezőgazdasági termékek és me­lyekben? 5. Meg kell-c engedni a házalást; min­­denütt-e, vagy csak bizonyos vidékeken és milyen árucikkekkel? 6. Mik legyenek a kereskedés nyitásá­nak feltételei? (Hány évi tanonckodás, segédi működés.) 7. Mely kereskedésekét kell koncesszió­hoz kötni? 8. Hogyan kell szabályozni a kereske­dői segédszemélyzet jogait és kötelessé­geit? 9. Milyen módon kei! a törvényben szabályozni a kereskedők, gyárosok és iparosok professzionális szervezeteinek működését? Általában a kamara el akarja juttatni az érdekeltek minden speciális kívánságát az ipari törvényhozás tekintetében. .4 szuboiieai Lloyd ebben az ügyben április 3-ikdn. vasárnap délelőtt tíz órakor lton­­ferenciát tart, hogy a javaslatokat meg­beszéljék. Manojlovlcs Viadiszláv dr. ünneplése. A szuboticai Lloyd szombat este ünne­pi bankettet rendez elnökének dr. M«t-Az általános gazdasági viszonyok miatt amúgy is súlyos válsággal küzdő malomiparnak a Bánságban van a leg­kritikusabb helyzete. Eltekintve attól —• a talán elsősorban súlyos körülménytől, hogy a lisztszállitás fuvardija a búzáé­nak csaknem a kétszeresét teszi ki (egy vagon búza fuvardíja 2800 din. egy va­gon liszt 4800) Szarajevóig, mindehhez még hozzájárul, hogy a szentai hid a bánáti lisztet ötszáz, dinárral drágítja meg vagononként. ~ Miután a felsőbániti malmok egykori rendes vasuvonaia Szeged fcié még mindig Cl van zárva, a szállítás külföld­re vagy Szcnta—Szubotica, vagy Kar­­lova—Kikinda felé történhetik csak és mindkét esetben óriási fuvarköltséggel a nagy kerülő, vagy a hidvám miatt úgyszólván teljesen lehetetlenné lészi a Adómizériák bánáti liszt versenyképességét már pe­dig az exportra berendezett óriási re­zsivel dolgozó malmoknak pusztán lo kálls vámőrlésre való degradálása a bá­náti malomipar teljes csődjét jelentené. A legideálisabb és legcélravezetőbb megoldás a Szeged:—Gyálu felé vivő vasútvonal megnyitása lenne, mert az egész felsöbánát gabona kivitelét nem­csak megkönnyítené, de a lényegesen kisebb fuvardíj folytán olcsóbbá tenné j az árut is. A Gyála—Szeged felé vivő vasutvo. I nal megnyitása egyúttal tehermentesíte­­jrié a szentai hidat ts, hiszen köztudo­mású, hogy az. állandó túlterhelés foly tán megrongálódott híd nem tudja soká egész Fetsőbánát és Bácska teherfor­galmát 1 ebony ol i tani. számokhnn J l • !QS, Mennyi adó' fizet a vaj^assgi és a Szerbia pír s , -1 k'res 'tedo, ipa os és rész jet y ur at, g A -Prlvredni Arhlv- cimii közgazda sági folyóirat legutóbbi számában Brams zagróöi közgazdász rendkívül érdekes cikket irt a Magyarország egy­kori területéből Jugoszláviához csatold területeken' végrehajtott aránytalan.- adó­zásról. A cikk. amely meglepő adato­kat tartalmaz a Vajdaság adóterhetró., bevezetésében közli a pénzügyminiszter­nek a múlt évben a vajdasági és hor­vátországi pénziigyigazgatóságokhoz in­tézett rendelet szövegét. A rendelet Így hangzik: Tárgy: Fzigoru intézkedés az adóbehajtás ügyében. A pénzügymi­niszter ur utasítja az, Ausztria-Ma­­gvarországtól felszabadított terüle­tek péuzügyigazgatóságait. hogy azoii­­na1. minden kivétel nélkül, Szigorúan büntessék meg azokat a községi adó­­erganumokát. amelyek Október hó végéig a folyó évre kivetett egyenes adóknak legalább 75 százalékát be nem fizették. Nagyon, s-.k olyan köz­ség vau ezeken a területeken, ame­lyek a lanyha adóbehajtás miatt ér­zékeny büntetésben fognak része­sühű.sc Azután a cikk élesen bírálja azokat az aránytalanságokat, amelyek az egyes tartományok adózása terén feunállanak, amelyek illusztrálására a következő ér­dekes példákat hozza fel: 1. A vajdasági paraszt, akinek húsz hold földje és háza van, húszféle ebnen fizet :ujót és pe<jig összesen 5012 dinárt. míg u szerbiai paraszt, akinek ugyan­akkora vagyona várt, csak kilencfélé adót fizet, ötszeseti 810 dinárt. 2. .1 háztulajdonos a Vajdaságban és Horvátországban, ha évi ötvenezer di­nárt vesz, be lakbér címén, állami egye­nes és pótadó óimén 33.915 dinárt fizet Beogradbau pedig ugyanolyan lakbér­­jövedelem mellett a háztulajdonos csak 7594 dinár adót tartozik fizetni: 3, A .pereskedő és iparos a Vajdaság­ban százezer dinár tiszta jövedelem esc­­tén • 117.493 dinár adót fizet, ugyanilyen jövedelmű kereskedő, vagy iparos Szerbiában 44 065 dinárt. A vaj­dasági kereskedő teliét összes jövedel­mét és még azon felül is adóba fizeti, a szerbiai kereskedő pedig a Kivedd mének csak 44 százalékát. 