Bácsmegyei Napló, 1927. március (28. évfolyam, 58-88. szám)

1927-03-30 / 87. szám

6. olda1.

nÁCSMEGYEl NAPLÓ

1927. március 30

Win I if 11 i É é Éfríi 1 T

Az áruló szimfónia

Egy évig játszotta »t, őrttltét eg» szélhámos betűszedő

Kómából jelentik: Canélla olksz egye-; temi tanár 1917-ben a maéiílótiiai harc-] téren eltűnt. Családja és á katonai hatóságok sokáig kutattak utána, de si- j kerteleniil. Ezelőtt egy évvel aztán Ca- i nell.a, tanár neve körül nagy bonyodalom önkiit meg.

A turini temetőben egy évvel ezelőtt ■ a temetőihunkások atrá lettek figyekiié-.. '-ék. hogy az egyik sir körül egy ertt-! bér gyanúsan tesz-vész, ErtésitétfÉk a rendőrséget és az embert mint sitfablót, őrizetbe vették és előállítottak.

—■ Mi a neve? — kérdezte a nyomozást vezető, rendőrtisztviselő.

A sirrabló néni felelt Tovább faggatták, de sem életrajzi adatkiró'., sem származásairól néni tiidött felvilágosítást adni.

'Az ismeretlent ehhegyógyintézétbé zárták. Áz intézteiben könyveket kért. klasszikusok és régi fitózóftísok müveit. Néhány hét múlva azzal szórakoztatta ápolóit, hogy latin idézetekét .olvasott a fejükre és régi filozófiai tételek értelmében vitára hívta őkét.

— Valamikor igén sokat tannSiatott, okos ember — mondották az Orvosok — s mert mafeatátta'sa egyáltalán nem volt veszélyéi, fóglalköítak vélő és

megszerették.

A névtelen őrült irlii. ölVasnl jd! tudott. muzsikálás volt és ffiiftt rrtóhfita, több nyelvet beszélt. Csák áz édilSReiö tehetségevei volt báj. nem tudott családjára. nevére és származási helyére emlékezni. Mintltő'gy írtfnden fárádozás fertedniéliy ttel fen iflaradt. at. Ilasgfttósál elhatározta. IvnjfV á befbg fényképét a lapökbüti fogta közöltétrtí ék fsülivjá esetleges hozzátartozóit. hőjjy jelent-1 kezzenek.

A köZlésiiek fflíff Is volt a kívánt eredménye, mért rövidesen .több csa-. Iád közölte' az ..intéíét i®az|atóságával, hegy a fényképben hóZzátartozó.iát véli felismerni; Ezek között dőlt Canella professzor családja is. Ä család nllhd- Jflrt tttUnttlásáta hozta az igazgatóságnak. Itogj- až ilifctő a Mkeídóhiáhan eltűnt Canella táháf, gazdag veronai polgár és tiéVes bölcsész; *

Megtörtént a Szembesítés.

Amikor az özvegy a cellába lépett» a névtelen beteg megszólalt.

Igeit i.. Igen... ctiszony».. régeit ,.. a gyermekein!. r.

Az özt-égj- — elvesztettnek hitt urát Ismerté fél bétltlé.

— ö át. 0 az-! Ily éti kittié volt mindig!

Behoesátütták a gyetekébe! iií:

Pajta! Milyen jé. fiiig S' étié és tiéttl

Inti túl tneg!

Igen megható jélétléí VÖlt, átnéljtíen mindenki kórinyézfc'tf, még At éttríékeZöí tehetségét vesztett pfoffcssZör Is.

A felesége hazavitte és ő elfoglalta elhagyott pozícióját és birtokába vette vagyonát.

Ugyláiszotti hogy a tanárnak ezután igazán boldogan fog menni a sorsa. De a rendőrségnek még mindig nagyon gyanús volt a dolog; Tovább folytatták a nyomozást és gyűjtötték á bizortyitékokitt. És rövidesen le is leplezték az -Crüít» sirrabló másod-Caftellát;

Már áthikor a temetőből elvitték, ujjlenyomatot vettek róla. Ez áz Ujjléltyö« mat teljesen megegyezett egy Bfliries! nevű htrinl nyomdász tiJjtefiyöirtftláVal Hogy az őrültet játszó szélhámos és rabló byotndásZ ffeni azortos ált feltűnt CattelláVál. azt bizonyította az is, hogy füle egész más formájú Volt» mi itt az eltűnt professzoré. Amikor nyomós okok szőltak á szélhámösSág mellett; az aszsZrmy tiltakozása ellenére próbát tettek veffe:

— Legyen szíves untat tír. Jétsiá ét fítethoMcii kilencedik siltfifönidlát — móffdótták az ál-Gafteiláfták.

