Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-31 / 88. szám

KÖZGAZDASÁGA -BÁCSMEGYEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE

A kényszeregyezség

Egy saubotieai kereskedő küldte be hozzánk az alábbi cikkek amelyet a benne megpendített figyelemreméltó gondolatokra való tekintettel közlünk.

A kényszeregyezség céliá megvédeni, tehát minél kevesebb veszteség árán követeléséhez juttatni a hitelezőt. Ugyanilyen fontos, sőt néha még fontosabb az adós egzisztenciájának a hitelezők kistbb-nagyobb veszteségével való megmentése. Végül igen nagy fontossággal bir az állam és község szempontjából az adóalany megmentése.

hetven" százalékának szavazatával jogerősen határoz: egyezségről, likvidálásról, Vagy csődről.

5. Ütvén százaléknál nagyobb hiány esetén a bíróság felszólítja a hitelezőket, hogy harminc napon bélül igazolják ötven-hetveh százalék hitelező hozzájárulását a likvidáláshoz, ellenkező esetben elrendeli a csődöt.

Nlem óik aktra s egy kereskedő sem. de még kevésbé egy üzlet, vagy üzem ötven százalék passZivá után az iizletéíet egészséges folytatására, ellenben alkalmas a mai üzleti élet még nagyobb fokti lerontására, Gondot kei! fordítani a kereskedelem szabadságára és ezért megszüntetendő a hitelező védegylet Szükségen felüli befolyása, valamint a védegylet és más egyesületek információs készülődése. Nagyon hozzájárulna a helyzet konszolidálásához á ma divatos nagy perelőtti kamatfeiszámitás és a perrel járó aránytalan költség mérséklése.

---------- ... TiiruniiiigiMiiÉrtMMÉiÉIMllMlI [| II Ilin min i --------------Kié a millió?

Háborúság a haúikarpótíásí kötvények főnyereményé körül

Az utóbbi időben megjelent újságcikkek főként jogászok véleményét közöhték, vagy jogi szempontból kísérelték meg megvilágítani a kényszeres yezséget. Maga a kényszeregy'ezség kereskedői körökben csak két esetben magyarázható nem éppen jogosnak, de annál inkább méltányosnak: az egyik eset, afnikor a hitelező régi, már hősszü évek óta nagy forgalmat lebonyolító sZ'olid adóssá! áll szemben, akit a veszteség árdevalváció, vágy dubtŐZÜS tételek fóljrtátt érti á másik, «mikor áz adós üzletének fentartása közszükséglet és a passzívák rövid idő alatt keletkeztek és nem haladják meg a húsz százalékot.

Egy negyven, sőt hatvan százalékos hiánnyal küzdő vállalat .talpraállitása csak hafíW ^fföilapeií bélSf*békfWlMÖ5?tV' uj fizetésképtelenségét, süt csődöt eredményezhet,; mert- a tapasztalat ■ szérűit* az adós a kénysZcregyezségi tárgyalás Után minden esetheti 'elvesztette hitelét. Az egyezség céljaira, vagy más gondolattal elrejtett pénzt a költségek felemésztik ts 'a tárgyalás folyamán at árukészlet elveszti Szortírozott jellegét, kiárusításra, vagy až üzlet folytatására alkalmatlanná Vált és ezáltal a kiegyezett a legjobb esetben OlleuöfíZtetleh likvidálásra kényszerül, amely egyet jelent azzal, hogy a hitelező a kvótából egy párát sem lát.

Hogy a kcüyszcregyczségi törvény minél kevesebb visszaélésre adjon alkalmat, a következőket kellene kimondani:

1. Kényszeregyezséget csak cégbcjegyzett és legalább két éS fél évi hiteles mérleggel rendelkező. szabályos könyveket vezető vállalat kérhet.

2. A fizetésképtelen kereskedő akinek vagyona á tartozását legalább hitsí százalékkal meghaladja, minden magáittárgéalás megkerülésével a bíróságot kérje, hosszabb. Vágy rövidebb moratóripM Megadására.

T bíróság tizennégy napon bélül egV könyvszakértő és a hitelező védegylet bevonásával ih'egállapltja aZ adatok lies lyességét és dönt. \ döntést a hite’ezők többsége (ötvenegy százalék) elfogadhatja. vagy hetvenöt százalék elutasíthatja azzal-, hogy saját községükön likvidátort neveznek ki és az üzletet likvidálják. Az elfogadás, vagy likvidálás tárgyalása az első bíróság közbejöttével harmtHc napén belül történik és azonnal jogerős.

3. Ha az. aktíva a passzívát húsz százalékkal liém Haladja meg. vagy !egfeljebb hüsZ százalék hiány mutatkozik, ez a bíróság nyolcvan százalékos egyezségét hoz létre, a hitelezők fenti likvidálás! jogával.

4. Hus*íöl-ötven százalék hiányig a bíróság harminc napon bélül a hitelezők

Az állami adósságok pénztára a napokban fizette ki a kisorsol nyereménykötvényeket. A legszerencsésebb nyerő á Postatakarékpénztár, amelynek egy kétsZáZöheneZer dinárös, egy ötvenezer 'dinárok, egy Ini'sZŐiiötezer díháfos és égy tizezef diifáros Uyef'éírtŰPy jutott.

Az amortizációs húzást)a! égy égési szófiát — ezer dafab eZe:dii)áfos kíV- véüyf -i Illés Vláda nagyiPaVtíb, az Ország egyik ’eggazllágáfib ‘eiitl. 0 nyerte meg. Tekintve a Kama stt. MramszáZ dilVárős árfolyamát 1 lies Vl'aőa kétszázezer dinárt nyert.

Az egymillió diPáros íönyereMéiiy------------------ -------I Ili—MITB

körül érdekes por keletkezett. Tudvalevőleg a főnyereményt a 3952. számú széria 0227. száma nyerte Meg. A kötvényt kifizetés céljából Risztics ne'gotini polgármester mutatta be. IdököZ- ben azonban jelentkezett egy Jovacsévics neVü paraszt Palikuse községből és azt állította, hogy a kötV'éily áz övé és Rísztics polgármesternek csak Zálogba adja, Risztics viszont tagadja, hogy Jöváésevicsé a kötvény. A főnyeremény körüli háborúskodásnak eddig az • a"sköve,tkéZményé, . hogy nem fizetik ki a főnyereményt addig, amig a tulajdonjog kétségtelenül bizonyítva nincs.

W I *

r

mezogazüasagi tebbtermelés Jugoszláviában

fejlődésének jelentékenyen

A legutóbbi évtized egyik leggyakrabban éiülegetett jelszava: a többternielés. Elmek jegyében folyták le a különböző tanácskozások, erre hivatkoztak n különféle beruházások és intézkedések eszközlésénél, ez volt az d várázs-szö; amely előtt IP Iliden érvnek és ellenérvnek meg kellett hajolnia — külföldön a termelés minden ágában.. Nézzük most, hogy Jugoszláviában, ebben a par excellence mezőgazdasági országban mi történt az utóbbi években a mezőgazdasági töbtütérnie'és érdekében? Minő törvényes vagy hatósági intézkedésekkel segítették elő a többtermelést és melyek azok a gyakorlati és élmél'eti útbaigazítások, amelyekkel á konzervatív, modern mezőgazdasági ismeretekkel nem rendelkező földművelő lakosságot az illetékes tényezők ellátták?

Szomorúan kell megállapítanunk, hogy Jugoszláviában a megtörtént intézkedések nemcsak, hogy iiértí segitétték élő a többtermelést, liánéin legtöbbször károsan hatottak annak fejlődésére. Hol a politikának áldozták fél a gazdasági érdekeket. höl a fináncérdekekuek. de mindig volt valami, ami niellett a gazdasági érdekek iláttérbéSZ'ófulták.

A világháború befejezése után, amikor kettőzött erővel kellett volna a liáböru alatt kellő munkaerővel nem rendelkező, elhanyagolt és minden szabadságától megfosztott mezőgazdasági termelésnek megindulnia, az első többtchntejés-etlénes intézkedés: a tervszerűden és minden gazdasági szempontot félretevő agrár-reform, mely a legtöbbnyire okszerűen és a mi viszonyainkhoz képest intenziven gazdálkodó nagybirtokostól elvéve a földet, olyanok kezébe juttatta, akik sem a kellő mezőgazdasági ismeretekkel, sem pedig — és ez volt a súlyosabb — a megműveléshez szükséges gazdasági eszközökkel és forgótőkével nem rendelkeztek. Áz ágrár-réfórm lehetett politikai szükségesség, de a több(trier melts tóit.

Az agrár-reform és a sok székvesztruui a nagybirtokokon nagyszámú, évtizedeken át-, sok gonddal és költséggel kiteoyésZtctt fajSzarvaSrriarhát talált. Mindenki joggal hitte, hogy az állam ezt a sok faj-marhát elsősorban azoknak fogja juttatni, akik a földet kapták, inig a megmaradó részt megfelelő ellenérték fejében a kis és középbirtokosok között fogják szétosztani, hogy ilyképpen feljavítva a szarvasmarhaállomány minőségét. az ország közvagyonát csak nagyon nagy számokkal kifejezhető értékkel növeljék. De Uten) igy történt-. X pénzügyi szentpont megelőzte a gazdaságit': a szarvasnYarhakat nagy tételekben eladlak külföldre közönséges vágómarhának és igy Jugoszlávia ériékes Szalvasmarháéillofn Anyának nagy része cseh, olasz és ösztrpk vágóhidakra került. Az országban pedig megmaradt a kisgazdák által tenyésztett, legtöbbször kevertfaju és elkorcsosodott szarvasmarha, amely most már kellő tenyészanyag importálása nélkül fel nem javítható. Ugyanez a helyzet az állattenyésztés egyéb ágaiban.

Ugyancsak pénzügyi szempontok előtt kellett meghajolniok a mezőgazdasági többtermelés érdekeinek az állami adók és és vámok megállapításánál. A világháboru utolsó éveiben, valamint až uj államalakulás első egy-két évében hatalmas adóhátralékok keletkeztek, amelyeket utóbb fokozott erővel igyekeztek behajtani. Ezenfelül á Meglevő rendes adókhoz aiinyi különböző pótlékokat fűztek, hogy ázök aranyérmükben háromnégyszerCsen felülmúlták a békeidők adóját. A mi mezőgazdasági termelésünket Mindig az jellemezte, hogy »dtiterkapitalisiert«. Gazdaságaink sohasem rendelkeztek azzal a forgótőkével! amisei á nyugati inteiiziv gazdaságok, mert ha gazdáink valamelyikének lett volna

iS annyi tőkéje, akkor azt neüi extenziv gazdaságának intenzivebbé tétélére, hanem ujább földvásárlásra fordította. A jelentékeny adóhátralékok, valamint a feléméit adók behajtása Most már azt eredményezte — minthogy közben a konjunktúra is niégsZünt és így a gazunságoknak kevesebb jöV'edelrtnik Is volt — hogy a gazdának nePtésak .amtigy is soétiny forgótőkéjét kellett gazdaságából kivonnia, hanem Sokszor álláfállömányából, néha földiéből is eladnia, hogy az adók kifizetéséhez szükséges pénzre szert tegyen.

Tőkehiányt okozott közvetve az agrárrefórm is, mert tekintettel a földbirtok bizonytalan helyzetére, végleges agrártörvény hiányában á külföldi tőke iicni inert óz országba fönni és igy a feizáiögtizfét mpfainkig sérti ímlótt facet[ h'ohosódni.

Jelentős akadályai továbbá a Mezőgazdasági többféfmelés fejlődésének a tisztán finánc-szempontok szerbit Megállapított vám-dijtéiélek. Eke és boronákra Ma 40 aranydinárig terjedő behozatali Vám Van megállapítva, ntlg a mezőgazdasági gépékre általánosságban 30 afanydinát. EZ a gyakorlatbán azt jelenti, hogy annak áz ékének, amely a gydfiói a jugoszláv határig P'OV dinárba kerül, mihelyt átjött a határon, 900 dinár az ára. Vagyis a behózött gazdasági észköZ értékének 5Ö/á-a a vám. Igaz-, Van égy rendelkezés, amely szerint a vétő és cséplőgépek VúUrját a miniszter elengedheti, azonban ez olyan körülményes és oly ritkán történik még, hogy a kereskedők alig élnek vele. A magas Várrt■ Hétélek alkalmazása azt igazolja, hogy semmi Megértés a mezőgazdasági termeléssel szérűben nincsen. Ugyanis csak 1925 ótá van ilyen magas vámtétel, addig körülbelül csak a félé Volt. Ahelyett, hogy javult volna a helyzet-, csak roszszabbodott. Ez a vámpolitika lehet jó pénzbevételi forrás, de nem alkálrnás arra, hogy a mi visszamaradt földművelő lakosságunkat modern gazdasági eszközök használatára rávegye.

Igen elhanyagolt a földművelő lakosság elméleti éS gyakorlati bktatása. Uj földmüvtesiskolát — tudtommal — nem létesítettek, inig régit megszüntettek. De legnagyobb hiba az, hogy nein létesítettek járásonként égy 25—30 holdas mintagazdaságot; amit pedig áZ ag'rárreförmmai kapcsolatban az állam Minden anyagi Megterhelésé nélkül könnyéit megtehettek vCiliié.. SzeriníéM ež lenné a légfon- i tósahb, meft a konzervatív földművelő lakosság nem kegyeletből ragaszkodik áz ősei áltol használt gazdasági eszközökhöz és tetiüelési módhoz, hanem mert azok annak idején beváljak. Kísérletezni pedig nem képes és nem iS akar. Majd ha az állami mintakazgaságokbaii látni fogja és kézzelfogható eredményekből Méggyöződlietik árból. Hogy mennyivel jobb és gazdaságosabb eredményt lehet elérni az iljabb gazdasági eszközök, műtrágya használatával, megfelelő trágyakezeléssé! és a Modern termelési eljárással, akkor majd a Mi kohzervativ kisgazdáink is szakítanak a fa-eke és borona használatával és hinni fognák azoknak. akik őket »Írásból« akarják valamire megtanítani;

A gazdasági egyesületek és gazdakörök feladata ezeket a sérelmeket állandóan felszínen tartani és ezekre az illetékes tényezők , ügyeimét felhívni, a megfelelő Intézkedések keresztülvitelét szorgalmazni és megértetni velük azt, hogy a többiermelésre eszközölt befektetések a legjobb beruházások, amelyek a legbőségesebben hozzák meg gyümölcsükét

Dt. Lobi Martel