4. A részvénytársaság a Vajdaság ban —1 egy konkrét eset szerint 2 328.932 dinár öszes jövedelem ki­mutatása mellett 2.581.078 dinár adóval volt megterhelve, Szerbiában hasonló jövedelem la zetése céljából neveztek ki, nem ismer­ték ki magukat; a Vajdaság területén ér­­vétjyes -törvények paragrafusai között Ugyanis az uj pénzügyi tisztviselők mi* ezak-beii tisztviselőkből. kereske­dőkből és iparosokból rekruíálódtak, a kiknek nem volt meg a szakismeretük az adózás terén és nem fordítottak kel­lő figyelmet arra. hogy az adót ideié­­ben kivessék és beszedjék. Ehelyett kü­lönféle összegeket követeitek akonta­­ció« címén és az adókivetést egészen 1924-ig elhalasztgatták, amíg csak a pénzügyigazgatóságok élére nem küld­tek szakembereket, akik hozzáfogtak a/, adókivetéshez évekre visszamenőleg. HÍREK A NAGYVILÁGBÓL mi muiatu.sa esetén csuk 847JM dinár adót keltett volna fizetnie, tehát u Vajdasi ban szinte pontosan háromszor annyi az adó. mint Szerbiában. Ilyen körül menyek között ir.ia a cikk’— a vaj­dasági részvénytársaságok kényszerítve vannak jövedelmük jelentékeny részéi eltitkolni. Hogy éppen a Vajdaság szenved leg­többét ebben a tekintetben, annak az az oka a cikkíró szerint, hogy 1921-ben a vajdasági pénzügyigazgatóságokat re­organizálták, amely reorganizációt egyetlen éjszakán át hajtották végre oly módon, hogy a régi iratokat le­hányták a pincébe és uj alapon kezdtek dolgozni. Ennék a reorganizációnak az tán az lett a kövétkézménye. hogy ; régi tisztviselőket mind elbocsátották, vagy nyugdíjazták, a? utak pedig, aki­ket az uj adminisztratív rendszer beve-Az Egyesült-Államok külkereskedelmi mérlege 1926-ban. Az Egyesült-ÁHamok bev.étele 1926. évben 4431 millió dollár volt, £94 millió dollárra) több, mint 1925-ben. A kivitele 4808 millió dollár, 102 millió dollárral kevesebb, mint 1925. évben. Légi forgalom Spanyolország és Dél­­amerika között. A spanyol kormány 1921. óta folytatott légiforgalom meg­nyitása ügyében a spanyol király most hagyta jóvá a légiforgalom megindítá­sára kötött szerződést, amely a német Zeppelin társaságot blztja meg a spanyol délamerikai légiösszeköttetés megszer­vezésével. Most épül az »L. Z. 127.« jel­zésű ui léghajóóriás, amellyel a Sevilla —-Rio de Janeiro—Buenosz-Aires vona­lat megnyitják és ha a forgalom fenn­tartására jó üzlet lesz., amiben az érde­keltek nem kételkednek, további három­négy Zeppelint építenek a tengerentúli forgalom lebonyolítására. Az utat, amely hajón tizenöt-tizenhat napot vesz igény­be, az uj Zeppelin három-négy nap alatt fogja megtenni és ezzel uj korszakot nyit meg a tengerentúli közlekedés te­rén. Az uj léghajó nagy előnye ezenkí­vül, hogy tizenöt tonna súlyú árurako­mánnyal indulhat, mig a repülőgép te­­licrbiróképesége ezideig legfeljebb ny-öicszáz-ezcr kilogram volt. A francia-angol adósságtárgyalások. A Baiiq.up der France kormányzója lon­doni utján tárgyalásokat {ólytatott a» angol állami bankkal a francia háborús adósságok rendezése ügyében. Tudva­levő, hogy a háború kölcsönöket francia részről a Banque de France közvetítet­te és angol kívánságra ezeket harmad­részben arannyal fedezte. 1923-ban lét­rejött az angol-francia megállapodás ez. I adósságok visszafizetésének módozatai­­j rőt olyképpen, hogy 60 millió fótit ster­­: ling összegű tartozását Franciaország évi készletekben 1930-ig teljesen kifizeti és a fiz.etések arányában a fedezetül adott aranyat visszakapja. Minthogy" a 20 millió font sterling összegű aranyra a franciáknak a frank stabilizálásához j szükségük volna, a Banque de France ! kormányzója az 1923-ban kötött megál­lapodás revízióját kérte, amihez ezideig az angolok nem járultak hozzá. Becs város súlyosnak találja az ame­rikai kölcsön feltételeit. Az amerikai bankok 8%-os kölcsönajánlatát Becs [városa tiüdrágának találja és.úgy a köl­csön nyilvános jegyzésére valószínűleg inem kerül sor Amerikában. Bécs vá­ros vezetősége nem hajlandó súlyosabb feltételükkel kölcsönt telvenni, mint Berlin és ehelyett inkább magánúton a i Harri man Co. közvetítésével belső köl­­csont vesz igénybe körülbelül 5 millió dollár értékben kizárólag invesztíciós [célokra, főleg a karimbiai és tiroli víz­müvek részére. A francia gyuiamoncpóliuni magán­kezekbe kerül. A francia minisztertanács I előtt javaslat fekszik a gyufamonopó­­: lium bérbeadásáért. Poinearé maga is a [bérbeadás mellett van. mert úgy techni­kai, mint pénziigN i téren töhbet várnak, ha a gyufamonopóium magántársa'ság kezelésébe kerül, \ gyufamonopóliumot egy amerikai-svéd társaság Bérelne, [esetleg teljesen átvenné. I

Next

/
Thumbnails
Contents