— Fáradt vágyók — rnómfőtta hálái kis nytlgálómmal a mSgSzóritdft bűHö? és Séta játszott.

— ÍJe annyira nem fáfadt, hogy a rosa latifi kžAt dfeéjiflálflí fl« ftidni* ■*- NférH jttMta.

Se erre. se más főiskolai tanárnak egyáltalában- uom nehéz feladat incvol. dúsára neat volt' képes.

Erre azután bebizonyúlt. iicígy az úl- Catvűlia valóban az a ,turini betűszedő volt, akit különböző bűnök miatt régóta kerestek: Brunesz Mario.

Az egész ügyben mm annyira a szedő

csalása, mint inkább az a páratlanul ' ' zeiizúciós színészi ■ képesség érdekés, a iicllvti a rabló az örült és ismét j meggyógyuló tanár szerepét megjátszotta ; és vele még Canella özvegyét is meg- I tévesztette. Egy esztendeig játszotta az I Őrültet és majmolta a klasszikusokat I hogy beleülhessen a tanár örökébe.

HÍREK

Beismerő vallomást tett anovisaclibombameréitylő

Rapales Ho o jS«b U/.t vHlljju, hogy ve .hí 'Piti b íj* tolta tel a ítiérésivleire, atuclyet az áll tólagos diátitüntetés miatti K Ihnborodasábufi hajtott végbe

V E: iidiiiMiég j thdla a merénylőt ;»z

jelentik: A b->mb:urléréuy-Noviszadró

lét tiyoiticzás.iliau.., liutldui délután Szett zációs fordulat állt l>e: az elsősorban gy’dlMisitoft és Gi*‘zétbevc‘tt Rapálvs BogoljTh. ,v V'dV'.Vdiin . tilimkät;1f<in, if fbgddlhil Üilkéul VtíStylItástiftifé jt’tcnfke- Zclt és behat!ette.' Hogy ti tiulgbai kuszinő ctiér.i iiréréúj'h tel ő követte cl.

A rendőrség F.úkiés Rndenkó lőkupítóíiyheiyéttes vezetésévé! it ktdeii napot) is ;• legiitigyolib erényei folytatta 8’l$btóoíáSt; atdeiyiől' a bélíigyttiimsilernek is részletes jelentési lett. A métenyletbett való részesség gyanúja mi* att elöál-ütott Tóth Zvornmift és Biuklics Mártypt azonban már kedden reggel szabadoftbocsájtották. mert' ezek alibit igazoltak. ’

Délután öt órakor az őrizetben V.ö Rapaics Bogoljub kérte, liegt vezessék elő kihallgatásra, mert vallani akár. \1ihaiűzsics Sztanaje , rendőrfőkapitány ebi Vezették és Rápáies itt jegyzőkönyvbe

thttltdőltd, hogy a bolhbantéréhyleíét höVélle el. Ki'elent'cttc, hogy teljesén ti -aljút iiihwtiVdlúból cselekedett, félhüllői nincsenek. A magyar kaszinó eilen; merényletre amiatti íéihábofoddsában hatarcžfit el rtiagát; Hitt! Fíudapcsieú — kitti a Vidovđdn irta ~ vetjcliisá gí rrwgydr egyetemi hallgatók tüntettek Franciaország és Jugoszlávia étiért. Ezt akarta megtorolni, de a merényletet csak ijtSiiésnék szánta. A b-mibaattyag megszetT ősének módjáról áZt vallotta Rapaícs. hogy az ekfaáltot égy évvel ezelőtt kaptá.. de nem emlékszik már»

hogy kitől. Vallomása során ismételten

hangsúlyozta azt. hogy nincsenek bűntársai.

