Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-30 / 87. szám

I 1927 március 30. § BÁCSMEGYEl NAPLÓ > 5. oldal. Meghosszabbítják a lakástörvényt A kormány november elseje után is érvényben akarja tartani a korlátozásokat Goszár szociálpolitikai miniszter nyilatkozata #A most érvényben levő lakástör­vény kimondja, liojcv érvényessége 1927 november 1. napján automati­kusan megszűnik és azontúl semmi sem fogja korlátozni a háztulajdo­nosokat abban, hogy szabadon ren­delkezzenek a lakásokkal. Minél in­kább közeledik ez a határidő, annál gyakrabban hallatszik az érdekeltek részéről az a kívánság, hogy a ház­bérek és a felmondási jog korláto­zása továbbra is megmaradjon. A la­kástörvény védelmében részesülő rétegek: kisemberek, különösen a tisztviselők attól tartanak, hogy a törvény hatályon kívül helyezése esetén elviselhetetlen mértékben megdrágulnak a lakbérek. Ezzel szemben a háztulajdonosok és a la­kóknak más kategóriái abban bíz­nak, hogy a szabad lakásforsudom megindulása folytán javulni fognak a lakásviszonyok. Lépések is történ­tek azonban már adnak érdekében, hogy a lakástörvény tovább is ér­vényben maradjon, igy legutóbb a szarajevói Jisztvikelőszövetséji inté­zett ilyen értelmű memorandumot a .kormányhoz. Goszár Andrej szociálpolitikai mi­niszter erről a kérdésről a költség­­vetési vitában a következőket mon­dotta: — A lakásvédt'lem a fennálló la­kástörvény értelmében november el­sején egészen megszűnne. Ez a ter­minus a legzordabb télidő kezdetére esik és igy nagyon alkalmatlan a la­kásügyi védelem végleges likvidálá­sára. Szükséges lesz gondolkozni ar­ról. hogy a házbérek szabályozásával együtt megerősítsük az előbbi állapotot, nehogy megtörténjen, hogy a lakókat tél közepén az uccára tegyék. Kijelentette még a miniszter, hogy a tisztviselőknek ezideig juttatott la­kásépítési kölcsönből százötven ház épül fel, ezenkívül a minisztérium az erre szolgáló alapból munkáslakáso­kat és kis lakóházakat fog építtetni a lakáshiány enyhítése céljából, A miniszter általánosságra szorít­kozó kijelentései után konkretebb formában is megerősítést nyert, hogy a lakásviszonyokat szabályozó intézkedéseket a kormány november 1. utánra is érvényben szándékozik tartani. Mint értesülünk. Goszár mi­niszter a beogradi felsőbb biróság egyes tagjainak érdeklődésére ked­den kijelentette, hogy vagy meghosszabbítják a jelen­legi lakástörvény hatályát, vagy uj törvénnyel léptetik életbe a még mindig szükségesnek mu­tatkozó korlátozásokat. A lakók védelmét a kormány min­denesetre fenn akarja tartani és a döntés valószínűleg még május else­je előtt megtörténik ebben a kérdés­ben. A husz-huszonhét éves fegyvertárt) fér­fiak nem kaphatnak Olaszországban kül­földre szóló útlevelet és az olasz had­ügyminisztérium legközelebb be fogja hívni a tartalékosok öt korosztályát. Mint Budapestről jelentik, a budapesti sajtó a budapesti olasz követséghez for­dult ezzel a hírrel kapcsolatban felvilá­gosításért, ahol a legerélyesebben cáfolták a Daily Herald hírét azzal, hogy a követségnek nincs tudomá­sa arról, hogy Olaszország mozgósít és az sein igaz, hogy nem adnak útlevelet a 20—27 éves hadköteleseknek. A buda­pesti olasz követség szerint az angol lap hire tendenciózus;, fasisztacHencs jelen­tés. Cena bég, albán követ alap­talannak minősiti a Jugoszlá­via elleni vádakat Zagrebból jelentik: Az Obzor munka­társa beszélgetést folytatott Cena bég beogradi albán követtel és kérdést inté­zett hozzá az albániai helyzetről szóló szenzációs hírekre vonatkozólag. — Azt hiszem ezek a hírek túlzottak — mondotta az albán