A rendőrfőkapitány Rapaics Sogoljubot beismerő Vallíjmásá után azonnal átkisértette áz ügyészség fogházába; Az ügyészség az alwnidMartli íötvéliy alapján tog vádat emelni Rapaics

e’lem

„Az utódállamok kisebbségi politikájának megváltoztatása a Magyarország és szomszédai közötti jóviszony előfeltétele“

Bethlen magyar miniszterelnök beszéde a külügyi bizottságban — A szociáldemokraták tiltakoztak az olasz orientáció ellen

Budapestről jelentik: A parlamenti külügyi bizottság kedden ülést tariott. Grats Gusztáv volt külügyminiszter az európai politikai helj'Zettdl fdglalkoíöti, föleit u néinet-frahciá Viszonyról beszólt és rámutatott a kisantant körül észlelhető -Jelenségekre. Kitért a jugoszláv-olasz k;-ií füktusra, majd örömmel üdvözölte a 'magyar kofinártynak Olaszország fölé ynló közeledését, ftifif t a passzivitás politikái if felhagyva, igyekezni kell barátokat s.seréiül. Öröihméi üdvözli á Rdrtnáiiy Pölítikájátiák ázt á kiépítését, ahiély Ölaszország télé irányúi és

öromniel látja, hogy párhuzamösan Jugoszláviával is tárgyalásokál ioíytattak.

Utal a beogradi parlámentbén a tárgyalásokkal kapisdatban éMiaiigzott kt.ieídnfésekfe és azt a meggyőződését fejezte ki» hogy

minden iéltéiel adva van a döritöbirósági szerződés megkfttéséliéz Jugoszlávia és iMagydröfkzág között.

Kittéi Béla MagyátörsZághák az utödáilámokboZ Váló békés Viszonyáról beszélt és liáhgMilyóztáj hogy éfiriék tárgyi fetíététéi Vanflak; RészletéSéH föglalko* zott az utódállamok földhiftokpolitikűJávái és rámtítdtott ártfe. högy a kisebbségek hátrányos hélyzetbsn vannak ebből a Sáémpóbtból. Kijelentette; bofey a jtíjjUszlát IfitdbirtoitreiörWt Is elütötte igényélhtol a magyarokat. ÉZutári a romániai magyar optárfsök földbirtokperéivel foglalko'zóft.

Hajós Kajmán, Gömbös Gyula és Bogytí Iáitól üt.4it fictlitin István gróf minisztéíöltiök hesféli Hangoztatta, ftogV hiindéu alkaltPát még kell tagadni, hogy a szomszédos (Hlatrtökkitl és azókkal ä mgyhatälMnkkdt, amelyeknek ér,fékéi Magynrorsziiggtt! kongruensek barátsági viszonyba léphessen Magyarországi Ez elsősorban Olaszor;<Y'igr* vouatkozik, amelyik a legmelegéblí bafáfi VÍSzbpy kiépítését öiiájtlá.

A sZürHéfétlös államok és AíagyarotSfáH között I(lázárt barátsági* Viszony csak akkor jöhet létre, ha az iii‘«1állaniok kisebbségi politikája i, ningvsf kiSébbséggel szeftibert gyökeresen megváltozik, tz az ütláiit, amelynek barátságát k'htssük thöPdotta Béthleii ~ legyén mf így őzöd ve. hogy ránézve is fötttbs éz és ÖMPagátiak keik megteremtenie A barátsághoz szükséges pszihikai feltételeket;

Utal ezután arra; hogy a béke megkötése titán egész Európában kialakult kedvező atmoszféra megteremtése Angliának köszönhető, végül részletesen válaszolt a szociáldemokratáknak az olasz orientáció miatti támadásaira, beszélt Péyer párisi szerepléséről és Néndrrsón táviratáról.

Vdikó Lajos leült!gymihisztét’ beszélt, majd l’eyer rdíléfefáit a ItihilSzteréUiük

szaValra.

A Jnuoszláv-atbán konfliktus , Ugye egyél k i;:? p képvlsölöház plénumában is szól-'kerüli. Farkas István szociáídemekfáta képviselő ugyanis szóvá tette a magyar kormánynak az olasz kormánnyal folytatott tárgyalásait és pártja nevéíjéli tiltakozott az ellen. Hogy i magyar nép nevében olyan politikát űznek. áfilefy

Magyarországot hozzá akarja tiiZni így olyan hatalomhoz, amely bábu; ura tör és keresi az Összetűzésekét.

i.t* ■»***«

Özönvíz

Amikor az agg Noé mellét verve, haját tépve,, ruháját szaggatva és Siránkozva végigfutott a városon, az emberek, főképpen a véna-sszonyok röhögve mutogatták rá:

— Nézzétek a bolondot. Hiába, nagyon vén már és tetó van a feje bogarakkal. Ideje lenne mát, hogy etpihehjétt.

De az öregember harsányan ordítozta a magáét:

— Tartsatdk bünbánatot, mert a - ti vétketek égre kiált. Elküldöd! ingemet az ttr. hegy megépítsem a bárkit» mélyben csak ártatlan álla tők lesztrék, dé a Itlénaszivii embérék kirekesztetnek Bélölé. Térjetek meg ura tök isteniekhez, hogy éíkerüíjéték a ptfSztitlást.

Egy hol tok, aki ti amis mérleggé! mért és- rengeteg vagyont szerzett, üéfyé* szakátlát '-Simogatva kajánul válaszolt:

— Há tnibdéíi Wötid az nrfál társi* lógna, mire metihe az uf?

De nemkevésőé mulattak az eseten a hatalmas baromesotdäk urai, akik a húst, tájét és turíVt közös megegyezés SÉl élvönták a szegény néptől és csak azöfi az árira adtak belőle, ámít maguk niégskabtak. A ps,pok, akik a szószékeken a nép áhítatát a törvények kicsavarásával mátelyézték meg és szivét a gonoszra terelgették, ujjal mutogattak a félelmetes alakra, aki egyfé ordítozott:

— Térjétek meg a ti bűneitekből, mert negyven riap és negyven éjjel esni fog az eső és az ég csatornái elborítanak titeket könyörtelenül.

A nők, akik borjakért, jáspiSokéft, selymekért és galannbokért árulták bájaikat, lúsztérikus jókedvükben vihogtak és veres ajkukat ezüstttrkrökR-n nézegették.

S az öregember jajgató rohanással eltűnt, hogy másfelé vigye a rémhírt és iigyekneztessé az embereket.

S egy este bt borait &z ég, .koromsötét félelmetes csend zuhant az egész tájra és távolról mennydörgések dübörögték. Az emberek félve gondoltak áz agg férfiúra és pénzüket a léjpnclvfebb ládájukba rejtettek. .Akkor fiiiár hitek kószáltak a gigászi bárkától rttett égív domb tetején hatalmas ormával és fekete gerendáival készért vált* az elinduld áradatot. S mfcgérédt az üő.

Akkor megtudták az. emberek, hogy mi a iiálálféleíem, mi a ielftlismércf ót irt! a béke. Vonitó asszonyok seregei voj nülták az utakon a bárka félé s karjukon ; vitték gyermekeiket, apák a hátakta kö- I tött cókmókkál iparkodtak éláők lenni a forgatagban és pénzüket szorongatva jöt• lék a kaiíhárók, ä juhriyájak tüiajddlio- I sai. Dé voltak, akik azt rrtoridták tlágS ; vkhthian:

— Negyvén riap! Hói Vált az itiég! Tálán neth is ősik addig.

Mások erősitgették. -hogy negyven nap

alátt nem is eshet annyi eső. amemtv: bajt okozhatna.

De a viz egyre zuhogott, ömlött, huHt. süvöltött és sistergett a zápor. Zuhogott éjjel és nappal szünet nélkül. Sístergeít, áradt, dcáömbölt és mégsükitétté egyhangú döfömbölésével a fülekét. S az elvesző utak folyókká váltak, s a partokon jajgató emberek átkozódtak és könyörögtek.

S a fekete «égen vad sötétségben állt a bárka és az. eső csak esett.

Áz öreg lérfi ott állt ésőVerfé háljál és szakálla! a hajó peremén s nézte a. vergődő világöt és Sírt. Mellét vérté kinjábán, imádkozott s a vizek zrtfták köröskörül.

A harmincadik napon már nem látszottak a dombok, a fák, a város tórhyos falai» a legelő állatok és a kertek. Félelmetes sötétség tarajosodott kőröskörül és až őrületes víz csak dörömbölt, ésétt zúgott végtelenül.

Akkor egy szál deszkán félig ájult asszonyt sodort a bárka félé á víz. ölého«y ismét felrobbantsa azt a tüzfész- bén ott tartogatta esővérte gyérStélíft két. tutiélyböl á yüátháboni i-s kfeletke- A gyermek ttlár halott Hóit Mindketten

e - 4 i. tií . -i • an.feuL.v 1 fetóSetlL

'ott. ‘ t:

gr fékiidffek t deszkán. Aifót 4 htwÖc