követ. —■ Tehát nincs Albániában mozgósítás? — Szó sincs róla — válaszolta Cena bég — ezt a leghatározottabban megcá­folhatja. A kormány csak a rendes ujonc­­iétbzámot hívta be kiképzésre, ami min­den tavasszal meg szokott történni, ez nem mozgósítás. Albániában ma a hely­zet a lehető legjobb. Arra a kérdésre, hogy mi az albán kor­mány véleménye a jugoszláv határmenti ankétvizsgálat kérdésében, a követ igy válaszolt: — Nekünk erről nincs véleményünk. Az egész világ tudja, hogy a Jugoszlávia ellen emelt vádak komolytalanok és alap talonok. Az ankét nem is állapíthatna meg semmit, mert nincs is semmi olyan jelenség, ami aggodalomra adhatna okot. Vogl III. a vádlottak padján Pénzbüntetésre ítélték az újpestiek vá­logatott játékosát hatásági közeg elleni erő zak miatt Megszüntették Magyarországon a katonai ellenőrzést A szövetségközi katonai ellenőrző bizottság március 31-én befejezi működését Párisból jelentik: A nagykövetek konferenciája kedden délelőtt ülést tartott. A magyarországi szövetség­közi katonai ellenőrzőbizottság je­lentésének tudomásulvétele után és a szövetségközi kormányok egyetér­tésével a nagykövetek tanácsa elhatá­rozta, hogy megszünteti Ma­gyarországon a szövetségközi katonai ellenőrzést. • A nagykövetek tanácsának hátú rozata értelmében a szövetségközi katonai ellenörzőbizottság már­cius 31-ikén befejezi működését, de a bizottság tagjai május 15- k ideiglenesen még Budapesten maradnak, hogy egyes még teljesítésre váró jogi kötelezettségek végrehajtása fe­lett őrködjenek. Bodrero: „A/ Balkán nem a Balkán-népeké“ A beogradi olasz követ nyilatkozata a jugoszláv-oiasz konfliktusról a Petit Párisién munkatársának — Bodrero tábornok szerint Mussolini nem akart provokálni, hanem csak meghúzta a vészharangot — Angol hirek Olasz­ország háborús készülődéseiről A kormány ragaszkodik a népszövetségi vizsgálathoz Beogradból jelentik: A jugoszláv-oiasz ! konfliktus ügyét politikai körök tovább­ra is élénk figyelemmel kísérik, miután nyilvánvaló, hogy ezt a kérdést nem lehet megoldottnak tekinteni, mert még nem jött létre megegyezés az érdekelt lelek és a nagyhatalmak között. Kedd délelőtt Bodrero olasz és Kennard angol követ meglátogatták Pericset, de értesülésünk szerint ez a látogatás sem hozta közelcob a kérdést a megoldáshoz. Beogradi körök továbbra is azon az ál­lásponton vannak, hogy Perics külügyminiszternek az egész világhoz intézett felhívása egy nem­zetközi vizsgálat lefolytatására vo­natkozólag, csak a Népszövetségnek szólhat, mint egyedüli világfórumnak, nem pedig egyes hatalmak katonai attaséinak. A kormánykörök már csak azért is ragasz­kodnak Perics felhívásának ehhez az ér­telmezéséhez, mert ha ezt az álláspontot elfogadják, a Népszövetség nem szoritkozhatik a konkrét olasz vádak megvizsgálá­sára, hanem ezzel kapcsolatban na­pirendre kerül az egész albán prob­léma és fel lehet vetni az albán füg­getlenség nemzetközi garantálásá­nak kérdését is. Egy ilyen megoldás hosszú időre a legbiztosabb garanciája volna a Balkán és Európa békéjének. Másrészt arról is meg vannak beogradi kormánykörök győződve, hogyha a Népszövetség veszi a kezébe az ügyet, a vizsgálat nem korlátozódna jugoszláv területre, hanem az albán határ mindkét oldalát megvizsgálná és igy bizonyságot lehetne szerezni arra. hogy éppen a vá­­daskodó részéről folyik aknamunka a Balkán statusquoja ellen. Bodrero követ a jugoszláv-oiasz konfliktusról Párisból jelentik: A Petit Párisién ki­küldött beogradi tudósítója, aki a na­pokban azzal vádolta meg Bodrero tá­bornok beogradi olasz követet, hogy célzatos rosszindulatú jelentésével előidézte Jugoszlávia és Olaszor­szág között a konfliktust, meginterjúvolta Bodrero tábrnokot. A beogradi olasz követ nyilatkozatában elö­­teeöe js utalt arra, hogy a határmenti lakosság Albánia és Jugoszlávia között főleg komitácsik­­ból áll, akik »rendszerint békesze­­retö parasztok«, de könnyen és gyor­san átváltozhatnak veszedelmes har­cosokká. Ezek a komitácsik — mondotta Bodrero — Jugoszlávia iránti hálából két évvel ezelőtt hatalomra segítették Albániában Achmed Zogu béget, aki azonban sietett Olaszországgal megkötni a szerződést. Ez év tavaszának elején ugylátszott, mintha Albániában Jugoszlávia ha­sonló manővert akarna végrehajta­ni. Ha tehát Mussolini meghúzta a vészharangot, az nem akart provo­káció lenni, hanem kizárólag azt cé­lozta. hogy megóvja a békét — mondotta Bodrero tábornok. A francia hírlapírónak arra a kérdésé­re, hogy nem volt-e tulerős és hangos ez a riadó, Bodrero tábornok a következő­ket válaszolta: — A komitácsik által lakott területen a háború mindig lappang, mint hamu alatt a parázs és ezért a legkisebb inci­dens is könnyen a legsúlyosabb követ­kezményeket vonhatja maga után annál is inkább, mert — fejezte be a beogradi olasz követ nyilatkozatát — Jugoszlávia nem tud beletörődni ab­ba, hogy Olaszország megvetette a lábát Albániában és Jugoszlávia még mindig azt hirdeti, hogy a Balkán a Balkán-népeké. Bodrero követ nyilatkozata Párisban élénk feltűnést keltett. Az olaszok cáfolják a moz­gósításról szóló híreket Londoni jelentés szerint a Daily Herald közli, hogy Olaszország folytatja a háborús ké­szülődéseket, amelyek nyilván Ju­goszlávia ellen irányulnak. Budapestről jelentik: A törvényszék kedden tárgyalta Vogl III. József sport­botrányának az ügyét. 1926 őszén a profibajnokság első fordulóján, mint em­lékezetes, rendkívül durván folyt le a III. kerületi futballklub és egy újpest! tornaegyesület között a bajnoki inérkői zés. A futballmeccset Klug Frigyes bíró vezette a ferencvárosi pályán és a mér­kőzés során felmerült durvaságokban erősen resztvettek a Fogl-fivérek, külö­nösen Fogt III. József, aki túlzott módon védte Újpest kapuját. Klug bíró többszöri figyelmeztetés után végre kiutasította a pályáról Fogl III.-at. amire teljesen felszabadultak a szenve­délyek. A közönség ordítozva, pfuj-kiál­­tásokkal kisérte Foglt, majd pofonok is elcsattantak és a helyzet már fenyegető volt. amikor az ügyeletes Kiss Árkád tendőrtanácsos utasított egy rendőrt­­hogy Foglt vezesse le a pályáról. A rendőr karonfogta az újpestiek váloga­tott játékosát, Fogl azonban kirántotta magát kezéből, sőt a vád szerint mellbe is ütötte. Nagy feltűnést keltett akkor, hogy a rendőrség hatóság elleni erőszak miatt letartóztatta Fogl Józsefet és az ujpes.fi csapatnak addig nem engedélye­zett mérkőzést, amig elégtételt nem szol­gáltatott a rendőrségnek. Foglt egy heti letartóztatás után szabadlábra helyez­ték és kedden került a biróság elé. Fogl csak néhány szóval védekezett a keddi tárgyaláson. Azt beismerte, hogy kiszakította magát a rendőr kezéből miután rendkívül felindult állapotban volt, de tagadta, hogy megütötte a rend­őrt. A kihallgatott rendőrtisztek és más tanuk ezzel szemben igazolták, hogy Fogl III. csakugyan mellbeütötte a rend­őrt. A törvényszék ezért Fogl Józsefet hatósági közeg ellen elkövetett erőszak vétségében mondotta ki bűnösnek és az enyhítő körülmények figyelembevételével száz pengő fő- és húsz pengő mellékbün­tetésre Ítélte. Az ítéletben úgy az ügyész mint a vádlott megnyugodott és igy K jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents